9. hiba | amit az építész elkövethet
Nem egyeztet (elég alaposan) a hatósággal.
Mindjárt az elején el kell mondanom, ezt a hibát már én is elkövettem. Egyszerűen a megszokás, a rutin nagy úr és ami triviálisnak tűnik, pedig az közel sem mindig az. Ez különösen akkor veszélyes, ha egy bizonyos területre, városba, kerültbe korábban már terveztünk. Én is ilyenkor vétettem. Nem dőlt össze a világ, de nem is tett jót a renoménak.
Miről is van szó? Adva vannak az építési előírások, be kell tartani őket. Pont. A valóság ennél azért összetettebb. Aki lusta, az először is azt feltételezi, hogy ami pár éve érvényben volt, az ma is érvényben van. Pedig nem feltétlenül. Miközben az országos előírások általában enyhültek, addig a helyi szabályozások a legtöbb helyen szigorodtak. Hogy ez most jó vagy sem, az egy másik lapra tartozik, jelen esetben azért van jelentősége, mert ellentétes folyamatról van szó.
Mondok egy példát. Miközben egyre könnyebb építési engedélyt kapni bizonyos épületekre, addig bizonyos bp-i perem(!)kerületben az összes családi házat tervtanács elé kell vinni. Vagyis nem a főúton, vagy a helyi városközpontban található telkek esetében, hanem az összes esetében! Ha valaki betartja a jogszabályokat, akkor persze nincs mitől félnie, de a gyakorlatban ez sem ilyen egyszerű. Lényeg hogy olyan helyen is tervtanács elé kellett vinnem egy tervet, ahol álmomban sem gondoltam volna.
Megelégedtem azzal, hogy elolvastam az övezeti előírásokat, de már nem volt kedvem elolvasni a több, mint száz oldalas joganyagot. Beadás előtti második építési előadói egyeztetésen derült ki, hogy a beadáshoz kell a tervtanácsi állásfoglalás is!
Nem történt semmi komoly baj, de közbe jött egy nem várt 2-3 hetes időszak. Szerencsémre a tervtanács eléggé „viccesre” sikeredett, így a megrendelő sokkal inkább őrájuk volt dühös, hogy „ezért” kellett neki további 2-3 hetet várnia.
De volt rosszabb forgatókönyv is. Szintén Budapesten.
A történetet külön is meg fogom írni, mert talán tanulságos. Elég annyi, hogy – különösen így visszatekintve – ha az építési előadó, az építési osztály vezetője és a tervtanács – hogy finoman fogalmazzak – nincs összhangban és harmóniában. Ha ilyenkor az építész nem tudja kívülről a teljes bp-i szabályzatot, akkor ott gondok támadhatnak. Támadtak is. Először módosítani kellett a tervet, pontosabban új tervet kellett beadni, másodjára viszont a tervtanács rúgott ki páros lábbal, minekután a hatósági osztály minden további nélkül kiadta a jogerős építési engedélyt. Mindezek mögött egy olyan bp-i szabályozás áll, miszerint vannak olyan egyszerű esetek, amikor egy családi házat nem lehet teljesen alápincézni, ami már önmagában is nonszensz, de kétségkívül le van írva, sőt érvényben is van.
A másik dolog, ami kisiklatta – legalábbis egy kis időre – a terv engedélyeztetését az egy értelmezési különbség volt a bruttó szintterület számítást illetően, jelesül hiába bizonygattam, hogy a beépítetlen padlás nem számít bele a bruttó beépített szintterületbe, ezt nem fogadták el. Hiába kértem állásfoglalást a Fővárostól, a Közig Hivataltól és a minisztériumtól, mindenhonnan ugyanazt a választ kaptam: egy Alkotmánybírósági döntés szerint a jogszabályokról nem adható ki értelmezés. Maradt a csökkentett program, amivel végül is megkaptuk a jogerős építési engedélyt.
A sorozat eddig megjelent részei:
1. saját „típusterv”-em van
2. tervezés, aláírás szolga módjára
3. ez az én házam – az öncélú formalizmus
4. csak eng. tervet vállalok
5. nem rajzolja be a bútorozást
6. rossz házat tervez
7. látja, nem látja, na látja (nem készül 3D)
7. látja, nem látja, na látja (nem készül 3D) 2. rész
7. látja, nem látja, na látja (nem készül 3D) 3. rész
8. nincs jogosultsága, mégis tervez
9. nem egyeztet a hatósággal
Maradjanak velünk, mert ezt a témát még folytatjuk. Ha van ehhez kapcsolódó történetük, írjanak nekünk vagy hívjanak fel telefonon és meséljék el, a tanulságos történeteket közreadjuk. Ha nem akar lemaradni a folytatásról, iratkozzon fel az email értesítőnkre vagy az RSS csatornánkra.
[poll id=”18″]
Hozzászólások (10): megnézem
aglaca
2010. február 10. szerda 01:36
Hogyhogy jogszabályokról nem adható ki értelmezés?Mert mi másról kérnénk értelmezést a közig hivataltól ha nem egy elszúrt, többféle képen is értelmezhető jogszabályról?
És ha nem adható ki értelmezés, akkor ki mondja meg hogy hogyan értelmezzünk egy „remekül sikerült” jogszabályt?
A hatóságok értelmezik úgy ahogy nekik tetszik (olykor ahányszor megkérdezve annyiszor másképp) és nekünk meg kuss?
Ez az egész magyar jogrendszer egy hungagyikum!
Cad_man
2010. február 10. szerda 07:41
Miklós Remélem blgodoat olvassák AZOK” is , akik irogtják. Jómagam 5 évre bebetoznám a jó jogszabályokat, hogy végre a szakmára tudjunk koncentrálni. Az ügyfélnek ha elárulnánk -mint építészek- hogy mivel is telnek napjaink nem hinné el….1. egyeztetünk velük 2. egyeztetünk a hatóságokkal 3. tervzsűrizünk 4. szakági tervezőkkel vívunk csatákat 5. kivitelezőkkel netán 6. jogszabálytokat olvasunk -értelmezünk és végül a maradék napi 1 órában ami 4 x 15 percből tevődik össze skicceket készítünk vagy a telefononunkat kezeljük. …………………..
De bízom, hopgy a KAMARA által elkészített minta-szerződést sok más teendő is követni fogja. DE a jogszabályokba bele kellene keményen avatkoznia. És sajnos a HATÓSÁGOKKAL csak SZEMÉLYESEN lehet egyeztetni. Sokszor. (Email? sz óse lehet róla…=Őskor ). Nekem is az ország minden pontjából adódnak munkák, de mindehova el kell menni…..és ot ül egy ügyintéző, aki véletlenül félretájékoztat…Az egy JÓ kis nap. Az ügyfélnek szívesen kiadnám ezeket a teendőket,mert így nem látják miket küzdünk a második vonalban. Nem hiszik el miért telik el több hét mire tovább tudunk lépni. De az Építtetők ha elmennek a hivatalba – mint Építtetők és Adófizető polgárok -egyszerűen majdnem elhatjták ŐÚket, hogy mit képzelnek. Szerintem a Hivatalokat rugalmasabbá kellene tenni, mint nyitvatartás, mint kommunikáció stb. Ne kelljen ezért egy építészirodának plussz egy embert alklamaznia, ne legyen ezzel rezsiköltségeink. Mert meg tudják növelni. Ne kelljen heteket várni egy IGENRE.
Tehát mit kellene tenni ? ……………………
a., Korrektebb e-ügyintézést !!! b., e-ügyintézésbn hivatalos választ tárgyi munkákkal kapcsolatosan, 3., korrekteb internetes Rendezési terv elérhetőségeket (itt van sok jó és sok rossz példa is.)
Cad_man
2010. február 10. szerda 07:49
Első mondatom helyesen (bocs)(:
„”Miklós Remélem blgodoat olvassák AZOK” is , akik irogtják a JOGSZABÁLYOKAT „”
Vcsigu
2010. február 10. szerda 08:27
Én már azon gondolkodtam, hogy jegyzőkönyvet veszek fel az elsőfokú hatósággal, mert amikor én+ügyfél+osztályvezető+ügyintéző megállapodunk valamiben (harmadik tárgyalás sorozat után), akkor a beadás után félévre hiánypótlásként jön egy olyan tényező, ami miatt nem adják ki az engedélyt. Kezd a hócipőm azzal tele lenni, hogy a köztisztviselők csak úgy játszanak a tervező idejével, a megrendelő pénzével mindenféle következmény nélkül. Talán ha egy ilyen papírt aláírnának nagyobb felelősséggel járnának utána a jogszabályoknak ők is és nem a tervező lenne kioktatva, hogy neki kellene tudni a legjobban. Ha már ügyfél vagyok én is az eljárásban, akkor elvárhatom a teljes körű tájékoztatást. és tudom most borítom magamra az összes hivatalban dolgozó haragját. De amikor nem a segítőkészséget, hanem a hatalommal való visszaélést tapasztalom, az ego növelését, az biza bosszant. És itt kérek elnézést a lelkiismeretesen dolgozó kollégáktól, mert tudom a mai jogszabály változtatások olyan helyzetet teremtenek, ami nagyon megnehezíti a munkájukat. DE ezt rendezzék le a minisztériummal, vagy a másodfokkal.
Rós
2010. február 10. szerda 08:47
Egyszerű potenciális építtetőként már a telekvásárlás előtt nagyjából tudni akarom, hogy mire is alkalmas az az építési telek. Hogyan? Ugyanilyen nehézkesen, bizonytalanul és sok munkával?
aglaca
2010. február 10. szerda 10:45
Rós: a válaszom igen, vagy egy egy rövid, nem teljes körű, a sajátosságokra nem figyelmeztető tájékoztatás kapsz. A tervtanácsok áldásos munkájáról sem fognak előre szólni.
De arra is ügyelj, hogy nincs-e folyamatban valamilyen olyan törvényi, jogszabályi változás ami esetleg a közlejövőben befolyásolja a telek beépíthetőségét.
„Jobb esetben” kapásból (nyomatékosan) ajánlanak egy építészt aki viszont minden tud, és bizony csak itt, csak most, csak ő, csak önnek,…
szóval baráti vállveregetések közepette tudtára adják, hogy ki a bennfentes.
Koós Miklós
2010. február 10. szerda 10:55
ezért szerencsés, ha telket, előírásokat nézni építésszel megy az ember. Pár megbízómat pl. bizonyára lebeszéltem volna arról a telekről, amire úgy kellett rá kényszeríteni egy házat.
atuse
2010. február 10. szerda 17:51
A jegyzőkönyvvel is kitörölheted a s…!
Nem kötelezi őket semmire!
Velem történt az a kínos eset (pont az apósomék telkével), hogy van egy kis telkük mellettünk és egy kis házat akartak rá építeni. Mivel nem akartam félvállról venni így az elvi építési engedély előtt (hogy ne a végén derüljön ki valami ok a beépíthetetlenséggel kapcsolatban) bementem egyeztetni a helyhatósághoz. Jelen volt az előadó és az építési osztály vezetője is. Mindent megbeszéltünk, és a helyszínrajzon berajzoltuk a lehetséges határokat és felírtuk a mutatókat. Végül az osztály vezető aláírta, dátumozva. Beadtam az engedély kérelmet. Másfél hónappal később találkoztam az előadóval, aki mondta, hogy a kérelmet elutasította, mert nem elég széles a telek!
A budapesti szabályozás pedig megérne egy külön misét! Mintha nem is Magyarországon lenne, úgy alkalmazzák az előírásokat!
Szabóbácsi
2010. február 13. szombat 10:26
Gyakran horror a főépítészi és építési irodának való megfeleltetés. Sajnos nincs mit tenni, alkalmazkodni mint a rossz időjáráshoz. Még a legjobb ha mindkét irodán akár többször is egyeztet a tervező mielőtt bevinne valami készfélét.
Az egyértelmű hogy a főépítészi irodákban és tervtanácsokban imádnak tervezni. Mint írtam, gátlástalanul túllépik a hatáskörüket.
10. hiba | amit az építész elkövethet
2011. március 25. péntek 00:02
[…] 7. látja, nem látja, na látja (nem készül 3D) 3. rész 8. nincs jogosultsága, mégis tervez 9. nem egyeztet a hatósággal 10. kontár […]