Az elmúlt években egyre népszerűbb lett az építéshatóság mellett egy tervtanácsot, tervzsűrit is működtetni. Jó pár tervtanácsi állásfoglalás megkérése, illetve tervzsűrin való részvétel után nagyon vegyesek a tapasztalataim.

Én általában kisebb volumenű épületeket tervezek (1-4 lakásos családi házak, bővítések, kis középületek, néha egy-egy nagyobb társasház). Nem azt mondom, hogy nincs szükség tervtanácsok működésére, mivel a szakma nagyon vegyes, hanem úgy gondolom, sok helyen másképpen kellene működniük, mint ahogy most működnek.

Sajnos legtöbb helyen, hogy bekerülhessen a tervtanácsra egy terv, annak teljesen készen kell lennie, nagyon kevés helyen lehet ’majdnemkész’ tervet (pld. nincs hozzá komplett műszaki leírás), vagy emelt szintű vázlatot beadni. Így aztán csak a végén, nagyon sok munka után derül ki, hogy szerintük nem illik az utcaképbe, vagy a tervtanács másfajta házat gondolt erre a telekre.

Azt tudni kell, ha 10 építészt leültetünk, hogy ugyanarra a koncepcióra és telekre tervezzenek egy házat, akkor 10 féle házat kapunk. Így van ez a tervtanácsban is. Ahány tag annyiféle elképzelés. Ez nem baj, ha ettől jobb lesz az épület, és ha nem az építészen csattan az ostor a végén.

Voltam olyan tervtanácsi ülésen, ahol a terv nézegetése és kritizálása közben úgy összeugrottak a tervtanácsi tagok, hogy kiküldtek a teremből és meg kellett várjam, kint míg egy órát vitatkoztak és kialakítottak egy, ’egységesnek mondható’ koncepciót, melyet meghallgatva, kezdhettem az egész tervezést elölről.

Ilyenkor még magyarázkodhat is az ember a Megrendelő előtt, hogy ha teljesen szabályos terv (az építéshatósági előadó mondta), az építtetőnek tetszik, az Ő igényei szerint lett tervezve, akkor miért nem felel meg a tervtanács tagjainak? Miért nem tud a tervező a tervtanácsi tagoknak is megfelelő házat tervezni?

És a legtöbbet feltett kérdés: Ha a tervtanács beleszól, hogy milyen házam legyen, milyen elosztással, kinézettel, akkor pénz is ad hozzá?

Egy családi ház tervezésénél egy tervező általában nem egyszer találkozik az építtetővel, hanem jó pár vázlat, beszélgetés, együtt gondolkodás, életmód és jövőbeli elképzelések átbeszélése után alakul ki az épület alaprajza, tömege, homlokzati megjelenése. Sokszor több hónapos munka, mind az építtető, mind a tervező részéről egy elkészült terv.

Ez a befektetett munka válik nagyon sokszor semmivé, amikor egy tervtanácsi állásfoglalásnál, ’ajánlják’ pld. a következőket:

• Másfajta alaprajzi koncepció kellene, máshova tegyük a fürdőt, WC, …. bármit.
• Az épület homlokzati megjelenése nem egységes, vagy stílusidegen az épület, bár az illeszkedési követelményeknek megfelel. Pl. sokféle méretű ablak van a házon, mediterrán stílusú, (Magyarországon élünk, nem egy mediterrán országban).
• Alacsonyabb legyen a térdfal, hogy a tetősík ablakon is ki lehessen látni (igaz, hogy van a szobán álló ablak).
• Ha a szobán van, álló ablak nem kell rá tetősík ablak (ha ezt az ügyfél kifejezetten szeretné és kérte – akkor az építésznek fel kell világosítani a költségekről, mert az építész egyik feladata a költséghatékonyan tervezni).

Legjobb az, amikor a helyszínrajz, esetleg utcakép, vagy környezeti fotók alapján kijelentik:

Nem illik az utcaképbe, annak ellenére, hogy

1. városszéli kis utca egyik háza lesz, a szomszédos 30-50 éve épült házak között, és nem beszélhetünk kialakult utcaképről,
2. meglévő épületet az udvar felé bővítjük, nem is látszik az utcából.
3. Új parcellázásnál, a szomszédos telkek üresek, szemben egy mező van.

De voltam már olyan tervtanácsi ülésen, amikor az épület homlokzati megjelenése, tömegformálása nem érdekelt senkit sem, a rajzok előttem való átlapozása után közölték, hogy az alaprajzokról hiányzik a padlásfeljáró szaggatott berajzolása (műszaki leírásban benne volt).

Nagyon sok helyen, amellett hogy a jogszabályoknak előírásoknak megfelel a terv, kérik a pozitív zsűri állásfoglalást, de van ahol elég, ha a zsűri ad egy akármilyen állásfoglalást, és a szabályos tervre megkapható az engedély.

Párszor jártam úgy, hogy többször átdolgoztam a tervet a zsűri kifogásainak alapján (mindig tovább lettek gondolva az előző zsűrin kértek), és a harmadik alkalommal kiderült, hogy az, ami, elhangzik a zsűrin azok csupán ajánlások, és negatív zsűri ellenére is megkaphatom az építési engedélyt, csak az építtetőnek le kell nyilatkoznia, hogy nem szeretne változtatni.

Végül egy pozitív példa, avagy így kellene működni:

Üllőre, több lakásos társasház engedélyezési tervét készítettem el. A tervtanácshoz itt a terveket digitális formában el kell küldeni a Főépítészi Irodának. Ez azért jó, mert a tervtanács tagjainak van lehetőségük átnézni a tervet, és nem csak akkor látja először a rajzokat, amikor ott ülök velük szemben. A Főépítészi Iroda faxon, telefon is értesített a tervtanács ülésének időpontjáról (Meghívót küldtek!!).

A tervtanács pontosan kezdődött, és lehetőséget adtak pár szóban bemutatni a tervet. Elmondhattam az alapgondolatot, mit, miért terveztünk. A tervtanács tagjainak hozzászólásából látszott, hogy nem ott látják először a tervet, már ránéztek, de volt, aki teljesen áttanulmányozta. Az egyes tagok külön-külön elmondták észrevételeiket, javaslataikat, nem bántóan, kioktatóan, sőt meghallgatták a válaszaimat is. Nem akarták a teljes koncepciót megváltoztatni, nem akarták helyettem megtervezni az épületet, nem szóltak bele a szerkezeti kialakításba. A tervtanács ülése alatt nem éreztem úgy magam, mint egy elsős kisdiák az egyetemen, aki körül a korrektorok csak a tervét kritizálják, csak őt oktatják.

Nagyon jó szakmai beszélgetés alakult ki, mely használt az épületnek is.

Jó lenne, ha a tervtanácshoz nagyobb épületnél vázlatokat is be lehetne adni, hogy már a tervezés középső fázisában kiderüljön, mit szeretne látni a tervtanács.

Jó lenne, ha a tervtanács csak a környezetbe, utcaképbe való illeszkedés kérdésével foglalkozna.

Jó lenne, ha a tervtanácsi ülések nem arról szólnának, hogy a zsűri tagok hogyan tervezték volna meg az épületet (Tisztelet a kivételeknek!).

Jó lenne, ha ……..

Cser Eszter építész(A cikk szerzője több évig építéshatósági előadóként dolgozott)

A következtetések levonását ismételten rábízzuk az olvasókra. Maradjanak velünk, mert további beszámolókat olvashatnak.

kapcsolódó anyagok
252/2006. (XII.07.) korm. rend. a tervtanácsokról
Tervtanács | az előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB
Tervtanács | hogyan működnek?
Tervtanács | mit (vagy kit) vizsgálnak?
Tervtanács | hogyan lakjon egy építtető?
Tervtanács | egy illegitim? tervtanács döntése
Tervtanács | milyen házat tervezne a zsűror?
Tervtanács | egyszerű tetőcsere
Tervtanács | egy alkalmatlan építésszel
Tervtanács | a vadászterület védelme
Tervtanács | hogy legyen valami jó is
Tervtanács | tervezői szemmel

Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).

[poll id=”25″]
a fentiekre 2009. áprilisa óta folyamatosan lehet szavazni