….hát igen. Évek óta jól látható módon devalválódik az ÉPÍTÉSZet, mint szakma, mint fogalom. Jól nyomon követhető ez a középiskolai oktatástól az MSC-nek csúfolt mesterképzésén át a szakmai(?) kamara működésén és hatáskörén át végig…

Ne feledjük, hogy ezek mögött bizony igen jól felfogott érdekek állnak.

Hányan tudják pl. hogy egy megyei jogú városban sok-sok-sok éve miért nem tűr meg főépítészt a háttérből irányító „országépítő” politikus? Vagy hogy maradjak csak szűkebb pátriámban a dél-Alföldöm, ahol bizonyos „jónevű” építészek összehangolt munkaközössége megakadályozta, hogy a térségnek legyen állami főépítésze. Juhhé’ kurjanthattak föl, innentől kezdve nincs független szakmai kontroll, tehetjük amit csak akarunk…

A cél közeledik, ami nem lehet más, mint a káosz. Csakhogy ebbe épp azok a családok fognak belerokkanni, akik érdekét épp egy jól és szakszerűen megtervezett épülettel lehetett (volna) segíteni.

A jószándékú építészeknek így nem marad érvük, amivel rá tudnák venni az építtetőt arra, hogy mégis csak csináltasson olyan „kivitelezési dokumentációt” amely a beruházók, a kivitelezők, az ellenőrzést és elszámolást végzők számára egyértelmű, részletes, szakszerű.

Az igazságügyi szakértők azonban örülhet(né)nek, mert valószínűleg jelentősen meg fog emelkedni a peres ügyek száma. Csak megjegyzem, az ebben a témakörben jártas laikusok olvasóknak…ne örüljenek, mert az igazságügyi szakértői kamarai tagság felvételénél nem sok valódi szakmai kontroll van. Komoly esély van rá, hogy olyan „kolléga” fogja vizsgálni az ügyüket, akinek -esetleg- nem sok szakmai tapasztalata, gyakorlata van/volt…

Hofi Géza jut eszembe… egy réges régi Mikroszkóp Színpadi előadása címe ez volt:
Hogyan(?) Tovább(!)
H

magam is hasonló értelmezési zavarban vagyok. főleg, hogy a 312/2012. kormányrendelet nem került (ilyen irányú) módosításra. az meg ugye az építési hatóságok eljárását is hivatott rendezni.
tehát az első munkanapon a jólértesült építtető beadja (nem tudni hogyan) a 200nm-es ház bejelentési rajzait, aztán két hét múlva elkezd építkezni.
a hatóság meg ugye a 312/2012. 1.melléklet alapján azt mondja, hogy erre bizony kell engedély, tehát kimegy és kerdez. a szomszed meg feljelent.
patthelyzet…

Ha megnézzük a 191/2009 (IX.15) Korm. rendeletet, itt a IV. fejezet tartalmazza a következőket:
22. §186 (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető……
(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma – a (4) bekezdés kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll.

Tehát az én olvasatomban a 300 m2 nettó alapterület alatti új lakóépület építkezésének megkezdésekor az enaplóba fel kell tölteni egy komplett építési engedélyezési tervet (nem tudomásulvételi tervet ír!!!).
Igaz ezt senki nem bírálhatja, kritizálhatja, de így az építkezés során ellenőrizhetővé válik, hogy mit építenek.
A tudomásulvételi terv és a kiviteli terv = engedélyezési terv közötti összhang pedig a tervező felelőssége.
Az újabb részletek a megváltozó CSOK-ról szóló hozzászólásokban már leírtam az első olvasati gondjaimat az új jogszabályokkal kapcsolatban. Ezeket most nem ismételném.
De azóta beszélgettünk pár kollégával, és arra jutottunk, hogy január negyedikén kezdődő munkanapon nem tudunk korrekt tájékoztatást adni építtetőinknek.
A következő hét vagy hetek (újabb jogszabály változtatásig) azoknak lesznek jók akik simliskedni akarnak.

Én, mint felelősségem tudatában lévő építész (mint az építész szakma, mint építtetőim, mind saját magam felé) teljesen tanácstalanul kezdem az új évet.

Hol van Ilyenkor a kamara, akiknek képviselni kellene bennünket???

Totális téboly !!!!!!!!!!

Ez az alaprajz kérdés engem is elbizonytalanított. Ha ezt a törvényt kezdő óvónők hozzák össze, ők is gondolnak arra, hogy egy ház alaprajz nélkül smafu. Gondoljatok csak arra, hogy az építtetők 90%-a rendelkezik egy kockás papírral, melyen az alaprajz biztos szerepel. ÉS ERRE NINCS SZÜKSÉG? Az eddigi információk szerint nincs! És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a netes megnyilatkozások szerint ennek még örülnek is! Sajnos nem jellemző, hogy visszakoznának a hatalom képviselői, de ez a rendelet ebben a formában egy szabotázzsal ér fel. Azaz vagy ezt a rendeletet kellene cakk-pakk felfüggeszteni, és a hiányosságokat rendbeszedni, vagy elfelejteni, mert hogy mit fogunk januárban és hogyan benyújtani, sőt hova, az nagy kérdés!

Elolvastam a hozzászólásokat és nekem a következő állt össze:
Ha tehát hétfőn beadok egy bejelentési tervet amin egy olyan épület szerepel:
– ami 300 m2 nettó alapterület alatti új lakóépület
– az építési helyen belül van
– a telek beépítési százalékának megfelel (más mutatónak nem kell megfelelnie)
– tartalmazza amit a jogszabály előír,
akkor a hatóság nem tagadhatja meg a tudomásulvételt, mivel semmi mást nem nézhet, és nem is tud igazán nézni.

Ha netán megtagadja ilyen-olyan indokkal, akkor nekem nincs fellebbezési jogom.
Bár újra beadhatom ingyen százszor is, és majd csak egyszer kifutnak a határidőből, vagy az össze-vissza elutasítási indokokból.

Én csak dünnyögök magamban. 2014-ben, mikor az építésügy átkerült a BM-ből a Miniszterelnökségre (mint kiemelt, nemzetstratégiai ügy), akkor három dolog volt, amitől hangos volt a szakma:
– az államtitkárság már nevében is hangsúlyosan vállalja, hogy igenis az építészet milyen magasztosan fontos cél, s mindent ennek rendelnek majd alá,
– Lázár majd meg fogja szüntetni a „hülyejogszabályok”-at,
– majd’ az összes korábbi építésügyest kirúgták a minisztériumi szinten.

És most itt az első, kézzel fogható eredmény. Szép volt, fiúk, jó munka volt.

Az elmúlt két hétben több olyan ügyfelem hivott, akiknek 2014-15ben terveztem épület átalakitást, bővitést, tetőtérbeépitést, vagy akár új lakóépületet.
Egy részük a CSOK miatt akar teljesen új házat, a másik részük viszont a településképi véleményezést szeretné elkerülni, mert a korábban elfogadott tervnél túl sok kompromisszumot követeltek meg.

Totális káosz az egész.
Eredetileg azt csiripelték a verebek, hogy ez csak 2017től lép életbe, lett volna 1 év rá, hogy minden összecsiszolódjon. Csak a 2017 már vészesen közel van a választásokhoz, előrébb kellett hozni bármi áron.

„Ha ezt megcsinálják (áfa visszatérités, csok emelés, egyszerűsitett épeng), akkor a manyup lopás meg van bocsájtva nekik” – olvastam nem egy helyen, nem egy embertől.
Ennyi.

Mit tegyen januárban az az építtető, akinek van már építési engedélye 120 nm -es családi házára, de attól eltérően szeretne építkezni? Két alapesetet vázolnék:

(1) Ha nem járt le az építési engedélye, akkor kérjen módosított engedélyt? Ugye ilyen kérelem már eleve nincsen, ezért építési engedélyt kéne kérni, melyben hivatkozik a korábbi engedélyre és attól történő eltérésre. Na de ha nem engedélyköteles, akkor ezt a kérelmet nem kéne elutasítani? Itt ugye további két aleset lehet:
(a) nem kezdte el az építkezést (ebben az esetben nyilván teljesen új ügyként célszerű indítani, s inkább bejelentést tenni az új tervezetre),
(b) elkezdte az építkezést és jogszerűen zajlik is.

(2) Lejárt az engedély és hagyományos módon fennmaradási eljárást kellene lefolytatni. Na, ezt most hogyan? A 312-es 42. § (1) alapján az Étv. 48. § (2) a)-d) szerint képbe kerül a bejelentés is, azaz már a bejelentés elmulasztása is fennmaradási engedélyezési eljárást igényelne. Node, lehet bejelentést tenni egy korábban engedélyt kapott, elkezdett, de lejárt engedély alapján épülő házra?

„A szakértelem ócska, bolsevik trükk” Cs. I.)
Kéretik ezt tudomásul venni!

Kedves Miklós!
A műszaki ellenőrzés, illetve a FMV oldaláról nézve: az e-napló vezetése csak „bontás bejelentés…” ép. eng. kötelező, de építés bejelentésnél ez értelem szerűen nem működik. Egy 299m2 lakóházat egy sereg vállalkozó építheti? rajz nélkül? vb szerkezetet terv nélkül? a homlokzaton mi alapján tervezik az ablakokat, ha nem tudják, mi van mögötte? stb… Költségvetés átlagár? minőség, stb,stb…Miért „felel” a műszaki vezető, miért „felel” a műszaki ellenőr?
Üdvözlettel: Morva László

A főépítészek esetleg településképi bejelentési eljáráshoz kötheti ezeknek az építését…
A 191\2009 22 par-a szerint meg nem kell kiviteli terv, mivel nem engedély köteles…ezekszerint akkor sem, ha monolit födém készül…
Az egyszersites jó lett volna, de ez így értelmetlen és celtalan

Én nem látom ennyire sötéten a helyzetet. Eddig is az építész felelőssége volt minden, ezután csak ki lett mondva. A mi kötelességünk, hogy betartsuk a szabályokat, ez felelősség, de ez eddig is így volt. Még ez az eljárás is teljesen felesleges. Egy 300m2 alatti lakóépületet egy tervezői ellenjegyzés és egy e-naplóba feltöltött terv után nyugodtan el lehetne kezden építeni. Nem dőlne össze a világ. Az építész a saját egzisztenciájával játszik, ha csal. Ez a rendszer a földmérőknél már régen működik, amit ők mérnek, az úgy van, nem ellenőrzi senki. Azt sem mondta senki, hogy nem kell alaprajzot, vagy metszetet csinálni. Nem kell csatolni a bejelentési dokumentációhoz, ez nagy különbség. Ha az önkormányzatok nem írnak a HÉSZ-ekbe sokszor agyzsibbasztó marhaságokat, akkor talán a jogalkotó nem húzza ki alóluk a szőnyeget, de visszaéltek a helyzettel és ez egy idő után valóban tarthatatlanná vált. Sok hülyeség van ebben a jogszabályban mert előkészítve nem volt. Nem tudjuk mi van, ha az ábrázolt terepalakítás engedélyköteles. A HÉSZ pl. pont a terepalakításnál lehet megengedőbb az OTÉK mérhetetlenül ostoba szabályánál. Most akkor az OTÉK marad? Régészeti területen ezentúl nem kell bevonni a szakhatóságot? Ha kell, hogyan, és ki vonja be? Szóval van itt mit csiszolni bőven, de szerintem a fő irány helyes. Még azt sem zárom ki, hogy az egyszerűsítések miatt a megmaradó engedély köteles épületek esetlek időben kapnak majd engedélyt. A szabadság mindig felelősség- Ezért szerintem ez nem csökkenti, hanem növeli az építész szakma fontosságát.

Most olvastam el a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet.
Az előttem hozzászólók által már kritizált dolgok mellett, nekem első olvasatra három dolog volt kérdéses:

1.
Helyszínrajzon:
„i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,”
gondolom a kémény felülnézet mellé oda kellene valami szöveget is írni

2.
Műszaki leírásban:
„a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,”
Újra van tervezői nyilatkozat?
Továbbá valóban, mik az alapvető követelmények?
Például alaprajz, a helyiségkapcsolatok megfelelőségének igazolására, mint nyilatkozatmelléklet?

3.
Műszaki leírásban:
„d) anyagok, színek ismertetése,”
Ez itt most milyen anyagok? Homlokzati? Vagy kell a színe a monolit VB-födémnek?
Továbbá: arról volt régebben szó, ha lehet inkább követelményeket adjunk meg az egyes szerkezetek teljesítményére, ne konkrét anyagokat, akkor most mi van?
Bevallom, első pillanatban itt sóhajtottam fel, hogy nagy az Isten állatkertje, a többi, mások által is említett dologról az tartom, hogy csak szimplán szívatás.

A kivitelei tervről:

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

„1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed
d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,”

tehát valamilyen kivitelezési dokumentáció, mint ahogy eddig is volt, továbbra is van, csak a kérdés a tartalma.

„3. § (1)
b)
A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.”
Úgy gondolom, hogy pl. egy alaprajz hiánya az eléggé feltűnő. Továbbá nem véletlenül van elvileg a vállalkozónak felelős műszaki vezetője.

„(2) A kivitelezési szerződés tartalmazza
d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a (12) bekezdésre, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot),”

A fentiekben ismételten szó van a kiviteli tervről.

„5. § (1) A vállalkozó kivitelező építőipari kivitelezési tevékenységét az Étv. 39. és 39/A. §-ában meghatározottak szerint folytathatja.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építmény, építési tevékenység kivitelezése akkor folytatható, ha
a) az építésügyi jogszabályokat (ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet),
b) az országos településrendezési és építési követelményeket, és
c) a kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági előírásokat
megtartják.”

Tehát nem épülhet 60 cm széles lépcső. 🙂 Valamint itt lehet számon kérni pld. a HÉSZ-t is.

„9. § (1) Az építtető, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.”

Itt is szerepel a kiviteli terv (még ha simán felhasználták is az eng. tervet, mindenféle kivitelezésre vonatkozó szerződéskötés nélkül).

„22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”

Jelen esetben szerintem ez most úgy értelmezhető, hogy nem az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció kötelező.

„(2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.”

Tehát kell kivitelezési tervdokumentáció.

Eddig is kellett kiviteli tervdokumentáció, csak éppen a 456/2015 rendelettel érintett körben nem „teljes körű” kiviteli terv (nem tervdokumentáció!), hanem engedélyezési terv képezte az alapját.
Most maximum azt lehetne mondani, hogy a kivitelezéshez nem elegendő az eng. terv szintű anyag, hanem tényleges kiviteli tervek kellenek.

Mégegyszer kiviteli terv:

312/2012
62. § (1) c) esetében lehet, hogy a hivatkozott jogszabályhelynél erre gondoltak (?):

62. § (1) c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, az egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció és azok alapján készített kivitelezési dokumentáció, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e…

Ez az egész katyvasz egy, csakis egy helyről nézve válik értelmezhetővé, ha mindenki egy tervgyűjteményből , katalógusból keresne magának tetsző lakóházat. Ami persze nonszensz, de történtek erre utalások, hogy a kormány ezt szeretné, erre akarja terelgetni a népet. Aztán létrehoznak majd nekik tetsző építészekből tervező irodákat, műhelyeket és készülnek az „egyen tervek”. Az építtető olcsóbban hozzájut a tervhez, a hatóság sem akadékoskodik, akár egy hónapon belül kezdődhet az építkezés, aztán jöhet a kommunikáció, hogy mindenki jól járt. Ja, hogy az építészek nagy része mit csinál majd ez kit érdekel, hiszen nincs már szakma aminek ne tettek volna keresztbe. Bravó!

Igaza van Miklósnak!
Így ez túl sok ügyeskedésre és simliskedésre ad lehetőséget. Én mint építész ezt nem fogom tudni megakadályozni, nem foghatom minden építtetőm kezét, és nem is engedik fogni.
Mennek majd a saját fejük után.
Sokan örülnek ha nem kell kiviteli terv, ha csak pár dolgot kell beadni, mert annyival is olcsóbb lesz.
Azután meg majd lesz valahogy.
Most majd a kontúron belül azt lehet csinálni amit akarnak.
Az energetika sem igazán érdekel egyeseket, mert mindig találni olyat (akinek nem inge ne vegye magára!) aki egy kicsit több pénzért kiad egy nullás, vagy közel nullás energetikai tanúsítványt.
Nálam nagyon sokszor fordul elő, hogy a terven még C vagy B minősítésű ház, a használatinál már A minősítést kap, pedig csak az lett beépítve amit terveztünk.

Üdvözlök minden olvasót!

Nézzük meg nem jogi, hanem műszaki tartalom szerint ezt a zürzavart…
Ha félretesszük, azt a tényt, hogy jelenleg nem lehet beadni a terveket, hiszen egy katyvasz az egész, mi, még a következő problémákat észrevételeket tennénk:

Teljesen jogos az a meglátás, hogy a „tipusterv” felé terelik a dolgot. Majd pár iroda szépen pénzért eladja a „tipusterv” liszenszjogát, tehát máris megvan az építészeti tervezési díj…Mert ugye eladhatja, hiszen egy csomó plusz információt tartalmaz, ahhoz képest, amit be kell nyújtani, tehát, mint full extrás bejelentési doksiként pénzért lehet eladni. Ebből megint kaszál valaki, de nagyon sokat.

Nem lesz olyan FMV, aki ilyen körülmények között bármit is felvállal.

Az ellenőrzési problémát most nem veszem figyelembe, mert azt majd úgyis leboxolják egymás között a hatóságok…
DE, mi a helyzet a Statikával? Mi a helyzet a kéménnyel?

Csak hogy két igen veszélyes dolgot említsek.
A kémény hozzájárulást meg kell adni 8 napon belül…aztán, ha visszaáramlás lesz és meghal valaki ???
Statikai terv kellett minden monolit betonszerkezethez. Ezek a szerkezetek, most hogyan lesznek bevasalva ? Majd eldönti a FMV ? Nem lesz olyan hülye senki, hogy felvállalja ezt a felelőséget.
Tehát én igazából a tartószerkezeti problémát és a kémény problémát látom nagyon komoly hiányosságnak, hiszen mindkettő halált is okozhat…
De ha nem is lesznek ilyen durva példák, repedések a szerkezeteken azok biztos keletkeznek, sőt alapozási hibák is lesznek… Ezekből pedig szép nagy kártérítési perek lesznek…

Összefoglalva, nemcsak jogi bajok, de műszaki problémákat is hoz magával a „tisztelt” Minisztérium újabb elmeszüleménye… Az majdnem biztos, hogy nem vonják vissza, inkább a foltozást fogják választani…csak én attól félek, hogy ez egy előkészület volt csak a tipustervek felé…
Nehogy bekerüljön egy olyan módosítás, hogy ez az új szabályozás csak a tipustervekkel használható, amit persze xyz kormányközeli cég fog árusítani… De ez már csak az én rémképem…
Ellenben ha így marad minden, akkor sok-sok perre lehet számítani.

Kedves Miklós!
Lehet, hogy rosszul láttam, de úgy emlékszem volt egy olyan megjegyzésed, ami kvázi összeesküvés elméletet említett. Lehet itt ennek a jogszabályhalmaznak az értelmezésével foglalkozni, de ennél sokkal lényegesebb, hogy ez az egész nem a magyar polgárok és magyar családok érdekét szolgálja, hanem egy szűk vállalkozói réteg akadálytalan érdekérvényesítését. Milyen fórumon lehet szerinted ez ellen tiltakozni?

Igen erre.
Kíváncsi vagyok a Kamarák állásfoglalására.
Az országgyűlési képviselő jó gondolat.
Remélem a jogászok már dolgoznak….

Kedves Mindenki!

Építtetöként kérdezem, hogy az Önök véleménye szerint a hasznos alapterületet hogyan kell számítani? Kézenfekvönek látszó kérdés, de mégsem az… Mivel mind a CSOK, mind az építési engedélyezés egyszerüsítéséröl szóló rendelet 300 nm-nél húzza meg a felsö határt, nyilkvánvalónak látszik, hogy a jogalkotó ugyanarra a 300 nm-re gondolt.

Csakhogy az egyszerüsitett bejelentés az OTÉK-ra hivatkozik, ami szerint „Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.” és „Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”,

míg a CSOK sokkal pontosabb felsorolást ad, eszerint „E rendelet alkalmazásában… hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;”

vagyis (hacsak nem tévedek) az OTÉK szerint a garázs és a pince is beletartozik, míg a CSOK szerint ezek nem tartoznak bele, sem a terasz, lodga, satöbbi. Laikusként, de a szó értelmét logikailag értelmezve szerintem az utóbbi a helytálló, hiszen miért is lenne a lakhatás szempontjából „hasznos terület” a gépjármü tároló, a pince, vagy a terasz.

Önök ezek alapján hogyan jelentenék be a „hasznos alapterületet”?

Ha nem kell alaprajz honnan tudja a hatóság, hogy 300m2 alatti ez épület? 🙂

Köszönöm a válaszokat! A kérdésem inkább arra irányul, hogy az egyszerü bejelentés esetén sem kell ugye hozzászámolnunk a hasznos alapterülethez a garázst, pincét, lodgát is? Azaz a bejelentéskor is számíthatom-e a CSOK szerinti szabályok szerint a hasznos alapterületet? Füllenteni nem szeretnék…. és ha az alaprajzból nem is, de másból talán következtethet a hatóság és nem szeretném, ha másképp számolna mint mi és túl nagynak számolnák az alapterületet, hogy aztán mégis hónapokig tartó engedélyezési eljárásra kötelezne, számos további és értelmetlenül betartandó részletszabályt számon kérve…

Fél évszázaddal ezelőtt — gépészmérnökként — erőművek, fűtőművel tervezését vezettem. „Kis” munkák esetén tervezőirodánk (Energiagazdálkodási Intézet) saját építész osztálya tervezte az épületet (felesleges lenne felsorolnom a tervek fajtáit), „nagyobbak” esetén szakcéget bíztunk meg a munkával (IPARTERV, speciális esetekben MÉLYÉPTERV is). Ezeknél a feladatoknál építészekkel dolgoztam együtt. Jól. A vitaindító cikket olvasva arra az időre emlékeztem vissza és vettem a bátorságot hozzászólás írására. A tervezési munkákat, amire akkor szükség volt, ma is el kell végezni, legfeljebb nem papírral, ceruzával, hanem számítógéppel. Jó terv nélkül nincs jó épület.

Véleményem egy idézet: „Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I’m not sure about the former.” Albert Einstein

Ha most vicces és optimista kedvemben lennék, akkor nekem is eszembe jutna egy Einstein idézet, mellyel talán vigasztalhatnám kedves kollégáimat :
„Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.”
Reménykedjünk, hogy ez a mondás igaz lesz itt is.

Kedves Kollégák,
én sem látom olyan sötéten a „kiviteli terv problémát”, sőt. Talán elkerülte a figyelmet:

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
7. § (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához
szükséges engedélyek jogosultja.
(2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek
megszerzése, szerződések megkötése,
b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására
tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való
gondoskodás, az abban foglaltak betartatása

1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez:
A kivitelezési dokumentáció tartalma
I. Általános rendelkezések
1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell
elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka
szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési
dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.
2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg
meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.
3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó
tervdokumentáció részek elhanyagolhatók
(…)
(És persze itt következne a II. alatt listázott tervi tartalom, amelyet most nem idézek be, és amely tartalmi követelményeket az 1.2.3 alattiak szerint viszonylag rugalmasan teljesíthetjük/teljesítenünk kell a KIVITELI tervezés során, az adott feladat bonyolultsága szerint. Jogszerűen értelmezhetjük e szerint, hogy 300 m2 alapterület alatti lakóépületek esetében ENGEDÉLYEZÉS SZINTŰ dokumentáció felel meg a kiviteli tervnek, és ez a MÉK engedélyezési mintaterve )

Mindezt tudatosítani kellene, illetve egyértelművé kellene tenni az építtetők számára, illetve a tervezők számára is. Tudatosítani, hogy bizony továbbra is meg kell tervezni előre az alaprajzokat, metszeteket, a fő szerkezeti rendszert, az épületgépészeti szisztéma átgondolásával (KNE épületek követelménye!), stb. Csak e tervi tartalmakat nem kell benyújtani a hatósághoz (persze nem kizárt).

A többi ehhez képest részprobléma, és bár szerintem is ülnek, ezeket tervezői oldalról rugalmasan áthidalhatónak látom (pl. a benyújtandó 200-as tervi tartalom tekintetében) . Viszont amit a jogalkotónak tisztázni kéne szerintem: a hatósági elutasítás lehetősége (ha hiánypótlás után sem felelne meg a bejelentési dokumentáció), fellebbezés kérdése, szomszédsági érdeksérelem kiküszöbölése.

A településképi véleményezés törvényi lehetősége szerintem továbbra is fennmarad (annál is inkább, mert ez nem hatósági eljárás…). Sőt, jogszerűen kötelező, ha a helyi rendelet az adott helyszínre ezt előírja. Ezt a körülményt nekünk, tervezőknek kötelessége megtudni az tervezés előkészítésekor (mint eddig is). Mivel a bejelentési eljárásrend nem tartalmazza, ezért ezt ELŐTTE kell lerendezni, nincs mese, ez így jogszerű. A kormányrendelet szerint a településképi vélemény nem része a bejelentési dokumentációnak; ezt jogszerűen úgy kell értelmezni, hogy nem kötelező, azaz opcionálisan benyújtandó meghatározott esetekben. Ezt is így kellene tudatosítani, egyértelműsíteni.

Ha valaki egy 300m2 alatti családi házzal együtt megterveztet egy (kisebb) különálló melléképületet is, akkor a két épületet kétféle módon kell engedélyeztetni? A lakóépület bejelentés lesz, a melléképület építési engedélyezési eljárás? Két külön ÉTDR feltöltés kell ezek szerint?

Egyetértek azzal hogy ez a jogszabály ebben a formában egy határ kaki. Amennyiben az eljárást akarták volna gyorsítani, azt a jelenlegi kereteken belül is meg lehetett volna tenni, részben módosítással, másrészt az eljárási szabályok betartatásával. a tervezési idő semmiben sem változik, ami mégis csak meghatározóbb mint egy tisztességes hatósági eljárás. Két dologra felhívnám azonban a figyelmet:
1.) Nem értek egyet azzal, hogy a HÉSz-eket nem kell figyelembe venni, sőt ez ill. az OTÉK ami sokkal nagyobb felelősséget ró a tervezőkre, mert amit nem kell benyújtani azt a hatóság zsűri, főépítész, stb. nem vizsgálja, viszont az építés és, vagy a készre jelentés során az építésfelügyelet ill. az építési hatóság vizsgálhatja és ezért mi leszünk egy személyben a felelősek terv szinten.
2.) Nyitottak egy kiskaput, miszerint az épület 49%-áig bármi – üzlet, étterem, büfé, stb. – megtervezhető építési engedély és szakhatósági egyeztetés lefolytatása nélkül, mert az épület többségben lakást tartalmaz, ezért az lakóépület. Sőt továbbmegyek 100%-ig létesíthető 300 m2 erejéig bármi, mert a bejelentés nélkül épített lakás használati módja engedély nélkül megváltoztatható.

Kis türelemre kérnék minden kedves tervező kollégát. Már egy ideje a jogászok „lenyúlták” a szakmát, becsúszhat a jogszabály megfogalmazásába néhány baki. Ezeket szépen korrigálják idővel. A lényeg az , hogy az esetenként több száz oldalas HÉSZ helyett csak azt a néhány szempontot kell figyelembe venni. Nem írják elő a tetőfedés anyagát, színét, szagát a tető dőlésszögét, az eresz kinyúlását- nem lesznek olyan településképi vélemények, hogy „egy kicsit arányosabb ablakokat kérek az utcai homlokzatra” . Lássuk be, hogy az építészet túlszabályozott volt eddig – remélem ezután egyszerűbb lesz hacsak vissza nem csempésszük a régi fogalmakat újra az eljárásba. Természetesen alaprajz és metszet kell ezután is de azzal nem a bejelentést tudomásul vevő kíván foglalkozni. Ez így helyes is mert az épület külseje közügy a belseje magánügy. Főleg, hogy a belső válaszfalak eddig sem voltak engedélykötelesek . Az állam kicsit elengedi az építész kezét de több felelősséget tesz a vállára. Ez jól van így.

azért az sokmindent elárul a jogszabályról, hogy 2015.12.30-án kihírdetett rendeletet 2016.01.01-én először, aztán 2016.01.02-én másodszor is módosították.
ha így nézzük, akkor látszik hogy a szilveszteri bulit nem hagyták ki

nekem egyébként ez szúrt nagyon szemet:

2. § (3)Amennyiben az ingatlanon, amelyen az építési tevékenységet végezni tervezik, az építtetőn kívül más személy tulajdonjoggal rendelkezik, a jegyző a bejelentésről – annak benyújtásától számított nyolc napon belül – tájékoztatja a jogosultat.

Ezt nyilván ajánlott levélben tudja megtenni a jegyző. Amit vagy átvesz(nek) egyből a tulajdonos(ok), vagy nem, csak akár sok hét múlva, amire egy egyszerűbb épület esetén már akár koszorú is kerülhet a falakra…
Aztán mi van akkor, ha ezt a tulajdonos esetleg nem akarta? Hol lehet reklamálni? Jegyzőnél? Ő megtette, amit a jogszabályban előírtak neki? Az épít(tet)őnél? Ő is jogszerűen bejelentette a szándékát.
Jó kis perek várhatók… Miért hiszem azt, hogy emögött tényleges rossz szándék volt?

[…] módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet boncolgatását tartalmazó “Megerőszakolták az építési törvényt” című írás számos olyan szakmai véleményt hozott felszínre, amiket igyekeztem […]

Az elmúlt napokban konzultáltam, építészekkel, hatósággal, kivitelezőkkel. Az Étv. változtatása, miszerint a HÉSZ előírásai közül kizárólag a legnagyobb beépítettséget, az építménymagasságot, vagy beépítési magasságot /egyébként a teleknek nincs építménymagassága, vagy beépítési magassága/, szabályozási vonalát, beépítés helyét kell figyelembe venni. Ez alapján 300 m2 hasznos alapterületig, az eddig szabályozott lakásszám, és telkenkénti épületszám semmis. A telek nagyságától függően az Étv. által kizárólag figyelembe veendő beépítési paramétereken belül annyi épület, és ezen belül lakás épül ami belefér, figyelembe véve a CSOK támogatás lakásra vonatkozó 60 m2-es minimum korlátot. Elképzelhető, hogy egy alapvetően családi házas környezetben mindenféle kontroll nélkül, tömegével épülnek az addigi épített környezethez képest lakás-, és épületszámban nem odaillő épületek. Ezt semmilyen építtetői, tervezői, pláne kivitelezői felelősség nem fogja terhelni. Ismerek olyan építtetőt aki az Étv. változása alapján több épületben gondolkozik, melyben biztos hogy nem egy lakás lesz. Nem hiszem, hogy a környezetében családi házban élők jó néven fogják venni, hogy mellettük, vagy közvetlen környezetükben tömeges lakásépítések kezdődjenek. Nem ezért választották lakóhelyüknek az adott lakókörnyezetet. Ez alapján valószínűleg polgári peres eljárások tömege indulhat, miután ezek az épületek megvalósulnak, mivel az ott lakók életminősége, ingatlanuk értéke várhatóan csökkenni fog. Nem beszélve az ilyen területek infrastrukturális korlátaikról, hiányosságairól. Nem egy hasonló példáról tudok, csak eddig volt lehetősége a lakókörnyezetnek a jogilag fellépni, önkormányzatoknak a HÉSZ-en keresztül szabályozni. Komolyabb egy zárt sorú foghíj beépítés, ahol a szomszédos épületek állékonyságát is biztosítani kell. Tudom ez tervezői, kivitelezői felelősség lesz, de elég egy hibás teljesítés. Ennek a hátrányát kárát hosszú polgári peres procedúra követi, és abból nem lesz még használható épület.
Értem én, hogy a kormányzat csökkenteni próbálja a bürokráciát. Erre megoldást jelenthetett volna, a szabadon álló lakóépületek esetében a bontás bejelentés tudomásulvételének kategóriája, ebben az esetben építés bejelentés tudomásulvétel megnevezéssel, változatlanul hagyva a dokumentáció tartalmat. A településképi vélemények ezen típusú épületeknél történő, szerintem megszüntetése, pontosan azt a szándékot szünteti meg ami a célja volt. Találkoztam én is olyan polgármesterrel, akinek fontosabb volt az oszlop anyaga, és mérete, az ajtó nyitási iránya, vagy a konyha berendezése, mint a településképbe illeszkedés. Szélsőségek mindig vannak, és lesznek. Viszont többségében a segítő szándékot tapasztaltam, a főépítészekben, és tervtanácsokban, és szerintem elindult egy építészetet a megbecsülés irányába terelő folyamat. A 456/2015 Korm. rendeletben a benyújtandó dokumentáció tartalom része az M=1:200 léptékű helyszínrajz, melyen többek között ábrázolni kell a szomszédos ingatlanokat. Megnéztem egy átlagos helyszínrajzot, mely A1-es méretű tervlapnál kisebbre nem fér el. Az ÉTDR-be max A3 méretű helyszínrajz tölthető fel. Megkérdeztem egy hatóságot, hogyan töltsem fel a tervlapot. Hangos nevetésben tört ki, és a válasza idézem, „Fogalmam nincs, lehet hogy darabokban”, Viszont a rendelet előírja, hogy minden egyes terv lapot alá kell írni a tervezőnek, és az építtetőnek is. Mindenkinek nincs elektronikus aláírásra jogosultsága, hagyományosan kell aláírni. De akkor minden tervlapot a beadás előtt ki kell nyomtatni, aláírni, szkennelni, és feltölteni az ÉTDR-be. Kérdezem, akkor mi az értelme az ÉTDR-nek ebben az esetben? Nem lenne egyszerűbb papíron 1 pld.-ban beadni, és a hatóság átadna egy igazolást az átvételről. Egyébként a CSOK felvehető emeletráépítéssel, tetőtér beépítéssel keletkezet új lakásra is, viszont mivel épület bővítésként minősül, nem vonatkozik rá, az egyszerűsített bejelentés. Megkérdezném, hogy a ki a dokumentáció tartalmi követelményit megfogalmazta, látott egyáltalán éltében legalább egyszer, tervdokumentációt /helyszínrajz, alaprajz, metszet, homlokzat/, ha igen mutassa meg nekem hogyan lehet ábrázolni a térburkolatot homlokzati terven?
Erre varjatok gombot Tisztelt Kollégák!

[…] 2016.01.02. koos.hu | Megerőszakolták az építési törvényt […]