» 456/2015. | Mit tudunk eddig biztosan?

Koós Miklós

2016. január 5. kedd

136

13 580

456/2015. | Mit tudunk eddig biztosan?

“A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet boncolgatását tartalmazó „Megerőszakolták az építési törvényt” című írás számos olyan szakmai véleményt hozott felszínre, amiket igyekeztem összeszedni és most közreadni szerkesztett formában.

Én alapvetően 3 kérdést látok lényegi gondként:

1. jogérzékemet sérti, hogy az építési jog területén megjelent egy olyan kettősség, miszerint az építési jog bizonyos építtetőkre nem vonatkozik. A 300 m2-nél önkényes meghúzott határ ráadásul még csak nem is indokolt szociális szempontból sem, hiszen 300 m2 esetén 60-70 milliós értékű házak épülhetnek ez pedig semmiféle szociálpolitikával nem igazolható. Megítélésem szerint ez hátrányos megkülönböztetés mindazok számára, akik nem felelnek meg minden pontban a támasztott követelményeknek.

2. úgy vélem a mérnöki szakmánkat kevésbé érinti, hiszen a kötelezettségünk és felelősségvállalásunk nem módosul. Ami változik, hogy egy laikus építtető döntésétől függ, hogy pl. benyújtja-e a készített alaprajzokat és metszeteket, mert azok nélkül a dokumentáció nem tekinthető műszaki dokumentumnak. Ha az egyéb jogszabályok által megengedhető módon nincs kötelezve az építtető a kiviteli terv készítésére, akkor a probléma a kivitelezővel történő szerződéskötéskor, ajánlatkéréskor fog kibukni, miszerint nincs terv, ami alapján dolgozni lehetne. A folyamat ezen részére sem a tervezőnek, sem a hatóságnak nincs befolyása, kizárólag az építtető döntésétől függ, hogy a bejelentési dokumentáció benyújtása és a kivitelezővel történő szerződéskötés között mi történik.

3. viszont érinti a szakmánk megítését, mert azok, akik eddig is csak saját otthon létrehozásának kerékkötőinek, haszonlesőinek tartották a mérnök társadalmat, azok most jogszabályt is kaptak hozzá, hogy lám igazából nincs szükség az építészekre, mérnökökre, hiszen jóformán tervet sem kell készíttetni.

***

következzen részletesen, témánként

Köszönet érte a kollégáknak és kérem, hogy amennyiben valaki javítani gondolja bármelyik meghatározást vagy más érdemi észrevétele van – különösen, ami eddig nem került szóba – , kérem jelezze, az írás folyamatosan frissül.

a helyi építési szabályok (HÉSZ) betartása

A rendelet hatálya alá tartozó épületek esetén a HÉSZ-t nem kell betartani, kivéve amit az Étv előír:

(2)89 A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
a) megengedett legnagyobb beépítettségét,
b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
c) szabályozási vonalát és
d) beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni.

Ide tartozik, hogy a rendelet hatálya alatt nincs főépítészi egyeztetés, tervtanács, településképi véleményezés.

hozzászólásból:

Korábbi véleményemet némileg felülbírálva a HÉSZ be nem tartásának körülményeiről most az alábbi meglátásom van.

Az Étv. 33/A szerinti egyszerű bejelentést mindenütt be lehet nyújtani (így beépítésre nem szánt területen is), de a beépítésre nem szánt területen a HÉSZ minden pontját be kell tartani, mert a kivételezést az építési törvény csak az építési telekre adja meg (Étv.13.§ (2)).

És bár építési telken (de csak ott!) a HÉSZ betartása alól jelentős felmentést ad az Étv. 13.§ (2) pontja, de az OTÉK előírásai aló nem, így be kell tartani többek között annak 17. § (3), 19. § (2), 20. § (5) és 29. § (4) pontjait is, melyek éppen a különböző övezeteben lakás elhelyezhetőségét szabályozzák.

Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy a beépítésre nem szánt területen nincs építési telek, így a HÉSZ-t és OTÉK-ot teljes mértékben alkalmazni kell. (Például mezőgazdasági területen vizsgálni kell a lakóház építési lehetőségét.)

És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ha egy szabályozási elem telekalakítási kötelmet írna elő a telekre, úgy szintén nem beszélhetünk építési telekről, ergó a HÉSZ alóli felmentések ott sem élnek. Majd csak az építési telek kialakítása után

hozzászólásból:

„Egy kolléga most pl. azzal állt elő, hogy az övezeti besorolást is a HÉSZ írja elő. De ha ezt nem kell betartani, akkor 300 nm alatti lakás esetén nincsenek övezetek? Ha nincs övezeti előírás, akkor honnan lesz beépítési mód vagy építési hely, amit viszont figyelembe kéne venni? „

bejelentési dokumentáció

A jogszabály láthatóan az un. „hirdetményi tervek” kötelező tartalmát vette alapul, hiszen ott szokás úgy bemutatni a terveket pl. idegeneknek, szomszédoknak, hogy az épület belső kialakítását nem láthatják. Van kolléga, aki szerint a most bevezetett rendelet vélhetően egy nyugat-európai ország szokás- és jogrendjében fellelhető gyakorlatot vett át, miszerint a közösségre, a szomszédokra kizárólag a külső megjelenés tartozik (növényzettel, kerítéssel, stb), a belső magánügy, ahogy azt az egyik hozzászóló is írta.

A legtöbb félreértés a „lehet” és a „kötelező” tervek és iratok összekeveredéséből származik. Az épületbelső kialakításának szabadsága jelen esetben nem a tervezőre, hanem az építtetőre értendő. Vagyis nem arról van szó, hogy az eddigi tervezési metodika – miszerint elsőként az alaprajz (és a metszet) készül el és utána azok határozzák meg az egész épületetet – nem változik. A tervezők felelőssége vagy pl. az OTÉK előírásainak betartása ugyanúgy továbbra is megmarad. Amennyiben kivitelezési tervekre is szerződnek, a kiviteli tervek elkészítésének módja és az azzal kapcsolatos tervezői felelősség és kötelezettségek sem változnak.

Érdemi változás, hogy az építtetőnek, a kérelmezőnek nem kötelessége az alaprajzok, a metszetek, az energetikai számítás, a statikai munkarész, a geodézia…stb feltöltése, egyedül csak a rendeletben meghatározott tervek és iratok.

Egy hozzászólás a következőt javasolja átmeneti megoldásként:

Pár hatóságnak az a szóbeli álláspontja, azt javasolja, hogy adjunk be egy építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet, melyhez töltsünk fel egy engedélyezési tervet ( M 1:100 léptékűt, amit eddig is készítettünk), és kérjük tájékoztassanak, hogy megfelel-e az épület a hatályos előírásoknak. Ez ingyenes, 15 nap alatt választ kell adniuk.
Ezzel védik saját magukat, és tulajdonképpen a tervező és az építtető kap egy papírt arról, hogy megfelelő a terv. Ezek után ha 1-2 év múlva kimegy az építésfelügyelet és kukacoskodik, akkor az orra alá lehet dugni a papírt.

bejelentési dokumentáció aláírása

Jelenleg még nem tudni, hogy mi lesz az építéshatósági gyakorlat az aláírás tekintetében. az egyik hatóságnál azt javasolták, hogy legyen feltöltve olyan terv is, ami eddig is kötelező volt (PDF/A formátumban), de legyen egy másik sorozat is, ahol a tervező és az építtető is aláírta, majd a tervet szkennelve legyen feltöltve ez is. Ugyan ettől az aláírás még nem lesz hiteles, de megfelel az előírásnak.

Mivel az érvényes rendelkezés szerint a bejelentés megtehető papír alapon és elektronikus úton, az ÉTDR felületén. Az elektronikus ügyintézés oldalán, az építési tevékenységek felsorolásának a végén már ki lehet választani a “Egyszerű bejelentés (legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése)”, de belül a tárhelyen maradt minden a régiben és ott csak “kérelmet” lehet benyújtani.

Ha a hatóságnak ez mégsem lenne elég, akkor be lehet mutatni eredetiben is, ahogy most pl. a tervező által meghatalmazottként feltöltött aláírólapot és meghatalmazást is jó néhány helyen kérik eredetiben is.

bejelentési dokumentáció időközbeni módosítása

Eddig minden olyan változtatás elfogadtak a kivitelezés során, ami nem járt (módosított) építési engedélyi eljárás indításával. Ez azért elég nagy szabadsággal járt, hiszen változhatott pl. az ablakok helye, függőleges mérete, ki lehetett cserélni az ablakokat ajtóval, ha nem növekedett a nyílás feletti kiváltás fesztávolsága. Nem volt engedély köteles a lábazat anyaga, magassága, alakja, színe. Ugyanígy szabadon lehetett módosítani a tömör homlokzatfelületeket, a korlátok anyagát, színét, kialakítását.

Az új rendelet csak annyit ír, hogy ha változik a műszaki tartalom, akkor előzőleg módosított bejelentési dokumentációt kell benyújtani. Nem olvasható ki a rendeletből, hogy milyen mélységű eltérés indokolja új bejelentési dokumentáció benyújtását.

engedély, hatósági közreműködés

Nincs hatósági engedély, eljárás, szolgáltatás vagy vizsgálat, minden olyan jogszabályi hivatkozás, ami erre utal, az a rendelet szempontjából figyelmen kívül hagyható.

Mivel az építéshatóságok mindezideig nem kaptak eligazítást, hogyan intézzék a bejelentési dokumentációt, többek véleménye szerint egyszerűen csak be kell adni, ahogy gondoljuk és 8 nap múlva ki fog derülni, hogy jól gondoltuk-e. Bármennyire is fura ez a megfogalmazás, ha még nincs végrehajtható protokoll, akkor a rendszer indulásának a legelején marad a próbálkozás.

Nyugodtan meg lehet próbálni, a jövő hét elején magam is ezt fogom tenni az egyik aktuális tervemmel, ha addig nem lesz ez ügyben valamilyen elfogadott eljárásrend. Ennek ugyanis most nincs olyan következménye, mint egy elutasított építési engedélynek, itt most egyszerűen csak egy új bejelentési doksit kell beadni és kész.

Ugyanakkor hallani olyan építéshatóságról, amelyik „technikai okok miatt” 3 napra bezárt, de olyanról is, ahol a jegyző megtiltotta, hogy bármilyen dokumentumot befogadjanak, lévén, hogy teljességgel szakmaiatlan.

Magyarán teljes a káosz.

szomszédok

Mivel nem indul hatósági eljárás, nem születik hatósági döntés, így a hagyományos engedélyezési eljárásnál megszokott ügyfélalapú értesítés sem működik, magyarul a szomszédok nem értesülnek arról, mi épül mellettük.

hiánypótlás

Ha az építési hatóság a bejelentési dokumentációt formai vagy egyéb okokból nem fogadja el, nem lehet javítani, újat kell beadni. A rendelet nem szab korlátot sem időben, sem az elutasított bejelentések számát illetően. Vagyis nincs hiánypótlás. E szabályozatlanság miatt beláthatatlan ideig is elhúzódhat a bejelentés tudomásvétele, ebből következően maga az építkezés megkezdése. Ismertek olyan építéshatóságok, amelyek sajnálatos módon nem az ügyfélbarátságukról ismertek, így egy „peches” ügyfél tehetetlen.

Mindez leginkább azért aggályos, mert ezzel egyeseknél valószínűleg meg fogja növelni a korrumpáló hajlandóságot, ami jogorvoslat híjján beláthatatlan következményekkel járhat.

jogorvoslat

Bár az építési jog eddig is ismert olyan eljárást, pl. a tervtanácsi vélemény vagy a településképi véleményezés, amelyek bár alapvetően kihatnak arra, hogy mi engedélyezhető és mi nem, önállóan nem lehet fellebbezni miattuk. Mivel itt nincs semmiféle hatósági eljárás, döntés, ebből az következik, hogy nincs jogorvoslati lehetőség sem, nem lehet a másodfokhoz fordulni, mert az elsőfokú hatóság nem hoz semmilyen határozatot. Mivel itt nem egy közbenső döntésről van szó, hanem tényleges építési folyamatról, példátlan a jogorvoslat lehetőségének a teljes hiánya.

kötelező-e a kiviteli terv?

2015 december végéig érvényes jogszabályok szerint bizonyos paraméterek teljesülése esetén nem volt kötelező a kiviteli terv. Se építész, se szakági értelemben. A kiviteli terv minimum tartalma eddig ez volt:

22.§ (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma – a (4) bekezdés kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll.

Ez utóbbival kapcsolatosan az epitesijog.hu észrevétele: „a szakmai és biztonsági előírások” megfogalmazással nem jutunk sokkal előbbre – részhez javaslom ezt belinkelni:

https://epitesijog.hu/fooldal/1860-megis-megkvetelhetk-a-hesz-rendelkezesei

Továbbá ha az építtető által építeni szándékozott épület max. 300 m2 szintterületű, max. 3 építményszint vagy max 1000 m3 bruttó térfogatú, ha a tartószerkezete nem monolit, a támaszköz 540 cm-nél nem nagyobb (előregyártott szerkezet esetében 660 cm-nél nem nagyobb), tovább a rendelet által felsorolt épületgépészeti és épületvillamossági teljesítmény határértékig, akkor az építtető nem volt kötelezhető kiviteli terv készíttetésére, a kivitelező az engedélyezési tervből dolgozott.

Az új rendelet miatt ugyan a 191/2009 rendeletet is módosították, de kizárólag csak a 24.§-ban, ami az építési napló használatáról szól. Módosult viszont a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is, amiben a kiviteli terv tartalmáról az alábbiak szerint rendelkezik:

“62. § (1) c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e…”

Eszerint továbbra is érvényben maradt a kiviteli terv kötelező tartalma, csak az építési engedély helyére a bejelentési dokumentáció került.

A félreértést és a valódi gondot ez okozza.

Az eddigi gyakorlat szerint – ha nem készült kiviteli terv – a kivitelező az engedélyezési tervből dolgozott, ami a szakmaiságot ha nem is kérdőjelezte meg, de eddig is erősen kifogásolható, de legalább jogszerű volt.

Mostantól, ha az építtető úgy dönt, hogy nem tölt fel alaprajzokat és metszeteket – amihez mostantól joga van, függetlenül attól, hogy készített-e a tervező vagy sem + a továbbra is érvényben maradó jogszabályok szerint nem akar kiviteli tervet készíttetni (erre lehetőséget ad neki, ha az épület a határértéken belül marad), akkor a kiviteli terv minimum tartalma egy alaprajz és metszet nélküli bejelentési dokumentációból és költségvetési kiírásból fog állni. Hangsúlyozom, ha az építtető így akarja. A bejelentési dokumentáció 4 db homlokzati terve nyilvánvalóan nem alkalmas semmiféle építési tevékenységre. A rendelet egyszerűen nem foglalkozik a kiviteli terv valódi kötelező minimumának a meghatározásáról.

Ilyen terv megvalósítására egyetlen kivitelező sem fog vállalkozni és ha már csak a kivitelezési stádiumban kerül elő a probléma, hogy mégis kell valamilyen alaprajzot+ metszetet is tartalmazó terv, az problémát és bizony késedelmet fog okozni az előre megtervezett menetrendben.

A problémának szerintem van megoldása, de hangsúlyozni kell, hogy ami itt következik, az csak feltételezés.

Mivel ebben a stádiumban nem lehet engedélyezési tervet használni, lévén ilyen nem is keletkezett, és mivel a jogszabály ezt el is veti, csak kiviteli terv fogadható el és tölthető fel az e-naplóba. A 191/2009-es rendelet 1. sz. melléklete pedig igen részletesen szabályozza a kiviteli tervek tartalmát.

Ilyen módon talán rávehető egy – korábban a kiviteli tervet esetleg elutasító – építtető, hogy mégiscsak készíttessen ilyet, különben nem fog találni kivitelezőt. Tisztában vagyok azzal, hogy ez csak egy indirekt levezetés/következtetés, de a jogszabály kényszerhelyzetbe hozhatja a kivitelezőt, aki másképpen nem fog tudni leszerződni.

A hozzászólók szerint a meglévő jogszabályok már eleve támasztanak kötelezettséget a kiviteli terv készítésére vonatkozóan, de fontos volna egzakt, jogi megfogalmazását, hivatkozását is megtalálni.

a 191/2009 korm. rendelet 22. § paragrafusa (kiviteli tervek) az engedélyhez és tudomásulvételhez kötött építési tevékenységre vonatkozik, az egyszerű bejelentésre nem. Viszont a kivitelezői szerződésre vonatkozó 3. § (2) i) pontja megköveteli az árazatlan költségvetési kiírást, illetve a g) pont szerint a kiviteli tervekről kell rendelkezni.
-az építésfelügyeleti hatóság értesítést kap az építésügyi hatóságtól, a 456/2015 3. § szerint az ÉTDR-be felvezetve, így bár az építésügy a bejelentés tartalmát nem ellenőrzi, de az építésfelügyelet az Étv. 46. § (2) b) alapján ellenőrizheti és az Étv. 52. (1) szerint szabálytalanság esetén, a tevékenység megkezdését, folytatását megtilthatja vagy leállíthatja vagy bírságot szabhat ki.

hozzászólói kiegészítés

191/2009 (IX.15) korm. rendelet “7. § (2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során (…) az építtető feladata:(…)
c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása.”
Ez egy általános megfogalmazású szabály. Engedély, engedélyező hatóság szavak ezen a jogszabályhelyen nem szerepelnek, vagyis lehet (és kell is) rá hivatkozni.
És a hozzászólásomban írt jogi levezetés szerint, az Étv. 33/A §-ban meghatározott épületek esetében:
(ha a fenti redelet 22.§ (3) bekezdést vesszük kalapul)
KIVITELI TERV (MINIMUM TARTALMA)= ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ, A 312/2012 KORMÁNYRENDELET 8. MELLÉKLETE SZERINT (a MÉK és MMK szabályzatai figyelembe vételével);
vagy
KIVITELI TERV (MINIMUM TARTALMA)= A 191/2009 KORMÁNYRENDELET 1. MELLÉKLETE SZERINT MEGHATÁROZOTT KIVITELI TERVI TARTALOM (a megértéshez és kivitelezéshez, annak ellenőrzéséhez szükséges léptékben, és tartalommal, a MÉK és MMK szabályzatai figyelembe vételével).
Mint részletesen megfogalmaztam, a hatályos jog szerint a kiviteli terv készíttetése, annak jogszabályban meghatározott tartalma független attól, hogy a bejelentési dokumentáció szűkített tartalmú, és így a kivitelezés ellenőrzésében az építésfelügyeleti hatóság csak a bejelentési dokumentációban foglaltakat ellenőrzi a 62.§ szerint (a részletesebb tartalmú kiviteli terv szerinti megvalósulást a műszaki ellenőr ellenőrizheti, opcionálisan).

Az hogy miért van értelme és gazdasági érdeke kiviteli tervet készíttetnie egy építtetőnek, azt itt most nem részletezném, az elmúlt 8 évben számos írást szenteltem ennek a témának, akit érdekel, itt találja őket.

ha készül kiviteli terv

Amennyiben a tervhez készül kiviteli terv, akkor nincsen semmilyen változás a korábbiakhoz képest, talán csak annyi, hogy korábban kezdődhet meg a kiviteli tervek készítése, ami lényegesen lerövidítheti a tervezési-előkészítő folyamatot. Nekem most 2,5 hónapom azzal ment le, hogy átverekedjem magam egy tervtanácson és számos főépítészi egyeztetésen és ezek generálta tervváltozatokon (mint most kiderült, teljesen hiába).

mi minősül lakóépületnek?

hozzászólásból: Itt korrektül össze van szedve. https://epitesijog.hu/1097-uj-lakas (sajnos ez csak előfizetők által elérhető tartalom). Azzal egészíteném ki, ami a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. mellékletében van. Ott elég egyértelmű határok vannak lakó- (2-6) és nem lakóépületek (8-15) között, még akkor is, ha ez ellent mond némileg az előbb hivatkozott cikknek.

Egylakásos lakóépület
Kétlakásos lakóépület
Három- és többlakásos lakóépület
Közösségi (szálló jellegű) lakóépület (otthon, szállás)
Üdülőépület

hozzászólásból:

OTÉK, Fogalommagyarázat 78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.

300 m2 hasznos alapterület

a rendelet szerint max. 300 m2 hasznos alapterület az OTÉK szerint kell számolni, miszerint a hasznos terület = az összes építményszint hasznos alapterületével. A hasznos alapterületbe beletartoznak az egyéb funkciójú tárolók, pincehelyiségek, gk. tároló is. Megtévesztő lehet sokak számára, hogy a CSOK külön fogalommagyarázattal a hasznos alapterületből kizárja a pincehelyiségeket és a garázst is

300 m2 szintterület

Külön ki kell emelni, hogy a 191/2009 korm. rend.-ben 300 m2 szintterület szerepel, ami bruttó méret, tehát pl. falakkal együtt értendő. Mindez azért lényeges, mert ha valaki nem akar kiviteli tervet készíttetni, akkor nem tudja kihasználni e rendelet által megadott maximális 300 m2 HASZNOS alapterületet (300 m2 bruttó területhez cca. 230-260 m2 hasznos alapterület tartozik).

300 m2 hasznos alapterület nem ugyanaz, mint 300 m2 szintterület!

300 m2 lakás vagy épület?

Sokan félreértik, pedig egyértelmű, hogy a jogszabály épületet említ, így ami az összes 300 m2 hasznos alapterületbe belefér, az beleesik a rendelet hatálya alá, így azok a társasházak is, amikben található lakások összes hasznos alapterülete (+a hozzájuk tartozó közlekedők, előtere …stb) 300 m2-t nem haladja meg.

Étv. 33/A. §* (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén …

mi minősül új lakásnak?

Új lakásnak a 2008 júliusa után kiadott építési engedélyű, két éven belüli használatba vételi engedélyű lakások számítanak. Emelet ráépítésnél, illetve tetőtér beépítésnél új lakóegységnek kell létrejönnie – mondta a Pénzcentrum kérdésére Hornung Ágnes.

Egyelőre ennyi a hivatalos tájékoztatás, de jogszabályban egyelőre még nem fellelhető.

több épület egy telken

Ha valaki a rendelet szerinti lakóépület mellett mást is (pl. egy melléképületet, garázst…stb) meg szeretne építeni, akkor a jelen állás szerint arra – ha engedély köteles – az eddig megszokott építési engedélyt kell beszereznie

mi értendő teljes közművesítettség alatt?

Ez a kérdés némiképp kakukktojás, hiszen ez nem kapcsolódik a rendelethez. Mivel azonban a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a CSOK-ot igénybevevők számára készült, így azért vettük mégis ide, mert ott is találtak csapdát. Több szakmai fórumon is felmerült, hogy a CSOK igénybe vétele összkomfortos lakást követel meg, az összkomfortos lakásnak viszont feltétele a teljes közművesítettség. A lakástámogatásról szóló jogszabály az OTÉK-ra hivatkozik, ahol erről ez áll:

az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel is kell rendelkezni:
8. §28 (1) A közműellátás építési övezetenkénti mértékét és módját a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.
(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

Vagyis csak az tekinthető összkomfortosnak és azon belül összközműves lakásnak, aminek a villamos energia csatlakozáson túl van gáz- vagy távhőcsatlakozása. Amikor az OTÉK készült, nyilván még nem hallottak hőszivattyúról és más effélékről, bár hőszivattyú esetén lehet azt mondani, hogy az elektromos. De mivel az összkomfort része a gáz is, lehet, hogy a gázt be kell vezetni, de nem csatlakozni rá, különben nem fog megfelelni a CSOK követelményeinek.

Ez a látszólag mellékes és régóta létező meghatározás azonban ellentétes azzal a folyamattal, aminek a végén a 2020-ban bevezetendő nulla energiájú épületek állnak. Pillanatnyilag az OTÉK ezen elavult előírása miatt pl. a különösen energiahatékony épületek, passzívházak ki lesznek zárva a CSOK pályázatból, ha nincs a telkükön gáz. Márpedig egyre több olyan – nem passzívházat építő – megrendelő van/volt nekem is, akik nem akarták volna bevezetni a gázt.

kinek készült a rendelet?

Az előkészítő anyagokban mindenütt 150-160 m2-es lakás hasznos alapterület szerepelt , így mindenkit meglepett, hogy a méretet megduplázták. Miért fontos ez? Mai árakon számolva 200-230 eFt/m2 árral számolva (mások még ennél is magasabb árral kalkulálnak) egy 300 m2 hasznos alapterületű lakás ára, mindenféle extra nélkül, (különösen nem passzívház szintű gépészet nélkül) cca. 60-70 millió Ft. Ez pedig nem a rezsicsökkentésben érdekelt, szociálisan részben rászoruló tömegek kategóriája, akik csak támogatás igénybevételével tudnának építkezni.

Bár linkelhető statisztikával nem tudok szolgálni, a saját tapasztalatom szerint inkább a 120-180 m2 közé tehető lakásnagyságok a leggyakoribbak.

Tovább erősíti a kételyeket a valódi célközönséget illetően az előző írás egyik hozzászólója, aki felhívta a figyelmet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet egy pontjára mely szerint:

17. § (1a)41 Építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye…”

Miért is függne ez össze a mostani rendelettel? Nos ez az ismert hazai viszonyok közepette azt is jelentheti, hogy megjelenik az a lehetőség, hogy pl. valaki beadjon egy alaprajz nélküli tervet családi házra, majd a megépülte után átsorolja pl. szálláshelyre, üzletre, csak arra kell figyelnie, hogy a külső (illetve minden más is, ami engedély köteles lenne) nem változzon. Tehát ha pl. van egy nagy telked, akkor akár 10 db 300 m2-es, több egységes apartmanházat is úgy építhetsz meg, hogy nem kell hozzá semmiféle engedély, se a szomszéd hozzájárulása.

Ez azért, lássuk be elég riasztó feltételezés.

futó munkák alatt változik a jogszabály

az egyik hozzászólásban már meg is jelent az első közvetlen visszacsatolás, miszerint vita támadhat az építtető és a tervező között az új rendelet kapcsán. Kívülállóként annyi feltételezhető, hogy egy elkészült, de be nem adott terv utáni módosított jogszabályi környezet miatt csökken a beadandó műszaki tartalom. Anélkül hogy jogászkodásba kezdenék, vélhetően a szerződést kell megvizsgálni, pontosan miről is szól.

Ahogy már fentebb írtam, aki a házát nem csak megterveztetni szeretné, hanem meg is építtetni, ahhoz kivitelezőt kell találnia, de terv nélkül hozzá se fogjon, mert partitúra nélkül a bécsi filharmonikusok is csak hangolni tudnának.

A kivitelezők sok esetben engedélyezési tervből kénytelenek dolgozni, ami igencsak messze van a szükséges jótól, de egy eng. tervhez képest a műszaki tartalom – kivitelezési szempontból – nem csökkenthető.

tervezési szerződés

Senki sem volt felkészülve, hogy ilyen tartalmú rendelet jelenik meg, ezért a futó munkáknál – ahogy fentebb is olvasható – a korábban már megkötött szerződések teljesítését illetően viták támadhatnak. 2016. januárjától a majdan megkötendő tervezési szerződésekben szerepeltetni kellene valami olyasmit, amit az egyik hozzászólás javasol:

„7. A SZERZŐDÉS, A TERVEK és A TERVEZÉSI FELADAT MÓDOSÍTÁSA:
7.1. A tervezési szerződés a [#dátum] napi jogszabályok alapján készült, a jogszabályi változások kockázatát a Tervező nem viseli!”

a kivitelezés befejezése utáni hatósági bizonyítvány

A bejelentésen alapuló és megvalósuló lakóépület kivitelezés után hatósági irat keletkezik, ami kiváltja az egyébként használatos használatbavételi iratot. A jogszabály a bejelentés kapcsán meghatározza, hogy kihez kell benyújtani a bejelentési dokumentációt (a megfogalmazás kimeríti a nyelvi erőszaktételt):

“az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként kijelölt – jegyzőhöz, főjegyzőhöz (a továbbiakban együtt: jegyző) nyújtja be, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik.”

viszont – ahogy egy hozzászóló felhívta a figyelmet – a kivitelezést követően a

5. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző állítja ki.

Azaz nem az építésügyi hatóság állítja ki, hanem a települési jegyző. A települési jegyzők többsége nem építésügyi hatóság, építésügyben járatlan, s műszaki ügyintézővel nem rendelkezik. Ugyanakkor

„Egy jegyző mindenhez ért. Ő figyeli, hogy járnak-e óvodába a gyerekek, engedélyezi a kútfúrást, és még számos területen mozog otthonosan.
Ehhez még aláírnia sem kell a papírt, én 2015ben is úgy kaptam az éphatóságtól papírt, hogy “X Y jegyző nevében Gipsz Jakab csoportvezető Építési Hatóság” +fejlécből kiderült “ügyintéző: Nemecsek”.
Szóval Nemecsek megírja, csoportvezető ellenőrzi és aláírja, a jegyző meg csak delegálta a feladatot, de még csak alá sem kell írnia a papírt…”

ami a rendeletből nem olvasható ki (egyértelműen)

bár a HÉSZ egyes előírásainak betartásáról rendelkezik a rendelet, de a hozzászólók szerint: „az Étv leszűkítette a hatóság számára a bejelentési eljárásban vizsgálandó HÉSZ előírások körét. Azonban ez a tervezőt nem mentesíti az alól, hogy egy MÁSIK JOGSZABÁLY egyéb rendelkezéseit is betartsa. Ez jogilag így kellene helyretenni. Egyéb jogi értelmezés esetén rettentően problematikus, hogy pl. tervezett iparterületen, vagy elkerülő út számára tartalékolt területen lakóházakat építhet a tulajdonos (és sorolhatnám)!”
a homlokzati rajzok esetében milyen szinten kell megrajzolni a kerítést, ami mellesleg nem engedélyköteles. A HÉSZ szabályozhatja a kialakítását, de e rendelet értelmében ezt nem kell figyelembe vennünk a HÉSZ-ből
ugyancsak tisztázatlan a „domborzat” és a növényzet megrajzolásának módja, részletessége.
mivel a növényzet (és a kerítés is!!) jelentős mértékben takarhatja az épület utcafronti nézetét, nem ismert ennek a feloldása
a „szomszédos telkek felé néző homlokzat” nem feltétlenül értelmezhető, ha pl. nincs szomszéd.
a telek közút csatlakozásával kapcsolatos engedélyek beszerzését nem említi a jogszabály, nem tudni az ezzel kapcsolatos eljárásrendet
az ábrázolandó homlokzati terven nem értelmezhető a „térburkolat” és a tereprendezés
tisztázatlan, hogy mi lesz a kiviteli szerződés alapja, ha pl. nincs alaprajz és metszet?
a fentiek miatt tisztázatlan, hogy mi lesz az építésfelügyeleti ellenőrzés alapja, ők fogják vizsgálni a bejelentési dokumentáció és a helyszín + a megépített állapot közötti eltéréseket. Az esetleges építésrendészeti bírságnak mi lesz az alapja?
ha leegyszerűsítjük – a nem ehhez a rendelethez tartozó, csak kapcsolódó – az elsősorban a CSOK feltételeiről szóló „akkor most kell-e gáz vagy sem” vitát, akkor azt kellene eldönteni, hogy a felsorolásban a vessző ÉS-t vagy VAGY-ot jelent-e, mert a hozzászólások szerint akár ezen is múlhat illetve más kapcsolódó jogszabályok értelmezésén, mi tekinthető összközműves ingatlannak.
az egyéb jogszabályokban az energiahatékonyság szigorítása fontos elem, e rendelet kapcsán azonban nem tudni az egzakt álláspontot.“A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleményében hívja fel a figyelmet a szigorításokra: az épületek energiahatékonyságát szabályozó rendelet kimondja, hogy ha egy épület központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket más esetekben csak 2018-tól kellene alkalmazni.” A bejelentési dokumentáció 200-as helyszínrajza és homlokzati rajzai ezt is tartalmazzák majd? Mindeközben és ennek ellenére:“A tavaly július 1-jével bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel igényelhető – áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) háttérintézménye, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet honlapján. A legfontosabb változások között említették, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál.”
Nos, a hírrel ellentétben a https://ncsszi.hu oldalon nem találni a hírt, de több sajtótermék hozta a közleményt.

Amennyiben valaki javítani gondolja bármelyik meghatározást vagy más érdemi észrevétele van – különösen, amire eddig nem került szóba – , kérem jelezze, az írás folyamatosan frissül.

utoljára frissítve: 2016.01.08. 11:39

Kapcsolódó jogszabályok

2015.12.15. Magyar Közlöny | 2015. évi CCXII. sz. törvény elfogadása
2015.12.15. Építési törvény módosítása
2015.12.28. Magyar Közlöny | 441/2015. (XII. 28.) Kor. rend. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
2015.12.28. módosult a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
2015.12.29. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
2015.12.29. módosult a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet a lakásépítési támogatásról
2015.12.29. módosult a 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet az otthonteremtési kamattámogatásról

Kapcsolódó írások

2015.12.17. építési jog | Azt építünk, amit akarunk? Nem számít a HÉSZ?
2015.12.21. MÉK | Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye
2016.01.02. kooseptar.hu | Megerőszakolták az építési törvényt
2016.01.03. építési jog | Lakóépület építésének egyszerű bejelentése
2016.01.05. kooseptar.hu | 456/2015 | Mit tudunk eddig biztosan?
2016.01.08. kooseptar.hu | A MÉK elnökségének közleménye
2016.01.11. kooseptar.hu | Mi történt a rendelet megjelenését követő egy hét alatt?

456-2015

Hozzászólások (136): megnézem

Riba Zsolt

2016. január 5. kedd 08:53

#108784

Kedves Miklós,

A gázbevezetési kötelezettséget én nem látom az idézett OTÉK bekezdésben
„(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),”

Az a vessző, miután utána is VAGY áll, szintén VAGY-nak tekintendő.
Véleményem szerint.
- Koós Miklós
  
  2016. január 5. kedd 09:08
  
  #108786
  
  Kedves Zsolt, szerintem a vessző jelentése ÉS. Ezt támasztja alá, hogy így írja le közművesítettséget az OTÉK:
  
  (2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
  a) teljesen közművesített, ha
  aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
  ab) az ivóvíz,
  ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
  ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
  együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
  b) részlegesen közművesített, ha
  ba) a villamos energia,
  bb) az ivóvíz,
  
  a részlegesen közművesítettnél csak elektromos áramot ír.
  - Riba Zsolt
    
    2016. január 5. kedd 15:53
    
    #108804
    
    Kedves Miklós,
    Valóban, csak nyelvtanilag VAGY, a teljes kontextusban inkább az ÉS-nek van értelme, bár műszakilag gáz/távhő nélkül is teljes értékű a közművesítettség…
    
    Amúgy a lakástámogatásról szóló rendeletben is érdekes az összkomfort fogalma:
    
    „15.13 összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább
    a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
    b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel,
    c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
    d) melegvíz-ellátással, és
    e) központi fűtési móddal
    rendelkezik.”
    
    A b) és c) pont fedi egymást, az OTÉK fogalom-meghatározásban (mint írtad is) már benne foglaltatik a közcélú/közüzemi ivóvíz szolgáltatás…
    - Németh László
      
      2016. január 6. szerda 21:34
      
      #108865
      
      Kedves Zsolt és Miklós!
      Elolvasva az eddigi véleményeket az ÉS/VAGY kérdéskörben szerintem egyértelmű a helyzet. A rendelet szerint az aa) pontban „az energia” szerepel. Tehát a „villamos energia és a gáz vagy távhő” az energia, mivel olyanról még nem hallottam, hogy építési engedélyt adtak csak gáz energia bekötésére. Ugyanis ha „villamos energia vagy gáz vagy távhő” lenne az energia, akkor elvileg nem szükséges villamos energia, ami azért nem működik.
      - Kovács L. Tibor
        
        2016. július 26. kedd 23:24
        
        #111088
        
        Az én értelmezésem szerint pedig – még ha ez csak a hétköznapi logikán alapul, hiszen nem vagyok jogász – a vesszőt igenis VAGY-nak kell értelmezni. Pontosabban úgy, hogy „áram vagy áram és gáz vagy áram és távhő”. Ugyanis árammal a gáz és a távhő helyettesíthető, fordítva viszont nem (vagy nem a hazai technológiai viszonyok közt): árammal a világításon és más elektromos készülékek üzemeltetetésén túl főzni és fűteni is teljes körűen lehet. Sőt, ez az igazán környezetbarát megoldás, ugyanis az elektromos energia termelésével járó szennyezőanyag-emisszió a legtávolabb lehet a felhasználás helyétől. (Ez a távhő esetében általában nagyságrendileg kisebb távolságra van, tehát ott a szmog- és CO2-emisszió már kisebb-nagyobb mértékben érinti a felhasználás helyét is, míg gázfűtés esetén a légszennyezés egyenesen a felhasználás helyszínén keletkezik.)
        Tehát csak gázzal vagy csak távhővel ellátott ingatlanról nemigen beszélhetünk, mert általában mindenhol az áramszolgáltatás az első közmű-szolgáltatás, és csak ezt követi a vezetékes gáz- vagy a távhő-szolgáltatás bevezetése, a csatornázásról (szennyvíz- és esővíz-elvezetésről) már nem is beszélve.
        A csatornázást nem hiába hagytam a végére. Ez az az utolsó közmű-szolgáltatás, amit be szoktak egy területre vezetni, tehát teljesen fölösleges a gáz- vagy a távhő-szolgáltatás meglétét boncolgatni, ha még nincs csatornázva az építési terület. Ugyanis az új szabályozás nemcsak a modernebb energianyerési megoldásokról (pl. hőszivattyú, napelem, szolár-panel, stb.) nem tesz említést, de a biológiai házi víztisztító-mű alkalmazásáról sem, amivel egyébként közel esővíz-tisztaságú vizet lehet előállítani. De ugyanúgy nem beszél az esővízgyűjtők tartályok/medencék használatáról, mint az esővíz-csatornázás alternatívájáról sem. Tehát ez a kérdéskör megérne egy komolyabb vitát, vagy állásfoglalás-kérést mind az ez ügyben illetékes szakhatóságoktól illetve az ezt kibocsátó minisztériumtól.
        Persze az én véleményem is csak egy vélekedés, és egy fentebb említett állásfoglalás már csak azért is érdekelne, mert épp építkezésbe szeretnék fogni, és a kiszemelt építési terület megvásárlása nagyban függne attól, hogy CSOK-képes-e, azaz összközművesnek számít-e. . . .
Döbröntei Imre

2016. január 5. kedd 09:33

#108787

Kedves Miklós!
Nagyon összeszedettre sikeredett ez az összefoglalás, én két dologban szólnék hozzá:

1.) Nem húzódik a végtelenségig az eljárás mert a hiányokról 8 napon belül tájékoztatást küld a jegyző.
2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.
(2) A hiányos bejelentés esetén a jegyző nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt
a) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentésnek,
b) az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint
c) a bejelentés vagy a melléklete hiányairól.
Így másodszorra hiánytalan lehet a bejelentés.

2.) Még egyszer külön felhívnám a figyelmet a HÉSZ betartására, ami alól szintén nem ad felmentést ez a rendelet.
Ezt megerősítve ma reggel hallottam a TV-ben minisztériumi embert (sajnos, hogy ki és honnan nem figyeltem), ki azt mondta, hogy ez csak az eljárást gyorsítja és olcsítja, a szabályok alól nem ad felmentést.
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 5. kedd 11:25
  
  #108790
  
  Kedves Imre!
  
  Tévedsz.
  
  (1) A hatóság úgy és annyiszor küld „nem veszem tudomásul” típusú értesítést, amennyit nem szégyell. Mivel jogorvoslat nincsen ellene, így újból és újból be kell nyújtani, s újból kezdődik a határidő. Ez a korrupció melegágya, melyre sajnos igen magas hajlandóság mutatkozik.
  
  (2) Nem a rendelet, hanem a törvény ad felmentést.
  Étv. 13. § (2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
  a) megengedett legnagyobb beépítettségét,
  b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
  c) szabályozási vonalát és
  d) beépítési módját vagy építési helyét
  kell figyelembe venni.
  - Koós Miklós
    
    2016. január 5. kedd 11:39
    
    #108791
    
    hopssz, köszönet, tényleg a HÉSZ ki is maradt a fesorolásból, kiegészítettem.
  - Döbröntei Imre
    
    2016. január 5. kedd 12:04
    
    #108795
    
    Kedves Levente!
    
    Azt gondolom, hogy a bejelentés tudomásul NEM vételének ez extrém formája, ami ugyan nem zárható ki, de alap esetben az általam írtak szerint kell működnie, ha a bejelentés megfelel a követelményeknek.
    
    Az Étv-ben jelzett módosítás sajnos elkerülte a figyelmemet, így valóban a HÉSZ-ből csak az ott jelzett előírások a betartandóak.
    - Varga Illés Levente
      
      2016. január 5. kedd 12:15
      
      #108797
      
      Imre, márpedig egy jogszabálynak a hatóságok elleni packázástól is kellene védeni az állampolgárait. Az nem bürokráciacsökkentés, hogy közben kiszolgáltatottá válik a polgár. Évtizedes közigazgatási tapasztalattal a hátam mögött nem véletlenül fogalmazok ilyen keményen.
Rezsnyák Péter kivitelező építész

2016. január 5. kedd 10:08

#108788

„A királynőt megölni nem kell félnetek „esete forog fenn. A magyar nyelvben nagyon nagy finomságok vannak, és sokszor egyértelműbben kellene fogalmazni, pláne ilyen fontos dolgokban.A tapasztalato az, hogy a gázhoz nem ragaszkodnak az épitéshatóságok, de a CSOK lehet h igen. Valakinek teljesen legális, engedélyezett, bevizsgált, saját kútra épülő házivízműve volt, és emiatt bukta a csok-ot. A csatorna valahogy meg volt oldva. Bár egy bio szennyviztisztítás is kizáró ok lehet, ami azért előfordul továbbra is!
Tóth Szilveszter

2016. január 5. kedd 12:15

#108796

sziasztok! Miklós, a csok-kal az átminősítést nem lehet reálisan megtenni, mert: a csok-os lakás használatbavételétől számított 10 évig az állam bejegyzi magát a földhivatalban az ingatlanra és elidegenítési tilalmat gyakorol, nem lehet más számára átengedni, nem lakás céljára használni törvényesen ezen idő alatt az adott ingatlant. Továbbá a csok-ot felvevő és azon gyermekek, akikre felveszi, az adott ingatlanba kell utána állandó lakcímmel élniük (10 évig), így az átminősítés emiatt az előírás miatt is bukik (egy kocsmába nem lehet lakni), ráadásul ha valami oknál fogva mégis átminősítenék, úgy a védőnői, iskolai szociális szervezeteknél ha kibukik, hogy a gyerek hol lakik…
szóval legalább ez nem kiskapu.

magánvéleményem, hogy ezért a törvényért a felelős miniszter és miniszterelnök minimum egy bocsánatkéréssel tartozik a szakmának és a jelenleg építkezőknek továbbá azzal, hogy az irányt maximálisan megtartva (!), de szakmai alapokon újrafogalmazva két hónap múlva újra kiadják ezt a rendelethalmazt.

Szilveszter
ui.: valaki magyarázza már el a jogászoknak, hogy a jogi szövegben a „vagy” szót NE használják, csak ha az tényleg „ezt vagy azt választom” jelent, vesszőt pedig nem használunk „és” helyett, főleg ha vagy jön mögötte. a jogi szöveg nem irodalom, szabad a szóismétlés. „A és B vagy C feltétel” ráadásul zárójelezés nélkül… szóval izé.
jelenleg a 300m2 alatti lakóházaknál vagy a beépítés jelélegét vagy az építési helyet tartom be, én választok 😉
- Koós Miklós
  
  2016. január 5. kedd 12:34
  
  #108799
  
  kedves Szilveszter, köszönöm, ki is húztam az inkriminált mondatot
- Döbröntei Imre
  
  2016. január 5. kedd 14:08
  
  #108801
  
  Szilveszter! Aki CSOK-ot igénybe veszi annak valóban nem, de mindenki másnak, aki nem lakást akar építeni, azért kiskapu lehet.
- Fiers Márton
  
  2016. január 6. szerda 04:43
  
  #108826
  
  Köszönjük az észrevételt?
Tóth Szilveszter

2016. január 5. kedd 12:32

#108798

Külön írom: fontos lesz (ha majd lesz) tudni a bankok álláspontját ezzel a „milyen terv kell mizériával”, mert a bankok eddig engedélyes vagy jogerős terveket kértek az ügyfelektől, nyilván ez alapján mérték fel az ingatlan jövendőbeli értékét, ami majd a hitelt biztosítja. Ezen bejelentési doksi tartalma ezt az igényüket nem fogja kielégíteni, de nem csak az erre a válasz, hogy egy korrekt műszaki tervet kérnek azt kész: egyrészt nekem az árajánlatnál tudni kéne a bankok majd eltérő igényeit, másrészt a bankot eddig védte az engedély kötöttsége, biztos lehetett benne, hogy van egy szervezet, ami „számára ingyen” ellenőrzi, ha mást építene az ügyfele.

szerintem helyes ez az irány, a társadalomra az tartozik, hogy mekkora és milyen. a minőségi kontrollt nem az engedélyezési, hanem a kiviteli tervekkel (akár ellenőrzésével) kell biztosítani. aki értéket tudott teremteni a kiviteli tervek készítésével, az ezt már eddig is nagyon jól tudta.
Révai Attila

2016. január 5. kedd 13:37

#108800

Kedves Miklós!

Szerintem nem arról van szó, hogy a bejelentés hatálya alá tartozó építményeknél ne kéne betartani minden vonatkozó jogszabályt (Étv.-től HÉSZ-ig), amit eddig is be kellett tartani, hanem arról, hogy ezek betartását nem fogja ellenőrizni a hatóság (a pár benyújtandó adat és rajz kivételével), hanem minden építész tervező az eddigieknél méginkább súlyos felelőssége lesz a jogszabályoknak való megfelelés, természetesen a HÉSZ-nek is. Ebbből következik, hogy az építész tervező ugyanazt a munkát kell elvégezze a tervezés során mint eddig, csak éppen a hatósághoz ennek egy szerény, ám nem sértő kivonatát kell benyújtani ahhoz, hogy építési tevékenységet lehessen kezdeni. Az inkább aggasztó, hogy a rendelet a 300m2-nél kisebb építményeket kis túlzással nem tekinti a települések részének. A főépítész, a tervtanácsok és a véleményezési eljárások kontrollja biztosíthatta eddig, hogy a településfejlesztés és -tervezés szándékai érvényesülhessenek, a településkép a kívánt rögzített elvek mentén formálódjon vagy éppen maradjon meg. Ezek érvényesítése ezeknél az épületeknél elég nehézkes lesz, és nyilván egy-két szörnyűség is születhet, amire nem lesz alkalma senkinek azt mondani, hogy: Kolléga, ezt ne má’!
- Koós Miklós
  
  2016. január 5. kedd 15:45
  
  #108803
  
  szerintem a HÉSZ esetében pl. az Építési törvény elég világosan határozza meg, hogy mit kell betartani. Annyit, nem többet. A jogi felelősség – ami lássuk be adott esetben eléggé zsebbe vágó is lehet – addig terjed, amíg a törvény azt megköveteli. A szakmai tisztesség és alázat nem azonos a törvény szabta felelősséggel
Németh László

2016. január 5. kedd 15:04

#108802

Kedves Miklós!

Köszönjük, hogy ebben az útvesztőben valaki (k) próbál (nak) segíteni az értelmezésben, mankót nyújtani az „elesetteknek”! Sajnos egyre többen vannak és lesznek, akik feladják. Itt nem az egyszerűsítésről, hanem a felelősség átadásáról van szó, mely sajnos leginkább a tervezőket fogja sújtani. És még mondják, hogy: ” …az építész ne jogászkodjon!”.
Németh László – Fejér Megyei Építészek Kamarája
Horváth Tibor

2016. január 5. kedd 16:46

#108807

Kedves Miklós!
2015 novemberben szerződtem lakóépület engedélyezési terv készítésére ami elkészült, beadásra nem került. Jelen állás szerint eddigi munkám „feleslegessé „vált, sőt plusz terveket kell készíteni a bejelentési dokumentáció tartalmi követelményei szerint. Az építtető egyenlőre elzárkózott a fizetés teljesítésétől, mivel csak bejelenteni kell az építkezését. A fenti boncolgatásból idéztem neki, hogy elképzelhető az is, hogy kivitelezési dokumentációt kell készíteni, hogy kivitelezni tudjon, ettől kicsit ideges lett, nyilván a fizetendő tervezési díjat illetően. Kényelmetlen, patt helyzet alakult ki, az egész ügy a levegőben lóg, kezdődik az egymásra mutogatás, jogszabályi értelmezés, csűrés-csavarás !
- Koós Miklós
  
  2016. január 5. kedd 18:52
  
  #108814
  
  Kedves Tibor, ez nehéz helyzet és vélhetően nem ez lesz az utolsó ilyen. A válaszomat olvasd el a „futó munkák alatt változik a jogszabály” bekezdésben.
- Pető János
  
  2016. január 6. szerda 14:34
  
  #108844
  
  Pontosan ezen probléma elkerülése miatt nekem sikerült rábeszélni az építtetőt, hogy a gyakorlatilag kész engedélyezési tervet még december 30-án nyújtsuk be, pedig eredetileg csak januárban szerettük volna.
  Kíváncsi leszek hogy egy ilyen engedély alapján a bank hogyan fog viselkedni a 10+10 millió forint folyósításánál.
Nagy Imre (Szeged)

2016. január 5. kedd 17:48

#108809

Kedves Miklós,
tisztelem az alaposságodat, és a szakmát segítő hozzáállásodat! Egy korrekt összefoglaló, amit felterjeszthetnénk (együtt akár) a jogalkotókhoz, MÉK vezetéshez, jó lenne.

Ennek érdekében írom, h gázenergia ügyben (inkább) Riba Zsoltnak van igaza, véleményem szerint.
Betű szerint értelmezve: az, hogy az OTÉK részleges közműellátás definíciójában nem szerepel a (közüzemi, közcélú szolgáltatói) gázenergiaellátás, csak az elektromos energiaellátás, de jure nem következik, hogy a teljes közműellátás definációjánál az ominózus vesszőt ÉS-nek kell értelmezni (vagyis az nem következik, hogy az elektromos ellátás mellett MELLETT gáz- vagy távhő szolgáltatás is feltétel). Egyik definícióból nem következtethető indirekt módon egy másik definíció értelmezés. Tehát ezt így nem lehet kijelenteni.
Véleményem szerint az a jogszerű hozzáállás, hogy ez a vessző értelmezhető ÉS-nek is, VAGY-nak is; tehát esetünkben utóbbit kell alapul venni, még a hitelintézet jogászának is (arról nem beszélve, hogy tartalmilag/műszakilag/energetikailag is így logikus, ezt nem is részletezem). Ebben „csak” az lehet probléma, hogy elvileg beleköthetnek; valóban, volt már ilyen bicikli.
Tehát ebben nem látok jogi problémát; de egyértelműsíteni, azt jó lenne.
Valós probléma szerintem, hogy az OTÉK-ra hivatkozással a vezetékes szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés TÉNYLEG feltétel. Ma már korszerű környezettudatos, egyedi és csoportos vízvisszatartásos szennyvízelhelyezési, szürkevíztárolási -szikkasztási stb. technológiák ismertek, ezeket sem kellene diszkriminálni (sőt). A 2000 lakos alatti településekre nézve tudomásom szerint érvényes egy EU-s rendelet, amely ezeket a technológiákat támogatja a közcsatornák/tisztítóművek kiépítésével szemben. Ezeket a településeket pláne nem kéne diszkriminálni.

HÉSZ ügyben Révai Attila véleményét ajánlom alapul venni. Az egy dolog , hogy az Étv leszűkítette a hatóság számára a bejelentési eljárásban vizsgálandó HÉSZ előírások körét. Azonban ez a tervezőt nem mentesíti az alól, hogy egy MÁSIK JOGSZABÁLY egyéb rendelkezéseit is betartsa. Ez jogilag így kellene helyretenni. Egyéb jogi értelmezés esetén rettentően problematikus, hogy pl. tervezett iparterületen, vagy elkerülő út számára tartalékolt területen lakóházakat építhet a tulajdonos (és sorolhatnám)!

És, a minél korrektebb összefoglalás érdekében: 191-es rendelet „7. § …az építtető feladata:
(2) c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való
gondoskodás, az abban foglaltak betartatása”
Ez de jure úgy értelmezhető/értelmezendő, hogy az 1. mellékletben meghatározott minimál tervi tartalmat kell produkálni, azaz esetünkben legalább engedély (szintű) tervet kell kidolgozni az építtető megbízása alapján. Azaz esetünkben kiviteli terv=engedély terv (tartalom). Úgy mint eddig. Csak nem ezt kell benyújtani a hatóságnak. Én ezt nem látom jogi, tartalmi problémának.
Persze egyértelműsítés itt is elkelne, hogy egyformán lássa a szakma.
- Koós Miklós
  
  2016. január 5. kedd 18:09
  
  #108810
  
  Kedves Imre,
  
  mindannyian ismerünk olyan szakmába vágó jogszabályokat, amikben hemzsegnek az ehhez hasonló megfogalmazások és az ebből következő félremagyarázások. A passzívház hullámmal kb. egy időben, megjelenő korszerű fűtési módok, hővisszanyerő rendszerek, mind szélesebb körben megjelenő napelemes rendszerek, a talajhő felhasználás….stb mind olyan technológiák, amiknek az esetleges jogszabályi lekövetése sajnálatosan nem történt még meg, pedig itt van a nyakunkon 2020. Mi ebben nem tudunk mit tenni, max felhívni a figyelmet.
  
  Az általad és mások által vitatott pontokat kiegészítem azzal – ahogy az alkotmánybíróságon is szokás – volt, aki különvéleménnyel élt :-))
  - Nagy Imre (Szeged)
    
    2016. január 5. kedd 20:11
    
    #108819
    
    Kedves Miklós.
    
    Köszönöm ha különvéleményként jeleníted meg, amit érdemesnek tartasz.
    Ám úgy érzem, van olyan a felvetések között, ami nem igazán különvélemény, hanem olyan jelentős probléma, aminek nyomatékosan hangot kell adni. Ezeket tartom fontosnak:
    
    A CSOK támogatás feltétele a vezetékes szennyvízelvezetés, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés; ez diszkriminatívan érinti egyes településrészek lakóit, egyes kistelepülések, pedig már korszerű környezettudatos, egyedi és csoportos szennyvízelhelyezési, szürkevíztárolási -szikkasztási stb. technológiák ismertek, amiket az EU is támogat.
    
    A települések tervszerű fejlesztés érdekében a tervezőnek mindenképpen figyelembe kellene vennie a HÉSZ övezeti-rendeltetési, és területbiztosítási előírásait, különben visszavonhatatlan elépítések keletkezhetnek.
    
    Még egy:
    A bejelentési dokumentáció fontos része az utcakép; ez a jelen jogrend szerint értelmetlen, mert ennek értékelése nem hatósági jogkör, hanem polgármesteré/főépítészé, a településképi véleményezési eljárás keretében; azonban ezt az Étv jelenleg építéshatósági eljáráshoz köti. Ha ez így marad, nem lesz szakmai kontroll, az ismert építtetői igénytelenségek érvényesülése miatt a zűrzavaros települési arculat fokozódásával számolhatunk.
    - Kovács L. Tibor
      
      2016. július 26. kedd 23:49
      
      #111090
      
      Maximálisan egyetértek. Házi víztisztító-művet már akár egylakásos építményhez is lehet kapni, tehát nem csak a társasházak és kisebb-nagyobb városrészek ilyen jelleg megoldásaiért kellene lobbizni, illetve szakmai nyomást gyakorolni (pl. a kamara által) a törvényhozásra / minisztériumra egy rendelet-módosítás végett. Úgy vélem pont az EU-s irányelvek és a 2020-ra előírt passzívház-követelmények elérése végett a már Magyarországon most használt modernebb technológiákat is érgetően fontos lenne beépíteni mind a CSOK-ba, mind az utóbbi 1-2 év építést szabályozó rendeletekbe és tv-módosításokba. És ehhez bizony olyan szakmai fórumok kellenek, amelyekre már a minisztérium is odafigyel (pl. Építész Kamaras, stb.).
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 5. kedd 18:45
  
  #108812
  
  Kedves Imre!
  
  A HÉSZ figyelmen kívül hagyását az Étv. nem eljárási szabályként definiálja a bejelentési „nemeljárás”-ra, hanem anyagi jogszabályként. Így a tervezőnek már a tervezés során sem kell betartani. Ez sajna elég erős ténynek látszik, ellentétes jogi levezetést nem tudott még senki mondani.
  
  A vessző pedig sajna ÉS-t jelent, ha csak előtte nincs valami olyasmi, hogy „a következők valamelyike”.
- Németh László
  
  2016. január 6. szerda 16:22
  
  #108852
  
  Kedves Imre!
  A 312/2012 62. §(1) szerint: Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy
  az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,
  
  Vagyis kivitelezéshez jogszabály nem írja elő egyszerű bejelentésnél semmilyen egyéb terv készítését! (Ez nagy gond!)
Kékesi Zsolt

2016. január 5. kedd 18:45

#108811

Kedves Fórumozók!

Érdeklődnék, hogy az ,,Egyszerű bejelentés (legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése” vonatkozik-e a 300 m2 összes hasznos alapterületet nem meghaladó, új építésű 3 lakásos társasházakra is ?
PL: https://www.haz-tervezes.eu/tervezes/terveink/3-lakasos-tarsashaz.html

Válaszokat köszönöm.
- Koós Miklós
  
  2016. január 5. kedd 19:29
  
  #108817
  
  a rendelet nem lakást, hanem lakóépületet határoz meg, tehát igen, vonatkozik több lakásos épületre is
  - Kékesi Zsolt
    
    2016. január 5. kedd 22:43
    
    #108824
    
    Köszönöm a válaszokat!
    
    Még egy fontos kérdésem lenne.
    
    Sajnálatosan, a helyi építészeti szabályok szerint legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
    Azonban ezt ha jól értelmezem nem kell figyelembe venni?
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 5. kedd 20:55
  
  #108821
  
  Sőt, a lakóépület nem csak lakás lehet.
Varga Illés Levente

2016. január 5. kedd 18:49

#108813

Miklós, lenne itt még egy izgalmas kérdés az építési munkák befejezte utánra.

5. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző állítja ki.

Azaz nem az építésügyi hatóság állítja ki, hanem a települési jegyző. A települési jegyzők többsége nem építésügyi hatóság, építésügyben járatlan, s műszaki ügyintézővel nem rendelkezik.
- Koós Miklós
  
  2016. január 5. kedd 19:01
  
  #108815
  
  igen, mert az 1.§ így rendelkezik (sohasem bírnám megjegezni, annyira komplikáltan van megfogalmazva:
  
  „az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként kijelölt – jegyzőhöz, főjegyzőhöz (a továbbiakban együtt: jegyző) nyújtja be, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik.”
  
  mivel érdemi bírálatra nem kerül már a benyújtáskor sem – tényleg nem is tudom, pontosan mit is fognak nézni, ellenőrizni – így az a tény, hogy befejeződött, a jogalkotó már nem tartotta szükségesnek szakember bevonását. Nem ismerem a pontos eljárásrendet, gondolom az e-naplóban mindenki nyilatkozik és ezek szerint ennyi elég is a jegyzői irat megírásához.
  - Varga Illés Levente
    
    2016. január 5. kedd 20:53
    
    #108820
    
    Ezt értem, de itt nem a korábban meghatározott fogalmat (jegyző) használja, hanem újból felsorol, azaz ide nem érvényes a korábbi fogalommeghatározás.
  - Tóth László
    
    2016. január 6. szerda 11:13
    
    #108836
    
    Kedves Miklós!
    
    A települési jegyző, akár rendelkezik szakemberrel, akár nem – hogy ad ki nyilatkozatot egy olyan lakóépületről, amelyet nem ismer. Ő még a hevenyészett tervokumentációt sem fogla látni. Nincs hozzáférési jogosultsága sem az ÉTDR-hez, sem az e-naplóhoz. Majd az építtető visz ki egy tervet, ami nincs hitelesítve?
    Ha pedig csak a használhatóságot nézi, akkor bárki bármit építhet, ha elkerüli az építésfelügyeleti ellenőrzést. És ugye a használhatóság fogalma is pontosítandó….
    
    Más: lassan egy kis közösség formálódik a hozzászólókból és jó látni ismerősöket is. Lehet hogy ez a törvény ténylegesen összehoz minket?!?
Tóth Szilveszter

2016. január 5. kedd 19:39

#108818

futó munkák alatt változik a jogszabály – banális, de mivel félévente megváltozik, ezért szükséges a tervezési szerződésben:
„7. A SZERZŐDÉS, A TERVEK és A TERVEZÉSI FELADAT MÓDOSÍTÁSA:
7.1. A tervezési szerződés a [#dátum] napi jogszabályok alapján készült, a jogszabályi változások kockázatát a Tervező nem viseli!”
továbbá:
„Amennyiben a Megbízó a szerződést felmondja illetve eláll, valamint ha a teljesítés lehetetlenül (pl.: jogszabályi változások esetén) …”
és tessék előre kitalálni, hogy akkor utána hogy számoltok el! aki tiszteli a munkátokat, az ki fogja fizetni. ha a kocsmában kérek sört, pincér kihozza, ki kell fizessem, akkor is, ha közben már nem vagyok szomjas. ilyen egyszerű!
- Fiers Márton
  
  2016. január 6. szerda 04:55
  
  #108827
  
  Köszönöm. Igen praktikus gondolat a mai világban…
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 08:55
  
  #108829
  
  igen, ez fontos, bele is írtam
Fiers Márton

2016. január 6. szerda 04:57

#108828

Kedves Miklós!
Az előttem szólókhoz csatlakozva szeretném hálámat kifejezni az alapos munkádért.
Varga Illés Levente

2016. január 6. szerda 09:23

#108830

És talán ezzel is lenne dolgunk:

„A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleményében hívja fel a figyelmet a szigorításokra: az épületek energiahatékonyságát szabályozó rendelet kimondja, hogy ha egy épület központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket más esetekben csak 2018-tól kellene alkalmazni.”
https://www.mehi.hu/hir/%C3%A9p%C3%ADtkezik-a-csok-os-lak%C3%A1sokra-m%C3%A1r-komolyabb-energiahat%C3%A9konys%C3%A1gi-k%C3%B6vetelm%C3%A9nyek-vonatkoznak

A bejelentési dokumentáció 200-as helyszínrajza és homlokzati rajzai ezt is tartalmazzák majd?

Mindeközben és ennek ellenére:

„A tavaly július 1-jével bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) január 1-jétől még kedvezőbb feltételekkel igényelhető – áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) háttérintézménye, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet honlapján. A legfontosabb változások között említették, hogy a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál.”
Nos, a hírrel ellentétben a https://ncsszi.hu oldalon nem találni a hírt, de több sajtótermék hozta a közleményt, pl:
https://magyaridok.hu/belfold/mar-elerhetok-az-uj-otthonteremtesi-program-reszletei-270886/
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 09:53
  
  #108833
  
  ez nagyon fontos, be is tettem a „ami a rendeletből nem olvasható ki (egyértelműen)” fejezetbe, mint ami válaszra, megoldásra vár.
- Riba Zsolt
  
  2016. január 8. péntek 12:13
  
  #108918
  
  Kedves Levente,
  Az ominózus „a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál” mondat szerintem csak annyit takar (mindenféle energiahatékonysági ösztönzés figyelmen kívül hagyásával), hogy a CSOK összege már nem függ az energetikai besorolástól (azaz nem kaphat többet, aki jobbat épít).
  Ettől függetletnül még ugyanúgy csak KNE házat lehet tervezni, ha CSOK-ot igénybe vesznek az építéshez. Épp csak a CSOK rendeletben ez nincs kiemelve, illetve összegszerűen nem támogatja az energiahatékonyságot.
  - Riba Zsolt
    
    2016. január 8. péntek 14:05
    
    #108921
    
    a hozzászóló egyetértésével töröltem
Molnár-Gáspár Attila

2016. január 6. szerda 09:31

#108831

Kedves Miklós!
Olvasva a hozzászólásokat, én is hozzátennék, pontosítanék:
-a 191/2009 korm. rendelet 22. § paragrafusa (kiviteli tervek) az engedélyhez és tudomásulvételhez kötött építési tevékenységre vonatkozik, az egyszerű bejelentésre nem. Viszont a kivitelezői szerződésre vonatkozó 3. § (2) i) pontja megköveteli az árazatlan költségvetési kiírást, illetve a g) pont szerint a kiviteli tervekről kell rendelkezni.
-az építésfelügyeleti hatóság értesítést kap az építésügyi hatóságtól, a 456/2015 3. § szerint az ÉTDR-be felvezetve, így bár az építésügy a bejelentés tartalmát nem ellenőrzi, de az építésfelügyelet az Étv. 46. § (2) b) alapján ellenőrizheti és az Étv. 52. (1) szerint szabálytalanság esetén, a tevékenység megkezdését, folytatását megtilthatja vagy leállíthatja vagy bírságot szabhat ki.
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 09:42
  
  #108832
  
  Kedves Attila,
  
  köszönöm, ezt is hozzátettem a kiviteli terv fejezethez.
  Remélhetőleg az egyes témáknál összegyűjtött észrevételek a végén talán hoznak majd használható válaszokat is.
Kalmár Zoltán

2016. január 6. szerda 09:56

#108834

Kedves Miklós
Köszönjük ezt az áldásos tevékenységet, amit az építész szakma részére csinálsz a tisztánlátás érdekében. Sajnos ezzel az új dologgal „lefagyott a rendszer”, ami eddig is elég sok nehézséggel és problémával küzdött. Most a Te oldaladat, egy jó-pár kollégával együtt „Biblia”-kén kezeljük, erőt és információkat gyűjtünk belőle, naponta többször átnézzük a bejegyzéseket, hogy ki mit gondol erről az egész, jelenleg zűrzavarnak tűnő változásról. Arra kérünk, hogy amennyiben ez lehetséges NE töröld le ezeket a bejegyzéseket, vagy valamiféle archív oldalon gyűjteni kellene időrendi sorrendben, mert nagyon érdekes és tanulságos az összes eddigi bejegyzés.
Köszönjük Neked és azoknak, akik vették a fáradságot és bejegyzéseket készítettek.
Más:
Vannak akik azt állítják, hogy a társasházaknál lakásonként kell értelmezni a 300 m2-t, mint felső határt, vagyis akár hány lakásos társasházat lehet egyszerűsített eljárással engedélyeztetni, ha a lakások egyenként nem haladják meg a 300m2-t. Szerintem a lakások összes alapterülete számít, vagyis maga a társasház nem lehet több, mint nettó 300m2.
Még egy apróság: A tetőszerkezettel fedett, de oldalt nyitott teraszok teljes területe számítandó a nettó területhez, vagy mint régen volt, csak az 50%-át számoltuk?
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 6. szerda 10:29
  
  #108835
  
  Egy tipp: mindig, minden „értelmezőtől” meg kell követelni a jogszabályi hivatkozást. Akkor kiderül, hogy van-e alapja az ő értelmezésének. Én most hivatkozok jogszabályi helyre:
  
  Étv. 33/A. §* (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén …
  
  Szerintem ez egyértelmű, azaz nem lakásról, hanem épületről van szó. Ahogyan az eljárás tárgya sem a lakás, hanem az épület. Persze a jogalkotó a jövőben tovább enyhíthet, de ne adjunk neki ötleteket ….
  - Koós Miklós
    
    2016. január 6. szerda 11:21
    
    #108837
    
    köszönöm, hogy ezt írod, valóban csak akkor tudunk előbbre lépni, ha létező jogszabályra tudunk hivatkozni. A vélemény vagy a kétkedés ezért kerül külön listába, amikre választ várunk
  - Koós Miklós
    
    2016. január 6. szerda 12:53
    
    #108842
    
    kössz, ez is kimaradt eddig (csak beszéltünk róla), kiegészítettem ezzel is
  - Koós Miklós
    
    2016. január 6. szerda 12:54
    
    #108843
    
    Illés, a lakóépület értelmezésére tudunk hivatkozást adni?
    - Varga Illés Levente
      
      2016. január 6. szerda 15:23
      
      #108847
      
      Itt korrektül össze van szedve.
      https://epitesijog.hu/1097-uj-lakas
      Azzal egészíteném ki, ami a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. mellékletében van 😉 Ott elég egyértelmű határok vannak lakó- (2-6) és nem lakóépületek (8-15) között, még akkor is, ha ez ellent mond némileg az előbb hivatkozott cikknek.
      - Koós Miklós
        
        2016. január 6. szerda 15:33
        
        #108848
        
        ELŐFIZETŐK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ TARTALOM
    - Döbröntei Imre
      
      2016. január 6. szerda 15:35
      
      #108849
      
      78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
      - Koós Miklós
        
        2016. január 6. szerda 16:31
        
        #108853
        
        na akkor kezdjünk el kukacoskodni, mert hogy mit is takar az, hogy „jellemzően” ?
        Pl. 51%-ban lakóépület, 49%-ban fodrászműhely, üzlet, szolgáltatás? Vagy pl. alul üzlet, fent lakás?
      - Varga Illés Levente
        
        2016. január 6. szerda 16:34
        
        #108854
        
        Azt pedig jogesetekből tudjuk, hogy a „jellemzően” azt jelenti, hogy legalább egy lakásnak azért kell benne lennie. Ezek után megnézzük a lakás definícióját az OTÉK-ban:
        
        ————
        
        105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
        a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
        b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
        c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
        d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).
        
        (2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
        
        (3) A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
        
        (4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.
        
        ————
        
        És akkor ezt végig gondolva el lehet merengeni a hétvégi házakon, appartmanokon, magánszállásokon, …
        
        Koós Miklós
        
        2016. január 6. szerda 16:44
        
        #108855
        
        vagyis szerinted ebbe belefér, hogy van egy 30 m2-es lakás és mellett pedig egy 270 m2-es egyéb funkciójú terület? Mert akkor ott tartunk, hogy nem is kell a megépülése után átminősiteni, már eleve így lehetne építeni?
        
        Persze most egy kivülálló azt hihetné, hogy mi most itt keressük a kiskapukat, pedig csak egyértelmű helyzetet lenne jó látni…
      - Varga Illés Levente
        
        2016. január 7. csütörtök 08:54
        
        #108868
        
        Miklós! Attilától tudom, hogy erre van végigvitt jogeset. Azt kellene ismerni, ismertetni.
      - Döbröntei Imre
        
        2016. január 7. csütörtök 10:32
        
        #108876
        
        Legjobb tudomásom szerint építési jogszabály a jellemző fogalmát nem taglalja, így segítségül itt vannak a „jellemzően” szinonimái:
        
        nagyobbrészt, jórészben, jórészt, javarészben, javarészt, túlnyomóan, többségében, zömében, zömmel, többnyire, nagyrészt, rendszerint, általában, legtöbbször, jobbára, nagy általánosságban, túlnyomórészt, leginkább, legfőképp, leggyakrabban, döntően
        
        lehet szemezgetni.
        
        Amennyiben 2 féle egység van az épületben akkor már az 50%-nál nagyobb elfogadható szerintem, de mi történik, ha 3-4 vagy több féle használati módon osztozik? Legyen lakás 51 m2, üdülő 50 m2, fodrász 50 m2, büfé 50 m2, a különböző funkciók között a lakás a legnagyobb, akkor ez lakóépület?
        
        Más:
        
        A jegyző által kiadandó hatósági bizonyítványról már sok szó esett, de a díjáról még nem. Az engedéllyel épülő lakóépületet 8 év alatt lehet felépíteni alap helyzetben, annak az eljárási díja 25.000 Ft, ezért az új jogszabály szerint 1.000.000 Ft-ot kell fizetni., de már a 4. évben is 200.000 Ft-ot. NORMÁLIS?
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 12:24
  
  #108839
  
  kedves Zoltán, a többiek nevében is köszönöm, de Te magad is hozzájárulsz ezekhez. A bejegyzések természetesen nem lesznek törölve.
  
  A rendelet – ahogy már többször is elhangzott – ÉPÜLET-et említ és nem lakást. Ha társasház, akkor az összes lakásának összes hasznos alapterülete kell, hogy 300 m2 alatt legyen.
  
  A fedett terasz kapcsán az OTÉK Fogalomtárában így lehet olvasni:
  
  46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
  46a. Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete.
  88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe
  
  129. Tornác: oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedett, az épület egyik homlokvonalához csatlakozó oldalirányból nyitott közlekedő tér.
  - Kalmár Zoltán
    
    2016. január 6. szerda 12:51
    
    #108841
    
    Köszönöm a gyors választ.
    KZ.
Kiss Csaba

2016. január 6. szerda 11:50

#108838

Kedves Miklós !
Szerintem a kiviteli tervekkel kapcsolatban nem történt érdemi változás az egyszerűsített bejelentés bevezetésével.
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről IV. Fejezet
A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 22. §
(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma – a (4) bekezdés kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll. A nem kiviteli terv köteles épületek esetén.
8. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően
II. Általános előírások
III. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek
1. Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén
1.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
1.1.1. a tervező által készített helyszínrajzot,
1.1.2. tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,
1.1.3. alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal.
1.1.4. metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve,
1.1.5. homlokzati terveket az építmény minden nézetéről,
1.1.6. az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit,
1.1.7.249 a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást.
1.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet.
Az építési engedélyezési dokumentáció nem egyenlő az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációval . Engedélyezés hiányában csak nem lesz a hatósághoz benyújtva és nem lesz záradékolva. A tartalma attól még szabályozva van és ennek meglétét az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzi.
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
61. § (1)175 Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani a tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén. Az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasításban foglaltak szerint végzi.
Az egyszerű bejelentés esetén csak szúrópróbaszerű ellenőrzésekre van mód ami a korrupció melegágya hacsak (4) Az építésügyért felelős miniszter az 58. § (2) bekezdés b) pontja, az 58. § (3) és (4) bekezdése szerinti ellenőrzésre az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig a tárgyévre vonatkozóan ellenőrzési utasítást ad ki, amelyben meghatározza a) meghatározza
aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét,
ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti hatósági ellenőrzést kell tartani; ezzel pedig politikai nyomást lehet gyakorolni az ellenzéki településekre mert náluk lesz elrendelve az ellenőrzés 🙂
(3) Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését. Ez a kivitelezőknek ad némi biztosítékot ha esetleg az építtető nem akar terveket készíttetni vagy fizetni.

Kiss Csaba
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 12:36
  
  #108840
  
  Kedves Csaba, miután nem történt meg a jogszabályok összefésülése, ezért kényszerülünk most arra, hogy megpróbáljuk értelmezni. A bejelentési eljárás alá eső épület esetében minden olyan jogszabályi hívatkozást, amiben szerepel az engedély, vagy az engedélyező hatóság szavak, helyből el kell felejteni, mivel nem vonatkozik a vitatott rendeletre. Ha innen indulunk, akkor csak annyi marad, amit a 312/2012-es megállapít, miszerint kiviteli tervi minimum: bejelentési doksi+kv. kiirás. Ez a kályha.
  
  Ahogy sokszor írtam már, a jogszabály nem nekünk tervezőknek szól, nem változott a felelősségünk, az elkészítendő tervek száma, milyensége, nem változott lényegében semmi sem. Egy dolog változott, hogy ha az építtető úgy gondolja, akkor a bejelentés során az általunk készített alaprajzokat és metszeteket nem tölti fel a rendszerbe. A 4 homlokzat+helyszinrajz nem tekinthető műszaki dokumentációnak, ezért nevezték el bejelentési dokumentációnak.
  
  Ez az apró változás.
Tóth Ákos

2016. január 6. szerda 15:11

#108845

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy akkor most a 300m2 alatti épületeknél nem is indítható építési engedélyezési eljárás, vagy csak nem kell, mert elég a bejelentés? Tehát ha akarok akkor kérhetek építési engedély a 300 m2-nél kisebb lakóépületekre is?
Nyilván ha ez a lehetőség fenn áll, akkor az nem csak az építészt védi, hiszen lesz egy jogilag tiszta helyzetet teremtő engedélye, de az építtetőt is, hiszen az engedély bizonyítja az épület jogszabályoknak való megfelelőségét, így nem tudják ok nélkül az esetleges „jószomszédok” perbe fogni.

Előre is köszi az infót.
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 15:45
  
  #108851
  
  Kedves Ákos,
  
  megvallom ez már bennem is felmerült, de gondolom te is úgy vagy vele, hogy csak olyan rajzot adsz ki a kezedből (amin rajta az aláírásod), ami megfelel a jogszabályoknak és a szakmaiságnak. Ergo ez nem lehet sem szerződéses feltétel, se extra vállalás. A vitatott rendelet nem zárja ki, hogy te teljes körű tervet készítsél, ami tartalmában, részletezettségében – bár nem követelmény – jelentősen meghaladja a kötelezőt. Ha betartod nem csak a „létminimumat”, hanem a HÉSZ összes idevágó részét is, akkor szakmailag helyesen jártál el. Miért akarnál hagyományos eng. tervet készíteni és az építtetővel mondjuk 25 eFt illetéket fizettetni? Nyilván mindehhez a megrendelőd is kell, mert lehet, hogy a hagyományos engedélyeztetés során esetleg kompromisszumot kell kötnie az előírások miatt. ha pedig egyébként is leszerződtél kiviteli tervre, akkor semmi változás a korábbiakhoz képest. ezért irom mindig le újra és újra, hogy ez alapvetően a megrendelőd döntése
- Molnár-Gáspár Attila
  
  2016. január 6. szerda 17:08
  
  #108857
  
  Kedves Ákos!
  Az egyszerű bejelentés körébe tartozó építési engedély kérelmet az építési hatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a 312/2012 KR 17. § (1) bekezdésére hivatkozva:
  „Az építési tevékenység végzésére – az 1. mellékletben felsoroltak és az Étv. alapján egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével – jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.”
  - Varga Illés Levente
    
    2016. január 6. szerda 20:41
    
    #108864
    
    A megoldás az lehet, ha a műszaki tartalmat felturbózzuk egy olyan elemmel, mely már engedélyköteles. Mondjuk egy 6 méternél magasabb új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kéménnyel, vagy a telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 métert meghaladó mértékű végleges jellegű megváltoztatásával, vagy éppen talapzatával együtt mérten 3 méternél magasabb emlékfallal. És akkor a támfalról még nem is beszéltünk.
    
    Ja, mert ne feledjük, ezek továbbra is engedélykötelesek, ha tehát a 299 nm-es házunk ilyet is tartalmaz, akkor nem építhetünk egyszerű bejelentés alapján.
Kovács Kriszta -településtervező

2016. január 6. szerda 15:19

#108846

Kedves Miklós! Köszönet a téma felkarolásáért!

Bár sokszor olvastam, használom a közművesítettségre vonatkozó előírást, egyet értek Miklóssal, miszerint a vessző ÉS-t jelent, mégsem hagyott nyugodtan.

vitatott jogszabály
OTÉK:
„(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia,
bb) az ivóvíz…”

Utánanéztem kicsit….
61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályalkotásról:

„7. § (1) Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül
a) valamennyinek teljesülnie kell,
b) egyik sem teljesülhet,
c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy
d) legalább egynek teljesülnie kell
(a továbbiakban: a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat) a joghatás kiváltásához.”

Itt sajnos ez nem történt meg, tehát nincs egyértelműen meghatározva.
idézem tovább:

„(2) A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot
a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében,
b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval,
c) – ha a b) pont nem alkalmazható – a felsorolás több eleméhez fűzött kötőszóval vagy
d) a felsorolástól különálló mondatban
kell megállapítani.”

A (2)b) szerint tehát a VAGY kötőszó az utolsó előtti elem, ez a logikai kapcsolat a felsorolás elemei között.

A saját gondolatmenetemet is megzavarva ebben sem vagyok azért biztos, mert az egész pont maga egy felsorolás, és ennek utolsó előtti eleme nem a VAGY kötőszó.

Számomra (mivel továbbra is biztos vagyok abban, hogy a jogalkotók szándéka a vessző helyett az ÉS szó) azt sikerült megállapítani, hogy ez a megfogalmazás sem sikerült túl jól:
– látva az értelmezési vitákat,
– elolvasva a jogszabályszerkesztés 7. §. (1) pontját, és
– elolvasva ezt a jogtár-kommentárt:

„Előfordul, hogy a szabályozási szándék szerint több feltétel együttes vagy vagylagos fennállása ugyanolyan jogkövetkezményhez vezet. Az is lehetséges, hogy valamely felsorolás elemei együttesen és vagylagosan is megfelelnek az elvárt magatartásnak. Ezekben az esetekben sem lehetséges azonban az együttességre és a vagylagosságra utaló kötőszavak összekacsolt alkalmazása. A jogszabályi rendelkezés megfogalmazásának átalakításával az ilyen hiba elkerülhető.”
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 15:36
  
  #108850
  
  anélkül hogy el akarnám viccelni a kérdést, az írásodból az jött le, hogy jókora tockos illeti azt a jogszabályalkotót, aki így fogalmaz, mert bizonytalan helyzetet hozott létre
  - Tóth Szilveszter
    
    2016. január 6. szerda 17:30
    
    #108859
    
    basszus, hát a diplomáját (doktoriját!) venném el annak, aki ilyet írt le. van egy felsorolás:
    a) feltétel_1
    b) feltétel_2
    c) feltétel_3
    eleve azért sorolja fel így és fogyasztja a papírt, hogy a fránya egyszerűember értse, és van köztük, nem „vagy” – azaz metszet és nem únió a megfelelő halmaz. ha vagyot akarok írni, akkor meg odaírom a felsorolás elé, hogy „a következő pontok betartásának egyikével” – le se írok se és-t se vagy-ot vesszőt meg pláne nem és mégis teljesen egyértelműen fogalmaztam, mert gondolkoztam kb fél percet és nem dec28án beküldtek a minisztériumba, hogy kalapáljak össze a magyar építőiparra egy új rendeletet délutánig…
    utáltam a tussal rajzolást, amikor éptöriből meg épszerkből egy lapra kellett rajzolni több ábrát, de belénk verte, hogy ha nekiülök egy munkának, akkor van tétje minden mozdulatnak. felteszem egy normális jogi karon is van hasonló. szerencsétlen magyar jogalkotás gertrúd királynő megölése óta küzd ezzel a kétértelműségre való hajlamával, pedig annak 800 éve már… lehet vissza kéne térni a latinra? :p
András

2016. január 6. szerda 16:48

#108856

Jegyző téma:
ezt kicsit túlragozottnak érzem. Egy jegyző mindenhez ért. Ő figyeli, hogy járnak-e óvodába a gyerekek, engedélyezi a kútfúrást, és még számos területen mozog otthonosan.
Ehhez még aláírnia sem kell a papírt, én 2015ben is úgy kaptam az éphatóságtól papírt, hogy
„X Y jegyző nevében Gipsz Jakab csoportvezető Építési Hatóság” +fejlécből kiderült „ügyintéző: Nemecsek”.
Szóval Nemecsek megírja, csoportvezető ellenőrzi és aláírja, a jegyző meg csak delegálta a feladatot, de még csak alá sem kell írnia a papírt…

Közmű: szerintem egyértelmű, hogy vagy van. A zárójel eleve csak magyarázó részt jelent. Energia kell, ami lehet áram gáz vagy távhő. Én még nem hallottam, hogy bárhol, ahol összközmű volt az előírás, ne adtak volna gáz hiányában építési engedélyt, bár lehet hogy volt ilyen, jelezze, aki hallott ilyet, van egy pár építész erre….
- Koós Miklós
  
  2016. január 6. szerda 18:16
  
  #108861
  
  a jegyzőt belevettem.
  
  Közmű.
  nekem azért hiúsult meg majdnem egy építési engedélyem, mert bár az utcában folyt a víz a vezetékben, de az EU-s közműfejlesztés kapcsán a kivitelező még nem adta át a működtető vizműnek (4-6 hónap), igy nem tudtak kiadni közmű hozzájárulást. Csak protekcióval sikerült elintézni, hogy olyan papirt adjanak, hogy használatbavételig legyen víz…
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 6. szerda 20:31
  
  #108863
  
  Nekem nem egyszer volt már olyan ügyem, ahol az építésügyi hatóság megkövetelte a gázt, sőt, a gázfűtést, ha van gáz az utcában. Ökoházakat tervezek, s megrendelőim közt sokan nem akarnak gázfűtést. Ez a hatósági magatartás az ilyen ósdi, idejétmúlt szabályokon alapszik. E felfogás szerint az önfenntartó, autonóm házak szegények, maradiak, egészségtelenek, tán még a közbiztonságra is veszélyesek. Rutinná vált ez az összkomfortozás, mintha közművek nélkül nem lehetne komfortosan élni. És ezt pont egy szociálpolitikai szabályban látni (azaz csak akkor jár a szociálpolitikai támogatás, ha full komfort van) … borzasztó. Nemzetellenes, életidegen. Mint amikor a szerencsétlen család a szegénysoron azért nem kapja meg a lakhatásit december közepén, mert hiányzik a tartalékkémény. Totális félreértelmezése az állami feladatellátásnak.
Tóth Szilveszter

2016. január 6. szerda 18:11

#108860

jópár éve figyeltem fel a „88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe” mondatra, eleinte nyilván a szintterületi mutató számítása során. fontosnak most sem fontos amit írok, csak vicces, de van egy óriási anomália ebben a megfogalmazásban, mégpedig az, hogy nemcsak a terasznak van nettó alapterülete -jogilag. (itt jegyzem meg, hogy nyilván van nettó alapterülete egy terasznak, már csak azért is, mert pl a földszinti nem fedett teraszt a szintterületi mutató számításánál tételesen kivételezik, tehát ha hozzáértő jogalkotót feltételeznék, azt kellene mondanom, hogy ő is arra gondolt – nem feltételeznék ilyesmit amúgy, szóval ez nem vádaskodás 😉 )
tehát közvetve ámde egyértelmű, hogy jogilag nettó alapterülete van a teraszoknak! így szószerinti értelmezésben a 300m2be is bele fog számítani,

node minek van még?

hát az oldalkertnek, előkertnek, hátsókertnek is van alapterülete, hiszen természetesen ezek is részbenközrefogottak – az igaz, hogy alulról meg felülről nem, de ha kerítés nem is készül, nyilván az épület fala…
beleszámít? 😀 – és ne reménykedjünk, a belmagasság az udvaron általában eléri a 190cm-t…
—
oké, feloldom az ellentmondást egy másikkal: csak azon alapterületek számítanak ugyanis, amik építményszinten vannak. és „34. Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.” ha az udvar más szinten van, akkor nem építményszint, hacsak nem teljesen logikusan azt mondjuk, hogy attól, hogy kicsit lelépek, még azonos szint, hiszen ez a „föld”szint. node ha mégse, akkor ebből viszont következik, hogy ha a teraszom 2cm-rel lejjebb kezdődik, akkor nem része a 300nak és a szintterületi mutatónak sem, máshol sem! tovább lehetne gördíteni a helyiség a galéria és egyéb fogalmakra is ezeket a gondolatokat, de már nem érinti a témát.

viszont az, hogy a terasz beleszámít és miért és ha nem, akkor miért, az a szintterülettel rettentően rokon problémahalmaz, így az egyik a másikat befolyásolni fogja

Szilveszter
ui.: aki szerint „nettó hülyeség” amit írtam, jelezném, hogy a szintterületnél a fedetlen udvart is nevesíti a jogszabály, TEHÁT szintén van jogilag alapterülete az udvarnak a belső logika alapján
Dilemma prof.

2016. január 6. szerda 20:28

#108862

Tisztelt Miklós!
Hálás köszönet a munkálkodásodért a témában. (várom a folytatást)

A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mell. azt írja, hogy:
„3. Nézetrajzok M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:
a) a tervezett épület szomszédok felé forduló homlokzatai egész telken átmenő terepmetszettel,
b) a tervezett növényzet, térburkolatok,
c) a tervezett tereprendezés,
d) vízszintes és magassági méretezés,
e) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.”
Csak az a) pont beszél épület homlokzati nézetéről! A többi pontban való nézeteket lehet, hogy nem is az épületről kell akkor készíteni? Ez csak költő kérdés 🙂
Így a térburkolat témában szerintem nem egyértelmű, hogy oldalnézeti homlokzati ábrázolásról van szó a b) pontban, hiszen ha nézetrajzokat kér akkor azok közül lehet felülnézet is nem, hisz az is egy nézet? Tudom kifacsart de szerinte értelmezhető így is. Mondjuk ha már ezt a feltételezést elfogadva tovább megyünk akkor d) pontban említett vízszintes és magassági méretezés nem értelmezhető semminek sem, mivel nem egyértelmű hogy minek is kell nézni a méreteit és milyen nézetből? 🙂
Egyébként az okos (vagy inkább fineszes) és lusta tervező -mivel a jogszabály megköveteli !!!- megrajzolja a tervezett fákkal és kerítéssel teli „nézeteket” amiken takarásban van az egész épület (vagy annak nagy része) és az építtetőnek teljesen szabad keze van a későbbiekben a homlokzatok kialakítására/variálására. 🙂 Ugyanis a jogszabály nem rendelkezik arról hogy mi van akkor ha a tervezett fa vagy kerítés nem épül meg, mivel ezek nélkül is használható lesz az épület. Bocsánat a vége kicsit poénkodós lett, de szerintem abban mindenki egyetért, hogy ezeket a jogszabályokat nem lehet komolyan venni.
Gabor

2016. január 6. szerda 23:50

#108866

Tisztelt Miklós,

Érdekelne a véleménye. Elektromos padló fűtéssel egy lakás a törvény szerint komfortos vagy összkomfortos? Elvileg ez nem ház központi fűtés… Majdnem passzív hazát építünk, a minősítés nem cél, de nagyon alacsony a hó igény ezért fűtenek csak árammal.
- Koós Miklós
  
  2016. január 7. csütörtök 08:39
  
  #108867
  
  Kedves Gábor,
  ha a fűtési rendszer a fűtésre szolgáló fűtőközeget központilag állítja elő vagy fogadja, központi helyről vezérelhető, akkor az központi fűtés. Ugyanezt alapjaiban melegvizes fűtésre, gőzfűtésre illetve távfűtésre szokás használni, ha az eletromos fűtés is is ilyen egy helyről vezérelhető és nem egyedi fűtés, akkor véleményem szerint ez is központi fűtés. A végső szót azonban majd a finanszírozó bankok fogják kimondani, mert a CSOK-kal kapcsolatos műszaki felügyeletet, ellenőrzést és legfőképpen az előszűrést nekik kell elvégezni. Így ezt mindenképpen meg kell várni.
  - Gábor
    
    2016. január 7. csütörtök 09:28
    
    #108869
    
    Köszönöm a válaszát, sajnos pont ez a bajom.
    
    Minden szobába került termosztát, használat szempontjából így tűnt a legkényelmesebbnek, viszont központilag nem vezérelhető.
    
    Azért nem értem ezt az egészet, mert a ha jól emlékszem a korábbinál, pont az alacsony energiás házaknál volt egy olyan kitétel is, hogy helységekét szabályozható hűtés/fűtés….
    - Koós Miklós
      
      2016. január 7. csütörtök 09:57
      
      #108871
      
      Kedves Gábor, a válaszomat ne tekintse verdiktnek, az elektromos áram speciális eset. Várjuk meg az állásfoglalásokat
Cser Eszter

2016. január 7. csütörtök 09:38

#108870

Pár hatóságnak az a szóbeli álláspontja, azt javasolja, hogy adjunk be egy építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet, melyhez töltsünk fel egy engedélyezési tervet ( M 1:100 léptékűt, amit eddig is készítettünk), és kérjük tájékoztassanak, hogy megfelel-e az épület a hatályos előírásoknak.
Ez ingyenes, 15 nap alatt választ kell adniuk.
Ezzel védik saját magukat, és tulajdonképpen a tervező és az építtető kap egy papírt arról, hogy megfelelő a terv. Ezek után ha 1-2 év múlva kimegy az építésfelügyelet és kukacoskodik, akkor az orra alá lehet dugni a papírt.
Látok benne igazságot.
- Koós Miklós
  
  2016. január 7. csütörtök 10:08
  
  #108873
  
  jól hangzik átmeneti megoldásnak.
  tudomásom szerint egyes kormányhivatalokban január 14-én lesz valamiféle fejtágító továbbképzés
- Koós Miklós
  
  2016. január 7. csütörtök 11:10
  
  #108878
  
  átmeneti megoldási javaslatként beletettem a felsorolásba
- Molnár-Gáspár Attila
  
  2016. január 7. csütörtök 13:07
  
  #108881
  
  A hatósági szolgáltatással annyi probléma van (300 m2-nél kisebb lakóépületnél), hogy a 312/2012 KR. 3. § szerint csak engedélyezés és tudomásulvétel előtt lehet kérni, illetve hogy a szakvélemény a benyújtott mellékletek mennyiségével, milyenségével, illetékkel és ügyfelekkel foglalkozik; a tervdokumentáció jogszabálynak megfelelőségét nem vizsgálja. Szerintem ez esetben visszautasítják a kérelmet.
  - Varga Illés Levente
    
    2016. január 7. csütörtök 16:28
    
    #108888
    
    Csak kérelem előtt? És mikor derül ki, hogy nem lesz kérelem? Szóval az úgy van, ahogy a jogszabály is mondja: a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező a kérelmezőt kérelme benyújtására. Bármire rá lehet fogni, hogy kérelem előtti szolgáltatást kérsz, legfeljebb éppen az derül ki a szolgáltatásból, hogy ja, akkor nem is akarsz kérelmezni, bocsi. 🙂
    - Molnár-Gáspár Attila
      
      2016. január 7. csütörtök 17:50
      
      #108892
      
      Kedves Levente!
      
      Bocs, nem fogalmaztam pontosan:
      a hatósági szolgáltatás kérelemre az eljáró hatóság nem fogja megvizsgálni, hogy a tartalma megfelel a jogszabályoknak, csak azt hogy az adott eljáráshoz szükséges részek megvannak-e, melyik szakhatóságok érintettek és tájékoztatást az illetékekről és az ügyféli körről.
      Tapasztalatom alapján a hatóságok csak a legkevesebb energiát fordítanak (képesek) egy ügyre…
Nagy Imre (Szeged)

2016. január 7. csütörtök 10:04

#108872

Varga Illés Levente:
Igazad van (lenne), ha csak az Étv. módosítást és a bejelentési eljárásról szóló rendeletet vesszük alapul; de jogszabályból levezethetően az építtetőnek/tervezőnek ettől még figyelembe kellene vennie a HÉSZ egyéb előírásait; ezt taglalja az epitesijog.hu is.
Persze, az a baj, hogy ELDUGVA, AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI KONTROLLHOZ KÖTVE, ÍGY NEM EGYÉRTELMŰ SEM AZ ÉPÍTTETŐ, SEM A TERVEZŐ SZÁMÁRA, ill. NINCS IS KIFEJTVE, ÍGY AZ UTÓLAGOS SZÁMONKÉRÉS KÁROKAT OKOZHAT. De attól még igaz, hogy van jogi alapja annak, hogy a tervezőnek felelősen figyelembe kell venni a szakmai előírásokat, és ennek része a HÉSZ is. TEHÁT ERRE KELL FELHÍVNI A FIGYELMET, ÉS ENNEK EGYÉRTELMŰSÍTÉSE IGÉNYÉRE MINDENKI SZÁMÁRA (máskülönben a szakmaiság elvész…stb.)

Németh László, Koós Miklós, Kiss Csaba:
De igen, jogszabály előírja kiviteli terv készítését, mint írtam:
191-es rendelet “7. § …az építtető feladata:
(2) c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása”
Engedély, az engedélyező hatóság szavak ezen a jogszabályhelyen nem szerepelnek, vagyis lehet (és kell is) rá hivatkozni.
E szerint az 1. mellékletben meghatározott minimál tervi tartalmat kell produkálni, azaz 300 m2 alatti lakóépületeknél legalább engedély (szintű!) tervet kell kidolgozni az építtető megbízása alapján. Azaz értelmezésemben kiviteli terv=engedély terv (mint minimális tartalom, persze esetenként több). Eddig ez így volt, a bejelentési eljárás esetében is így értelmezhető (megengedem, negatív hozzáállással értelmezhető másként is). Eddig ezt elfogadtuk, miért ne fogadnánk el most?
(Persze a különbség annyi, hogy nem ezt kell benyújtani a hatóságnak, stb).
SZÓVAL EZT A HIVATKOZÁST BE KÉNE EMELNI A „KÁNONBA” – AZAZ A TERVEZŐKET, ÉPÍTETŐKET FELHOMÁLYOSÍTÓ ÚTMUTATÓBA. És persze innentől Kiss Csaba levezetése is ül.

Varga Illés Levente, Koós Miklós, Kovács Kriszta, András:
A széküket féltő, kekeckedő hivatalnokokat ne vegyük alapul, ha nem egyértelmű szabályokat kell értelmezniük. Összességében, amit leírtatok, kikutakodtatok (gratulálok, illetve köszönet) a gázenergia – és persze távhő – energia problémával kapcsolatban, mégiscsak engem igazol (bocs!) vagyis azt kéne elfogadni, hogy az ominózus OTÉK szabályban a vessző értelmezhető VAGY-nak is, ÉS-nek is. Más szavakkal, az nem jelenthető ki, hogy egyértelműen ÉS-t jelent, vagy egyértelműen VAGY-ot. Csak annyit ehhez, hogy én rutinos településtervezőként, HÉSZ tervezet fogalmazójaként első ránézésre utóbbi értelmezést gondolom inkább. azaz András gyakorlati érvelését is alapul véve, a jogalkotónak lehetett ez is a szándéka. (megengedem: nem dönthető el). TEHÁT ITT EGY EGYÉRTELMŰSÍTÉST KELLENE IGÉNYELNI. A korszerű technológiákat is megengedő, liberálisabb értelmezést szerintem.
- Koós Miklós
  
  2016. január 7. csütörtök 11:43
  
  #108879
  
  Kedves Imre, azt idézed, hogy
  
  „2) c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása””
  
  ez így is van és ekkor ugorj a „kivitelezési dokumentáció” tartalmához és kiderül, hogy a jelen esetben a „22.§. (3) kiviteli dokumentáció tartalma” eng. tervból és egy kv. kiirásból áll. Az eng. tervet pedig ki kell cserélni bejelentési doksira, ahogy az a 312-ben le van írva:
  
  “62. § (1) c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e…”
  
  és a kör bezárult. A kiviteli dokumentáció minimuma a bejelentési doksi.
  - Nagy Imre (Szeged)
    
    2016. január 7. csütörtök 17:03
    
    #108890
    
    Kedves Miklós!
    Abban egyet értünk ezek szerint (örülök), hogy AZ ÉPÍTTETŐ FELADATA BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ESETÉN IS A KIVITELI TERV KÉSZÍTTETÉSE , és az abban foglaltak betartatása. Azaz van olyan hatályos jogszabály amelyik erre kötelezi az építettőt! (191. korm. rend. 7.§)
    Most már csak a kiviteli terv (minimum-) tartalmi körét kell megkeresnünk a jogi dzsungelben. Oké, nézzük meg pontosan!
    
    – A 191-es korm rend. 22.§ (3) szerint legfeljebb 300 m2 szintterületű és legfeljebb 3 szintes épület esetén a kiviteli terv minimuma az engedélyezési tervdokumentáció és költségvetés kiírás.
    Engedélyezési tervdokumentáció alatt valójában építészeti-műszaki dokumentációt értettünk eddig is, ezután is, amely a kérelem mellékleteként benyújtandó. Ennek minimum tartalmát a rendelet 8. melléklete rögzíti. Tekintettel arra, hogy a „legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű lakóépületek” halmaza része a „legfeljebb 300 m2 szintterületű épületek” halmazának, előbbikre is ezt a jogi passzust kell alkalmazni. Az Étv, illetve a bejelentési eljárásról szóló korm. rendelet egyszerűen csak másként szabályozza a hatóság közreműködését ebben a körben. VAGYIS BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ESETÉN KIVITELI TERV = A R. 8. MELLÉKLETE SZERINTI ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ.
    
    – A 191-es kormányrendelet 1. melléklete határozza meg általánosan a kiviteli tervek tartalmát. Az építtető számára kiviteli terv készíttetését előíró 7.§ erre a mellékletre utal. Ha nem lenne elfogadható a fenti érvelés, akkor A KIVITELI TERV MINIMUMA BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ESETÉN ENNEK KELL HOGY MEGFELELJEN (beidézem, hogy ne kelljen keresgélni):
    I. Általános rendelkezések
    1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.
    2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.
    3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók. (…)
    II. A kivitelezési dokumentáció munkarészei
    1. Építészeti munkarész
    1.1. Tartalmazza az építmény elhelyezését, funkcionális (térbeli – alaprajzi – szintbeli) elrendezését és homlokzati rendszerét, valamint összehangolja és a megvalósíthatóság, gazdaságosság és összeegyeztethetőség alapján egységes keretbe foglalja a szakági kiviteli tervezés során kialakított megoldásokat, szerkezeteket, technológiákat.
    1.2. A munkarész a kivitelezéshez szükséges mértékben bemutatja az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, az építőmesteri, szakipari, épületasztalos, lakatos és egyéb feladatok műszaki megoldásait, az építmény épületszerkezeti-csomóponti részleteit.
    1.3. Elemei különösen:
    1.3.1. építészeti műszaki leírás,
    1.3.2. kitűzési terv,
    1.3.3. helyszínrajz,
    1.3.4. valamennyi szint alaprajza (feltüntetve a ±0,00 helyét és abszolút magasságát),
    1.3.5. metszetek, a javasolt rétegrendek feltüntetésével,
    1.3.6. homlokzatok, az alkalmazott anyagok feltüntetésével,
    1.3.7. részletrajzok,
    1.3.8. konszignációk,
    1.3.9. építészeti műszaki leírás:
    1.3.10. szigetelések tervei:
    1.3.11. rétegrendek tervei:
    2-8. szakági munkarészek az I.1. szerint szükséges mértékben
    9. Tételes költségvetés
    10. Építésszervezési munkarészek az I.1 szerint szükséges mértékben
    
    – A fenti jogszabályi tartalmi követelmény(ek) a kiviteli terv készítésére vonatkoznak, a hatályos jog szerint szükségesek, és megkövetelhetők a kivitelezés műszaki ellenőrzéséhez. Ez független az építésfelügyelet közreműködésétől, amelyre a beidézett szabályhely vonatkozik:
    „62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság (,,,) ellenőrzi, hogy (…)
    c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e”
    Vagyis az építésfelügyeletnek az a feladata, hogy a bejelentési dokumentációnak megfelelően végzik-e kivitelezést, ez csak egy leszűkített feladat; ez nem érinti a kiviteli terv fentebb leírt tartalmi követelményeinek hatályosságát. Amely tartalom alapján az alkalmazható műszaki ellenőr kontrollálhatja a kivitelezés szabályosságát. VAGYIS NEM KÖVETKEZIK EBBŐL A PASSZUSBÓL, HOGY A MEGKÖVETELT KIVITELI TERV MINIMUM TARTALMA A BEJELENTÉSI DOKUMENTÁCIÓNAK FELEL MEG
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 7. csütörtök 16:34
  
  #108889
  
  Imre, a legmagasabb jogszabály a témában, az Étv.. Ezért ennek előírásait rendelettel nem lehet felülírni. Ha az Étv. azt mondja, hogy nem kell figyelembe venni, akkor azt egy rendelet nem kérheti számon. Ez egy nagyon fontos alapelv: az erősebb jogszabály üti az alsóbbat.
  - Nagy Imre (Szeged)
    
    2016. január 7. csütörtök 19:02
    
    #108897
    
    Kedves Levente!
    Persze, abszolút igaz, törvényi szöveg a mérvadó.
    Ám hozzászólásomban az epitesijog.hu-ra hivatkoztam. A szerzők (dr. Jámbor Attila, Koós Miklós) szerint szerint lehet egy ilyen jogértelmezés:
    „Az Eljárási kódexbe egy 2015. december 29-én megjelent kormányrendelet alapján belekerült az, hogy az építésfelügyelet az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e a kivitelezés [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 62. § (1) bek. c) pont; 456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 11. § c) pont]. A szakmai követelmények, különösen az Étv. 48. §-a szerinti szakszerűség ellenőrzése „érdekes” lehet majd. Ha komolyan vesszük az Étv. ezen bekezdését, akkor az építésfelügyelet leellenőrizheti majd az OTÉK és HÉSZ megfelelést is. Itt nincs kivétel (mert az Étv. itt nem írja, hogy a bejelentésnél csak az ott megfogalmazott HÉSZ előírásokat kell ellenőrizni), ezért akár az egyéb HÉSZ előírásoknak való nem megfelelés miatt (pl. lakásszám, stb), illetve az OTÉK előírásainak be nem tartása miatt is lehet jogkövetkezményt alkalmazni. Ha ez az értelmezés helyes, akkor a HÉSZ előírásainak betartatása – az Étv. 13. § (2) bekezdése ellenére – megkövetelhető lenne. Hangsúlyozom, hogy ez csak az egyik értelmezési lehetősége az új rendelkezéseknek!” A HÉSZ egyéb előírásainak negligálása semmiképp nem fogadható el, írja ezt a szerzők is is.
    Tehát akkor EGYÉRTELMŰSÍTENI KELLENE EZT JOGSZABÁLYI KORREKCIÓVAL, LEGALÁBB ÚGY, HOGY A HÉSZ EGYÉB ELŐÍRÁSAITÓL VALÓ ELTÉRÉS MINŐSÜLJÖN JOGSZERŰTLENSÉGNEK (hisz az is, eleve!)
- Németh László
  
  2016. január 9. szombat 14:04
  
  #108949
  
  Kedves Imre!
  A 191/2009 Korm. rendelet 22. §-ának (mely a kivitelezési dokumentációról szól) (1) bekezdése szerint: Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
  Tehát az egyszerű bejelentési eljárás nem építésügyi hatósági eljárás, így a 22. § nem vonatkozik az ilyen esetekre!
Bulyovcsity Róbert

2016. január 7. csütörtök 10:09

#108874

Tisztel Koós ÚR és kollégák !
„…Nincs hatósági engedély, eljárás, szolgáltatás vagy vizsgálat, minden olyan jogszabályi hivatkozás, ami erre utal, az a rendelet szempontjából figyelmen kívül hagyható….”

Ahogy sejthettük illetve tudtuk is előre, jelentkeztek az első gubancok. Ha a fenti megállapítást vesszük alapul, már is megtörtént az első ellentmondás. Ügyfelünk banki hitelt és CSOK-ot szeretne felvenni a bankjától az általam tervezett házra, de határozata nem lesz, lepecsételt engedélyezett alaprajza sem, csak egy halgatólagos bejelentése. Arra, azt mondták neki a bankban, hogy így pénzt nem fog kapni.
A problémák szépen gyülemlenek, senki sem tud válaszolni rájuk, az ügyintézők és csoprtvezetők a vállukat vonogatják, sőt Kiskőrösön már megmondták, hogy ezentúl, tőlük segítséget ne várjunk, mert többé nem az ő kompetenciájuk a hibák keresése. Ha rossz lesz a ház, majd lebontatják.
Ha ez nem változik, érdekes időszak elé néz a szakmánk.
Köszönöm a honlapon leírt törvény érteleméseit.
BR
- Koós Miklós
  
  2016. január 7. csütörtök 10:46
  
  #108877
  
  kérek mindenkit ne koósurazzon senki sem, nem vagyok úr. Egyszerűen csak Miklós
Koós Miklós

2016. január 7. csütörtök 12:13

#108880

már meg is vannak az első praktikák, hogyan lehet a CSOK-ból milliókat kiszedni saját zsebre.

https://hvg.hu/gazdasag/20160107_csok_1010_millio_szocpol_lakastamogatas

ez is azt támasztja alá, hogy totál átgondolatlan az egész, meg fogja rogyasztani a költségvetést és legvégül a legkevésbé sem az alapcsonyabb jövedelmű családok a célcsoport, hiszen ők nem gondolkozhatnak egy 300 m2-es, 60-70 milliós házban
Koós Miklós

2016. január 7. csütörtök 13:10

#108882

A Magyar Építész Kamarának immáron 9 napja nincs állásfoglalása, véleménye, iránymutatása a 2015.12.29-én megjelent 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelettel kapcsolatban

Úgy vélem, hogy ez felháborító!
- Döbröntei Imre
  
  2016. január 7. csütörtök 14:10
  
  #108884
  
  De legalább a leveledet továbbították 🙂
  - Koós Miklós
    
    2016. január 7. csütörtök 14:27
    
    #108885
    
    kollégák, lehet tudni, hogy mely kamarák azok, akik szétküldték? Csak mert elküldtem az összesnek. A kiküldött MÉK hirlevélben egy szó sincs a rendeletről
    - Döbröntei Imre
      
      2016. január 7. csütörtök 14:51
      
      #108886
      
      Én a Zala megyeitől kaptam 🙂
Bulyovcsity Róbert

2016. január 7. csütörtök 15:27

#108887

Kedves Miklós és kollégák !
Korrigálnom kell a fenti kijelentésemet, miszerint a bank íly módon nem fog adni hitelt, nos megtörtént a csoda : nem kérnek semmilyen engedélyt, határozatot, csak vigyenek be az ügyfelek egy alaprajzot és írják alá a hitelt 10 évre. Megy ez mint a karikacsapás !
Juhasz Róbert

2016. január 7. csütörtök 18:49

#108894

Kedves Miklós!
Egy telekre egy bejelentést lehet csak tenni? Ha egy telekre kettő lakóépületet akarunk tervezni külön épültetekben, akkor azt egy bejelentés alatt megtehetem? Lakóépület fogalmába beletartozik kettő épület is, vagy ekkor már építési engedélyt kell kérni?
JR
- Koós Miklós
  
  2016. január 7. csütörtök 18:57
  
  #108896
  
  Kedves Róbert,
  ha a telekre lehet két főépületet elhelyezni, és azok össz hasznos alapterülete 300 m2-t nem haladja meg, akkor véleményem szerint egy is elég volna, de a rendelet épületet és nem összes ÉPÜLET hasznos alapterületet említ, így inkább azt mondanám, hogy 2 bejelentés kell hozzá. Praktikusan akkor két külön ügyként kezelik (építési napló, ellenőrzés, használatbavétel…stb). A CSOK szerint egy épület is elég az igénybevételhez – ha ez egyáltalán felmerül – de akkor annak az épületnek szobaszámban és alapterületben meg kell felelnie a CSOK előírásainak.
456/2015 | a Magyar Építész Kamarának immáron 9 napja nincs állásfoglalása - koos.hu

2016. január 7. csütörtök 18:50

#108895

[…] 2016.01.05. koos.hu | 456/2015 | Mit tudunk eddig biztosan? […]
Nagy Imre (Szeged)

2016. január 8. péntek 07:21

#108902

Kedves Miklós!
Ez szerepel (még) a Kötelező-e a kiviteli terv? fejezet végén.
„A hozzászólók szerint a meglévő jogszabályok már eleve támasztanak kötelezettséget a kiviteli terv készítésére vonatkozóan, de fontos volna egzakt, jogi megfogalmazását, hivatkozását is megtalálni”
Harmadszor írom, hogy van ilyen:
191/2009 (IX.15) korm. rendelet “7. § (2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során (…) az építtető feladata:(…)
c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása.”
Ez egy általános megfogalmazású szabály. Engedély, engedélyező hatóság szavak ezen a jogszabályhelyen nem szerepelnek, vagyis lehet (és kell is) rá hivatkozni.
És a hozzászólásomban írt jogi levezetés szerint, az Étv. 33/A §-ban meghatározott épületek esetében:
(ha a fenti redelet 22.§ (3) bekezdést vesszük kalapul)
KIVITELI TERV (MINIMUM TARTALMA)= ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ, A 312/2012 KORMÁNYRENDELET 8. MELLÉKLETE SZERINT (a MÉK és MMK szabályzatai figyelembe vételével);
vagy
KIVITELI TERV (MINIMUM TARTALMA)= A 191/2009 KORMÁNYRENDELET 1. MELLÉKLETE SZERINT MEGHATÁROZOTT KIVITELI TERVI TARTALOM (a megértéshez és kivitelezéshez, annak ellenőrzéséhez szükséges léptékben, és tartalommal, a MÉK és MMK szabályzatai figyelembe vételével).
Mint részletesen megfogalmaztam, a hatályos jog szerint a kiviteli terv készíttetése, annak jogszabályban meghatározott tartalma független attól, hogy a bejelentési dokumentáció szűkített tartalmú, és így a kivitelezés ellenőrzésében az építésfelügyeleti hatóság csak a bejelentési dokumentációban foglaltakat ellenőrzi a 62.§ szerint (a részletesebb tartalmú kiviteli terv szerinti megvalósulást a műszaki ellenőr ellenőrizheti, opcionálisan).
Kérlek Miklós, gondold át; e fejezet második felét, valamint a bevezető 2.pontját ennek megfelelően át kellene fogalmazni. Ez a legproblematikusabb része ennek a „reformnak”, ezért nekünk az a dolgunk, hogy egyértelműsítsük amit lehet, a laikusok és a szakma számára.
- Koós Miklós
  
  2016. január 8. péntek 07:39
  
  #108903
  
  Kedves Imre, beletettem a kiviteli tervi fejezetbe. A bevezetés az csak az én véleményem
Varga Illés Levente

2016. január 8. péntek 10:27

#108913

Korábbi véleményemet némileg felülbírálva a HÉSZ be nem tartásának körülményeiről most az alábbi meglátásom van.

Az Étv. 33/A szerinti egyszerű bejelentést mindenütt be lehet nyújtani (így beépítésre nem szánt területen is), de a beépítésre nem szánt területen a HÉSZ minden pontját be kell tartani, mert a kivételezést az építési törvény csak az építési telekre adja meg (Étv.13.§ (2)).

És bár építési telken (de csak ott!) a HÉSZ betartása alól jelentős felmentést ad az Étv. 13.§ (2) pontja, de az OTÉK előírásai aló nem, így be kell tartani többek között annak 17. § (3), 19. § (2), 20. § (5) és 29. § (4) pontjait is, melyek éppen a különböző övezeteben lakás elhelyezhetőségét szabályozzák.
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 8. péntek 10:43
  
  #108914
  
  Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy a beépítésre nem szánt területen nincs építési telek, így a HÉSZ-t és OTÉK-ot teljes mértékben alkalmazni kell. (Például mezőgazdasági területen vizsgálni kell a lakóház építési lehetőségét.)
  
  És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ha egy szabályozási elem telekalakítási kötelmet írna elő a telekre, úgy szintén nem beszélhetünk építési telekről, ergó a HÉSZ alóli felmentések ott sem élnek. Majd csak az építési telek kialakítása után 😉
  - Koós Miklós
    
    2016. január 8. péntek 10:56
    
    #108915
    
    mindkét hsz-t beleírtam
- Varga Illés Levente
  
  2016. január 8. péntek 12:13
  
  #108919
  
  Szóval ez a „közösségi rejtvényfejtés” nagyon izgalmas, mindig újabb csavar jelentkezik. Egy kolléga most pl. azzal állt elő, hogy az övezeti besorolást is a HÉSZ írja elő. De ha ezt nem kell betartani, akkor 300 nm alatti lakás esetén nincsenek övezetek? Ha nincsenek övezetek, akkor … nem akarom befejezni a gondolatot.
  - Varga Illés Levente
    
    2016. január 8. péntek 12:37
    
    #108920
    
    Tovább gondolva mégiscsak … ha nincs övezeti előírás, akkor honnan lesz beépítési módj vagy építési hely, amit viszont figyelembe kéne venni?
    - Tóth Szilveszter
      
      2016. január 8. péntek 14:12
      
      #108922
      
      Illés! a levlistás levelemben ezt én is említettem nektek, hogy az övezeti besorolás is problémás, de én pl arra jutottam, hogy az a településszerkezeti terv / rendezési terv része, ami viszont nem melléklete a hésznek, hanem egy önálló dokumentum. ahogy a levélben is jeleztem, ez is csak újabb problémákat szül, mert egyes övezeti tervlapokon infopajzson szerepeltek beépítési mutatók, pl szinterületi mutató vagy zöldfelület, amit – ha szószerint értelmeznénk – be kell tartani, mert azt ott nem a hész írja elő, hanem a rendezési terv! elvben viszont a teljes eddigi hész-szöveget rá lehet írni a tervlapra és ugyanott vagyunk, mint voltunk.
    - Kiss Csaba
      
      2016. január 8. péntek 14:16
      
      #108924
      
      Kedves Levente!
      
      Építési telek az a telek ami az építési szabályoknak megfelelően kialakított.
      Építési szabályok a HÉSZ -ban vannak meghatározva minimális telekméret ,szélesség, mélység stb.
      amit szintén nem kell figyelembe venni 🙂 tehát marad az OTÉK
      30. Építési telek: az a telek,
      a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
      b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
      c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
      d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
      
      Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazása szempontjából viszont jelentősége van az építési telek elkülönítésének, mert annak értékesítése adóköteles. E törvény 259.§-ának 7. pontja szerint, építési telek az olyan
      
      a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
      b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
      
      A kérdés az hogy beépítetlen területnek kell lennie vagy lehet rajta épület?
      Mert ha nem lehet akkor csak üres telekre lehet egyszerű bejelentéssel építkezni.
      Kiss Csaba
    - Tóth Szilveszter
      
      2016. január 8. péntek 14:53
      
      #108929
      
      Ezt a levlistás levelemben én is említettem nektek, de én arra jutottam, hogy az övezeti besorolás a településszerkezeti terv / övezeti terv része, nem a hész-é, mert – bár csak én gondolom, de szerintem az külön dokumentum. és ahogy a levélben is, ez szüli azt a problémát, hogy ami beépítési mutató és előírás (szintterület, zöldterület) rá van írva arra a tervlapra, azt ha szó szerint értjük, be kell tartani. – talán :p
  - Döbröntei Imre
    
    2016. január 8. péntek 14:13
    
    #108923
    
    A törvény szerint építési telekre vonatkozik a HÉSZ részbeni alkalmazása, tehát építési hely és mód az van, csak az övezeti besorolást nem kell betartani, így majd „lakóparkok” alakulhatnak ki a sport, vagy mondjuk oktatási célra fenntartott területeken 🙁
    - Varga Illés Levente
      
      2016. január 8. péntek 14:52
      
      #108928
      
      Az övezeti BESOROLÁS határozza meg a BEÉPÍTÉS MÓDját (a szabályozási terv a HÉSZ melléklete, ott olvasod le, hogy melyik övezetben van a telek, s ez alapján keresed ki a szöveges részben a rendelkezések között a módot, százalékot, stb.), azaz ahhoz, hogy betartsd a BEÉPÍTÉS MÓD-ját, ahhoz be kell tartani a BESOROLÁS-t, amit viszont figyelmen kívül kell/lehet hagyni. Azaz ahhoz, hogy az előírt 4 pontot figyelembe vegyük, ahhoz minimálisan még egy 5. pontot is figyelembe kell venni, a BESOROLÁS-t, mert ugye ezt is a HÉSZ határozza meg, de ezt nem írja elő figyelembe venni … grrrr
      https://napitroll.hu/image.axd?picture=2014/09/orult_27181052973.jpg
  - Nagy Imre (Szeged)
    
    2016. január 8. péntek 14:25
    
    #108925
    
    Kedves Levente!
    Nem csoda, hogy nem folytatod…De ha megengeded, én igen. Alapprobléma ez, akárhogy csűrjük, csavarjuk. Amit írtál, elgondolkodtatott. ODA LYUKADTAM KI, HOGY JOGI KÉPTELENSÉG, hogy HÉSZ ügyben az Étv. módosítás ellentmond ugyanazon törvény „szellemiségének”. Egymás mellé téve, nyilvánvaló az ütközés:
    13.§ (2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek a) megengedett legnagyobb beépítettségét, b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, c) szabályozási vonalát és d) beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni.
    18. § (1) Építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.
    Vegyük észre, a VALAMINT mellérendeltséget fejez ki (szerintem) !
    Továbbá: van a törvény és van a helyi szabályzat, aminek megalkotása – a településfejlesztés településrendezés Ötv.-beli felhatalmazása alapján az önkormányzatok hatásköre. Az Étv § 13 (2) most bianco felhatalmazást ad az állampolgároknak, hogy a települések a tervszerű településfejlesztést-rendezést a HÉSZ révén ne érvényesítsék.
    TEHÁT ITT EGY SAJÁTOS HATÁSKÖR ELVONÁSRÓL VAN SZÓ.
  - Kiss Csaba
    
    2016. január 8. péntek 14:51
    
    #108927
    
    Kedves Levente!
    
    A törvény szerint építési telekre vonatkozik a HÉSZ részbeni alkalmazása.
    OTÉK
    30. Építési telek: az a telek,
    a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
    b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
    c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
    d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
    
    Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazása szempontjából viszont jelentősége van az építési telek elkülönítésének, mert annak értékesítése adóköteles. E törvény 259.§-ának 7. pontja szerint, építési telek az olyan
    
    a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
    b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
    
    Építési telek: az a telek, ami az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
    Az építési szabályok a HÉSZ-ban vannak amit ugye nem kell figyelembe venni 🙂 (minimális telekméret, szélesség, mélység stb )
    
    Amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
    Egyszerűsített bejelentéssel eszerint csak üres telekre lehet építkezni.
    
    Kiss Csaba
Kiss Csaba

2016. január 8. péntek 11:12

#108916

Kedves Miklós!
HÉSZ -t megkerülő épületek építése ellen van még egy lehetősége az önkormányzatoknak.
Bár ez elég durva lenne és nem hiszem hogy élni fognak vele.

1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről
Tilalmak
20. §119 (1)120 Az érintett területre
a)121 változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig,
b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhető el
ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése,
bb) a természet-, illetve a környezet védelméről szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében.
(2)122 A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat felülvizsgálatával együtt el kell végezni.
(3)123 A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről – a változtatási tilalom kivételével – a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket.
(4)124 A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot tájékoztatásul az érintett építésügyi hatósággal, és – amennyiben a veszélyeztetettség közigazgatási határon átnyúló – az érintett települési önkormányzattal is közölni kell.
(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik.
(6) A tilalmat az azt elrendelő megkeresésére – a változtatási tilalom kivételével – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(7)125 A tilalom nem terjed ki:
a)126 a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra,
b) a korábban gyakorolt használat folytatására,
c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá
d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra,
e)127 a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre,
f)128 tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények elhelyezésére szolgáló területre.
21. §129 (1)130 A helyi építési szabályzat készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.
(2) A változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.
22. § (1)131 A változtatási tilalom alá eső területen – a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével – telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.
(2) Az építési tilalom alá eső területen
a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák,
b) a bontási munkák,
c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák,
d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá
e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása,
f)132 tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények, építési tevékenységeinek végzése
kivételével más építési munkát végezni nem szabad.
Riba Zsolt

2016. január 8. péntek 14:45

#108926

a hozzászóló egyetértésével két kommentjét összevontam.

mi minősül új lakásnak?

A Pénzcentrumtól Hornung Ágnes információja szerint új lakásnak a 2008 júliusa után kiadott építési engedélyű, két éven belüli használatba vételi engedélyű lakások számítanak.
Az “új lakás” fogalma inkább a CSOK igénybevételéhez kapcsolódik, az egyszerű bejelentéshez az “új lakóépület” fogalmat használja az Étv. és a 456/2015 Kr. is, erre egyelőre nincs fogalommagyarázat.

A CSOK-rendelet (256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet) fogalommagyarázata szerint (1.§(1)):
“8. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,
b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó”

Hétköznapian: új lakás az, amit -alapoktól kezdve- újonnan építenek, vagy emeletráépítéssel/tetőtérbeépítéssel önálló lakásként kialakítanak; továbbá amit eladásra építenek, és ehhez az első magánszemély vásárló veheti igénybe a CSOK-ot.

A témában hivatkozott pénzcentrum-os keretek is a CSOK igénybevételének feltételeit tükrözik:
” 2. § (1)20 Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családok otthonteremtési kedvezménye) vehető igénybe Magyarország területén,
a) 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott
aa) építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez, vagy
ab) – a kérelem benyújtásának időpontjában – használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, összkomfortos új lakás vásárlásához,”
-de itt a használatbavétel időkorlátjáról (két év) nem esik szó.
Kiss Csaba

2016. január 8. péntek 15:09

#108930

Kedves Miklós!
A törvény szerint építési telekre vonatkozik !
30. Építési telek: az a telek,
a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi törvény alkalmazása szempontjából viszont jelentősége van az építési telek elkülönítésének, mert annak értékesítése adóköteles. E törvény 259.§-ának 7. pontja szerint, építési telek az olyan
a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.

A telkek kialakításának szabályait szintén a HÉSZ. szabályozza (minimális méret, szélesség, mélység. stb) amit nem kell ezután figyelembe venni 🙂

Amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
Vagyis csak üres telekre lehet egyszerűsített bejelentéssel építkezni.
Meglévő épület mellé engedélyt kell kérni mint a bővítésnél.

Kiss Csaba
Koós Miklós

2016. január 8. péntek 16:04

#108931

az biztos, hogy a rendeletet nem hozzáértők írták, de az is biztos, hogy most ezzel együtt rengeteg más csontváz is kiesett a szekrényből
HerrBert

2016. január 8. péntek 16:24

#108932

Kedves Miklós!

Egy fórumon már felvetettem a következő kérdést a közművesítettséggel kapcsolatban, de úgy gondolom, hogy itt is „elfér” :

Akkor pontosan minek is minősül az a telek közművesítettség szempontjából ahol:
– a villamos energia (gáz vagy távhő nincs)
– az ivóvíz
– a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi, vagy közcélú szolgáltatással történik?

Csak azért kérdem, mert sok olyan véleményt olvastam, hogy a gáz bevezetése nélkül nagy valószínűséggel nem lehet teljes közművesítettnek tekinteni a telket. Viszont ha azt nézem, hogy a részleges közművesített meghatározásnál szerepel az a kitétel is, hogy:

„a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik”

akkor nem lehet részleges közművesítettnek sem tekinteni.

Tekinthetjük ezt ex-lex állapotnak, vagy valamit nagyon rosszul értelmezek? Érzésem szerint az ellentmondást azonnal feloldaná, ha az „energia” szó meghatározásnál a zárójelben lévő három felsorolt dolog közül, csak egynek kellene teljesülnie a teljes közművesítettséghez, tehát vagy villamos energia, vagy gáz, vagy távhő.

Bemásolom ide a jelenleg hatályos jogszabályt:

8. §28(1) A közműellátás építési övezetenkénti mértékét és módját a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.
(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia,
bb) az ivóvíz,
bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban
történik;
- Koós Miklós
  
  2016. január 8. péntek 17:47
  
  #108936
  
  a szigorúan vett jog és a gyakorlat eddig sem fedte egymást 100%-ban. Az építéshatóságokkal kapcsolatban – nagyon kevés kivétellel – nekem jók voltak a tapasztalataim és az ehhez hasonló ügyekben az építési előadók kellően gyakorlatiasan álltak hozzá és terjesztették elő a döntést az aláírónak. Ahogy a bankban, a pénztárnál, a kórházban sem kötelező, hogy „kedvesen” bánjanak veled, emberileg elvárható és a rossz mellett nagyon sok a jó tapasztalat is. Az emberi hülyeség és rosszakarat ellen nem lehet jogszabályokat hozni és nem kell korruptnak lenni ahhoz, hogy egy jogszabályt értelmesen is lehessen alkalmazni. Mindezt arra írom, hogy többen jelezték, hogy ez a „gáz mizéria” a gyakorlatban mégiscsak megoldható.
  
  a javaslatod teljesen logikusan hangzik, remélhetőleg, akikre ez tartozik, eljut hozzájuk.
Koós Miklós

2016. január 8. péntek 16:30

#108934

Megjelent a MÉk közleménye
https://kooseptar.hu/2016/01/08/a-magyar-epitesz-kamara-elnoksegenek-kozlemenye/
Riba Zsolt

2016. január 8. péntek 16:33

#108935

A HÉSZ-betartással kapcsolatban:
Érdekes még az Étv. hivatkozása is az építménymagasságra, hiszen 2013.01.01. óta a fogalom az OTÉK-ban lecserélődött épÜLETmagasságra…
- Döbröntei Imre
  
  2016. január 10. vasárnap 20:15
  
  #108960
  
  Ahol nem készült új rendezési terv az épületmagasság „kitalálása” óta, ott a régi építménymagasságot kell számítani a rendezési tervben foglaltak szerint.
Cser Eszter

2016. január 9. szombat 12:52

#108948

A héten újabb problémák és kérdések merültek fel:
1. bejelentési eljárás esetén van jogutódlás??
2. Ha tavaly kaptunk építési engedélyt egy 150 m2-es családi házra, az építkezés még nem kezdődött el, de az építtető szeretné az egyik szobát nagyobbítani. Ekkor módosított építési engedélyt kell benyújtanom, vagy felejtsük el a megadott engedélyt és adjunk be egy bejelentési tervet?
3. Mi van akkor ha már elkezdte az engedély szerinti kivitelezést, lealapozott, és nagyobbítani akar? Módosított engedélyt adok be vagy bejelentési tervet?
Sajnos egyik hatóság sem tudott ezekre választ adni eddig.
- Döbröntei Imre
  
  2016. január 10. vasárnap 20:24
  
  #108961
  
  1. Fogas kérdés, talán ez is bejelentéssel módosítható, mint a műszaki tartalom.
  2. Szerintem mind a két út járható. Érvényben van az eredeti engedély, tehát módosítható is és új épület is létesíthető, amihez már bejelentést kell benyújtani.
  3. Szerintem ez egyértelműen építési engedély módosítás, bejelentéssel csak új lakóépület létesíthető, de amennyiben nem módosítani akar, hanem újat építeni, akkor bejelentés.
- Riba Zsolt
  
  2016. január 11. hétfő 15:52
  
  #108973
  
  Kedves Eszter,
  
  Én úgy értem a jogszabályt, hogy bejelentéssel csak a bejelentett építés módosítható. A jogerős építési engedélyben az is le van (kellene legyen) írva, hogy attól engedélyhez kötött tevékenységgel csak újabb jogerős építési engedély (módosított engedély) alapján térhetnek el (nem számítva ide a kivitelezési jogszabályban álló egyszerűsítéseket, amikor a FMV naplóban rögzítetten, nyilatkozattal eltérhet).
  Azaz bejelentéssel nem módosítható egy korábbi engedély, de kérhető helyette új; viszont megkezdett kivitelezés esetén csak újabb (módosított) építési engedély alapján szabad eltérni.
  
  A jogutódlásról: mivel nincs engedély, annak jogutódja sem lehet. Az építtető személyében történt változást talán az építési naplóban lehet rögzíteni…
  - Pető János
    
    2016. január 11. hétfő 16:07
    
    #108974
    
    Az e- építési naplóval kapcsolatban:
    
    Tavalyi Lechner Nonprofit Kft. állásfoglalás az építtető személyében történt változásról:
    A régi építtető által nyitott naplóban ugyan lehet jelezni, hogy új építtető lesz, de az új építtetőnek új e-naplót kell nyitnia, mert itt nincs lehetőség a névátírásra. Így aztán új e-főnapló is kell.
    
    Az külön kérdés, hogy a megkezdett építkezés e-naplóját aztán miként zárják le, ki és hogyan tud utána hozzáférni.
    ( de ez a probléma független az a 456/2015. rendelettől, mert korábban is fennállt)
Pető János

2016. január 11. hétfő 15:47

#108972

Még egy probléma merült fel (nyilván még rengeteg van)
Mi az eljárás, ha régészeti területen szeretnének építkezni?
Korábban be kellett vonni a területileg illetékes múzeumot.
Ez most szintén a tervezői felelősség körébe kerül, tehát a műleírásban említse meg?
Ez meg azért nem jó, mert nem a tervezőnek kell aztán helytállni és intézkedni, hogy a régészeti szakvélemény készüljön, esetleg a feltárás megtörténjen. Itt meg a kivitelező és felelős műszaki vezető felelőssége lép be?
Vagy ez építtetői felelősség marad? A végén a jegyyző emiatt nem adja ki a kész épületről a hatósági bizonyítványt?

Ha kiderül ez a hiány, ki és milyen jogcímen szakcionál?

Megannyi kérdés, ami a válaszok hiányában később súlyos szaknciókkal járhat.
Cser Eszter

2016. január 11. hétfő 23:09

#108988

Ma voltam egyeztetni egy Pest megyei településen. Lejtős terepen tervezek lakóépületet, az engedélyezéssel együtt eddig tereprendezési tervet is be kellett nyújtani. Tisztázni szerettem volna a bejelentési eljárás részleteit, mit szeretnének.
Egyértelműen kijelentették, hogy nyugodtan adjak be bejelentési tervet a jogszabály szerint, de készítsek hozzá egy tereprendezési tervet is és mellékeljem, mert ha ez nincs bent vagy ha beadom, de nem felel meg a helyi előírásoknak, akkor keresnek valamit amivel nem minősül bejelentésnek.
Ennyi…
Mivel fellebbezési jogom nincs, tudomásul kell vennem az elhangzottakat.
- Váradi Gábor
  
  2016. január 16. szombat 19:13
  
  #109030
  
  Kedves Eszter,
  a bejelentési dokumentáció helyszínrajzának része kell legyen a tereprendezés. Tehát nem teljesen jogszerűtlen a kérés, de a helyszínrajzon ábrázolt tereprendezésnek elég kell legyen. (…(c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata,
  növényzete,… ) Ez elég egyértelműen nem külön tervlap, hanem a helyszínrajz.
Németh László

2016. január 12. kedd 17:37

#109000

Azért az is elgondolkodtató, hogy az 1:200-as léptékű helyszínrajz egy falusi hosszú telek kapcsán akár A1 lapméretű is lehet. Mivel alá kell írni az építtetőnek is a tervet, ezért a többség nyomtatott formában fogja leadni a tervet digitalizálásra. Szegény építési ügyfélszolgálatosok, mit fognak szenvedni egy A/3-as szkennerrel!
456/2015 | Mi történt a rendelet megjelenését követő egy hét alatt? - koos.hu

2016. január 16. szombat 10:30

#109025

[…] A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelent és hatályba is lépett. […]
Riba Zsolt

2016. január 19. kedd 12:40

#109045

Sziasztok,
Nem tudom, nekem szúrt-e csak szemet a január 16-án hatályba lépett 1.melléklete az Étv-nek, ami az egyszerű bejelentés használatbavételéhez kiadott hatósági bizonyítvány igazgatási díját szabályozza.
Megdöbbentem. Véleményem szerint ez színtiszta rablás…
1. A bejelentéstől számított évek száma Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
2. 0-3 díjmentes
3. 3-4 200 000 forint
4. 4-5 400 000 forint
5. 5-6 600 000 forint
6. 6-7 800 000 forint
7. 7-8 1 000 000 forint
8. 8-9 1 200 000 forint
9. 9-10 1 400 000 forint

Azaz, akinek kevés a pénze, és elhúzódik az építkezés, annak a végén százezreket rántanak még ki a zsebéből…
És ugye, ha 10éven belül nem készül el, akkor el KELL bontani.
(Étv. 33/A. (2) Az (1) bekezdés szerinti épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől.
(3) Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az (1) bekezdés szerinti épületet, az elkészült építményt le kell bontani.)

Ez ellen még azt sem tehetjük meg, hogy mégis építési engedélyt kérünk, mert ugye az más hatály alá tartozik; jogszerűen a hatóságnak el KELL utasítania, és bejelentésre felhívni az építtetőt.
Lényeges pontokon változik az építési törvény (Étv.) - koos.hu

2016. február 29. hétfő 11:10

#109436

[…] 2016.01.05. koos.hu | 456/2015 | Mit tudunk eddig biztosan? […]