Tervtanács | + egy alkalmatlan építész
Tegnapelőtt felhívott egy teljesen tanácstalan hölgy.
Előre kell bocsátanom, hogy az alábbiak nem kizárólag a tervtanácsokról fognak szólni, hanem rólunk, építészekről….sajnos ismét nem túl jó megvilágításban….de hát ilyen is van!
Elmesélte, hogy megbízott egy építészt, hogy tervezzen neki egy kis, földszintes házat. A vázlat készítése közben derült ki, hogy bár ez egy kis falu főutcájának az utolsó háza lesz, tervtanácsra kell vinni. Be is nyújtották, de rövid úton kirúgták a tervet (tervezőt), mivel nem tudta, hogy azon a (tájképi-műemléki védettségű) területen csak É1-es jogosultságú tervező tervezhet. Puff neki.
Nosza rajta az egyébként É3-as jogosultságú tervező kerített egy É1-es tervezőt és az ő neve alatt beadták újra. A zsűri ismét kirúgta a tervet, mondván a zsűri megítélése szerint oda csak oromfalas épület passzolna. Ez nem szabályozás szerinti előírás, mi több az építtető sem szeretne olyat, csak a zsűri.
Ugyanakkor az építési hatóság előadója szerint, mivel nem kötelező az oromfal, ezért szerinte sincs igaza a tervtanácsnak, így ha benyújtják majd a végleges terveket, akkor az építési hatóság ezt engedélyezni fogja, függetlenül a tervtanács döntésétől.
Ezután az építtető szorgalmazta volna a tervezőnél, hogy fejezze be a rajzokat és nyújtsák be a terveket. Ő viszont azt válaszolta, hogy csak akkor folytatják, ha megvan a tervtanácsi határozat. Továbbá megjegyezte, hogy mivel be kellett vonni a tervezésbe egy É1-es építészt, ezért mivel ez többletköltséggel jár, több lesz a korábban szóban megállapodott tervezési díj. Még megjegyezte, hogy amit eddig készített, azt a szerzői jog védi és az építtetőnek eszébe ne jusson, hogy esetlege mással folytatja a terveztetést!
A tervtanács már több mint 2 hete ülésezett, jegyzőkönyvet azóta sem küldtek, így a tervezés sem folytatódik, ráadásul a tervező közben más munkákat is elkezdett, így ezzel most láthatóan nem is törődik. Közben hónapok teltek el, és hiába van az építtetőnek egy (vázlat)terve, nem tud továbblépni,
ő akkor most mit csináljon?
Ahhoz hogy tanácsot lehessen adni, látni kell, kik a résztvevők és kinek mi a szerepe?
Tervtanács | olyasmire akarja kötelezni az építtetőt, amire a rendezési terv nem ad okot. Szerencse, hogy csak tanácsadó testület, nem kötelező érvényű a döntése, de persze a fentieknél sokkal több infóra volna szükség. Az ügy végkifejlete szempontjából igazából szerencsére nem is érdekes a döntésük.
Építési hatóság | ahogy fentebb is írtam, az építtető elképzelését támogatják és nem kívánják a tervtanács döntését figyelembe venni. Ez talán a legfontosabb momentum az egész folyamatban
Építtető | az építtető laikus, nem kell értenie az engedélyezési folyamathoz, sem ahhoz, kinek mire van jogosultsága, sem azt nem kell tudnia, hogy egy tervet mikor kell benyújtani tervtanácsra?
Tervező | az építtetőtől eltérően a tervezőnek értenie kell az engedélyeztetési folyamathoz, tudnia kell, kinek mire van jogosultsága, és azt is, hogy egy tervet mikor kell benyújtani tervtanácsra?
az alábbi tanácsot adtam a hölgynek:
1. szóban kötött egy tervezési megállapodást a tervezővel, aki a tervezési munkát elvállalta, ha olyan munkát vállalt el, amire nincs jogosultsága, akkor az természetesen a tervező gondja, nem az építtetőé. Nem vagyok jogász, de ha ilyen esetben készül egy terv, akkor igencsak aggályos a szerzői jog (de itt nem is ez a legfontosabb).
2. az É3-as jogosultságú tervező bevont a tervezésbe egy megfelelő jogosultsággal rendelkező építészt is, azonban ettől még nincs joga többlet díjazást elkérni. Itt ugyanis 2 hibát követett el, olyat vállalt el, amihez nem volt jogosultsága (nem tájékozódott a tervezési területről), másrészt az utólag bevont építész díját, mint egy többletszolgáltatást szeretné érvényesíttetni, ami persze nonszensz.
Azt tanácsoltam, hogy először is – a készségesnek mutatkozó építési hatóság közreműködésével – szerezze meg a két hete késlekedő tervtanácsi határozatot, jegyzőkönyvet, akár másolatban is, ezt eljuttatva a tervezőhöz, kérheti tőle, hogy folytassa a munkát és adják be az építési hatósághoz a terveket. Az építtető – az építési előadó előzetes információja alapján – vállalja magára annak a kockázatát, hogy az elutasító tervtanácsi döntés ellenére beadásra kerül az engedélyezési terv.
A teljes tervezési díj nem lehet több, mint az előzetesen megállapodott összeg, mert nem neki kell tudnia, hogy a kiválasztott tervezőnek mire vonatkozik a jogosultsága? Azt tanácsoltam, hogy egy fillérrel sem fizessen többet (némi szerencse a folyamatban, hogy eddig még nem fizetett semmit sem a tervezőnek).
Ha a tervező nem akarná folytatni a munkát, vagy ragaszkodna ahhoz, hogy a bevont É1-es tervező díját is az építtető fizesse, ezt ne hagyja annyiban. Tegye világossá, hogy VÉGSŐ esetben feljelentést tesz a területi építész kamaránál és kérni fogja, hogy az etika bizottság vizsgálja ki, hogyan lehet az, hogy valaki olyan munkát vállal el, amihez nincs jogosultsága? Továbbá kérni fogja, hogy vizsgálják ki – és ez még komolyabb következménnyel járhat – hogyan lehet, hogy ez a tervező egy strómant szervezett be a tervezésbe, aki külön pénzért csak aláírja a terveket (ezzel ugyanis mindketten a jogosultságukkal játszanak és ha valamitől, ettől érthetően mindenki kellően fél)? Mindezt azt támasztja alá, hogy az első tervtanácsra beküldött terveket az É3-as tervező írta alá (ezért is rúgták ki), míg a másodikat az É1-es tervező. Hogy úgy mondjam elég nyilvánvaló a strómankodás.
Azt gondolom, hogy a fentieket elkerülendő az eredeti É3-as tervezőnek inkább áll érdekében tisztességgel befejezni a munkát és saját zsebből kifizetni a strómant, mintsem bevállalni egy fenti kamarai etikai vizsgálatot. DE választhatja azt is – bár ez nem igazán etikus -, hogy kiszáll az egészből és egyben lemond mindenféle szerzői joggal kapcsolatos igényéről, ezzel lehetőséget adva egy másik tervezőnek, hogy a munkát befejezze vagy újat készítsen (ez utóbbihoz végképp nem kell a hozzájárulása), ezzel ugyanis további időbeni hátrányt okoz az építtetőnek..
Maradjanak velünk, mert további beszámolókat olvashatnak.
kapcsolódó anyagok
252/2006. (XII.07.) korm. rend. a tervtanácsokról
Ha van olyan történetük tervtanácsokról/zsűrikről, önkormányzati esetekről, kamaráról, visszaélésekről, kifogásolható eljárásokról illetve ezek ellenkezőjéről, amiket szívesen megosztanának az olvasókkal , akkor kérem küldjék meg nekünk (ne a hozzászólásokhoz). A legérdekesebb, legtanulságosabb eseteket megjelentetjük (természetesen név, önkormányzat, tervzsűri megnevezése nélkül, mert nem az igazságszolgáltatás a célunk, hanem a tapasztalatok megosztása).
[poll id=”25″]
Hozzászólások (12): megnézem
Ikon
2009. június 10. szerda 06:28
üdv.
A mai jogszabályok között dolgozó építészek konkrét tervezői munkájánal egyre félelmetesebb mértéket öl az adminisztráció, hatósági egyeztetések, Megrendelői egyeztetések. A Megrendelők el se hiszik, hogy van olyan hét, amikor gép elé sem tudunk ülni, csak megyünk ide-oda.
A kozmetikusok, a fogorvosok, pláne az ügyvédek keményen megmondják az ügyfélnek hogy 1-1,5 hónap múlva fáradjon be hozzájuk és akkor kedzjék el a közös teendőket, egyeztetéseketz.
A hibát mi követjük el, ugyanis az építőiparban – talán illik? – 1-2 napon belül le kell üólnünk egy új érdeklődővel (is) ….és kialakul a csúszás jól ismert esete. És persze mindig sürgős.
EGY CSALÁDI HÁZRA, AMI MA MÁR NINCS 20 MILLIÓ FORINT ALATT SZÁNJUNK LEGALÁBB 3-5 HÓNAPOT TERVEZÉSRE.
Fenit esethez: igen stromanság csúnyán felmerül, meg a hozzánemértés, de egy tervező cég alvállalkozóként behozhat bárkit. Persze nem így.
Ikon
blö
2009. június 10. szerda 07:24
A tanácsok korrektek.
A strómankodás nem feltétlenül üldözendő, általában normálisan működik, de nem kéne elfeledkezni arról, hogy akkor már közös a szellemi tulajdon.
Ha végre minden önkozmányzat, a weboldalán, korrekt módon, felvilágosít mindenkit az ott aktuális feltételekről, máris könnyebb lenne az élet.
B. Szabó Veronika
2009. június 10. szerda 08:05
A vázlattervet nem védi a szerzői jogi törvény, mivel az csak azon terveket védi, ami alkalmas arra, hogy az épületet abból létrehozzák. A vázlatterv nem alkalmas erre. Az elvi engedélyes terv, vagy az engedélyes terv, illetve a kiviteli terv jelenti a szerzői jogi védelem alá eső tervfajtákat. Egyetértek azzal, hogy a tervező köteles meggyőződni arról, hogy olyan feladatot vállal-e a el, amelyhez megfelelő jogosultsága van, vagy sem, ha nincs megfelelő jogosultsága, akkor adja vissza a megbízást és ne strómant keressen. A strómankodást tudni illik tiltja a saját kamaránk etikai szabályzata. Ébredjetek már fel építészek! Meddig akartok még segédkezet nyújtani településeink építészeti arculatának tönkretételéhez?!!! Nem lehet véletlen, ha védett az utcakép, akkor miért ragaszkodnak a tervtanács tagjai az oromfalas kialakításhoz! Hát nem szorult elég inteligencia a tisztelt közreműködőkben arra nézvést, hogy az általuk tervezett (aláírt!) terv illeszkedjen az épített környezetbe? Micsoda badarság a tervtanácsot okolni az ostobán tervező építész hibájáért?!
Bocsánat a kissé indulatos hangért, de gyakorló tervtanács tagként, valamint kistelepülés volt főépítészeként felbosszant, hogy ennyire felül Ön is – a blog tulajdonosa – ezeknek a félreinformált, sunyi, alattomos hangoknak, és teret ad a tervtanácsok lejáratásának! Véleményem szerint nagyon fontos a tervtanácsok működése, feladata, és meggyőződésem, hogy néhány kivételtől eltekintve sokat köszönhetünk a tervtanácsok létének. Nem a tervtanácsokat kell szidni, hanem jóóóóóó házakat kell tervezni!
Tisztelettel: B. Szabó Veronika építész
gramercy
2009. június 10. szerda 08:57
huhuj és még mennyi ilyen dörzsöltséget összeszed az ember néhány év alatt a magyar valóságban 🙂 🙁
Ozona
2009. június 10. szerda 09:50
és ki szeretne egy olyan építésszel tovább dolgozni, akivel menet közben összerugta a port?
Ikon
2009. június 10. szerda 13:38
(Ozona) Minden építésszel össze lehet veszni, de itt ez nem szerepel.
ikon
tanonc
2009. június 10. szerda 15:50
Tisztelt B. Szabó Veronika!
Először is érdekes volt olvasni a másik oldalt, az Önét is! (Mint írja, főépítészi és tervtanács-tagi tapasztalata is van.)
A strómankodást illetően, no meg a Kamara által létrehozott etikai szabályokat illetően majdnem egyetértünk, engedje meg, hogy építészhallgatóként egy harmadik oldalt illusztráljak, tudniillik a pályakezdőét. 🙂
1. Az első probléma az, hogy jelen pillanatban Magyarországon igen kaotikus a jogosultságszerzés folyamata. A fiatalok számára igen nehéz (esetenként szinte lehetetlen) megszerezni bármilyen jogosultságot, amelyet a Bolognai folyamat nem épp zökkenőmentes beindulása tovább bonyolít.
2. Nagyon nehéz meghatározni magát a strómankodást is. Teszem azt, megtervez frissdiplomás egy házat, amibe É-1 építészünk egy vonalat sem húz, ellenben a tervet minden szempontból kifogástalannak találja, találkozik az ő ízlésével, az előírásokkal, minden szempontból megfelel az elvárásoknak. Hogyan dönthető el, hogy miért került rá az aláírás a jó tervre? Egyáltalán, van-e jelentősége, amennyiben a ház jó úgy, ahogy van, aláírás van rajta, a felelősséget van, aki vállalja érte? (Persze az etikai szabályt áthágtuk, de egyéb kár nem keletkezett a dologból.)
3. „Meddig akartok még segédkezet nyújtani településeink építészeti arculatának tönkretételéhez?!!!” – nem vagyok biztos benne, hogy a jogosultság nélküli építész = rossz építész állítás helytáll. Vajon frissdiplomások bombázták tele az országot mediterrán kúriákkal, gipsz-stukkó madárkákkal, túlméretezett, élhetetlen lakóparkokkal, – ligetekkel, – kertekkel…? A legtöbb európai országban jóval tágabb a fiatalok mozgástere, és bizony ez meg is látszik a minőségen! Nem kicsinyíteni kívánom a mindenki által tisztelt Nagy Mesterek érdemeit, de ha ők maguk is vállalhatónak érzik egyes fiatal tervező(jelöltek) terveit, akkor bizony a Kamarának kéne ráébredni, hogy valami baj van, mikor a jogosultságszerzés szabályaival kikényszeríti a strómankodást mindkét félből! Hiszen ahhoz is két ember kell, egy, aki megtervezi, egy meg, aki aláírja…
4. „Véleményem szerint nagyon fontos a tervtanácsok működése, feladata, és meggyőződésem, hogy néhány kivételtől eltekintve sokat köszönhetünk a tervtanácsok létének. Nem a tervtanácsokat kell szidni, hanem jóóóóóó házakat kell tervezni!” – szívemből szólt, reméljük, hogy a tervtanácsok léte javítja majd az igencsak mélyrepülésben lévő magyar színvonalat.
beg
2009. június 10. szerda 17:14
Kedves B. Szabó Veronika!
Ha a Főépítész és a település szeretné elérni, hogy egy területen valamilyen típusú és méretű épület épüljön, akkor ahhoz jogszabályi hátteret kellene megteremteni. Szerintem felháborító, hogy nagyon sok helyen a jogszabályban nem kezelt kérdésekben tervtanácson vagy kötelező főépítészi egyeztetésen (aki csak egy a tízezer építészből, és mint jogalkotó, a hatósági munkában nem is vehetne rész, vagy hogy is van a hatalmi ágak szétválasztásának kérdése?) keresztül kívánják az akaratukat ráeröltetni a tulajdonosra. Kéretik megfelelő jogszabályt alkotni, annak készítésébe bevonni a tervtanácsokat, és akkor lesz jogi alap a kívánságok mögött.
Sokszor hallottam már tervtanácson, hogy ide bár többet lehetne építeni, de nem azért van az a beépítési paraméter, hogy kitöltsük, annál kevesebbet kell építeni. Pedig a beruházó aszerint veszi meg a telket, hogy mit lehet rá építeni, amit utólag korlátozni nem túl etikus.
atuse
2009. június 14. vasárnap 10:30
A szerzőjogi törvény minden építészeti alkotásra vonatkozik 1.§(3)!
Az „ő” terve nem átdolgozás (felhasználás) védett 29.§!
Amennyiben a tervező nem tartja fenn a szerzői vagyoni jogokat, nem kérhet érte jogdíjat! (vélhetőleg nem kötötte ki szóban!…)
Alapvetően az egész engedélyezési mizéria skrizofémia: keveredik a hatósági és gazdasági tevékenység; és ezt még tetézzük a „rugalmas magyar bürokráciával”!
Csodálkozom, hogy senki nem emlegeti, azt hogy csak nálunk van ez a 1-es 2-es 3-as és társai besorolás. Árazza be a piac a szereplőket! Milyen álszent dolog, hogy (EU-s nyomásra) nem firtatjuk a külföldi tervezők kvalitásait!
A strómankodás feszegetése pedig az én véleményem szerint egy baromság, gyakorlatilag egy intézményesített piaci korlátozás!!! Jogszabályi korlátokkal terelik a népeket a kiválasztottakhoz!
Mi a különbség a között ha az alkalmazott vagy nem alkalmazott tervét szignálja a tervező (vállal minden felelősséget)? A jelenlegi szabályozás a meglévő struktúrát (szereplőket) fixálja!
Egyben elfordítja a fejét a hétköznap gyakorlatától: nem veszem észre, amíg megvan a céges bömim! Ha valaki zavar, akkor lehet szaladni a kamarába Mószer Arankához!
Az ügyre visszatérve: a hölgy helyében nem hezitálnék (mégis csak az ő 20-30 milliójáról van szó) és keresnék valakit aki átverekszi az ő elképzelését, végül is az eredményért jár a pénz nem az eltöltött időért! Mondja meg a tervező mibe volt (/2)…
tanonc
2009. június 14. vasárnap 17:29
„Mi a különbség a között ha az alkalmazott vagy nem alkalmazott tervét szignálja a tervező (vállal minden felelősséget)? A jelenlegi szabályozás a meglévő struktúrát (szereplőket) fixálja!”
Valahol így van, viszont a jogosultsági rendszer csődje, ha mindenki figyelmen kívül hagyhatja a saját jogosultsági szintjét, mert majd úgyis aláírja valaki. Ennek tudatában meg elvállal mindent, amit talál.
Más kérdés, hogy az se csoda, ha egy É2-es szívét erősen megdobogtatja az első nagyobb megbízása, amit csak É1-es írhat alá… Elvégre a szakmai fejlődés-előrejutás érdeke mindig is igényelni fogja, hogy följebb törekedjen az ember, és ne csak a ráosztott szinten működjön.
tanonc
2009. június 14. vasárnap 17:30
Szóval ebben a kérdésben elég nehéz igazságot tenni, hiszen bizonyos szempontból minden oldalnak igaza van. 🙁 Úgyhogy azt hiszem, hogy a „hiba ismét nem az Ön készülékében van”, hanem a rendszer nem az igazi.
Bujnoczki András
2009. július 17. péntek 18:20
Üdv.Miklos!
Még mindig tart az esetem a garázsépités ügyben,de már a Legfelsőbb Bíróság is beállt a MEGYEI BÍRÓSÁG ELNŐKÉNEK védelmébe,hogy ne derülhessen ki a társasházban -az aposának és feleségének (hamisitott okiratokkal való visszaélése tulajdonszerzés esetén+hivatali visszaélés+okirathamisitás).Mindegy,hogy én épitész tervezővel megterveztettem az épitményt az ÖNKORMÁNYZAT ÁLLTAL ELFOGADOTT BEÉPITÉSI TERV ELŐIRÁSAI SZERINT.Az I.FOKU ÉPITÉSI HATOSÁG EL IS FOGADTA,MEGKAPTAM AZ ÉPITÉSI ENGEDÉLYT.Itt jött a probléma,mert az épitkezéshez olyan feltételekkel akartam megvásároni a közös területi részt mint a „BÍROSÁG ELNŐKÉNEK APOSA AKI ELADTA A LÁNYÁNAK A GARÁZST pedig nem volt a társasház tulajdonosa.A tulajdont egy visszadátumozott alapitó ókirat alapján jegyeztették be a FÜLDHIVATALNÁL,a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül és aláirásuk nélkül.Mindez mint te is jól tudod már 2001-től zajlik.De még mindig nem derülhet ki a BÜNCSELEKMÉNYEK SORA,rendörségi feljelentésre,ügyészségi kivizsgálásra,kőzigazgatási eljárás keretén belül.Épenezért az ilyen esetekben mindegy a 3D.terv mert a JEGYZŐ ÚR és TÖBBI HATOSÁG -ÜGYÉSZSÉG -BÍRÓSÁG ,ALEGFELSŐBB SZINTEKIG BELEÉRTVE ÚGYIS KIMENTI A—-„MEGYEI BÍRÓSÁG ELNŐKÉNEK CSALÁDI ÉRINTETSÉGÉT”—-.Képzeld,az itélőtábla új eljárára késztette a vétkes BÍRÓSÁGOT,de semmi értelme mert az ügy ugyis visszakerült a vétkes bírosághóz és lezárták annyival ,hogy a fellebbezési iratokat IRATTÁRBA HELYEZTETI és ehhez aszisztál a LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG IS,most még megvárom,hogy az új FŐBÍRÓ hajlandó-e valamit lépni.Ha nem akkor KIPLAKÁTOLOM A VÁROSBAN A TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZVEVŐK NÉVSORÁT!!! és megküldöm az EU.BÍROSÁGÁNAK,hogy igy müködik a MAGYAR DEMOKRÁCIA!!!Ne hagyjátok a szakmátokat lejáratni a haveri alapon müködő hatosági analfabátáknak!!!További sok sikert.