Tervtanácsra kellett vinnem egy emeletes családi házat. Ugyan az övezeti besorolás ezt nem indokolta volna, a műszaki osztály mégis úgy döntött, hogy vigyem. Előtte részletesen átrágtuk már az építési előadóval az egész házat, mivel az építtető a beépíthetőség maximalizálását kérte, így egy lejtős teleknél az építménymagasság számítás közel sem egyértelmű és akkor finoman fogalmaztam. Lényeg, hogy a terv már többszöri egyeztetés után került a tervtanács elé.

Közbevetőleges megjegyzés, a műszaki osztályon többször elhangzott az a mondat, miszerint ELŐZETESEN nem lehet állást foglalni a tervről, csak ha már be lett nyújtva. Szerencsére az építési előadó volt annyira készséges, hogy ennek ellenére segítőkészen járt el.

Az 5 fős tervtanács, élükön a főépítésszel siettek leszögezni – a GoogleMaps térképes prezentáció után -, hogy az épület tömegével, környezetbe való illeszkedésével nincs semmi baj, az megfelelő. A főépítész azonban elkezdte firtatni az építménymagasság számítási metodikáját, ami elég meglepő volt számomra, mivel azt gondolnám, hogy ez nem a tervtanács dolga, erre szolgál az építési (műszaki) osztály. Bár hiába jeleztem udvariasan, hogy ez már egyeztetve lett az építési osztállyal, a főépítész csak nem engedte a koncot, aminek a végén kijelentette, hogy az építési osztály ezt rosszul tudja és ezt ő nem tudja elfogadni.

E velős megállapítás után a tervtanács többi tagja is megélénkült és elkezdték jobban vizslatni a tervet. Majd azt kezdték el firtatni, hogy miért kell a házban 4 fürdőszoba, miért van benne 2 nappali és két lépcső? Amire az volt a válaszom, hogy az építtető családösszetétele, életmódja és elvárásai alakították így. PONT. De minek egy házban 4 fürdőszoba? Mondom, azért mert ennyit szeretnének és nem ismerek olyan jogszabályt, ami tiltaná a 4 fürdőszobát, a 2 nappalit, sem a 2 lépcsőházat. Bár – így utólag – kicsit tökösebben egyszerűen csak annyit kellett volna válaszolnom, hogy

semmi közük hozzá!

Számítva hasonló kérdésekre, előzőleg megkértem a megbízómat, hogy ő is feltétlenül jöjjön el, mert tanulságos lehet számára is. Az lett.

Bár a válaszom nem igazán győzte meg őket a 4 fürdőszoba létjogosultságáról, az épület tetőszerkezetére terelődött a szó (az épület emeletes, rajta egy meglehetősen karakteres – 45 fokos – magastető, ami nem volt beépítve). A tervzsűri egyik tagja azt kezdte el, hogy ez a tetőszerkezet olyan szép és olyan izgalmas, kár lenne ezt eldugni egy padlástérben. Azt válaszoltam, hogy a megrendelő nem kívánja beépíteni a tetőteret.

Ha viszont nem lesz beépítve – folytatta – akkor az emelet feletti födémet jobb lenne elhagyni és összekötni az emeletet a padlástérrel, mert így érvényesülni tudna a fedélszék. Erre az válaszoltam, hogy ez a megoldás nem merült fel, mert nem akarnak tetőteres szobákban lakni, egyébként sem szeretnének olyan helyiségben aludni, amelyiknek középen majd 7 méter a belmagassága.

Akkor esetleg – szólt hozzá a másik zsűritag – lejjebb lehetne hozni a tető ereszvonalát. Finoman felhívtam a figyelmét, hogy az egy másik ház volna, mivel akkor a mostani ablakok helyett vagy csupa tetősíkablak vagy kiálló tetőablakot kell elhelyezni, amit nem szeretnénk.

Márpedig ez így nem jó! Azt bizony célszerű volna összenyitni, mert a tető tömege….bla.bla bla….. A mellettem ülő megbízóm a döbbenettől alig bírt megszólalni és kérdően nézett rám, majd felállt és azt mondta: Tehát Önök ezzel azt akarják sugallni, hogy a tervezőm nem megfelelő tervet készített nekem, mint megrendelőnek? Megerősítem, amit ő mondott,

NEM SZERETNÉNK 7 méter belmagasságú szobában aludni.

Már megbocsássanak, de ez az én házam, hadd döntsem el, hogyan nézzen ki belülről.

A főépítész ezután átvette a szót és szép lassan tagolva – hogy a jegyzőkönyvvezető és a többiek is értsék – azt indítványozta, hogy mivel a terv a fentiek miatt nem megfelelő, ezért ne javasolja a tervtanács engedélyeztetésre. Majd a szavazáson 6:0 arányban így is tettek.

páros lábbal lettünk kirúgva

és ha nincs ott a megrendelő, el sem tudtam volna neki mondani, tulajdonképpen miért is rúgtak ki? Teljes volt a döbbenet. Irány az építési osztály, az előadóhoz, aki az egészet mindössze annyival intézte el, hogy

„azok hülyék és nem tudják, mi a dolguk„.

Majd cca. 2 hét múlva kiadták az építési engedélyt, és azóta már építik is.

Maradjanak velünk, mert a következő részekben további konkrét beszámolót olvashatnak.

kapcsolódó anyagok
252/2006. (XII.07.) korm. rend. a tervtanácsokról
Tervtanácsok | az előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB
Tervtanácsok | hogyan működnek?
Tervtanácsok | mit (vagy kit) vizsgálnak?
Tervtanácsok | hogyan lakjon egy építtető?

Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).

[poll id=”25″]