Minden építész tudja, hogy a tervezési feladatok közül a meglévő épület tetőcseréjének tervezése nagyon egyszerű feladat, különösen akkor, ha az építtető ugyanolyan tetőt kíván építeni, mint amilyen jelenleg is van a házon. Ha ehhez még hozzá tartozik egy kis külső nyílászáró csere (ugyanakkora méretű és kialakítású, mint az eredeti), valamint egy kis utólagos külső hőszigetelés az sem lehet gond.

Ez igazából sima ‘favágó’ munka, gondoltam én.

Az egyeztetéseken az építtető kérte, hogy ha nem okoz gondot, akkor a meglévő fa födém fölé rajzoljunk már egy előre gyártott ‘E’ gerendákból és beton béléstestekből lévő födémet, hátha egyszer még hasznosítani szeretné a padlásteret. Ez sem gond, egy kis alap ellenőrzés, egy kis statikai számítás és kész is.

Az igazsághoz tartozik, hogy az alap épület, melyen a tetőcsere lesz körbe kontyolt tetős kialakítású, de az évek során pár kisebb-nagyobb féltetős alacsony toldaléképület épült hozzá. Ezt már így vásárolta az építtető. Az alap épület tetőszerkezete szorul csak cserére, a toldalékok állapota egész jó.

A terv elkészült, leadásra került a hivatalhoz. Pár hét elteltével kiderült, hogy Budapest eme kiemelt kerületében az ilyen egyszerű tervek is tervtanácsi állásfoglalásra kerülnek.

Kaptam egy hiánypótlást a tervtanácstól, hogy pótoljam a következőket:

• részletes és színes tervdokumentáció a tervezési területről és a környezetéről.
• fényképekkel kell bizonyítani, hogy a tervezett építmény a közeli hegyek gerincvonalát nem takarja el. (Megjegyezni kívánom, hogy az épület egy völgyben helyezkedik el.)
• a fényképeket a hegyekről nézve kell készíteni, és azokon a tervezett épület kontúrját fel kell tüntetni. (Minek, hiszen az eresz és a gerinc magasság nem változik, sőt a tető formája sem változik?!)
• a homlokzati rajzokat színhelyes színezési javaslattal kell kiegészíteni.
• műszaki leírás kiegészítését az új szerkezetek és megoldások részletes ismertetésével. (Ezt nem értettem, hiszen készült hozzá szerkezeti, statikai műszaki leírás, és statikai ellenőrző számítás!)

Telefonos egyeztetés a műszaki leírás kiegészítése kérdésében: „Az ‘E’ gerendás rendszerről, mint új szerkezeti megoldásról kértek leírást, – beépítése, anyagmozgatása, alkalmazása stb.” …… És komolyan gondolták.

Vettem egy nagy levegőt, kirándultam egyet a hegyekbe, fotózgattam, letöltöttem a netről egy tájékoztató anyagot az ‘E’ gerendáról és a kiegészítést beadtam. Majd teljesen nyugodtan mentem el a tervtanácsi ülésre. Hát nem kellett volna.

Tervtanács állásfoglalása:

1. Az épület állagának, műszaki színvonalának javítása a kerületnek elemi érdeke. Ebben a tervtanács nem kívánja korlátozni a tulajdonosokat, azonban mindenképp elvárja, hogy a létesítmény, illetve a benyújtott tervek adekvát és magas építészeti színvonalat képviseljenek. (Nesze neked egyszerű munka.)

2. A tervdokumentáció ezt nem szavatolja. A tervdokumentáció minősége meg sem közelíti a kerületben méltán elvárható építészeti minőséget. (Megrajzoltam az eredeti épületet, ami olyan-amilyen, nem túl szép, de hát ez van most is.) A ‘hely szelleme’, hagyományos karakteres formanyelve szigorú építészeti értékrendet határoz meg. Ezt a szellemiséget és építészeti kvalitást a terv nem tükrözi. A bemutatott épület tervéből sajnos hiányzik egy átfogó, karakteres építészeti gondolat és formavilág, mely az épületnek karakteres utcaképi megjelenést biztosítana.

3. A főépületet az elmúlt évtizedek alatt többféle mellék és toldaléképítménnyel bővítették ki, melyek minden esetben ad-hoc, koncepció nélküli átalakítások voltak. A terv nemhogy megszabadítaná a főépületet ezektől, a torzóktól, hanem hosszútávon konzerválja azokat. Ez nem akceptálható.

4. A terv sajnos semmilyen pozitív változást nem jelent az épület homlokzati megjelenését, részletképzését illetően. (Sima egyszerű téglalap épület, kontyolt tetővel, pár toldalékkal. Hol itt a részletképzés?) Az ilyen létesítmény esetében lényegesen differenciáltabb és átgondoltabb építészeti válaszra van szükség.

A tervtanács az engedély kiadását ellenzi.

Kész, szóhoz sem jutottam, hát még akkor mikor kézhez kaptam az írásos állásfoglalást, melynek végére a fent leírtakon kívül a következő szöveg volt:

‘Mindezek mellett tájékoztatjuk a tervezőt, hogy a Budapesti Építész Kamara kerületi képviselője a terv átvizsgálása után, annak műszaki színvonalát illetően szakmai vizsgálat kezdeményezését fontolja a szakmafelügyeleti bizottságnál.’

Egyeztetések egész sorát tartottuk az építtetővel, az anyagi keret és az ‘átgondoltabb, differenciáltabb’ épület ügyében. Osztottunk, szoroztunk árajánlatokat kértünk be, de a pénz nem lett több és kiderült, hogy csak a tervben szerelő munkákra jut belőle.

Pár hét elteltével az építtető keresett valami ‘képviselő ismerőst‘, kettőt is a biztonság kedvéért (különböző pártoktól). A terv ismételten bekerült tervtanács elé. A tervtanácson a képviselők, mint megfigyelők vettek részt.

A tervtanács a tervet jónak találta, engedélyezésre javasolta. Megjegyezni kívánom, hogy ugyanaz a terv került benyújtásra, egy vonal sem lett kijavítva, átrajzolva benne.

Név, cím (emailben kaptam)

A következtetések levonását ismételten rábízzuk az olvasókra.

Maradjanak velünk, mert további beszámolókat olvashatnak.

kapcsolódó anyagok
252/2006. (XII.07.) korm. rend. a tervtanácsokról
Tervtanácsok | az előzmények: VÉT, ÉVM, ÉSzB
Tervtanácsok | hogyan működnek?
Tervtanácsok | mit (vagy kit) vizsgálnak?
Tervtanácsok | hogyan lakjon egy építtető?
Tervtanácsok | egy illegitim? tervtanács döntése
Tervtanácsok | milyen házat tervezne a zsűror?
Tervtanácsok | egyszerű tetőcsere

Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).

[poll id=”25″]