Regisztráció/Belépés
Menü

további cikkek

Avatar photo
Koós Miklós
2016. március 5. szombat
ÉPÍTÉSI JOG

37

3 106

A 456/2015. Korm. rendeletet meg kellene szüntetni, mert jogbizonytalanságot szül

comment

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenését követően a rendelet hatásait boncolgató “Megerőszakolták az építési törvényt” című írásban majd a „Mit tudunk biztosan” című írásokban alapvető gondként fogalmazódtak meg az alábbiak:

2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.

Ergo, az egyszerű bejelentés nem tartozik semmiféle hatósági eljárás hatálya alá. Ebből két fontos következmény vezethető le, ami eddig némiképp elsikkadt a viták során:

  • Egy építész jogérzékét sérti, hogy az építési jog területén megjelent egy olyan kettősség, mely szerint a rendelet a hazai építésügyi engedélyezési folyamatokat durván két csoportra osztja és létrehoz egy kedvezményezetti kört, akikre jogszabályok, előírások nem fognak vonatkozni. 

Megítélésem szerint ez hátrányos megkülönböztetés mindazok számára, akik nem felelnek meg minden pontban a támasztott követelményeknek. Miután nem lehet választani a bejelentési és a hagyományos engedélyezési eljárás között, így egy önkényesen meghúzott határvonallal bizonyos esetekben alapvetően más tervezési és felelősségi körök jönnek létre, ez pedig gyengíti a jog előtti egyenlőséget. Egy szabályozásnak nem lehet az a célja, hogy az építési folyamat szereplőit trükközésre ösztönözze pl. annak érdekében, hogy a 300 m2 alatti lakóépület mégiscsak egy hagyományos építési eljárásban kerüljön elbírálásra, mert az vélhetően egyszerűbb és megszokott ügymenetet jelentene.

Az elmúlt 2 hónap gyakorlati tapasztalatából látszik, hogy a bejelentési dokumentáció nem hogy egyszerűsítette volna a folyamatot, hanem megbonyolította, számos bizonytalanságot, egyedi elbírálást hozott. A tervezők nincsenek tisztában azzal, hogy mi az a minimális tartalom, amit egy építéshatóságnak el kell fogadnia. Ahány építéshatóság, annyiféle hozzáállás.

Az egyszerű bejelentési eljárás gyakorlatilag jogbizonytalanságot eredményezett.

  • A rendelet szellemisége szerint a 300 m2 alatti, új lakóépületek tervezési folyamata kizárólag az építtető és a tervező magánügyére redukálódott, ahol a hatóság semmiféle vizsgálatot, kontroll nem végezhet. Ha a hatóság ellenőrizni akar, azt csak a kivitelezés közben építésrendészeti eljárás keretében teheti meg.

Az engedélyezési folyamatból a hatóság kikerülésével olyan helyzet jön létre, aminek a következményei még nem mérhetőek fel, de sokat mond az, hogy számos építész már most úgy döntött (vagy azt javasolták neki), hogy bejelentési eljárásban nem vállalnak családi ház tervezést.

Ha az építés folyamatát nem az építési jog szigorú szabályrendszere szerint végezzük, akkor értelmetlenné válik számos  jelenleg érvényben lévő építési jogi szabályozás.

2015. december 31-ig érvényben lévő építési jogszabályokról nem lehetett azt mondani, hogy tökéletesek voltak, de kétségkívül kialakult egyfajta protokoll a vitás helyzetek megoldására. Ez részben magában az építési engedélyezésben, sőt sok esetben az azt megelőző főépítészi egyeztetéseken, tervtanácsokban megoldódott, de vita, ellentmondás esetére beékelődött jogorvoslati fórum, a másodfok. Bár számos sebtől vérzett a rendszer, de mindenki ismerte a következményeket, a várható büntetéseket…stb.

A bejelentési dokumentációval azonban ezt a rendszert gyakorlatilag kidobták az ablakon, és egész tervezési folyamat kizárólag az építtető és a tervező magánügyére redukálták. Mit is jelent ez? Azt, hogy minden felelősséget a tervező visel, de még ennél is rosszabb belegondolni abba, hogy mivel a hatóság semmilyen érdemi vizsgálatot nem végez és mindent a kivitelezési szakaszra hárít, így ha bármilyen probléma felmerül, akkor azt a kiviteli tervekben kell orvosolni. Számos olyan tervezési helyzet adódhat, ahol közel sem egyértelmű a szabályozás, ezért ezeket az előkészítés során (tervtanács, főépítész, engedélyeztetés) tisztázhatók voltak.

A 456/2015 rendelet alkotói bele sem gondoltak, hogy pl. egy kacifántosabb épület esetén valóban az építésfelügyelet dolga legyen mondjuk az épületmagasságot vagy beépítettséget vagy a szinterület mutatót ellenőrizni? Nézegesse, mérlegelje, hogy pl. a galériás emeleten lévő WC valóban egy légtérben van a földszinti nappalival, vagy pl. az oldalhatáron lévő ablak névleges, nyíló vagy üvegezett mérete kell, hogy 0,4 m2 legyen? Valóban az építésfelügyelet dolga lenne ez? Nem hiszem.

Ezzel már eleve az a gond, hogy a felügyelőség csak a kivitelezés jog- és szakszerűségét vizsgálhatja, a tervét nem. Ez még több bajt okozhat, mert esetleg előfordul, hogy a tervező beletervez az oldalkertbe, a felügyelet csak a tervszerűséget nézi, a szomszéd perel. Kész a baj, a házba már rég beköltöztek, amikor megállapítják, hogy a tervező helytelenül tervezett. Lebontatják a házat?

Ha viszont az építésfelügyelet sem fogja vizsgálni, akkor ki fogja? Nyilvánvalóan senki. Ebben az esetben az építési előírások betartatása csak hiú ábránd. Vagy esetleg az lenne a cél, hogy a megépült épületek esetében rámenős ügyvédek csemegézzék ki az effajta hibákat és fogják perbe a tervezőket? Nem hiszem, hogy ez lenne a cél. 

A rendelet nem szolgálja a társadalom érdekeit.

Most mi fog történni? A felügyelet kiderít vagy csak vélelmez egy tervezői hibát, ami pl. akadálya lehet a továbbépítésnek. Az építésfelügyelet leállítja az építkezést, jogvita támad,  határozatot hoz, bírságol, felszólít. Mondjuk a tervező ezzel nem ért egyet. Mik a lehetőségei?

Először is nincs elsőfok, sem másodfok, így marad a polgári peres eljárás. A bíróságok, hacsak nem egy tüntetés jogosságát kell megvizsgálniuk, akkor ritkán döntenek heteken belül, sokkal inkább években mérhető még egy egyszerűbb jogeset megtárgyalása is. Miféle társadalmi érdek szól amellett, hogy egyszerűnek tűnő, de vitás építésjogi kérdéseket is bíróságokon kelljen tisztázni, lévén erre nem lesz más mód?

Mindez azzal járhat, hogy az építkezést leállítják, a felek bíróságra járnak, ahol a végén hoznak majd egy döntést, ami esetleg sokkal kisebb jelentőségű, mind az, hogy egy építkezés pl. évekig emiatt áll és ebből jelentős kára származik valamelyik résztvevőnek. Az egyszerű bejelentési dokumentációnak ez lesz a következménye, ha a betartandó építési jogszabályokkal kapcsolatos esetleges viták nem az építkezés előtt, hanem közben merülhetnek fel.

Mindazt, amit fentebb írtam, megerősíti, hogy a Étv. nyilvánosan is hozzáférhető tervezett módosítása – melynek az előkészítésében a MÉK nyilvánvalóan, hivatalból részt vett – szerint nem véletlenül kerülhetett bele a törvénybe a kötelező tervezői művezetés és tervezői felelősségbiztosítás intézménye is, mert láthatóan a Magyar Építész Kamara eltökélt szándéka, hogy minden irányítási jogkört és ezzel együtt minden felelősséget is a tervezők nyakába tegyen.

Kár, hogy a MÉK erről ismételten elfelejtette megkérdeznie a tagságát, mert az egyszerű bejelentés fent ismertetett jogkövetkezményeit nem hiszem, hogy egyetlen kamarai tag is szeretné magára venni.

Ez a hozzáállás a MÉK részéről elfogadhatatlan, mert az egyszerű bejelentés ötlete – kiegészülve a kötelező művezetéssel és felelősségbiztosítással – jelen formájában a tagság számára egyenesen károkozásnak tekinthető.

A cikk linkjét elküldtem a MÉK vezetőségének is, sőt az összes területei kamarának is, nem mondja senki, hogy nem tud róla. Kértem őket, hogy küldjék szét a tagságuk között, hiszen mindenkit igencsak zsebbevágóan érint. Az érintettek tudják meg, mi vár rájuk és elgondolkozhatnak azon, miféle felelősséget tettek a nyakukra egy egyszerű családi ház tervezésével is. Ha bárkinek van véleménye, hozzáfűznivalója, akkor azt kéretik nem magánlevélben vagy magántelefonon, hanem ide kérem a hozzászólások közé (nem kell regisztrálni)! Köszönet érte előre is!

kiegészítés 2016.03.06.13:05-kor | a MÉK megküldte a megyei kamaráknak véleményezésre a jogszabálytervezetet, ezek után különösen fontos, hogyan döntenek a kamarai küldöttek (megyei kamarák) és hogy a döntésüket hogyan továbbítja a MÉK a jogszabályalkotók felé.

A 456/2015. Korm. rendelet – alapvetően a szellemisége miatt – azért alkalmatlan a tervezett bürokráciacsökkentési célra, mert bár valóban drasztikusan csökkentheti a hatósági munkát, de az építési jogban szükséges jogorvoslati lehetőségek teljes kiiktatásával jogbizonytalanságot eredményezhet, ami viszont nem lehet senkinek sem az érdeke! Ezt nem helyettesítheti egyetlen tervezői felelősségbiztosítás sem.

Tervezői felelősségbiztosítás. Nem mellékes szempont, hogy a cégszerűen, vagy természetes személyhez kapcsolódóan kötődik s felelősségbiztosítás. Hozzáértők szerint egy céges biztosítás esetén hiába nevezhető meg pl. a cég alkalmazottja, ő maximum csak munkabérének bizonyos mértékéig vonható felelősségre, jellemzőn a cég viseli a felelősséget. Ezzel a biztosítók általában nem elégszenek meg, és az alkalmazottat közvetlenül is perelhetik, ő viszont akkor már a teljes vagyonával felel, ha nincs személyre szóló biztosítása. Ebből következően nem lehet sokra menni a céges biztosítással, csak a természetes személyre kötött felelősségbiztosítással.

Remélhetőleg a kamara már tárgyal ezügyben valamelyik biztosítóval, hogy a teljes tagságot be tudja vonni egy kollektív biztosítási rendszerbe, mert különben az évi 150-250 ezres biztosítási összeget csak a tagság egy kis hányada lesz képes vállalni.

 

javaslat

A 456/2015-ös rendeletet politikai szándék és azon belül is a bürokráciacsökkentés igénye hívta életre. Ezzel önmagában nincs is baj, a gond a megalkotott rendelettel van. Bármennyire is az látszana a legjobb megoldásnak, ha az egészet mindenestül visszavonnák, de erre azt hiszem kevés az esély, egyetlen adminisztráció sem szereti beismerni, hogy hibázott.

Ennek ellenére volna talán olyan megoldás is, ami szakmailag is vállalható, ugyanakkor a fenti elveknek is megfelelne.

A változat

Ezt a korábbi hozzászólások között is megtalálni, mégpedig azt, hogy miért nem lehet választani hagyományos engedélyezési és bejelentési eljárás között? Ennek bizonyára volnának jogtechnikai ellenzői, de így az ez első esetben megmaradnának a különféle jogorvoslati lehetőségek, miközben jelentősen lehetne csökkenteni a bürokratikus kötelezettségeket. Választani lehetne az ügyfélnek, hogy vállalja a hosszadalmasabb és hagyományos engedélyezési eljárást vagy választja a gyorsabb, hatósági közreműködés nélküli építkezést nagyobb kockázattal és felelőséggel.

B változat

Egy másik lehetőség a bejelentési dokumentációnak olyan módosulása lehetne, ami a mostani bejelentést hatósági eljárásnak tekintené, ezáltal ismét lenne jogorvoslatra lehetőség. Viszont a hatóság nem vizsgálna tartalmi kérdéseket, csak nyugtázná a benyújtott (a szokásos eng. tervnek megfelelő) tervek meglétét, akárcsak a bontás tudomásulvételi eljárásban (ott sem vizsgálják a tartalmat, csak hogy megvannak-e a tervek).

A szomszédoknak ismét lenne fellebbezési joguk, így ki lehetne kerülni, hogy már egy megépült épület esetén kezdjenek a szomszédok lényegbe vágó kérdések miatt pereskedni. Kötelező lenne a főépítészi vagy településképi vélemény. Helyreállna a szakmaiság és nem kellene felesleges felelősséget senkinek sem a nyakába venni.

***

frissítve: 2016.03.06.13:02

Kapcsolódó jogszabályok

Kapcsolódó írások

Hozzászólások (37): megnézem

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2016. március 5. szombat 16:54

    #109472

    Sajnos volt kamarai egyeztetés. Pénteken megkapták a megyei kamarák , és az elnökségi tagok hétfőig véleményezhették. Azt irtuk le, megyénként, és személyenként, amit Te itt összefoglaltál. A naivabbak javasoltak, de sokan kukába küldték volna az eddig elkészült anyagot. Mert rossz. Ezért használunk skiccpauszt. Bátran kuka. Dehát ezt nem építészek készítették, az is biztos. A legszomorúbb, hogy egy engedélyeztetést tényleg lehetett és kellett volna egyszerűsíteni! De nem így!
    Ezt az összefoglalót megkapta az országos kamara, és egy általam minősíteni nem kívánt anyagot „felküldtek” a minisztériumba. Utána a FB.-n !! is örömködtek az országos kamara részéről, hogy micsoda módositások történtek. Hát, sajnos nem így látjuk…

    • Avatar photo

      Koós Miklós

      2016. március 5. szombat 18:43

      #109479

      Péter, egy álnaív kérdés: ügyrendileg a MÉK-et kötelezi bármire is a küldöttek véleménye? Ha küldöttek 90%-a azt mondja hogy NEM, a MÉK mondhat a minisztériumnak IGEN-t?

  • Rezsnyák Péter kivitelező építész

    2016. március 5. szombat 17:54

    #109473

    Miklós, elkeserítelek, mert az országos kamara kért véleményt. Pont egy hétvége volt a saláta átmolyolására. Én ezt írtam, és sokan mások is hasonló véleményen voltak.

    „én nagyon röviden annyit mondanék, hogy nagyon röviden és egyértelműen tiltakozni kell, el kell utasitani ennek a vacaknak a foldozgatását.

    Vannak az országban olyan válságmenedzserek, akiket az országos kamara és a kormányzat felkérhet, hogy segitsenek ezt új alapokra helyezni. Addig pedig minden maradjon a régiben, és mindenki tegye hozzá a maga jóindulatát és szakmai felkészültségét.
    ……. Ha valamit nem tudnak magyarul leirni, akkor arról nem érdemes beszélni. Mert dolgozni sem lehet belőle!!”

    • Avatar photo

      Koós Miklós

      2016. március 5. szombat 17:59

      #109474

      Péter, kit utasítasz el, a kamarát vagy a jogszabályt? Mert ha az utóbbit, akkor is a kamarát érinti, lévén ez az egész a MÉK tudtával és akaratával történik …

    • Avatar photo

      Koós Miklós

      2016. március 5. szombat 18:39

      #109478

      Péter, a tagság egyáltalán tud arról, hogy miről folyik a vita és miről dönt a feje felett a MÉK? Szerintem fogalmuk sincs. Ha tudnák, bérelnének egy bányákban használatos dömpert … de nem folytatom

      • Rezsnyák Péter kivitelező építész

        2016. március 6. vasárnap 15:36

        #109499

        Nem akartam itt szétbuzgólkodni az elejét, de nem jelent meg a hsz először. A jogszabályt mindenképp visszautasitanám, és elfelejteném, de lassan a kamarát is, aminek idén lettem megyei szinten funkcionáriusa. A novemberi küldöttgyűlésre nem jött el a meghívott államtitkár, helyette Daubner Márton beszélt a „mintatervről”, és a 160 m2-es egyszerűsitett engedélyezésről. Az illető úr kedvéért megváltoztatták a teljes napirendet. Ezek után nem átallott arról is beszélni, hogy gondolkoznak egy „tiszta udvar, rendes ház” projekt visszahozásán is. Mindezt csak azért irom le, hogy érzékeljük, ezt tartották fontosnak tavaly novemberben, amikor már ennek a rendeletnek készen kellett lennie. Terelés folyt, nagyban….amit csak tetéztek a nagyszerű kormányablakos videókkal.

  • Fenyvesi Péter

    2016. március 5. szombat 18:04

    #109475

    Magam részéről a B változatot választanám, úgyis elkészítem legalább a hagyományos eng.tervi dokumentációt a tervezési folyamat e szakaszában.
    Lehetett volna sok mindent egyszerűsíteni a túlburjánzó eng. tervi követelményeken, de átestek a ló túlsó oldalára. Túltolták a biciklit. Aki kitalálta, tolja el, adja át a helyet hozzáértőknek.
    Jó lenne, ha nem rapid jogalkotás, hanem nyugodt szakmai konzultációkon alapuló munka eredménye lenne egy hosszútávú szabályrendszer.

  • Huszti István

    2016. március 5. szombat 18:11

    #109476

    Kedves Miklós!
    Itt a kompetenciám csak addig terjed, hogy én is javasoljak valamit.
    1. A jegyző csináljon egy Facebook oldalt.
    2. Az oldalára töltsük fel a bejelentés terveit.
    3. Ha nyom egy lájkot, lehet építkezni.
    ui. A szomszéd is lájkolhat, majd később a peres ügyekben a bíró is így ítélkezhet.
    🙂

    • Avatar photo

      Koós Miklós

      2016. március 5. szombat 18:25

      #109477

      :-))) valóban csak ez marad nekünk, mint megoldás

      • Kovács Szabolcs (Garda-Ház)

        2016. március 5. szombat 20:41

        #109482

        Tisztelt Miklós.
        2016.03.04 Péntek. Békéscsaba, Puskin utca 21. Lakóépület építés oldalhatáron álló. (egyszerű bejelentés alapján)
        Első lépés, kollégám Ingatlanrendezői minősítéssel rendelkező földmérő kitűzte a telket és a megvalósítandó épületet. Az érintett szomszédokat össze hívtuk és megmutattuk, hogy mi fog épülni. Örömmel fogadták, hiszen egy hosszú évek óta elhanyagolt épület állt a telken amit elbontottunk.(mindenki kapott egy tervdokumentációt.)
        A tervekben szereplő paramétereket, elmagyaráztuk és írásban megerősíttette az összes szomszéd, hogy ellenvetésük nincs. Hétfőn alapozunk! Mi lehet a gond??

        • Avatar photo

          Koós Miklós

          2016. március 6. vasárnap 09:58

          #109487

          szia,
          ez valóban egyszerű bejelentéssel lett beadva 2016.01.01. után? Azért kérdezem, mert érdekelt és rákerestem az ÉTDR nyilvános adatbázisában, de ilyet nem találtam, csak egy 2015. szeptember 22-én beadott építési engedély kérelmet ezen a Békéscsaba, Puskin utca 21. alatt hrsz. 741 címen helyszínrajzzal, hirdetményi homlokzatokkal. Ez ugyanez a ház?

          • Kovács Szabolcs (Garda-Ház)

            2016. március 6. vasárnap 13:23

            #109496

            Igen, elnézést már én is össze vagyok zavarodva. Mivel minden építkezés előtt így járunk el, számomra igazán nincs is különbség. Az eng. terv alapján (gondosan megtervezett) megcsináltatjuk a tartószerkezeti kiviteli terveket (talajmechanika is) nincs kivétel! Mindegy, hogy mit mond-kér a jogszabály.Természetesen ha olyan az épület, hogy megkívánja- teljes körű kivitelit.
            (az zavart meg, hogy minden tavalyi engedéllyel rendelkező ügyfelem kérte, hogy adjuk be az egyszerűsített bejelentést is. ) erre nem került sor.

  • Kovács Szabolcs (Garda-Ház)

    2016. március 5. szombat 20:02

    #109481

    Tisztelt Építész kollégák, és nem utolsó sorban Miklós! Hiszen nélküled, és a fáradhatatlan szakma szereteted nélkül ez a fórum nem létezne.
    Nincs alternatíva, lehet beszélgetni és „gereblyézni a vizet” akin a felelősség annak kel meghatároznia a feltételeket…..és pont. Ennyire egyszerű, egyszerű az egyszerűnek bonyolult a bonyolultnak!!!

  • Pető János

    2016. március 5. szombat 23:02

    #109483

    Egyetértek Miklós gondolatmenetével.
    Ami rossz és már újkorában romlott volt, azt ki kell dobni, meg kell semmisíteni.
    Ez ANTSZ alapelv.

    • Avatar photo

      Koós Miklós

      2016. március 6. vasárnap 15:15

      #109498

      Kedves János, az annyira frappáns, hogy engedelmeddel terjeszteni fogom 🙂

  • bánfi zsolt

    2016. március 6. vasárnap 07:00

    #109484

    Hozzáfűznivaló egyes állításokhoz (jórészt szubjektív, a kommentek figyelmen kívül hagyásával):

    1.) az az állítás, hogy a „456/2015-ös rendeletet a megrendelőknek írták, nem a szakmának” olyan érzetet kelt, mintha a szakma ellenérdekelt lenne a megrendelőkkel szemben. Ez nem így van. Pontosabban ez egyetlen esetben lehet, de ott is csak rövid távon – a díjazásnál. (ha bízunk a klasszikus társadalomban ezt bővebben kifejteni szükségtelen, ha nem akkor meg értelmetlen…)

    2.) „Valóban az építésfelügyelet dolga lenne ez? Nem hiszem.
    Ezzel már eleve az a gond, hogy a felügyelőség csak a kivitelezés jog- és szakszerűségét vizsgálhatja, a tervét nem. ”
    De igen, mert jelenleg ez van.
    312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
    58. §
    (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja
    c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.

    3.) Ami a kamarai szándékot illeti: tekintve, hogy a kamara a „demokratikus centralizmus” szerint épül föl (hivatkozva egy korábbi blogbeli bejegyzésre, ahol valaki helyre tette, hogy a tervező nem a magyar-, hanem a megyei kamara tagja,… nos ezért a kamarai szándékról csak sejtéseim lehetnek)
    ‘és innentől kezdve az igazán szubjektív rész:
    A kiszivárgott (sic!) kamarai elképzelések két dologról tanúskodnak: a napi gyakorlat nem ismeretéről, vagy/és az építészi státusz minden áron való legmagasabbra emelésének szándékáról. Csakhogy ez a két dolog együtt nem megy! Sok okot sorolhatnék miért, de elég csak magára az építészet szó jelentésére utalni. Az nem azonos a díszlettervezéssel! Ha pedig a napi gyakorlattól elszakadsz, szükségszerűen díszletet tervezel – mint most. Viszont ezt is lehet. Még ha sokan beledöglenek is (nemcsak a szakmatársak). Kérdés kinek mire van szüksége?
    Magam a klasszikus/konzervatív társadalmat preferálnám, ahol javarészt azonos érdekei vannak a megrendelőnek és a tervezőnek (direkt nem építésznek, mert az a látszat szerint már foglalt), és a tervezés társadalmi/anyagi megbecsülése nem adminisztratív-, hanem érték alapon jön létre. De azt is belátom ez a fölfogás ma nem „kor szerű” (direkt külön írva)

    4.) a 456-os rendelet javítgatására tett javaslatok egyike sem oldja meg a mai gondokat (sem az itt javasolt, sem az országgyűlési honlapról levehető) nem részletezem miért…
    Legelőször azt kellene megfogalmazni MI A VALÓS CÉL? !!!
    (most jövök rá: épületet/építményt/etc… tervezni nem így-, ebben a sorrendben kell?… – húha!!!)

    bánfi zsolt

    • Avatar photo

      Koós Miklós

      2016. március 6. vasárnap 10:10

      #109488

      „1.) az az állítás, hogy a „456/2015-ös rendeletet a megrendelőknek írták, nem a szakmának” olyan érzetet kelt, mintha a szakma ellenérdekelt lenne a megrendelőkkel szemben. Ez nem így van. „

      A jogszabály úgy lett kommunikálva, hogy ezzel az építtetőknek sokkal könnyebb lesz majd építkezni. Nekünk már közel sem, akinek már utasították el bejelentését, az tudja miről beszélek. Ha ehhez hozzáveszed azt a pontosan nem tudott, csak sejtett felelősséget, ami összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint korábban volt, akkor sajnos a szakma teljességgel ellenérdekelt ebben a jogszabályban. ezért írtam, amit.

    • Tóth Szilveszter

      2016. március 6. vasárnap 10:47

      #109489

      egyetértek, hogy szerencsétlen megfogalmazás a „megrendelőknek írták”, de nemcsak szerencsétlen, de hibás is. ez a rendelet egyáltalán nem jobb a megrendelőknek! ami meg körülötte zajlik, az végképp nem jó azoknak, akik építkezni szeretnének mostanában.
      micsoda dolog, hogy az első megbeszéléseken én félórákat szabadkozom a jogszabályok „ígyvagyúgy, majd kiderül” értelmezései okán ? micsoda dolog, hogy minden megrendelőmnek el kell mondani, hogy nem fog tudni építkezni két hét múlva, mert bár „engedély nélkül” építhet, de amíg ő nem tudja mit akar felépíteni, addig nemigen lehet, ehhez pedig őneki idő kell. iszonyú káros az a kampány, ami ekörül zajlik.

      azt gondolom, hogy mi szolgáltatást nyújtunk. a szabályok alkotói is szolgáltatást nyújtanak. pont, hogy a megrendelők számára kéne írni a szabályokat. de ehhez fel kell ismerni a megrendelő valódi érdekeit – sorrendben:
      jogbiztonság, anyagi biztonság, műszaki biztonság, esztétikai biztonság
      =
      biztonság, garancia arra nézvést, hogy élete valószínű legnagyobb gazdasági eseményét jól fogja véghezvinni

      na most vegyük sorra, hogy az inkriminált rendelet ezekből mit ad a megrendelőnek:
      jog – építkezés közben elkaszálhatják – ebben KIFEJEZETTEN AKADÁLY
      anyagi – az egyik legcsóróbb mérnökszakma vagyunk, esélytelen, hogy általában az építészek helyt tudjanak állni anyagilag – ebben is kifejezetten akadály, hiszen az, aki valóban felelős tudna lenni, lepattintja majd a megrendelőt
      műszaki – hagyjuk inkább… de legalább nem hátráltat a rendelet abban, hogy rendeset tervezhessek
      esztétikai – ez talán nem elsősorban az állam feladata, inkább csak annyiban, hogy rendes életpályát biztosítson az építészeknek a környezet, így a felépülő referenciák megoldják ezt a kérdéskört

      4-0 ?

      312 – építési engedély: legalább jogbiztonságot adott, némi anyagi-műszaki biztonsággal, szóval kis jóindulattal 4-1,5 – ezért érezzük jobbnak, mi akik alulról szagoljuk a szakmánk.

      • Avatar photo

        Koós Miklós

        2016. március 6. vasárnap 11:19

        #109491

        lehet, hogy nem szerencsés megfogalmazás, de az biztos, hogy nem nekünk írták.

        De ez az egész mellékes is. A 456/2015 puszta léte az érdekes, mert ez beláthatatlan bajok forrása lesz, megtetézve olyan felelősséggel, amit nem szeretne senki sem felvállalni.

        Ezért érdekel, hogy a kamarai küldöttek hogyan véleményezték és ennek mi lesz az eredménye. Attól kezdek félni, hogy vajon merjem-e elvállalni a soron következő 2-3 munkát? De tényleg…

        • Tóth Szilveszter

          2016. március 6. vasárnap 12:48

          #109494

          azon túl, hogy a rendelet kritikájában egyetértek veled – sőt, sok esetben kifejezetten finom vagy ahhoz képest, amit én gondolok, ha őszinte vagyok:
          a megfogalmazás azért nagyon durván fontos, mert ez a blog most bizonyos szempontból kifejezetten exponált lett, elkezdett számítani, ezt jól mutatják a nézettségi és kommentszám adatok és a visszajelzések is. tény: nem engedheted meg magadnak, hogy ilyen könnyen adj támadási felületet.
          nem nekünk kell jogszabályt írni, de abban igazad van, hogy szeretett „éléskamaránk”, amibe mi csak befelé visszük a kolbászt végtére is a mi VALÓS (és nem elképzelt) érdekeinket kellett volna képviselje, akár a megrendelőinkkel szemben is, bár azt gondolom, hogy nem vagyunk ellenérdekeltek, viszont szembefordíthatóak azok vagyunk!

          ui.:
          1: a valós és nem elképzelt érdekeink képviseletéhez azokat meg meg kéne ismerni, ami kommunikáció nélkül meglehetősen nehéz, bár amúgy nem lehetetlen
          2: az eredménytelen munkának is van bemutatható terméke
          3: ha nincsen termék, sajnos az a tapasztalatom, hogy munka sincsen mögötte

          tehát állítom: a kamara amíg nem mutat fel érdemi dokumentációt a tevékenységéről, addig joggal feltételezhető, hogy hazudik arról, hogy képviseli az érdekeinket, hazudik arról, hogy egyáltalán dolgozik bármit is.
          —
          ha pénteken kapták meg ezt az anyagot és hétfőig kellett válaszolni, vajon hány munkaóra lehet benne a kamarának? jóindulattal: 10×8 ? hány hasznos? jóindulattal 1×8… Én visszamondom azt a munkát, amit inkorrektül rövid határidőre, körülményekkel kell vállalni – „milliós” munkát is visszamondtam már ilyen indokkal. nem mellesleg a kamarai díjszabás is erről szólna lényegében.
          szóval ha kicsit megkapizsgáljuk, ha átvitt értelemben is, már a puszta hétfői válasz is az érdekképviseletünk meghazudtolása és a kamara saját szabályzatába ütközik.

          ha már múltkor idéztem: „Én …N.N. esküszöm az élõ Istenre, a dicsõséges Isten-Anyára, Szûz Máriára, az összes Szentekre, s Isten kiválasztottjaira, hogy minden munkámban, mely mûködési körömhöz tartozik, személyválogatás nélkül, legyen az gazdag vagy szegény, menten minden rábeszéléstõl, jutalmazástól, részrehajlástól, megfélemlítéstõl, gyûlölettõl, szeretettõl vagy rokonszenvtõl, teendõimet foglalkozásom szabályai szerint fogom ellátni s amit reám bíznak, mindazt legjobb tudásom szerint hûségesen fogom elvégezni. Isten engem úgy segéljen és minden Szentjei!”

          lehet tippelni, hogy honnan van

          • Avatar photo

            Koós Miklós

            2016. március 6. vasárnap 13:08

            #109495

            Kedves Szilveszter,
            a „kinek szól a rendelet” kezdetű mondatot inkább töröltem, mert úgy látom félrevitte a beszélgetést + kiegészítettem egy bekezdéssel

        • Szabó Adrienn

          2016. március 6. vasárnap 17:15

          #109505

          Kedves Miklós, köszönöm, hogy felvállaltad ezt a témát. Én úgy látom, hogy ez a rendelet, a várható kötelező tervezői művezetéssel együtt az egész családi ház tervezési munkát ellehetetleníti. Éppen most, mikor végre megint lennének megbízások.

          Egy családi ház építése több tízmilliós beruházás. Igen, a megkezdése előtt szükségünk van, a tervezőnek és az építtetőnek egyaránt, arra a biztonságra, amit eddig az építési engedély adott. Képtelenség egy személyben ekkora felelősséget vállalni. Én is be kellett álljak azok sorába, akik nem készítenek bejelentési dokumentációt.

  • Torák Oszkár

    2016. március 6. vasárnap 11:10

    #109490

    Szia Miklós!
    A Nógrád Megyei kamara nem küldte szét, Tőled tudok erről. Amit kaptam tőlük, az a MÉK hírlevele. Ebben van a BÉK Szakmafelügyelet tájékoztatója a 300 m² alatti új családi ház építéssel kapcsolatban, de ez nem a Tied. Ezzel sem megyünk sokra, emlékezve a Budakeszi ügyedre. Azért kíváncsi lennék rá, hány megyei kamara küldte szét.

    • Avatar photo

      Koós Miklós

      2016. március 6. vasárnap 11:52

      #109493

      miután szombaton este került ki a poszt és azután küldtem el a levelet a megyei kamaráknak, így nem várható el tőlük, hogy bármit is tegyenek.

      • Rezsnyák Péter kivitelező építész

        2016. március 6. vasárnap 16:16

        #109501

        Miklós levele változtatás nélkül megérkezett vasárnap 9.48 kor a Fejér megyei kamarától! Kösz, Laci! 🙂 Most már a kamarák is erre a blogra hivatkoznak!

  • Horváth Kálmán

    2016. március 6. vasárnap 11:52

    #109492

    „Kötelező lenne a főépítészi vagy településképi vélemény. ”

    Na még csak akkor lassulna le a folyamat!!!
    És válna szubjektívvé!
    NEM! NEM! NEM!

  • Pató Károly

    2016. március 6. vasárnap 14:23

    #109497

    A rendeletet valóban meg kellene szüntetni, nehezen javítható. Annak is örülnék, ha a folyamatos, sokszor értelmetlen jogszabályváltoztatások megszűnnének. Ha a kamara részt vett a rendelet előkészítésében, vállalja a felelősséget, és legyenek ennek személyi következményei is.

  • Karikóné Czanek Henrietta

    2016. március 6. vasárnap 16:01

    #109500

    Kedves Miklós,
    Az „A” és „B” változatot egyszerre alkalmaznám. Örvendetes lenne a választhatóság de ha benyújtás, akkor mindenképpen kötelezővé tenném a településképi véleményezés lefolytatását, természetesen a pozitív végeredmény lenne a cél. Ez már kellő biztonságot jelentene a HESZ-nek való megfelelést illetően. Gyakorlatilag az építési hatóság is erre a véleményre hivatkozik.

    • bánfi zsolt

      2016. március 6. vasárnap 17:09

      #109504

      biztosan helyes az a föltételezés, hogy a településképi véleményt kiadó polgármesterek mind halálos pontossággal meg tudják ítélni a tervek minőségét? (már hogy mérgezi-e a település képét, vagy épp ellenkezőleg)
      ‘és ha már aggódunk a „településképért” annak az a legmegfelelőbb védelme, hogy azt valakinek a véleményére és nem valamilyen szakmai – ismétlem szakmai! mondjuk választott és nem kijelölt! – testületre bízzuk?
      abban is biztosak lehetünk, hogy a hész-ek mindenütt és mindenkor pontosan adják meg a legkedvezőbb épületkialakítást, és sosincsenek azok nincsenek lemaradva a jelentkező építtetői igényektől és a technikai lehetőségektől/szokásoktól?

      egyáltalán mindent állami szinten kell (agyon)szabályozni? (pl. a hész legkisebb módosítása is minimum 3/4-ed évet vesz igénybe)

      • Avatar photo

        Koós Miklós

        2016. március 6. vasárnap 17:34

        #109506

        nem hiszem, hogy polgármesterek erre vágynának, ahol én eddig kértem településképit, ott kizárólag főépítész írt alá véleményt.
        a HÉSZ és a főépítészek véleményének figyelmen kívül hagyását már sokadszor olvasom és ide írom, amit már korábban másutt:

        ha ezt akarnánk, akkor ezzel a városrendezést, mint szakmát meg is lehet szüntetni. Ez a cél? a teljes fejetlenség és szabályozatlanság?

        Írom mindezt úgy, hogy elég sok cikkem foglalkozott a különféle tervtanácsi túlkapásokkal https://kooseptar.hu/tag/tervtanacs/. Ismerem a rendszert, itt is, mint a hatósági munkában is és KÖZÖTTÜNK ÉPÍTÉSZEK között is sokféle ember található. Ilyen is és olyan is.

        • bánfi zsolt

          2016. március 6. vasárnap 20:15

          #109507

          abban nincs eltérés közöttünk, hogy minden „személyiségfüggő”, és azt sem akarom mondani, hogy nincs szükség főépítészre, vagy településtervezésre, vagy ahogy írod, várostervezésre.
          csupán azt állítom, a szabályozásnál a település gazdasági, népességi, kulturális adottságaira is tekintettel kell/kellene lenni, mert teljesen más egy gyulai belvárosi, vagy egy békés megyehatár mentén fekvő település szabályozási feladata. előbbinél el lehet kívánni egy részletes szabályozást, utóbbinál nemigen látom értelmét ennek, tekintve, hogy ott már annak is örülni kell, ha van valaki aki belekezd egy építkezésbe, hiszen mihelyt lerakja az első téglát, az már csak a vételárának a felét éri.
          az már megint más, hogy miként lehet elérni, hogy az ottani (itteni) embereknek is igényük legyen arra amiről valószínűleg mindketten beszélünk. szerintem ez oktatással és csak lassan haladva lesz elérhető, nem állami előírásokkal. azokat a tapasztalat szerint a módosabbak úgyis át tudják lépni, mert ahogy’ a mondás tarja: „akinek az úristen a barátja hamarabb üdvözül”
          ezért írtam, nem biztos hogy a központi szabályozás megfelelő

  • Szondi Egon János

    2016. március 6. vasárnap 16:21

    #109502

    Voltak olyan TV-nyilatkozatok, hogy az építési „szakmai részletszabályok” természetesen betartandók az egyszerűsített eljárásban is. Ilyen, meglehetősen szigorú szabály a 7/2006 TNM is, különösen az utolsó módosításai után. (Úgy rossz, ahogy van. Jogászok ne kísérletezzenek a hőtannal!)

    A 456/2015 Korm. rendelet energiaga(ráz)dálkodási következményeiről szóló, az Energiagazdálkodás c. szakfolyóiratnak (HU ISSN 0021-0757) szóló cikkem kézirata leadása után egy nappal jelent meg a hír:

    A Magyar Energiahatékonysági Intézet az új CSOK-rendelet kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy a lakáscélú állami támogatások révén épített új lakásokra már vonatkoznak a szigorúbb épületenergetikai követelmények. A Nemzetgazdasági Minisztérium az NRGreport megkeresésére azonban elmondta: a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) és az építkezés esetén kérhető adó-visszatérítési támogatás nem számítanak energiamegtakarítási célú költségvetési támogatásnak. Így nem vonatkoznak rájuk a a szigorúbb épületenergetikai követelmények sem.

    Teljes szöveg: https://nrgreport.com/cikk/2016/02/24/csok-vita-az-epuletenergetikai-kovetelmenyekrol

    Ennyire harmonikus a Kormány Kht-jának és az egyik minisztériumának együttműködése.

  • Dombovári Ferenc

    2016. március 6. vasárnap 16:29

    #109503

    Én Miklós „B” javaslatát tartom célszerűnek és alkalmazhatónak ebben a „káosz” helyzetben.

  • Tóth Szilveszter

    2016. március 7. hétfő 01:07

    #109508

    én az A-t nem támogatnám, a B-t igen, de a „szokásos engtervi tartalom” lehetne egyszerűbb azért, hogy amúgy a bürokrácián lehessen csökkenteni. hogy ez nem egy lehetetlen dolog, üljünk át az ügyintézők oldalára és vizsgáljuk meg, hogy MENNYI IDŐ kiszámolni, hogy vajon egy lakás hány négyzetméter? egyszerű a válasz -fél perc- hiszen csak össze kell adni, hogy…

    szoba+nappali+fürdő+konyha+kamra/előszoba stb…
    = hasznos alapterület (csok)
    + tárolók, terepszint alatti vagy nem fűthető helyiségek
    = alapterület (áfa értékhatár)
    + garázs, műhely
    = hasznos alapterület (oték)
    + teraszok
    = nettó hasznos alapterület (bejelentés)

    +falak + fedett teraszok, udvarok -1,90 alatti terület -budapesti garázs – fedetlen teraszok/tornác stb…
    =szintterület (kiviteli terv)
    +1,90 alatti területek, + budapesti garázs – 1,5m-t nem kiálló épületrészek
    = beépített alapterület (hész)

  • András

    2016. március 7. hétfő 09:01

    #109510

    Miklós B változatának látom esélyét, mint írtam korábban ÉTV módosításnak lehet olyan olvasata, hogy a bejelentés is hatósági eljárás lesz.

    A hozzászólásokhoz:
    Még mindig nem értem az Építész Urakat és Hölgyeket, de lehet ez az én bajom.
    Miért kell széllel szemben …?!
    Ez nem az a kormány, aki majd hamut szór a fejére, és azt mondja igazatok van bocs. És a szándék, amerre elindultak nem rossz, csak elég bénán sikerült.
    Szóval miért nem lehet a vonalon végigmenve, az építéshatóság konstruktivitását hiányolni felfelé inkább?
    A kormányrendelet érdemi része nincs 15 sor, tök mindegy, hogy módosítják, vagy újraírják. Kár ezen feszültséget generálni.

    A problémának lehetne konstruktív megoldása is:
    Csináljon a kamara egy szolgáltatást. Ez a hatósági eljárás helyett egy választható szolgáltatás lenne, ami mindjárt adja, hogy ha nem csinálják normálisan, akkor nem fognak élni vele.
    Ez egy terv felülvizsgálat lenne, ami kicsit pótolná az engedélyeztetési eljárást (ellenőrzés jogi szempontok szerint), plusz lehetne egyfajta terv kritika is.
    Egy szerűbb házak esetén beleférne a 30’000 Ft-ba, amibe egy engedélyezési eljárás került, és nem csak jogi oldalról lenne vizsgálat, hanem az ügyfél kicsit az építész munkájáról is kapna egyfajta kontrollt. Közepes, vagy kicsit összetettebb háznál lehet többe kerülne, de többet is nyújthatna, és persze sokkal konstruktívabb rugalmasabb formában!
    Amelyik építész akarjam, elve csak úgy szerződne ügyféllel, hogy ez a felülvizsgálat is benne van.

  • Avatar photo

    Koós Miklós

    2016. március 7. hétfő 16:05

    #109521

    megjelent a cikk folytatása:

    https://kooseptar.hu/2016/03/07/mi-valosult-meg-abbol-amit-a-mek-elnokseg-a-kozlemenyeben-kifogasolt/

  • Kovács Szabolcs (Garda-Ház)

    2016. március 24. csütörtök 21:32

    #109672

    Lehet, hogy lemaradt valami?? Ez az egyszerű bejelentés nem a Nemzeti mintaterv katalógusban szereplő házakra lett kitalálva? Nagyon úgy tűnik, hogy a mintatervek maradtak le..viszont a jogszabály része lenne?!
    https://nol.hu/belfold/a-kormany-visszahozna-a-kadar-kockakat-az-epiteszek-kiakadtak-1573487

ÉPÍTÉSI JOG
156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet | A bejelentés és a kivitelezés módosított szabályai

A Kormány 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról Ismét egy un. saláta rendelettel módosították az építőipart érintő jogszabályok  jelentős részét. A korábban várt, sokkal átfogóbb és mélyebb változások helyett kevesebb lett a változtatás, azok nagyobb része is az egyszerű bejelentés, mint új fogalom okozta koherencia zavarok kiküszöbölését szolgálják. Azt látni összeségében, […]

156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet | A bejelentés és a kivitelezés módosított szabályai
2016. június 14. kedd
48
8 201
JÓTANÁCS
Gyorstalpaló építkezőknek 5. | Kijön az építésfelügyelet

Kaptam egy értesítés, hogy kijön az építésfelügyelet ellenőrizni. Mivel utoljára a rokikártyám miatt ellenőriztek és az nagyon szívatós volt, gondoltam azután ez bakfitty lesz. Mindenesetre szóltam a tervezőmnek, hogy ő is legyen kéznél, hátha vele is szeretnének beszélgetni meg minden. Azzal indított a felügyeletis, hogy bár ez nem az ő dolguk, meg semmi közük hozzá, […]

Gyorstalpaló építkezőknek 5. | Kijön az építésfelügyelet
2016. március 24. csütörtök
0
2 015

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább