egyetértek! ez a rendelet sem az építtetők, sem az építészek érdekeit nem szolgálja. a kamara feladata a valós érdekeink képviselete (…akár az országgal szemben is).

Tóth Szilveszter
BÉK É 01-0497

Tisztelt Urak!

A szóban forgó rendelet valóban több sebből vérzik, az ezzel kapcsolatos véleményünket, kritikánkat a jogszabályt ízekre szedve területi kamaraként meg is fogalmaztuk.
Ugyanakkor a tisztesség kedvéért a levélben vizionált 2 lehetőség mellé illene odatenni egy harmadikat is, miszerint előfordulhat, hogy mind a területi kamarák, mind a MÉK jelzi a kifogásait, az egyet nem értését, a módosítási javaslatait, de azt a jogalkotó nem, vagy csak korlátozott mértékben veszi figyelembe. Annál is inkább indokolt ez a kiegészítés, mivel a 3 forgatókönyv közül ennek van a legnagyobb az esélye a megvalósulásra…

Igazából a kamarák most is csak abból állnak hogy egy belső, szűk körüket előnyös helyzetbe hozzák az őket eltartó többiek kárára. Ebben kíválóak. Érdekképviseletben meg csak az egyre több követelmény, fizetnivaló és akadályozó tényező amiben közreműködnek.

Kamarai tagként semmilyen hasznát nem látom én sem az Építész kamarának. De nagyobb baj, hogy nem értek egyet legalábbis azon a szinten ahol én tervezek (É3) még a tervezési programmal sem. A kötelező előírások, az építési jogszabályok és építési törvények stb. betartása kötelező, az építtető építési elképzeléssel, konkrét feladattal keres meg, így az épület egy kialakult párbeszéd eredménye lesz. Lassan ott tartunk, hogy a tervezés, rajzolás /amit végül is a legjobban szeretek/ legkevesebb idő egy tervezési folyamatban.

Kedves Miklós.

Köszönjük a lényegre koncentráló tényfeltárást és munkádat. Remélem az érintettek átérzik az ügy fontosságát ! !

ui : kíváncsian várom bármelyik érintett nyilvános értekezését.

Az egész jogszabály rossz, átgondolatlan, látszik rajta, hogy aki alkotta, minimálisan sem volt tisztában az építészeti tervezés, kivitelezés, műszaki vezetés és ellenőrzés, de megkockáztatom, az építésigazgatás mibenlétével. A kamerának nemcsak joga, de kötelessége is szót emelni, és nemcsak a tagság védelmében, hanem társadalmi felelőssége okán is. Az épített környezet számos hatást gyakorol a benne élőre, a fizikaitól a lelkin át a tudatformálóig. tárgyai a térben kikerülhetetlen módon, hosszan, emberöltőkön át fennmaradnak. Ezért az építés mindig KÖZÖSSÉGI kérdés is. A konkrét épület nem lehet csak az Építtető és a tervező megállapodásának tárgya, egy relációiból és következményiből kiragadott szingularitás. A törvény megalkotói láthatóan nem értik ezt. Szerintem a kamara dolga elmagyarázni nekik.

Nagyon örülök annak, hogy a tervező építészek is kezdik jobban meglátni, hogy az engedélyezési folyamat nem csak nyűg, macera, hanem valamilyen szinten szolgáltatás is. Lehet, hogy a szerzőnek ez evidencia, de azért elég rendesen megy megsértett hiúságok mentén az árokásás hatóság és tervezők között.

Hasonló problémákat már a korábbi (2009, 2010?) bejelentési eljárásoknál is vizionáltam. Azok még csak melléképületek voltak.

Kedves Miklós!

Köszönöm az igen körültekintő munkádat ami a CSOK körüli vitát kíséri. Szerinted van annak akadálya, ha egy ilyen családi házat nem bejelentek, hanem egyszerűen a szokásos engedélyezési eljárás keretében adom be? (akkor maradna a régi jogviszony stb.) Kötelező a bejelentési eljárást használni? A hitelt megkapják a szokásos építési engedélyre?

Üdv Seyfried Gusztáv

Gyakorló építészként nagyon fontosnak tartom a rendelet hatályon kívül helyezését/ alapos módosítását. Felhívom a figyelmet egy újabb csapdára:
A tervező elkészíti a komplett tervet és átadja az építtetőnek, az pedig a kivitelezőnek. Az árajánlatból kiderül, hogy a ház többe kerül, mint azt az igényes építtető képzelte, ezért módosíttatja azt – de nem az eredeti tervezővel, mert „a kivitelezőnek van egy építésze”.Bár tudjuk, hogy ez szabálytalan, de az építési napló mellékleteként ez a módosított terv fog megjelenni. Mivel az építéshatóság csak a homlokzatokat látja és a műszaki leírásban felsorolt építőanyagokat, nem tudhat az esetleges szerkezeti, hőszigetelési változásról és az eredeti tervezőn fogja számonkérni az eseteleges hibákat. Ilyen esetben kezdhetünk már menet közben jogászkodni – pedig nem ez a dolgunk.
A Kamara ragaszkodjon ahhoz, hogy az „egyszerűsítés” ne a tervezők kiszolgáltatottságát eredményezze. Az építéshatóságoknál dolgozó képzett kollégák továbbra is lássák el a feladatukat minden beadott dokumentáció esetében !

Forstner Anna

Kedves Miklós!
Mivel megszólíttattam (mint megyei kamarai vezetőségi tag), s mivel mint többször már hozzászóltam a bejegyzéseidhez,
(szinte) kötelességemnek érzem, hogy ehhez az igen fontos felvetéshez is hozzászóljak.
Elöljáróban: én nem látom ilyen sötétnek a helyzetet. Mármint annyira sötétnek, hogy emiatt rendkívüli Küldöttgyűlést kellene összehívni. NEM, NEM SZÜKSÉGES.
Persze, bonyolult lett /lesz az új jogrend. Az egyszerűsítési szándék csak az építéshatósági eljárásra lett/lesz igaz, minden más szereplő bogarászhat a jogszabályi labirintusban, mi vonatkozik mely eljárásban reája. Mi (CsMÉK Elnökség) már korábban azt képviseltük, hogy KELL EGY HIVATALOS ÚTMUTATÓ (hogy el ne tévelyedjenek kollégák, beleértve a hatósági kollégákat is). EZ A MEGOLDÁS.
Tisztelem a szakmai hozzáállásodat, de ezúttal a bemutatott példázatod több ponton sántít, így a javaslataidat nem kellően alapozza meg.
1. „…számos önkormányzatnál kifejezetten megtiltották az építéshatóságis munkatársaknak, hogy emlékeztetőt, jegyzőkönyvet felvegyenek, ilyet aláírjanak” – Túllépve azon, hogy az építésügyi hatósági hatáskörben eljáró, ilyen értelemben önkormányzattól független jegyző tilthatja meg munkatársainak (elvileg) jegyzőkönyv felvételét az egyeztetésről, EZT NEM LEHET ALAPUL VENNI. Azért nem, mert ILYEN UTASÍTÁS TÖRVÉNYTELEN, hiszen a közigazgatási eljárási szabályok (KET 15.§, és 39.§) szerint ügyfélnek minősülő állampolgár kérelmére nem lehet megtagadni jegyzőkönyv felvételét. Ez igaz, függetlenül attól, hogy a 456/2015 2. §(1) szerint „A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek”, hiszen a törvény szerint „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti (… KET 15. § (1)). Ez általános szabály, tehát tulajdonost, építtetőt, ezek nevében eljáró tervezőt egyaránt ügyfélként kell tekinteni, bejelentés esetén is. Egyébként rendelet nem írhat felül törvényi rendelkezést. TÖRVÉNYTELEN MAGATARTÁST ÁLTALÁNOSÍTANI, ÉS ERRE ÉPÍTENI ÉRVRENDSZERT NEM ELFOGADHATÓ.
2. „a 456/2015 a tervtanácsok, főépítészek beleszólási jogát megvonta” – Nem vonta meg, csupán nem ír róla (mármint a polgármester településképi véleményéről, mint adott esetben beadandó dokumentumról, amit főépítészi v. tervtanácsi vélemény alapoz meg). Ez tény, ám de jure nem jelenti azt, hogy nem kellene ezt is mellékelni, ha más jogszabályból ez levezethető. Konkrétan a magasabb rendű Étv. határozza meg a településképi vélemény lehetőségét, és ugye a 456-os rendeletben az van benne, hogy AZ ÉTV-BEN MEGHATÁROZOTT ADATOKON FELÜL miket kell beadni. Tehát ebben benne kellene legyen adott esetben a településképi vélemény is. A probléma az, hogy az Étv. erről szóló jogszabálypontja építési engedélyezési eljárás esetére vonatkozik, tehát itt nem tudatos megvonásról van szó, hanem jogalkotói oda-nem-figyelésről (nevezhetjük ezt jogi anomáliának is). Nem véletlen, hogy ez irányú észrevételezésünket akceptálta a jogalkotó és külön törvény készül a településképi védelemről. Tehát EMIATT MEGALAPOZATLAN AZ OMINÓZUS PÉLDÁZAT, hisz még nem tudjuk, mi lesz ezután konkrétan a tervtanácsok, főépítészek „beleszólási joga” (bár az előzményekből valószínűsíthető, hogy helyére kerül ez is), te pedig a továbbiakban arra építesz, hogy nincs ilyen.
3. Az 1. alattiak alapján a szomszéd telektulajdonos is ügyfélnek minősül, tehát megilleti őt a tájékoztatás, kérdezés, panaszfelvétel (stb.) joga. Nem ugyanaz, persze, mint a hivatalos értesítés az építés engedélyezéséről, de e jogintézményekkel adott esetben az építkezés befejezése előtt tisztázni lehet, amit kell, így súlyos kártérítési pereket meg lehet előzni, közös érdekből…Hosszú külföldi távollét esete természetesen különleges, de ebből adódó kártérítési per építési engedélyezési eljárások esetén is előállhat…
4. „Mindezt tetézi a kötelező tervezői művezetés intézményének a bevezetése, hiszen olyan felelősséget és kötelezettséget ró a tervezőre, ami eddig is szabályozott volt és mindezeket a felelős műszaki vezetőre és műszaki ellenőr felelősségi körébe utalta.” EZT A JOGÉRTELMEZÉST MEGALAPOZATLANNAK TARTOM. Bár az új jogszabály-módosítások (Étv. és kapcsolódó rendeletek) bevezetik és szabályozzák a kötelező művezetést, de nem terjesztik ki ezt a felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr feladataira, ez utóbbiakat a kivitelezésről szóló kormányrendelet továbbra is tartalmazza. A honlapunkon ezt bővebben is kifejtettem.

Kedves Miklós! Köszönöm az alaposan összeszedett érdekvédő leveledet, támogatom és csatlakozom hozzá. Feltétlen szükséges a korrekt szabályozás, egyébként tervezőként a saját sírunkat ássuk.
További jó munkát és eredményeket kívánok, mindnyájunk érdekében!

Fodor Márta

Kedves Miklós, a cikkben és a hozzászólásodban között is szerepel, hogy: „Mivel a tervezett jogszabály szerint egyszerűsített bejelentés esetén még az eddigieket sem kell beadni”, illetve „a tervezet szerint maga a bejelentés dokumentáció is meg fog szűnni”. Ezt a T/9369. számú törvényjavaslatból lehetne kikövetkeztetni – sajnos, nekem nem sikerült -, vagy megjelent valami más is ezzel kapcsolatban, amiről még nem hallottam?

A mai napon találtam az interneten, a https://www.parlament.hu-n:

„A javaslat koncepcionálisan új elemet tartalmaz, a kötelező tervezői művezetés intézményét, amely az építész szakma régi vágya volt. Az épített környezetünk minőségéért felelős alkotó építészek mindig is szerették volna végigkövetni terveik megvalósítását, gondoskodva a minőségi kivitelezésről. Jelen javaslat erre ad lehetőséget.”

„A Miniszterelnökség elkötelezett a minőségi építészet és a korszerű építésügy meg­való­sítása iránt, ezért a Magyar Építész Kamarával folyamatos és intenzív egyeztetést folytatott ebben a kérdésben is. Mind a tervező építészek, mind az építtető családok védelme érdekében kormányzati szándék, hogy általánossá és bevett gyakorlattá váljon a ma csírájában már jelen lévő tervezői felelősségbiztosítás.”

„Összességében tehát az önök előtt lévő törvényjavaslat gyorsítja az építkezés folyamatát, miközben garan­tálja a természeti és az épített környezet védelmét is.”

Az építési törvény módosításához az „előterjesztő nyítóbeszéde”-ben hangzott el 2016-03-17-én Csepreghy Nándor (Miniszterelnökség államtitkára) által.

https://www.parlament.hu/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok?p_auth=MSWM6k1b&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D135%26p_felsz%3D75%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D75