A jelenleg is működő tervtanácsok jogi alapját a a tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.07.) kormány rendelet tette lehetővé. A tervtanácsok előéletéről olvashattak a Tervtanácsok | az előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB című írásunkban.

A tervtanácsot (tervzsűrit) nem kötelező létrehoznia egy önkormányzatnak, hatósági jogköre nem lehet, pusztán tanácsadói, szakértői szerepe. Ennek ellenére van olyan önkormányzat, ahol szentírás a zsűri döntése és van olyan is, ahol az építési osztályon egyszerűen csak azzal intézik el a zsűrit, hogy „azok ott tök hülyék”.

Amennyiben jogszabály vagy egyéni megítélés miatt a benyújtott terv tervtanács elé kerül, addig a hatósági engedélyeztetést felfüggesztik vagy meg sem kezdik. Ha jogszabály nem kötelezné a tervezőt a tervtanácsi állásfoglalás bekérésére, attól még a hatóság (de a tervező) is kérheti a tervtanács véleményét (mert pl. bizonytalan vagy tanácstalan).

Az időkeretek

Meghatározott időpontokban ülnek össze, általában 2-4 hetente, amire kötelező meghívni a tervezőt és az építtetőt. A tervtanács az állásfoglalását a kérelem előterjesztésétől számított 30 munkanapon belül hozza meg (a határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható). Ha ezen időn belül nem hoz határozatot, akkor a terv elfogadottnak tekinthető.

Kik a tagjai?

A tervtanács elnöke az önkormányzat főépítésze, tagjai pedig a MÉK által delegált építészek, az általános tapasztalat az, hogy minimum 4-5 építész dönt egy bemutatott terv esetén. Az önkormányzatok igyekeznek egy-egy nevesebb építészt is megnyerni a zsűritagnak, mert ezzel úgy vélik tekintélyt, rangot kap a tervtanács. A tervtanács elnöke felkérhet egy un. bírálót is, aki szakkérdésekben mond véleményt.

Összeférhetetlenség

A jogszabály a szokásos és legnyilvánvalóbb eseteken túl mindössze annyit határoz meg, hogy

(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.

A rendelet azonban nem szabályozza azt a fajta összeférhetetlenséget, amikor az építész, aki egy adott önkormányzati tervzsűriben tag, az ugyanakkor tervezhet-e az adott önkormányzatnak is illetve tervezhet-e a tervzsűri működési területén? Bármilyen meglepő, de a rendelet ezt nem tiltja. Úgy tűnik, ezt csak a józan ész tartja teljességgel összeférhetetlennek, mert megteremti a korrupció lehetőségét. Ez most mindössze az adott építész feddhetetlenségén és emberi tisztességén múlik.

A döntés és következményei

A tervtanács 3 féle képpen dönthet:

1. engedélyezésre ajánlja
2. átdolgozás után engedélyezésre ajánlja
3. engedélyezésre nem ajánlja

A tervtanácsi döntése ellen felebbezni NEM lehet, annak ellenére sem, hogy a tervtanács döntése beleépül(het) az építési határozatba. Ez azért lényeges, mert ha pl. az építési engedély kérelmet a tervtanácsi ajánlás miatt utasítják el, akkor csak a Közigazgatási Hivatalnál lehet fellebbezni – de ott sem a tervtanács ellen – hanem csak az építési határozat ellen. Látszólag ennek nincs jelentősége, de a valóságban a jog ezen finomságai igencsak jelentőséggel bírnak.

Kinek kell fizetni?

Maga  tervtanácsi eljárás ingyenes a tervező/építtető számára. A tervzsűrizésre vállalkozó és kiválasztott (külsős) építészek ezt a munkát nem társadalmi munkában, hanem külön díjazásért végzik, melyet az adott önkormányzat fizet. Bizonyára örülnek ennek a lehetőségnek, hiszen ez biztos pénz, felelősség viszont nem jár vele.

Pl. a Budapest XV. kerületben A tervtanácsi díjazása az alábbi:

(1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A tervtanácsi tagot tiszteletdíj illeti meg minden tervtanácsi napirendi pont tekintetében, melynek tárgyalásán részvett.
(3) A tiszteletdíj mértéke napirendi pontonként 5000.- Ft, de egy tervtanácsi ülés tekintetében legfeljebb 20.000.- Ft.
(4) A tervtanácsi ülés napirendi pontján szereplő tervhez felkért szakbírálót megbízási díj illeti meg, bírálatonként legfeljebb 40.000.- Ft mértékben.

Maradjanak velünk, mert a következő részben arról lesz szó, hogy ténylegesen mit is vizsgálnak? A folytatásban pedig pár konkrét beszámolót olvashatnak.

kapcsolódó anyagok
252/2006. (XII.07.) korm. rend. a tervtanácsokról
Tervtanácsok | az előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB
Tervtanácsok | hogyan működnek?

Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).

[poll id=”25″]