Kedves Koós Úr! Nem üres hízelgésnek szánom, hanem az a véleményem, hogy nagyon jó a weblap és ezen keresztül az Ön szellemisége. Nekem speciel kimondottan tetszenek a kissé „bauhausos” fehér, szögletes vonalakra épülő, minimalista modern lapostetős házak. Pár kérdést azonban engedjen meg, illetve a honlap látogatóinak a véleményére is kíváncsi: Miért van olyan, hogy annak megy híre, hogy az illető településen (Pest megye, az asszonykórusról híres) macerás és nehéz eset a főépítész. Annyi rosszat hallani róla, hogy nem lehet vele szót érteni és kötekedik. Ilyen rémhíreket általában mi vált ki? Nem akarok naív lenni, de nem úgy kéne ennek működni, hogy vannak leírt szabályok, és ha ezeknek megfelel a terv, akkor minden O.K.? Illetve még annyi, hogy hol lehet megtudni PONTOSAN az ÖSSZES-ÖSSZES ismérvet ahhoz, hogy előre lehessen tudni, hogy hogyan kell terveztetni? Vagy adott esetben olyan is van, hogy a tervező kommunikál meghatalmazás alapján az önkorm építési irodájával, ha valóban nehéz eset az illető? üdv

köszönöm a kedves szavait.

az engedélyeztetés folyamata hiába van sok-sok jogszabállyal körbebástyázva, egyrészről ezek nem mindenben fedik egymást, másrészt sokszor kevésnek, máskor meg soknak tűnnek. A legtöbb gondot általában az okozza, hogy az építettők szeretik feszegetni a jogszabályi lehetőségek felső határait, lehetőleg az összes paraméter vonatkozáésában (maximális beépítettség, maximális szintterület, maximális építménymagasság, maximális fedett terasz, de lehetőleg úgy, hogy ne számítson bele, olyan belső kialakítás és szoba méretek, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetni…és még számos feltétel. ezeknek egyszerre képtelenség megfelelni, vagy ha megpróbálunk, akkor torzszülöttek jönnek létre. Vannak önkorményzati előadók, akik ezt rosszul viselik, nem képesek kezelni, nem tudnak különbséget tenni lényegi és nem lényegi dolgok között. Az építtetők pedig mindent bevetnek, hogy elérjék a céljukat: pénzt, nyomást, ismerettséget….
A másik oldalon pedig ott vannak azok a jogszabályok, amik hiába is vannak sokan, mégis könnyen bele lehet magyarázni olyat is, ami nincsen benne, a jog – bármennyire is úgy tűnik – elég sokszor nem olyan, mint egy egzakt tudomány, ebből következőpen „értelmezési különbségek adódnak”.
Valóban vannak rosszhírű önkormányzatok, előadók és főépítészek. magam is találkoztam már korrupcióval, ellenséges hozzáállással, „hogyan mertem bemerészkedni más vadászterületére” effektussal, de mivel én folyamatosan találkozom a hatósággal, a döntő többség nem ilyen: amit elvár és megkövetel, az mind a jogszabályban rögzített.
persze ez egy adott eset érintettjét nem igen vigasztalja, de hát a hatóság emberei is „emberből vannak”.
Bármennyire is nem illendő ilyet mondanom, de összeségében sokkal többet kellett hadakoznom építtetőkkel, mint a hatóságokkal.

Akkor kezdem érteni a lényeget. (Szégyen ide vagy oda, eddig nem voltam építtető) Szóval, ha nem akarok tovább nyújtózkodni, mint a takaróm ér, akkor azért olyan nagy gáz nem történhet. Jól gondolom? Igazából nekem nem most aktuális még, de készülök gondolatban „álmaim házá”-ra. És azt hiszem meg fogom gondolni azt is, amit egy másik levelezésben tárgyaltunk, hogy bővítsek vagy építsek. üdvözlettel: Zoltán

300 m2 alatti bejelentéshez szólnék hozzá:
Én, mint építész tervező, arra az elhatározásra jutottam, minden tervet továbbra is úgy készítek az ügyfeleim részére, ahogy eddig kellet, de a bejelentéshez kizárólag azokat a dokumentumokat és olyan léptékben töltöm fel, ahogy az elő van írva. A kerítés kérdésében a műszaki leírásban jelzem, az építtető nem akart kerítést építeni, ezért ez nem lesz jelölve, majd használatbavétel után csinál olyant amilyent megterveztet, vagy amilyent akar, de engedély és egyéb kötelezettség nélkül. A növényzettel ugyanez a helyzet. Csak fű lesz és kész a bejelentési doksin. Azon amit átadunk majd rajzolunk mindent, annak érdekében, hogy a terv minősége megfelelő legyen, mert ugyebár nagyon ritka az, ha ebben a fázisban még ha kerttervező is közreműködne, az a növényzet készülne , amit most tervezünk. Szóval amit nem ír elő a jogszabály, azt nem adjuk be, de olyan tervet készítünk, ami ránk nézve a magunk és szakmai elvárásoknak megfelel.
Még az is érdekes kérdést vet fel, hogy a hitelintézetek mi alapján bírálják el a tervet alaprajz nélkül?