10. hiba | amit az építész elkövethet
Az építészek által elkövetett hibákról szóló sorozat hosszú kihagyás után egészül ki az alábbi 10. írással. Sokakban bizonyára ellenérzést és vitát válthat ki, de akkor is kell beszélni róla.
Kontár építészek
Mint eddig AZ ÖSSZES hasonlóan kontár módra megtervezett és tervkritikára beküldött ház, e legutóbbit is É3-as tervező tervezte. Bizonyára sokan felhorkannak erre – ahogy régebben is -, de ez sajnos itt a tervkritikán immáron sokszorosan visszatérő körülmény. Amikor azt írtam a legutóbbi tervkritikában, hogy inkább bízzanak meg egy a tervezésben jártas építészt, akkor azt úgy is kell érteni, hogy megfelelő jogosultsággal.
A különféle módokon megszerzett képesítéssel sokuk mellett láthatóan elrobogott a szakmai élet, látható a tervekből, hogy nem is értik ezt az egész „energiaracionalizálási felhajtást”. Arról nem is beszélve, hogy a terveken látható megoldások még azon idők beidegződéseiből születtek, amikor még iskolapadban ültek és az elég régen lehetett. Sajnálatos, hogy ilyen sarlatánok meg tudják téveszteni a gyanútlan építtetőket és el tudják hitetni velük, egy családi házat a hülye is meg tud tervezni, nem nagy ügy.
Csak remélni lehet – és ilyenkor mindig el is mondom – csak megfelelő jogosultsággal rendelkező építészt válasszanak! É3-as jogosultságot már nagyon régen nem adnak ki! Nem véletlenül, viszont adtak számukra kellő türelmi időt! Aki a tervezési jogosultság újraszabályozása után ilyen sok évvel is képtelen volt (vagy nem is akart) elvégezni egy erre irányuló továbbképzést, hogy megfelelő képesítést szerezzen, az jobban tenné, ha átadná a terepet olyanoknak, akik az elvárható módon nem kevés pénzt, időt és energiát áldoztak arra, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezzenek és a hozzájuk fordulókat megfelelően tudják kiszolgálni.
Közel 10 ezer építész van a Magyar Építész Kamarában, így van kiből választani (a Dél-Dunántúli Kamarában pl. több mint 450 fő).
A Magyar Építész Kamara építészeti tervezésre jogosult tagjai (2011. márc. 21-i állapot)
ÉKE 136 fő
É3 2422 fő
É2 (főiskola) 1534 fő
É/2 (egyetem) 818 fő
É (teljes körű) 4216 fő
É-1, É1, É/1 (építész vezető tervező) 1856 fő
Amint a fenti számsorból látszik, van kikből válogatni annak, akik megfelelő jogosultságú építészt keres.
A tervezési jogosultság kapcsán nem lehet szociális helyzetre (én ebből élek) hivatkozni, mert itt sok-sok tízmilliós értékről kell szakmai döntéseket hozni és a legutóbbi ház kapcsán is azt lehet mondani, ha ez alapján építi meg az építtető, akkor egészen bizonyosan ablakon kidobott pénz lesz a házra fordított összeg, köszönhetően a dilettáns „tervezőnek”.
Persze most sokan érvelnének azzal, hogy láttak már É1 tervezőtől olyan vacak tervet, hogy csak na. Bizonyára. Viszont a nagy számok törvénye alapján a minimum É2 jogosultsággal sokkal nagyobb az esély, hogy jobb tervet fogunk kapni. Talán csak számít valamit, ha valaki pl. egy technikumi vagy üzemmérnöki végzettség helyett elvégzett egy megfelelő képesítést adó főiskolát vagy egyetemet? Nem is szólva azokról, akik nem is építőipari végzettséggel szerezhették meg a tervezési jogosultságukat. Egyszerűen nem összemérhetőek ezek a papirok és nem hiszem, hogy ez komolyabb magyarázatot igényelne.
34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet
az építészeti-muszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól
1.4. Építészeti tervezoi szakterületen É1, valamint É2 tervezoi fokozatban a tervezési jogosultság megállapításánál
a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelo egyetemi végzettség: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezomuvész, egyetemi szintu okleveles építész, továbbá olyan egyetemi végzettség, amelynek megfeleloségét külön jogszabály szerinti eljárással állapították meg,
b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelo foiskolai végzettség: az Étv. 32. §-ának (4) bekezdésével összhangban 2002. december 31-ig megszerzett olyan építészmérnöki, illetve okleveles magasépíto üzemmérnöki foiskolai végzettség, amelyet legalább kétéves – az országos szakmai kamara és a képzést nyújtó felsooktatási intézmény egyetértésben kialakított képzési terv alapján – akkreditált szakirányú képzést nyújtó intézményben elvégzett továbbképzés egészít ki.
1.6. A Magyar Építész Kamara – az e rendelet 4. §-ában foglaltak alapján – szabályzatában meghatározott eljárással É2 jelu tervezoi fokozatba sorolhatja azokat az É3 jelu névjegyzéki besorolású tervezoket, akik legalább 15 éves építészeti tervezoi gyakorlatot igazolnak.
Emlékeznek még ezekre a rajzokra? Azt hiszem ezek voltak a Tervkritika abszolút mélypontjai.
A sorozat eddig megjelent részei:
1. saját „típusterv”-em van
2. tervezés, aláírás szolga módjára
3. ez az én házam – az öncélú formalizmus
4. csak eng. tervet vállalok
5. nem rajzolja be a bútorozást
6. rossz házat tervez
7. látja, nem látja, na látja (nem készül 3D)
7. látja, nem látja, na látja (nem készül 3D) 2. rész
7. látja, nem látja, na látja (nem készül 3D) 3. rész
8. nincs jogosultsága, mégis tervez
9. nem egyeztet a hatósággal
10. kontár építészek
[poll id=”18″]
Hozzászólások (23): megnézem
Bagó Arnold
2011. március 25. péntek 04:28
Tisztelt Kolléga!
Remélem nem haragszik meg a mgszólításért, de én is csak É3-as tervező vagyok.
Félre téve most a szakmai részt magamról csak annyit, hogy a főiskola után elkezdtem az egyetem kiegészítő képzését, melyet az elő év után családi tragédia miatt abbahagytam.
Az építész kamarának jópár éve volt egy olyan indítatása, melyben lehetett az É3-as tervezőknek kérvényezni az átsorolását É2-be. Az én kérelmem elutasításában szó szerint benne volt, hogy azért nem javasolják a magasabb tervezői fokozatot, mert túl sok,az ennek a kategóriának (É2-nek) megfelelő tervet tartalmazott!
Higgye el, innen az É3-as oldalról nézve a magasabb fokozatú tevezők részéről az egézséges szakmaiság féltése mellett úgy néz ki, hogy a piacot is féltik!
Bízom benne, hogy abban egyetértünk: önmagában az hogy valaki egyetemre járt vagy főiskolára még nem biztosítéka -sajnos- a jó és szép épületek tervezésének. És nem is beszélve arról, hogy itt is érvényesül az izlések és pofonok különbözőek elv.
Tisztelettel:
Bagó Arnold
Heni
2011. március 25. péntek 05:31
Adott építészről hol tudom megnézni, hogy milyen jogosultsága van? Vagy inkább kérdezzem meg őt személyesen? 🙂
Koós Miklós
2011. március 25. péntek 07:05
[re=79253]Heni[/re]:
a kamara honlapján https://www.mek.hu
a https://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65&Itemid=61 oldalon. Beüti a keresőjébe a nevet és kiadja z összes információt az adott tervezőről
epiteszikon
2011. március 25. péntek 08:21
Szerintem még az is fontos, hogy a jogosultság/képesítés megszerzés mellett pl az ember jogtiszta szoftvert használjon. Ez a másik ami miatt a „maga mennyiért tervez” típusú, amúgy teljesen fatális kérdésre nehéz válaszolni.
Ha valakinek nincs folyamatos továbbképzési költsége, szoftver uppgrade költsége, kötelező felelősségbiztosítása annak a normál ár fele is elég. De nem a jogosultság miatt kell továbbképeznünk magunkat, hanem belső inditatásból. De a lényeg hogy maga a jogosultság sem mindig elég, borzasztó vezető tervezői rajzokkal találkozni. Tehát belülről fakad. :). Én belül pl egy svájcban praktizáló építésznek érzem magam, de itt élek a honban. 4-5 000 EURO /terv, khm khm.
tanonc
2011. március 25. péntek 09:31
Azért a fenti példák abszolút nem az ízlések és pofonok kérdéskörbe tartoznak.
Huszti István
2011. március 25. péntek 14:35
Kedves Miklós
Teljesen jogos a felvetésed, de felvázolnék egy másik utat, mint a jelenlegi. Nem én találtam ki, tudtommal pl. Finnországban ez van és a finn építészet nem rossz (sőt!).
Szóval tőlem az tervezhetne házat aki akar, nem kötném jogosultsághoz. Viszont gyökeresen más engedélyezési, ellenőrzési rendszert vezetnék be. A tervtartalmat nagyon szigorúan előírnám és nagyon szigorúan ellenőrizném. Persze erre a jelenlegi önkormányzati apparátus teljesen alkalmatlan lenne. Nem csak a terveket, de az építkezést is másként ellenőrizném, a jelenlegi „rendőri” építésfelügyelet nem sokra jó (bár nekem nem rég jó tapasztalatom volt velük).
Amúgy ha jól emlékszem 1929-ig Magyarországon is így volt, az akkori építészeti színvonalat bármikor lecserélném a maira.
Saját tapasztalatom az, hogy az É1, É sajnos nem garancia sem az építészeti, sem a műszaki színvonalra. Sok olyan tervezőt ismerek É1-est, aki tervező irodában szerkesztő rajzolóként dolgozott, soha egy önálló munkája nem volt, kivitelezési tapasztalattal nem rendelkezik, de az intézet szervezésében az ottaniak generálisan megkapták az É1-et.
Az építészeti kultúra minőségét pedig nem lehet semmilyen szabályozással – és nem is szabad – befolyásolni. Ebben benne van, hogy tényleg jogosan lehet ronda házat építeni, de az nincs benne, hogy mérnökileg rosszat.
Huszti István
2011. március 25. péntek 14:40
[re=79265]Huszti István[/re]:
És még egy kiegészítés. Ennél a rendszernél az építészek egy része kiszállna a szakmából, de aki maradna és érti a szakmát, az sokkal több munkát kapna tisztességes díjért.
Szabóbácsi
2011. március 25. péntek 23:29
Egy építészréteg felkészültségét a besorolásáról megállapítani olyan mint egy népcsoportét a fegyházakbani arányáról.
Huszti Istvánnak van igaza. Svédországban is így működik. Valamelyik kamarai lapban olvastam. Így kéne nálunk is. Inkább a terv tényleges műszaki tartalmának és az építkezésnek sokkal felkészültebb és személyes FELELŐSSÉGteljes ellenőrzésében látnám a megoldást.
Nemrég is szóbakerült egy badacsonyi highend É1 építészeti remekmű amely mintha kissé lazán vette volna a területre vonatkozó szabályozási tervet. Felelősség mind a tervező mind a felügyleti szerv részéről???
Cser Eszter
2011. március 27. vasárnap 08:37
Az, hogy ki milyen házat tervez véleményem szerint nem függ a tervezői besorolásától. E1-es jogosultsággal is lehet rossz tervet készíteni és E3-sal is lehet nagyon jót. Ugyanúgy mint a többi szakmánál, vannak jobb képességű tervezők, és vannak közepesek és rosszabbak.
Elvileg a kamara feladata lenne a megfelelő minőség biztosítása, ezért vannak elvileg a kamarai biztosok, akik ellenőrzik a jogosultságot és átnézik a terveket.
A másik dolog egy jó házhoz ami elengedhetetlen, egy jó építtető, aki hajlandó átgondolni amit tanácsolok, és elhiszi, hogy nem akarok rosszat neki. Tervezési korszakom elején nagyon sokat győzködtem, magyaráztam, nagy hévvel érveltem, volt, hogy sikerrel, volt, hogy nem.
Ma már kicsit visszavettem a hévből, próbálok józanabbul hozzáállni. Tapasztaltam, hogy vannak akiket nem lehet meggyőzni, akiknek nem lehet olyan házat tervezni ami az én mértékemmel mérve jónak mondható (kompromisszumokat kell kötni). Néha be kell látni, hogy az építész nem magának tervez házat, hanem az építtetőnek, neki kell hogy belülről megfeleljen, hogy kívülről jól mutasson.
Szerintem, hogy jó ház születik-e a kezünk munkájából az egy részt az építtetőn is múlik.
Ez nem azt jelenti, hogy a funkcionálisan teljesen hibás, nem megépíthető, nem berendezhető, nagyon csúnya házakat el kellene tűrni, de nem tudhatjuk mi történt a tervezési folyamat során.
Jó lenne egy ilyen háznál (akár névtelenül is) meghallgatni a kolléga álláspontját.
Koós Miklós
2011. március 27. vasárnap 09:37
„E1-es jogosultsággal is lehet rossz tervet készíteni és E3-sal is lehet nagyon jót. ”
persze, ezt írtam én is, de amikor a konkrét tervek kerülnek elénk, akkor furcsa mód a legtöbb gond mégiscsak az utóbbiakkal van (a terveket nem én válogatom, csak kapom őket). Ennek megvan az oka is.
Az E-3-as jogosultságot adó végzettségek képzésében a tervezés mellékszál, kb. olyan, mint az egyetemi építészképzésnél a kivitelezés-szervezés.
Sőt továbbmegyek, jópáran olyan iskolást végeztek el, ahol nem is volt külön tantárgy az építészeti tervezés, mégis megkapták a jogosultságot.
Sok ezren nem azért végezték el az egyetemen vagy megfelelő főiskolán az építészképzést mert nem tudtak mit csinálni a sok szabadidejükkel, hanem mert szerették volna ezt a szakmát a lehető legjobb felkészültséggel elvégezni. Ezért tanulunk.
Eleve abszurd dolog ez a jogosultság kérdés az építészeknél, nem jó hogy vannak A,B C kategóriájú jogosítványok, ahelyett, hogy egységesen egy lenne. Amiért ennyi van, annak alapvetően egzisztenciális okai vannak, ennek viszont semmi köze a szakszerűséghez és a szakmaisághoz. Legyen egyféle jogosultság? Oké, de akkor a 10 ezer tervező 1/3-nak megszűnik a jogosultsága.
Aki a mai napig is ceruzával papírral rajzol és betűsablonnal írja fel a terveit, az mit válaszol, amikor azt kéri tőle a megbízója, hogy szeretné megnézni 3D-ben is a majdani házát? Elkezd két iránypontos perspektívát rajzolni egy álló napon át? Nem fog, mert nem is tanulta vagy már régen elfelejtette. A szalmabálás ház tervezője láthatóan nem nagyon hallott még hőhidakról és egyebekről, mert ennek mondjuk 20 éve még nem volt akkora jelentősége, mint ma. Az építtetőnek pedig egy weboldalon kell megtudnia, hogy a tervet, amiért fizetett egy magát tervezőnek kiadó egyénnek, dobhatja a kukába és kezdheti elölről az egészet?
Lehet hogy egyedül maradok a véleményemmel itt az oldalon, én a továbbiakban is azt fogom minden építtetőnek javasolni, ha azt szeretné, hogy nagyobb esélye legyen arra, hogy jobb és felkészültebb tervező tervezze a házát, É2-nél ne adja alább sohasem.
Koós Miklós
2011. március 27. vasárnap 09:56
[re=79297]Cser Eszter[/re]:
egy munkánál, a megbizó azt kérte – bármennyire is tetszett neki az első változat – legyen azért egy B változat is. Mivel az elsőt én is minden szempontból jónak tartottam, ezért csak úgy alibiből csináltam egy hevenyészett 2. változatot, mondván ha nem olyan jót tervezek, akkor az kiemeli az első „jóságát”. Tévedtem, megtetszett neki a második, sőt ragaszkodott is hozzá. Nos azóta soha nem készítek egyszerre 2 változatot, csak olyat, amivel egyetértek magam is.
Persze, hogy nem csak mi vagyunk különbözőek, hanem az építtetők is, ezért nagy a felelősség is.
Kocsis Krisztián
2011. március 27. vasárnap 12:55
[re=79298]Koós Miklós[/re]:
…hát igen…
A szakmai fejlődés elengedethetelen lenne de, ehez kell egy hozzáállás is. Nemtudom mikor fog végre megtörténni az a pillanat amikor elmegyek egy építészhez, bemutatom a rendszerünket és nem úgy néz majd rám mint az ufóra.
Mindenestre azért valami idén elindult, nem reménytelen a helyzet.
Egy dolgot viszont minden ” kontár” építész védelmére felhoznék:
Lehetnek bármilyen jó ötleteik is, de ha a megrendelőnek nincsen ízlése és esze se, akkor nincs mese, rózsaszínű lessz a homlokzat és a konyhából nyílik a wc. A tervező persze nem mer ellent mondani, mert kell a munka,az ügyfél szava/pénze pedig szent.
A tervkritika utólag ezt persze nem látja, mert nem lehet mindenütt az ember.
De talán ezt is figyelembe kellene venni még mielőtt végleg a levesbe dobnánk egy-két kolléga nevét.
Koós Miklós
2011. március 27. vasárnap 16:20
[re=79304]Kocsis Krisztián[/re]:
a tervkritkák továbbra is anonimek maradnak, mind az építtetők, mind a tervezők neve titkos marad, viszont elhatároztam, hogy mostantól kezdve – ha tudható a tervező kiléte – jelezni fogom a jogosultságát is, mármint, hogy É1-É2-es vagy É3-as.
TÜKE
2011. március 27. vasárnap 17:38
Néha nézem azt a showderklub (?)-ot vagy mit -és benne Kőhalmi Zoltánt,- aki csak-csak a BME-re járt (építész) vagy végzett is ? – nem tudom,mennyi az „igazság”, de néha elgondolkodom, tényleg azt tanulták-e és úgy, ahogy mondja ?
Néha meglep, hogy ennyire „érdem lenne”, hogy ki-hány év alatt tudott elvégezni egy egyetemet ? – és ha végzett is, egy percet sem dolgozott a szakmájában.
Bocs’ha nem szorosan a témához tartozik. Meg tisztelet a kivételnek .
epiteszikon
2011. március 27. vasárnap 19:23
Belülről fakad az igényesség. Több ismert építésznek diplomája sincs. Tadao Ando (Japán), Daniel Libeskind (Berlin-NyewYork). Belülről fakad. De az építészek igénytelensége sok mindenben megmutatható. 1. Nem képzi magát, mert nem érdekli, 2,0 Nem vesz jogtiszta szoftvert, 3. Nem köt kötelező Felelősségbiztosítást4. Nem tart fenn irodát.A legtöbb és legrosszabb kollégák majd minden esetben aZOK, Akik másodállásba végzik. Legyenek Éphatósági ügyintézők, Főépítészek, Építésfelügyelők, Üzletkötők, Építésvezetők…..Egy ismertebb hazai építész azt mondta, „csak az tud JÓ lenni és szakmailag kiforrt, ha napi 10-12 órában végzi”. Ezt aláírom.
S ekkor idegesítő /felháborító a jól ismert kérdés : ” mennyiben kerül a tervezés?”. A másodállásos/nullatövábképzős/feltörtprogramothasználó/irodátfennnemtartó mondja ekkor a verhetetlen árat. Én azt szeretem ha kisebb építészversenyeken bíznak meg. Majd mindig megnyerem. Ez az elismerés. És nem az ügyfélért dolgozunk, hanem belülről fakadóan önmagunknak kell a mércét egyre feljebb tenni.
Amúgy az Építtetők borzasztóan rosszul tájékozódtak, esztétikailag pedig 90%-ban 5 elemis szinten vannak kivétel nélkül. Sárgaház-piroscserép-fehérműanyagablak. Ablakot már megvettük. 250-300 ügyesetből van statisztikám.
Összegezve mindnyájunknak folyamatosan kell fokról fokra egyre magasabbra fellépnünk.
Koós Miklós
2011. március 28. hétfő 07:40
[re=79313]epiteszikon[/re]:
statisztikáról és a nagy számok törvényéről írtam, az hogy van pár ismert építész ez a tény a hazai 10 ezres létszám statisztikáját semmiben sem befolyásolja, és nem is erősít semmiféle szabályt. A „magunkból fakadóigényesség” ahogy írod, ösztönzött minket arra, hogy minél jobban tudjuk kiszolgálni az ügyfeleket, aki ennek érdekében nem hajlandó, képtelen elvégezni egy 2 éves előírt továbbképzést, az az én szememben nagy ívben tesz erre a fajta „belülről jövő igényességre”. Ilyen egyszerű képlet.
Laikus
2011. március 28. hétfő 14:11
Érdemes lenne egy olyan sorozatot is indítani, ahol a követendő, jó és ötletes megoldásokat felsorakoztató terveket lehetne csokorba szedni. Az is segítség lenne az építtetők számára.
Heni
2011. március 29. kedd 16:48
[re=79254]Koós Miklós[/re]: Köszönöm a választ!
TÜKE
2011. április 1. péntek 12:36
A cikket nem találtam meg a neten. Akit érdekelne,elolvashatja a mai,04.01-i Dunántúli Napló 5.oldalán Címek : Metálbandában dobol a tanszékvezető
Energiadesign A jövő önfenntartó házait tervezik,elsőként az országban.
A cikkből idéznék :
„Épült már Baranyában így épület ?”
„-Itt készül az első,Sikondán egy jókora termelőüzem,melyet 2012-ben adnak át.”
Ennyit. No comment.
Netuddki
2012. január 7. szombat 17:32
Tisztelt Koos Miklós !
1965-ben végeztem mint építész technikus és 1969 óta folyamatosan bejegyzett tervező vagyok(ma is).Abban az időben A,B,C kategóriák voltak,körülbelül azokal a feltételekkel mint a jelenlegi E1-2-3. Az építőipar minden ágazatában dolgoztam:kivitelezőként-tervezőként-beruházóként.Hogy a tervezői kategóriában magasabbra lépjek elvégeztem az Ybl Miklős műszaki főiskolát építészmérnöki szakon.Kár volt,mert az időközben létrejött építész kamara megint oda sorolt ahol technikus koromban voltam.É3 kategóriás tervező vagyok,de pályám során igen sok komolyabb épületet is terveztem különböző társtervezői kapcsolásokkal,sőt É1-es tervezők nevében is akiknek a tehetségük kontár szintű volt.
Konklúzió: Nincs jelentősége szerintem a színvonalas tervezésben a kategóriai besorolásnak.Ki milyen építész a tehetsége szabja meg.Az Ön nagyszámok elmélete csak statisztika.Kenyérféltés az egész kamara.
Koós Miklós
2012. január 8. vasárnap 09:08
[re=83173]Netuddki[/re]:
a rendszerváltás előtti időben nem véletlenül volt technikus, üzemmérnöki és egyetemi képzés. Mind a három iskola más és más feladatra képezte ki a hallgatóit. Pl. a kivitelezésben is dolgoztak technikusok, üzemmérnökök és egyetemet végzettek. Adott végzettséghez adott munkakör tartozott. Egy technikus hiába vágyott volna – még ha alkalmas is lett volna – építésvezetésre, mert egyszerűen nem kaphatott ilyen állást és ezt akkor mindenki el is fogadta, ergo aki adott iskolát végzett, az PONTOSAN tudta milyen munkakört lehet vele betölteni. Ez a fajta képzési sokszínűség mára sajnos megszűnt és mindenki azt szeretné, ha ő bárhová el tudna helyezkedni. Én 1979-ben végeztem, akkor cca 100-120-an kaptunk diplomát. Ma cca 6-800-at képeznek, miközben nincsenek technikusok és üzemmérnökök, de lassan szakmunkások sem. Ez sajnos nem megy, hogy a 100 tagú karmestergárda dirigálja az egy szem hegedűst.
a tervezés területén sem sokkal másabb a helyzet. Ma már nincsenek rajzolók,szerkesztők, konstruktőrök, ma mindenki tervezni akar. Ez sem megy. A családi ház tervezéstől a repülőgép hangárig elég széles a paletta, igy érthető, ha nem egyforma képzettség, gyakorlat szükségeltetik mindegyikhez. Ugyanakkor természetes elvárás, hogy ne különböztessenek meg A kategóriás építészt és B kategóriás építészt, hanem csak építész legyen. Furcsa, mi több elképzelhetetlen volna A kategóriás ügyvédhez, orvoshoz járni, meg B kategóriáshoz.
A tervezési kategóriák megállapításánál az É3-as tervezők (jellemzően főiskolai végzettségüek esetén) státusát nem szüntették meg, de a továbblépés lehetőségét megteremtették azzal, hogy egy kiegészítő egyetemi képzéssel É2-es jogosultságuk legyen. Ezt a döntést nem szakmai, hanem kizárólag szociális szempontok indokolták (ha ez sima kenyérféltés lett volna, ezt a lehetőséget nem adja meg a kamara). Aki élt ezzel a lehetőséggel, annak ma nincs gondja, mit tervezhet és mit nem. Aki viszont ezt nem vállalta, annak meg kell elégednie azzal, amit az É3-as besorolás lehetővé tesz számára és természetesen fogadja el, hogy a cél érdekében a korábbi É3-as társai nem kevés időt, energiát és pénzt áldoztak a továbbképzésükért.
É-3
2012. augusztus 20. hétfő 16:00
Jómagam 1989-ben végeztem Pécsen a Műszaki Főiskolán, majd 1994-ig az építőiparban dolgoztam. Magántervezői tevékenységet kb: 1996-ig folytattam, mert ekkor az akkori munkahelyi vezetőm „eltiltott” a további tervezéstől, mondván, hogy szerinte összeférhetetlen az akkor betöltött munkakörömmel. Kevés építkezés folyt, nem nagy érvágást okozott a döntés, de amikor 2002 körül ismét folytatni akartam a tervezést meglepődve hallottam az Építész Kamara ügyintézőjétől, hogy mivel korábban nem léptem be a kamarába, most már nem is vesznek fel a tagok közé, csak ha elvégzem a Műszaki Egyetemet. Mi ez ha nem a szerzett jogok elvétele. Ennyit a jogbiztonságról.
Nagy Jenő
2013. december 2. hétfő 14:44
KONTÁR ÉPÍTÉSZEK!
1965-ben végeztem építész technikusként.
1969-ben mellékfoglalkozású tervező lettem az akkori „C” kategóriában,ami a mai É-3 jogosúltságnak felel meg.
Tekintve hogy sokat terveztem ipari és mezőgazdasági épületeket,lakóépületeket a cégem neve alatt,gondoltam nem partizánkodom és elvégeztem magasépítész szakon az Ybl Miklós műszaki főiskolát.Ekkor „B” kategóriába soroltak ami a mai E-2-nek felelt meg.
A rendszerváltást követően szerveződtek a kamarák és egyre jobban szorították ki a főiskolai végzettségű tervezőket.Először a tervezői körök behatárolásával,majd lehetetlenné is tették főiskolai végzettséggel a tervezést aki még idejében nem lett kamarai tag így kiszorult e tevékenység gyakorolhatóságából.
Ma 68 éves koromban,jelentős tervezői gyakorlattal nem érzem szükségét az egyetem elvégzésének,különösen azért sem mert mire elvégezném hoznának egy olyan kiszorítós intézkedést,hogy csak É-1-ellehet tervezni.
Ne etessen a cikk irója olyan butaságokkal,hogy csak a szakma egyetemi szintű végzettségével lehet jót alkotni.