Tervtanács | egy illegitim? tervtanács
Tervezési feladat: munkásszálló és panzió épület Budapest egyik kerületében munkahelyi övezetben. A tervezési terület környékén üres telkek vannak, csak az egyik kis telken van egy lepusztult lakóépület és sufnisor.
Az alapterven az épület ‘L’ alakú kialakítást kapott, egyik felében a panzióval, másik felében a munkásszállóval, két főbejárattal.
2008 májusában többszöri főépítészi egyeztetés után a terv leadásra került az építéshatósághoz és a tervzsűrire. Az előadótól többször kértünk tájékoztatást a nyár folyamán az eljárás állásáról, az engedély kiadásának várható időpontjáról, aki azt nyilatkozta, hogy pozitív tervzsűris állásfoglalás nélkül nem kezdi meg az eljárás lefolytatását (értesítést az eljárás elindításáról, hiánypótlást nem kaptunk).
A terv augusztus végén végre bekerült tervzsűrire (ennek időpontjáról értesítést nem kaptunk). A tervzsűri állásfoglalásáról szeptember 28-án kaptunk egy faxot. Ebben a terv újragondolását kérték.
A tervet többször átdolgozásra javasolták, mely ezek után mindíg átdolgozásra is kerültek. (Az épületnek csak egy főbejárata, egy fogadó csarnoka legyen, homlokzat egységesebb kialakítást kapjon, ne különüljön el a szálló és a panzió, stb.)
2009. január. Elején ismételten leadtuk zsűriztetés céljából.
2009. febr. 4-én a zsűri kisebb átdolgozási javaslattal a tervet engedélyezési eljárásra alkalmasnak ítélte.
2009. febr. 16-án a tervzsűri kérése alapján átdolgozásra került a terv, mellyet bemutattuk az építési csoport vezetőjének, aki azt nyilatkozta, hogy beadhatjuk a tervet.
2009. február közepén Építéshatósághoz az átdolgozott terv leadásra került. Május óta az eljárás folyamatban van, nem lett megszüntetve, nem lett elutasítva.
Az előadó végre elküldte a szakhatóságokhoz állásfoglalásra, tehát úgy gondoltuk végre ‘sínen van a terv’.
Május közepén (majdnem 3 hónap után) telefonon értesítettek, hogy Tervtanácsi állásfoglalásra az építéshatóság benyújtotta a tervet, és kérték küldjem át a terveket digitális formában.
Nem értettem a dolgot, hiszen nekünk van egy pozitív tervzsűri állásfoglalásunk minek még egy.
Telefonon beszéltem az előadóval, aki azt mondta, hogy a tervzsűri megszűnt, és 2009. január óta a Tervtanács bírálja el a terveket, és saját maga megnyugtatására érdekében úgy gondolta, hogy ide is el kell küldenie a tervezett épületet.
A Főépítésszel személyesen egyeztettünk:
Elmondtuk, hogy nem értjük miért szükséges a tervet tervtanács elé vinni, mikor 2009. febr. 4.-én a tervzsűri elbírálta a tervet és kisebb átdolgozásokkal építési engedélyezési eljárásra alkalmasnak ítélte.
A Főépítész tájékoztatja az építtetőt és a tervezőket a következőkről:
-
Az érvényes jogszabályok szerint a jan. 1-étől a tervtanácsnak kell állásfoglalást adni a tervekre. A tervzsűri februárban nem volt legitim.
-
A tervtanács állásfoglalása csak javaslat, nem kötelező érvényű az építéshatóság számára.
-
A tervtanácsi állásfoglalást az építéshatóság kérte, így nekik el kell bírálniuk.
Ezzel kapcsolatban több észrevétel és kérdés is felmerült bennünk:
- Egy tavaly óta folyamatban lévő eljárásra hogyan vonatkoznak a januárban meghozott jogszabályok?
- Ha a tervzsűri februárban nem volt legitim, akkor hogy lehet nekünk pecsétes, aláírt pozitív tervzsűri állásfoglalásunk?
- Egyáltalán hogyan bírálhat el tervet egy nem legitim tervzsűri, és hogy vehet ebben részt egy kamarai biztos is?
- Miért a terv beadás után majdnem 3 hónappal jut eszébe az építéshatóságnak, hogy be kellene tervtanács elé vinni ezt a tervet (eddig 6 tervtanácsi ülés volt)?
Most az új tervzsűris tagok miatt kezdhetjük a tervet átgondolni, dolgozhatjuk ismételten át, valószínűleg többször is, bár a tervzsűri állásfoglalása nem kötelező érvényű az Építés hatóság részére (mert az ugyebár csak egy ajánlás).
Jól tudjuk, hogy egy kis családi házat is egyazon telekre, egyazon koncepcióra és tervezési paraméterekkel, is nagyon sokféleképpen lehet megtervezni. Hát még egy ekkora épületet.
Azt is tudjuk, hogy ahol két építész van ott már két különböző vélemény is van egyazon épületről. Ahol meg több építész van, ott ez fokozódik.
Nem azt mondom, hogy egy csúcsszuper épületet terveztünk, csak egy egyszerű munkásszállót és egy panziót (nem ötcsillagos szállodát), az építtetői igényeknek megfelelően könnyen építhetően, magastetővel. Mivel építtetőnk már majd 10 éve üzemeltet munkásszállót és panziót, így tökéletesen tudta milyen igények vannak, milyen szoba kialakításokat szeretne.
Ezek után az esélytelenek nyugalmával vettünk részt a héten a Tervtanács ülésén. A tervtanácsi ülésen a következő kifogások merültek fel a terv ellen:
-
Mindenki egyetértett abban (beruházó tervező kivételével), hogy a telekre vonatkozó övezeti besorolás ugyan engedi a szálló funkciót, de ez a telek nem alkalmas, nem optimális erre a funkcióra.
-
Ha a szállásépület felépül, és majdan 5-10, valamennyi év múlva a szomszédos telkek beépítésre kerülnek akkor a munkahelyi övezetben elhelyezhető, műhely, vagy egyéb épületek zavaróak lehetnek a vendégek számára.
-
A panzió és a munkásszálló funkciókat jobban szét kell választani, különösen a fogadó részen.
-
A munkásszálló rész legyen munkásszálló megjelenésű, a panzió pedig legyen panzió megjelenésű, ne ilyen egységes épület hatását keltse (bár egy épület az egész).
Összegzés: javasolják (bár közvetlenül kimondásra akkor nem került), hogy kezdjük újra átgondolni az egészet, de természetesen ez csak „ajánlás”.
A jegyzőkönyvet egy hét múlva fogjuk megkapni, és érdeklődéssel várjuk mi lesz a leírt állásfoglalása egy új magasan kvalifikált emberekből álló testületnek arról az épületről, melyről egy másik hasonlóan magasan kvalifikált emberekből álló testület már a tervet egyszer engedélyezésre javasolta.
az építész neve és címe
A következtetések levonását ismételten rábízzuk az olvasókra.
Maradjanak velünk, mert további beszámolókat olvashatnak.
kapcsolódó anyagok
252/2006. (XII.07.) korm. rend. a tervtanácsokról
Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).
[poll id=”25″]
Hozzászólások (9): megnézem
ergo1
2009. május 20. szerda 05:41
Nem is olvastam teljesen végig a leírást, mert kezdett forrni az agyam. Ha ilyeneket olvasok eszembe jut az elvtársi korszak, amikoris, mindenkinek munkát kellett adni, hogy ne legyen ennyi munkanélküli. Akkoriban is tanácsok működtek. A bürökraták azóta csak szaporodtak, nemhogy csökkentették volna őket. De könyörgöm! kinek jó ez? miért kell bonyolítani az életünket? Megérdemeljük, mert még mindig hagyjuk, hogy a nyakunkon élősködjenek.
Propeller
2009. május 20. szerda 08:51
Tervtanácsok | egy illegitim? tervtanács döntése…
252-2006, tervtanács…
attila
2009. május 20. szerda 10:14
nem vagyok magyarországi, így nem tudom, hogy eddig hogy an működött önöknél a tervek elbírálása. nálunk (romániában) nincs tervtanács, vagy tervzsűri, ellenben a helyzet semmivel sem mondható jobbnak, sőt inkább rosszabbnak mondható, mert nálunk tanácstagok próbálják a lehető legnagyobb meggyőződéssel elbírálni a terveket. olyan megyei, vagy városi tanácsosok, akik között általában egy szakmabeli (nem feltétlenül építész), legjobb esetben is ketten ha ülnek. általában a szubjeiktív vélemény megvédése kimerül abban, hogy „nekem ez így nem tetszik”, konkrét javaslat, vagy kritika nélkül.
de ahogy olvasom nem biztos hogy sokkal jobb lenne a helyzet, ha hozzáértő emberek ülnének a tanácsban.
aglaca
2009. május 20. szerda 10:17
Nos, az ügy több sebből vérzik! Súlyos eljárási szabályokat nem tartottak be.
Kezdjük ott, hogy ha 2008 májusában lett először benyújtva a tervtanácshoz a terv, akkor nekik 60 napon belül határozatot kellet volna hozni, vagy pedig automatikusan ajánlott minősítést kap a terv:
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 12§ 6 bekezdés és 13§ 7 bekezdés
Tehát ennek értelmében már a többi eljárás jogszerűtlen volt és indokolatlanul akadályozták az engedélyeztetési eljárást.
Van tovább is, de szerintem ennyi is elég, hogy az építésügyi hatóság, mint első fokot megtámadja a közig hivatalnál (másod fok) és kérje az eljárás lefolytatását.
A tervtanácsok – főépítész – építésügyi hatóság – építészkamara – kollégák, és „valahány név van a naptárban” kavarásáról és egymáshoz való viszonyáról pedig nem is nyilatkoznék, mert az ordibálástól telefröcskölném a monitort, és valószínűleg örökre kitiltanának erről a fórumról.
Koós Miklós
2009. május 20. szerda 10:30
kedves aglaca,
ez a sorozat pont azt célozza, hogy beszéljünk ezekről. Nem kellenek konkrét nevek és helyszínek, mert nem vagyunk bíróság, de ettől még lehet tanulsága.
Szóval ha van kedved leírni a véleményedet erről, én szívesen megjelentetem külön posztban is
KGyST
2009. május 21. csütörtök 19:33
A történet tipikus sajnos, én kb három éve a tapétát rágom, mert az iroda, amellyel dolgozom egy nagy megbízó több száz lakásos lakóparkját „engedélyezteti” ennyi ideje. A legutolsó felvonásokban olyanok is vannak, hogy miután az előadó 125. felvetésére is megfeleltünk (ilyenek: elektromos fűtés nem tervezhető be tartaléknak, mert ha a primer gázfűtés elfogy, akkor nyilván áram sem lesz), kezdenék volna postázni az engedélyt, akkor az egyik szakhatóság véletlenül elküldött valamit a kulturális örökségvédelemnek, amiből számukra kiderül, hogy építkezés lesz, így most a több hektáros területet régészekkel akarják feltáratni (az eng. tervek beadása után másfél évvel). Mondanom sem kell, hogy a tulajdoni lapokon, hivatalos helyszínrajzon, szerkezeti terven ennek nyoma sincs.
Itt derült ki az is, hogy noha erről az OTÉK (Fogalommeghatározások 26 a.) nem nyilatkozik (vagy nyilatkozott az éppen akkor hatályos melyik is?), az oromfal felülete csak akkor vonható le az építmény homlokzatfelületéből (vö. építménymagasság-számítás, amit néhányan úgy tudnak, hogy be sem kell adni, 37/2007 ÖTM nem tud róla), ha mögötte üres padlástér van, nem lakótér.
Ti hogy tudjátok?
UP
2009. május 21. csütörtök 22:48
A végletek között lavíroztatnak a tiszlelt urak (persze az építettő és a tervező „szabad idejét” felhasználva): ” Az épületnek csak egy főbejárata, egy fogadó csarnoka legyen, homlokzat egységesebb kialakítást kapjon, ne különüljön el a szálló és a panzió,..” kontra ”
•A panzió és a munkásszálló funkciókat jobban szét kell választani, különösen a fogadó részen.
•A munkásszálló rész legyen munkásszálló megjelenésű, a panzió pedig legyen panzió megjelenésű, ne ilyen egységes épület hatását keltse (bár egy épület az egész). ”
Én itt már majdnem röhögtem, ha nem érezném át a tragikomikumot. 🙁
Én megjátszottam volna, hogy elviszem az első (építettő által elfogadott) letisztult verziót a tervtanácsra. Arra varhatnak gombot!
Ami az eljárásokat illeti egyszerűen felháborító!
És nem csak építési hanem szakhatóságoknál is tapasztalható vízfejűség.
Koós Miklós
2009. május 22. péntek 12:41
@KGyST én erről még nem hallottam (hogy csak padlás esetén vonható le az oromfal). A jogszabályban csak a 6 m-es korlátot olvastam. Nem lehet ez valamilyen helyi rendelet, mert helyben fantasztikus dolgokat tudnak kiötölni ?
csj
2009. május 24. vasárnap 17:25
Ha a teljesen egyértelmű jogsértések miatt az építtető beperelné az önkormányzatot, valószínűleg soha nem kapna építési engedélyt. Na de…Ha nagybecsű kamaránk esetleg felállítana egy profi jogászokból álló csapatot az építész tervezők támogatására ( felkérésre a konkrét ügyekben való részvételt értem ezen ), a csicskáztató építési hatóságok talán visszavennének egy kicsit az arcukból. Bennem is eléggé felment a pumpa ezt elolvasva.