tervezés, aláírás szolga módjára

Mint minden szakmának, ennek is van árnyékosabb oldala, amit nem szokás reklámozni, senki sem büszke rá, de attól még létezik. Ez alatt azt kell érteni, hogy a terveken szereplő tervező nem maga tervezte az épületet,

• egyrészt, mert csak a nevét (pontosabban a jogosultságát) adta a tervhez, hogy az engedélyeztethető legyen.
  • [a] Ez történhet úgy, hogy valaki (építtető, az építtető ismerőse, rokona…bárki, de tervezési jogosultsággal nem rendelkező lényegében megtervezi az egész házat, annak részleteit, belső elrendezését, majd keresnek egy olyan jogosultsággal rendelkező építészt, aki hajlandó ezt (természetesen fizettség fejében) aláírni és sajátjaként beadni.
  • [b] de történhet úgy is, hogy egy jogosultsággal még nem rendelkező kolléga megtervezi és helyette írja alá.
  • [c] illetve van ennek legális módja is, amikor tervezőtársként szerepel a terveken a jogosultsággal még nem rendelkező (legtöbbször pályakezdő építész), ily módon legálisan szerepel a neve a terveken, ami számára azért fontos, mert a jogosultsághoz szükséges gyakorlati időt, pontosabban a gyakorlat helyét igazolni, a portfóliót pedig be kell mutatni a majdani jogosultsági bizottságnak.
• másrészt bármennyire is hihetetlennek tűnik, de van olyan tervező is, aki ugyan rendelkezik tervezési jogosultsággal, tervez is, de számára ez az egész csak egy egyszerű pénzkereset, tehát szinte hagyja, hogy a megrendelők lényegében kitalálják a házat, ő legfeljebb valamennyire összepofozza, hogy engedélyeztetésre alkalmas legyen, de igazából nem érdekli, hogy mi kerül ki a kezéből, egy dolog számít, minél rövidebb idő alatt minél több tervet kiadni.

A mások helyett történő aláírás természetesen mind a két változatban [a],[b] törvénytelen, és ha valakit rajtakapnak, akkor könnyen kamarai kizárás a vége, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem tervezhet (a tervezői jogosultság feltétele a szakmai kamarai tagság). Ez pusztán a dolog jogi része, azonban ennél fontosabb, hogy így miféle tervek kerülnek engedélyezésre ? Milyen lehetetlen szerkezeti megoldásokat alkalmazhatnak, rossz és átgondolatlan alaprajzok születhetnek, azon túl, hogy egy egész szakmát semmibe vettek?

Nem feltétlenül a pénz az egyetlen motiváció (mármint hogy ne kelljen annyit fizetni egy „rendes” építésznek), hanem az egyszerű nemtörödömség, a szakma semmibevétele, a „nekem ne hogy már egy idegen mondja meg, milyen házba lakhatom” mentalitása.

Persze mint mindenhez, ehhez is két fél kell és sajnos mindig vannak olyanok, akik erre kaphatóak.

A sorozat eddig megjelent részei:
1. saját „típusterv”-em van
2. tervezés, aláírás szolga módjára

Maradjanak velünk, mert hamarosan jön a következő rész:
3. ez az én házam – az öncélú formalizmus

ha nem akar lemaradni a folytatásról, iratkozzon fel az email értesítőre vagy az RSS csatornánkra.

[poll id=”18″]