A kamarai törvény felhatalmazza a MÉK-et, hogy a szakmát érintő jogszabályalkotásban aktív szereplőként részt vegyen, a készülő tervezeteket véleményezze, javaslatokat tegyen. Ezek után nézzük meg, hogy a MÉK milyen álláspontot képviselt az általa sokat vitatott 456/2015 rendelet illetve az Étv. módosítása során, mely jogszabályoknak egyébként aktív alakítója.

A MÉK elnökségének januári közleményében tiltakozott a bevezetett 456/2015-ös rendelet ellen. Nézzük végig e tiltakozásnak az összes pontját, mi is valósult meg belőle:

• A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet),
• A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga

Nos, sem a 456/2015, sem az Étv. tervezett módosításban nincs nyoma annak, hogy a MÉK számára valóban fontos lenne a HÉSZ egészének a figyelembe vétele, lényegében két ponttal kiegészítették, mit kell MÉG figyelembe venni az egyszerű bejelentés során (lakásszám, védett területek szennyvize)

• A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem

ez megvalósult, belekerült az Étv. tervezetébe

• A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége,

ez megvalósult, hiszen az Étv tervezett módosítása szerint kötelező lesz a kiviteli terv.

• A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása.

Sajnos ez teljesen kimaradt a jogszabályi tervezetből és pont ez okozza a legnagyobb félelmet. A szakmai kontroll (főépítész, építéshatóság, másodfok) teljes elhagyásával kontroll nélkül maradnak a tervek, az építésfelügyelet ezt nem tudja felvállalni, már csak azért sem, mert a tevékenysége kizárólag a kivitelezés szakszerűségére korlátozódhat. Semmiféle szakmai szempontnak sem felel meg, hogy egy tervet a kiviteli tervfázisában lehessen olyan szempontok szerint megvizsgálni, amit egyébként a legelemibb szempontok is az engedélyezési tervfázishoz kötnek. Ez súlyos tévedés és káros minden szereplő számára.

• A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott az építési folyamatban résztvevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége,
• A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott az építési folyamatban résztvevő további szereplők joga, kötelezettsége és felelőssége

A készülő jogszabály pont ezt a felelősséget nem tisztázza elsősorban a tervező szemszögéből, ezzel teljes jogbizonytalanságot okoz. A korábban megszokott engedélyezési terv+kiviteli tervszakaszok esetében minden tervszakaszhoz megfelelő és számon kérhető tervezői felelősség társult, adott esetben pl. egy meghiúsult építési engedély azt jelenthette, hogy az építési jog szerint bizonyos épület nem is kaphatott engedélyt, ugyanakkor a hiánypótlás, az első fok, fellebbezés, másodfok intézményeivel kellő jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre állt a tervezők számára is.

Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatosan teljesen elmarad mindennemű jogorvoslat lehetősége és az esetleges észrevételezésre már csak a kivitelezés megkezdése után nyílik lehetőség, de más híjján ott is már csak polgári peres eljárásban. Ez ellentmond minden szakmai szempontnak és teljes mértékben kiszolgáltatottá teszi a tervezőt.

A rendelet nem foglalkozik a szomszédsági jogokkal és azok esetleges jogorvoslati megoldását is a Ptk.ra bízza, míg ezt hagyományos engedélyeztetés során az első fokú építéshatóság, esetlegesen másodfok is képes rendezni.

Egy érdekképviseleti funkciót is betöltő szervezet ezt nem teheti meg a tagságával. Azt lehet mondani, hogy e pontokban a MÉK tovább rontotta a saját közleményében megfogalmazott kritikát is.

• A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott az egyszerű bejelentési eljárást „értékelő” kijelölt jegyző és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyző jogköre.

Ez bár látszólag megvalósult, de a javasolt mód nem szolgálja a közérdeket, szimpla, mindennemű szakmai ellenőrzést mellőző, puszta adminisztrációs aktussá tette a használatbavételi eljárást.

• A hatályba lépett jogszabályban nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.

A bevezetés utáni 2 hónapban valóban ez jelentette a legtöbb problémát, aminek vélhetően az lesz a megoldása, hogy az Étv. tervezett módosítása szerint ennek a szerepét átveszi a kötelező kiviteli terv és ezáltal a kivitelezés előtti, eddig megszokott szakasz lényegében megszűnik.

• az építési, kivitelezési tevékenység műszaki tervdokumentáció alapján történjen,

az megvalósul a kötelező kiviteli tervvel

• a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát,

Anélkül, hogy a MÉK a valós tagsági igényt felmérte volna, a kötelező tervezői művezetés bevezetésével olyan kötelezettséget rak a tervezők nyakába, amivel sokan nem szeretnének élni.

Egy érdekképviseleti funkciót is betöltő szervezet nem teheti meg a tagságával, hogy olyan kötelezettségeket határozzon meg, mely tagjainak érdekeivel adott esetben ellentétes. Ráadásul ha valaki ezt a kötelező művezetést mégis komolyan gondolná, akkor kiderülne, hogy a 6 alkalom nem alkalmas annak megállapítására, hogy a kivitelezés a tervek szerint folyik-e. Ennek ellenőrzésére már léteznek szerepkörök, úgy hívják, hogy felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr.

Ha a rendelet a hatóság kikerülésével a folyamatból az építtető és a tervező magánjogi megállapodássá egyszerűsít bizonyos építkezéseket, akkor abban teljes mértékben idegen elem a kötelező hatósági ár. A kötelező tervezői művezetés ráadásul olyan bizonytalan jogi felelősségvállalást eredményez a tervező számára, aminek esetleges következményeit még nem is lehet felmérni.

Ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

• a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak,

Ahogy fentebb írtam, különösen az illeszkedésnek való megfelelésre utaló MÉK szándék nem lelhető fel.

• a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak,

Pont ezt tettem szóvá pár bekezdéssel feljebb, hiszen ez volt MÉK eredeti szándéka is, ennek ellenére ez a szándék nem lelhető fel a tervezett jogszabályokban.

• a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.

Lásd előző pontot!

nincs sok idő

Talán nem túlzom el, ha azt írom, nagy baj közeledik. Ha a 456/2015 rendelet most ismert módosításokkal elfogadják, akkor sok építész kolléga le fogja húzni a rolót. Erről részletesen itt írtam, nem ismétlem el még egyszer.

A megyei kamarai küldötteknek ismét nagyon kevés idejük van arra, hogy véleményezzék a salátatörvényt. Jó lenne, ha mindenki tisztában lenne a döntése súlyával, mert ez sok ezer építészkolléga megélhetését, egzisztenciáját érinheti. Sokan már most úgy nyilatkoztak, hogy nem mernek bevállalni egyszerű bejelentésű lakóépületek tervezését, mert kiszámíthatatlanul veszélyesnek ítélik.

A MÉK alapszabálya sajnálatosan nem rendezi egyértelműen, hogy küldöttgyűlésen kívüli esetekben a küldöttek véleményét miképpen kell a MÉK elnökségének elfogadni és továbbítani.

Ezért különösen fontos lenne tudni, hogy a 456/2015 rendelet módosítása ügyében mennyire egyező vagy esetleg különböző álláspontot képvisel a MÉK elnöksége és a megyei kamarák.

Idevág, amit Dél-Dunántúli Építész Kamara elnökének  a MÉK elnökségéhez írott levelében olvashattunk:

„A számtalan beérkezett észrevételre, szakmai érvre, de különösen a MÉK Alapszabály 2.2.1 d.c.) pontjára hivatkozva felhívom a MÉK Elnökségét, hogy – óvatos egyezkedés, kikuncsorgott háttér-beszélgetések helyett szakszerűen megfogalmazott tiltakozással, érvekkel és konkrét javaslatokkal –álljon ki a közvélemény, és különösen az építészek elé!”

***

(egy kolléga kiegészítése) Az építési szabályozásban szét kellene választani, hogy melyek a közérdeket érintő szempontok és melyek, amik csupán magánjogi kérdések. Érvényesülni kellene annak is, hogy az legyen az engedélyezés tárgya, amit annak során érdemben –nem formailag! – vizsgálni lehet. Közérdek pl. a városkép, de teljesen magánjogi kérdés – építtető, tervező közötti -, hogy mondjuk milyen a fal rétegrendje, ha az teljesíti a vonatkozó elvárásokat. Vannak olyan dolgok, amit szükséges az engedély során vizsgálni, vannak, amik csak a kivitelezési dokumentációban kezelhetők.

A magánjogi ügyek persze mindig hatnak a közügyekre is, ez a kockázat csökkentésével kezelendő. Nevezetesen tervellenőrzéssel (akár szúrópróba szerűen), az építkezések TERVEZETT minőség ellenőrzéssel, felelősség biztosításokkal. DE, mindennek az alapja egy egységesen megfogalmazott követelményrendszer, mint az valaha volt szabványok, kivitelezési szabályzatok, irányelvek formájában.

Ezek mentén lehet egyszerűsíteni az engedélyezési dokumentációt, magát az engedélyezési eljárást, és javítani a minőséget. 

***

Végül pedig még idevág a MÉK Felügyelő Bizottságának jelentése (forrás: MÉK)

“Ezzel áttértünk az Elnökség munkájának legvitathatóbb területére, nevezetesen a Kormányzati szervekkel való együttműködés, ennek során a MÉK érdekérvényesítési képességének területére. A FEB számos esetben bizonyítottnak látja, hogy a MÉK részéről megfelelően előkészített és tartalmilag kifogástalan egyeztetési szövegekből éppen a leglényegesebb legfontosabb, az építészek és az építészet érdekeit legjobban képviselő fogalmak és kifejezések maradtak el. Így e munka hatékonysága a ráfordítás mértékének magas szintje ellenére, egyáltalán nem mondható kielégítőnek.

Az Elnökség munkája során ugyanakkor jónéhány – a FEB jelentésekben minden esetben megemlített – esetekben sem az Alapszabályt, sem a törvény bizonyos rendelkezéseit nem vette figyelembe. Ez véleményünk szerint rendkívül nehéz és jogilag kezelhetetlen helyzetet eredményezett. 

Végezetül meg kell említeni a FEB által ciklusokon keresztül hangoztatott hiányt, egy jövőképen alakuló konszenzusos stratégia hiányát, amelynek következtében a Kamara az egyeztetéseknél rendkívüli hátrányban van.” 

Nem kell megijedni, a fenti jelentés 2013. novemberi, egyben az utolsó az FB jelentések között és az FB az előző kamarai vezetésről mondott véleményt a mandátumának a végén. Bizonyára a jelentésben vázolt problémák megoldódhattak, mert 2013-nál frissebb jelentés nem olvasható a MÉK honlapján. Kíváncsian várom, mit fognak írni 2017-ben az akkori FB jelentésben.

frissítés: 2016.03.07.18:03

Kapcsolódó jogszabályok

• 2015.12.15.  Magyar Közlöny | 2015. évi CCXII. sz. törvény elfogadása
• 2015.12.15.  Építési törvény módosítása
• 2015.12.28. Magyar Közlöny | 441/2015. (XII. 28.) Kor. rend. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
• 2015.12.28. módosult a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
• 2015.12.29.  456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
• 2015.12.29. módosult a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet a lakásépítési támogatásról
• 2015.12.29. módosult a 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet az otthonteremtési kamattámogatásról

Kapcsolódó írások

• 2015.12.17. epitesijog.hu | Azt építünk, amit akarunk? Nem számít a HÉSZ?
• 2015.12.21. mek.hu | Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye
• 2016.01.02. kooseptar.hu | Megerőszakolták az építési törvényt
• 2016.01.03.epitesijog.hu | Lakóépület építésének egyszerű bejelentése
• 2016.01.05. kooseptar.hu | 456/2015 | Mit tudunk eddig biztosan?
• 2016.01.08. kooseptar.hu | A MÉK elnökségének közleménye
• 2016.01.11. kooseptar.hu | Mi történt a rendelet megjelenését követő egy hét alatt?
• 2016.02.16. epitesijog.hu | lakóépület építésének egyszerű bejelentése – GYIK
• 2016.02.18. kooseptar.hu | Egyszerű bejelentés változatai
• 2016.02.28. kooseptar.hu | Lényeges pontokon változott az építési törvény
• 2016.02.29. epitesijog.hu | A HÉSZ fontosabb elemeit újra figyelembe kell venni
• 2016.03.05. kooseptar.hu | A 456/2015. rendelet jogbizonytalanságot szül
• 2016.03.07. kooseptar.hu | Mi valósult meg abból, amit a MÉK kifogásolt?