A jogszabály a következőképpen fogalmazza meg mit kell vizsgálni a tervtanácsnak:

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e
a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:
aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),
ab) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság (rendeltetésszerű használat, gazdaságossági, épületfizikai, energetikai),
ac) az esztétikus megjelenés (tömegalakítás, színezés, anyaghasználat),
ad) településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogyan felel meg a rálátás és látványvédelem követelményének,
b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

Ezzel szemben jellemző pl. a zuglói tervtanács működéséről szóló jogszabály, amely többek között olyan adatokat kér be a tervezőtől, amik egyébként is részei a tervdokumentációnak és amelyek meglétét az építési hatóságnak kell vizsgálni és nem a tervtanácsnak.

Egy városképi jelentőségű területen, intézményi beruházás esetén, műemlékek, főútvonalak mentén még talán menthető lenne a szerepük, de vajon mit keresnek egy városszéli családi házas övezetben, amely már 95 %-ban beépített és amelynek épületállománya jó ha évente 2-3%-ban újul meg? Van olyan önkormányzat, ahol szabályos projektoros prezentáció tartását követelik meg az építésztől egy családi ház esetén is és van olyan budapesti (perem) kerület, ahol MINDEN új épületet tervzsűri elé kell vinni, míg másutt pl. bruttó alapterülethez kötik.

Szóval miről is kellene szólnia egy ilyen tervzsűrinek?

Tételezzük fel, hogy az építész betartott minden előírást pl. a beépítettség, az oldalkert, az építményszint …stb tekintetében. Az egyszerű műszaki feltételek teljesülésének ellenőrzése nem egy bonyolult dolog (de ha mégsem volna egyszerűen követhető a számítás, akkor arra kötelezik a tervezőt, hogy pl. olyan un. idomtervet adjon be a beépítettséghez vagy építménymagasság számításhoz, amin rész darabonként követhető a számítás menete, kizárva a csalást.

Ez egyébként sem a tervtanács dolga, hiszen azért hozták pár éve azt a rendelkezést, miszerint az önkormányzatok csak szakirányú, felsőfokú végzettségű előadót alkalmazhatnak az építési hatóságoknál, hogy képesek legyenek eldönteni egy tervről, hogy az megfelel-e az előírásoknak?

Szintén az építési előadó tiszte a tervek teljességét ellenőrizni, vagyis, hogy minden be lett-e nyújtva? A tervtanácsnak ezzel sem kell bajlódnia. Továbbá az építési előadó ellenőrzi azt is, hogy az épület egyáltalán megépíthető-e és a betervezett szerkezetek, anyagok olyanok-e, amik rendelkeznek minősítéssel?

Szóval miről is kellene szólnia egy ilyen tervzsűrinek,

pl. az alaprajzi kialakításról?

Megvallom én még nem találkoztam olyan jogszabállyal, ami előírna vagy tiltana bármilyen alaprajzi elrendezést is. Olyannyira nem, hogy pár éve még azt is lehetővé tették, hogy valaki konyhából nyithassa – ha akarja – a WC-jét. Természetesen van pár egyszerű szabály, amit be kell tartani, de ennek meglétének ellenőrzéséhez még csak egyetemi diploma sem kell. Kinek joga megmondani azt pl. hogy

• un. „amerikai” konyha vagy különálló konyha?
• tervezhetek-e 3 normál méretű háló helyett 6 db félszobát?
• hány db fürdőszoba indokolt egy 5 tagú családnak 1-2-3-4-5 db?
• a nappali megközelíthető-e csak az étkezőn keresztül?
• hova tehetek egy ablakot egy gyerekszobában?
• elfogadható-e, ha egy szülői háló É-ra néz?

A kérdések sora elég hosszú, mondhatni végtelen. De úgy is fogalmazhatnék, ha ezt egy diplomával, építészkamarai jogosultsággal rendelkező építészmérnök nem tudja, akkor bármennyi jogszabály is kevés volna, és akkor bárki tervezhetne.

Szóval miről is kellene szólnia egy ilyen tervzsűrinek,

pl. az épület megjelenéséről?

Kezdjük talán azzal, hogy a jogszabály oldaláról mindenkinek jogában áll ronda házban laknia. Ez attól lehet ronda, ha pl. az építész nem törődik vele, ha nem tud jobbat, vagy ha az építtető direkt ilyet szeretne és az építész hagyja (és nem adja vissza a megbízást, mert pl nem tudja meggyőzni az ügyfelét).

A másik kiinduló pont, hogy mit nevezünk rondának ? Szerencsére nincsen ízlésrendőrség és nincsen jogszabályban rögzítve, mi szép és mi nem? Sehol sincs jogszabályban rögzítve, hogy nem lehet mediterrán, ókori római villákra, vagy éppen barokkra emlékeztető építészeti giccseket megépíteni. A stílus, az ízlés nehezen körbezárható fogalom, leginkább kulturális, helyi hagyományok, tanulmányok, tájékozottság és még számos hatás alapján alapján dől el, hogy ki melyen házat szeretne vagy építészként milyen házat tervez egy adott területre?

Talán nem meglepő azt mondani, ha egy építtetőnek módja lenne egyszerre 100 építésztől házat rendelnie, akkor 100 féle házat kapna és 100 tervzsűri sem döntene egységesen.

Maradjanak velünk, mert a következő részekben pár konkrét beszámolót olvashatnak.

kapcsolódó anyagok
252/2006. (XII.07.) korm. rend. a tervtanácsokról
Tervtanácsok | az előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB
Tervtanácsok | hogyan működnek?
Tervtanácsok | mit vizsgálnak?

Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).

[poll id=”25″]