Fogalommeghatározások | új sorozatot indítunk
Az egyszerű bejelentés kapcsán a felelősség egy jelentős része az építész tervezőkre hárult. Az elmúlt 1 év megtanította nekünk, hogy a szűken vett szakmánkon túl sokkal jobban bele kell ásnunk magunkat az építési jogba, ha a hatósági egyeztetések elmaradása miatt továbbra is jogkövetőek szeretnénk maradni.
Új sorozatot kezdünk, aminek a keretében fogalmak közösségi, szakmai tisztázására teszünk kísérletet. Minderre azért van szükség, mert a fogalmaink, amelyeken jogszabályok alapulnak, nem minden esetben egyértelműek, több esetben pontatlanok vagy éppen félrevezetőek.
Kifejezetten szakmai együttgondolkodást szeretnénk, mert ha eredményesen alakulnának a nagyító alá vett meghatározások, akkor azt terveink szerint a jogszabályalkotó figyelmébe ajánlanánk.
Az építési törvény mellett az OTÉK fogalomtárát vesszük alapul, hiszen e két jogszabály által használt fogalmakat alkalmazza többnyire a magyar építési jog. Persze ezeken túl is teszünk kísérletet olyan fogalmakkal kapcsolatban, amik nem szerepelnek e két fogalom gyűjteményben, mégis a mindennapi építésjogi környezetben nem nélkülözhetőek. A tervezett lista, amely folyamatosan változhat:
Étv-ben, OTÉK-ban nem meghatározott fogalom:
- illeszkedés szabályai
- legfelső zárófödém
OTÉK fogalomgyűjteményéből
- 6. Álmennyezet
- 15. Belmagasság
- 17. Bővítés
- 18. Bruttó alapterület
- 19. Csoportház / sorház
- 19. Csoportház / átriumház
- 22. Előlépcső
- 25. Erkély
- 27. Építési határvonal
- 33. Épületmagasság (Ém)
- 34. Építményszint
- 46. Hasznos alapterület
- 46a. Összes hasznos alapterület
- 48. Helyiség
- 51. Homlokzat
- 52. Homlokzatmagasság (Hm)
- 82. Loggia
- 88. Nettó alapterület
- 90. Olaszlépcső
- 91. Oldalkert
- 92. Oromfal
- 97. Padlószint
- 98. Párkánymagasság
- 104. Szabad belmagasság
- 120. Terasz
fogalommeghatározással kapcsolatos írásaink
Hozzászólások (7): megnézem
Koós Miklós
2017. március 12. vasárnap 14:34
rendben, de a jó meghatározás kiötlésében is kérek majd aktivitást, nem csak a kérdésfelvetésben 🙂
aranyil
2017. április 23. vasárnap 09:26
Tisztelt Koós úr!
ÖSSZES BRUTTÓ ALAPTERÜLET?! A CSOK-hoz bankunk ezt kéri, egy tetőtérnél hogyan lehet kiszámolni?
Az nem reális ha az alsó szintet alapul véve ugyan annyit számolunk a tetőtérre is.
Válaszát előre is köszönöm.
Koós Miklós
2017. április 23. vasárnap 13:18
A tetőtér 1,9 m-t meghaladó alapterülete + a hozzátartozó határoló külső szerkezet területe
Tóth Szilveszter
2017. április 23. vasárnap 21:59
Igazán nem kötekedésből – merthogy a bank tuti erre a számra gondolt – de valójában nem annyi, mint amit mondasz. Két dolog nem stimmel:
18. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.
tehát nem a 190nél nagyobb belmagasságú területek épületszerkezeteit kell hozzáadni, hanem az összes épületszerkezetet. ez célszerűen a térdfalat jelenti meg azt a faldarabot, ami a 190es vonaltól a térdfalig tart.
88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
tehát ráadásul a 190 alatti területeknek is van nettó területük (csak az majd nem lesz hasznos), szóval a bruttó alapterületbe bizony beleszámít az is. Elvileg így a szintterületbe is beleszámít, csak sok helyen kivételt tesznek, de a szintterület nem azonos a bruttó területtel. Ott egészen biztosan számolni kellene.
Szóval helyesen a tetőtér bruttó alapterülete bizony pont annyi, mint az alatta lévő szint bruttó alapterülete. Kivéve, ha az ereszt, mint vetületi alapterülettel amúgy kétségtelen rendelkező épületszerkezetet nem tekintünk számolandónak, mert akkor még több. További, hasonló vicces kérdésekből vagy tizet fel tudok még tenni, mint pl egy tetőteraszra szintén igaz, hogy számolandó.
(A Banknak ilyenkor szívem szerint visszakérdeznék, hogy lesz szíves definiálni, hogy mit ért bruttó alapterületen 😉 )
Koós Miklós
2017. április 29. szombat 16:48
szándékosan nem reflektáltam az ellenvetésedre, mert a fogalom meghatározások sorozat egyik lényeges eleme pont ez lesz. Mi több, annak örülnék a legjobban, ha ezt Te vállalnád fel.
Tóth Szilveszter
2017. április 30. vasárnap 00:45
Köszönöm a burkolt dicséretet, de ez nem a fogalommeghatározások körébe tartozik szerintem. Ráadásul az alapterületek témakör azért is érdekes, mert arról szerintem mielőtt bármelyiket is definiálgatnánk érdemes lenne tartani egy elvi vitát, hogy hányféle alapterületet érdemes definiálni. van-e értelme megkülönböztetni jogi oldalról a bruttó és a nettó területeket stb… az, hogy két bruttó és három nettó alapterület van és még az adószabályok is definiálnak kettőt (egyet ugye az áfához, egyet meg a csokhoz), az meg már vicces inkább, mint siralmas.
de konkrét leszek: a szintenkénti bruttó alapterületnek (főleg, hogy az építményszint fogalma sem egyértelmű) és a szintterületnek igazán semmi értelme nincsen. Ezek szerepét a nettó alapterület nyugodtan átvehetné és akkor már nettózni sem kellene , csak simán alapterületnek hívhatnánk.
vajon a bank milyen fontos információt fog megtudni a tetőtér bruttó alapterületéből, amit a nettójából nem tudott? Kevesebb lesz a kamat vagy a kezelési költséget fogják elengedni, mert hú ez a bruttó terület szép nagy? nem akarom a banki szakmát lekicsinyelni, de egészen biztos vagyok benne,hogy ez az adat soha, semmilyen további számításba, statisztikába és ügyben nem fog továbbmenni abból a rekordból, ahova ezt az adatbázisba feljegyezték, másszóval teljesen értelmetlen a léte.
Riba Zsolt
2017. június 26. hétfő 15:00
Remélem nem értettem félre, de bruttó és nettó, valamint hasznos alapterület fogalmak megkülönböztetésének van létjogosultsága, mivel egyazon befoglaló idomon (bruttó alapterület) belül a belső elválasztó/teherhordó szerkezetek méreteitől függően többféle nettó alapterületet is létrehozhatunk, és az 1,90 belmagasság alatti területek valóban kevésbé használhatóak, mint az afölöttiek.
Ezzel együtt a bank (de nem a szerencsétlen ügyintéző) hibájának tartom én is, hogy egy értelmetlen, a lakás megítélése szempontjából teljesen irreleváns adatot kérnek. Ilyenkor igenis fel kell venni a kesztyűt, és kérni a banktól az általa kért adat „szerinte helyes” definiálását…
Az meg a jogalkotó, és a jogot szubjektíven értelmező NAV hibája, ha nem az építési jogszabályok alapján definiálja (át, és nem újra) a fogalmakat… még akkor is, ha nem építésügyi szempontok alapján bírálnak el egy építményt. Ember/politikus legyen a talpán aki ebben rendet vág 🙂