156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet | A bejelentés és a kivitelezés módosított szabályai
Ismét egy un. saláta rendelettel módosították az építőipart érintő jogszabályok jelentős részét. A korábban várt, sokkal átfogóbb és mélyebb változások helyett kevesebb lett a változtatás, azok nagyobb része is az egyszerű bejelentés, mint új fogalom okozta koherencia zavarok kiküszöbölését szolgálják.
Azt látni összeségében, hogy a bejelentési dokumentáció, mint megoldás megmaradt, de továbbra is tudomásulvétel jellegű lesz, de a tartalma immáron műszaki szemmel is elvárható tartalmú lesz.
A bejelentési eljárás bevezetésének köszönhetően a hatósági engedélyezés jelentős részéből az állam kivonul, de legalábbis jóval kevesebb feltételt szab az építtetőknek, növekedni fog viszont az ellenőrzés fontossága.
Nagyobb hangsúlyt kap a megvalósítás, így az Étv-nek köszönhetően általánosan is kötelező válik a kiviteli tervek készítése, a tervezők felelőssége megnő. Az Étv. bevezette a kötelező tervezői művezetés fogalmát (csak a bejelentés esetén), így növekszik az építész kötelező részvétele a kivitelezésben, A bejelentési dokumentációhoz is tartozni fog egy egyszerűsített kiviteli tervdokumentáció, melynek szabályozását a MÉK-re és az MMK-ra bízta a jogalkotó.
Itt most csak felsoroljuk az érintett jogszabályok legfontosabb változásait, így ez a tájékoztató írás nem teljes körű. Akit részletesebben is érdekel, az kattintson az alábbi főcímekre egyikére, vagy a salátarendeletre.
változott a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK)
az OTÉK a mezőgazdasági területek beépíthetőségét szabályozó 29.§-a kiegészül egy (8) bekezdéssel:
(8) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet
További alpontokban a mezőgazdasági területek beépítésénél jellemző 3%-os beépítettséget mindenütt maximum 10%-ban korlátozza a jogszabály.
változott a 191/2009. (IX.15.) rendelet
- Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületeknél az építési területen, jól látható módon fel kell tüntetni az építkezés és az építésben résztvevők bizonyos adatait
- A módosítás meghatározza, kiegészíti a tervezési szerződés kötelező elemeit
- A rendelet szabályozza a szakági tervező szerepét
- A műszaki ellenőr építési napló használatakor (egyszerű bejelentésnél is) kötelező
- Az Étv. könnyített a szakmunka végzésének feltételein, ennek részletesebb szabályozása olvasható a jogszabályban.
- A jogszabály rendelkezik arról, hogy milyen esetekben kell kiviteli tervet készíteni.
változott a 312/2012. (XI.8.) rendelet
ami az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról rendelkezik. A rendelet egészébe integrálódott az egyszerű bejelentési dokumentáció, ezzel módosultak a vonatkozó ellenőrzési rendelkezések is.
változott a 266/2013. (VII.11.) rendelet
az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló rendelet szabályozza többek között a tervezési jogosultságot is. Az egyszerű bejelentés miatt ezt is pontosítani kellett:
A jogszabály részletesen szabályozza miket kell tartalmaznia kötelező jelleggel a tervezési programnak. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő – a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell
a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,
b) a tervezés előzményeit – előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,
c) az elvárt – az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb – követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,
d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,
e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,
f) a helyszín bemutatását,
g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,
h) az építményben üzemelendő technológiákat,
i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,
j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,
k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,
l) műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,
m) a szükséges szakági tervezők, szakértők körét,
n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,
o) a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit
változott a 456/2015. (XII.29.) rendelet
(arra a 2 hétre, amíg hatályba nem lép a 155/2016-os rendelet)
változott számos egyéb rendelet is
A jól ismert építőipart érintő jogszabályok mellett számos egyéb jogszabályt is érintenek a változások (van, ahol csak pontosításra kerültek korábbi meghatározások).
- az építésfelügyeleti bírságról szóló kormány rendelet 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet
- az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet
- az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
- az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet módosítása
- az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
Hozzászólások (48): megnézem
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 10:09
Lehet, hogy tévedek, de úgy értelmezem a 456/2015-ös változását erre a bő két hétre, hogy az új 155/2016-os szerinti anyagot kell feltölteni ÉTDR-ben az ép. hat. részére, aki vizsgálja, hogy hiánytalan-e, s ebben a két hétben feltöltött esetekben, úgy mint eddig, megtagadhatja a tudomásul vételt, és az ép.felügyelet tájékoztatását a benyújtott anyag hiányosságaira hivatkozva. Viszont elsejétől kezdve már nem tehet semmilyen észrevételt a beadott tervekkel kapcsolatban, csupán értesítési feladatot ellátó „postás” lesz. S ha valami hiány lesz, akkor majd ép.felügyeleti ellenőrzés keretében a tervezőn verik el a port, aminek anyagi vonzata is lesz bírság formájában, esetleges későbbi perekről nem is beszélve. Hacsak nem tudja magát igazolhatóan megvédeni.
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 10:35
bizonyára valamilyen jogtechnikai bigyó miatt kellett ezt az egész 456-ost 2 hétig még lélegeztetőgépen tartani. Mert egyébként semmi értelme igy. 2 hetet mindenki tud várni. Nem ettől lenne jogbizonytalanság, hanem attól az 5,5 hónap miatt, amit eddig el kellett viselni
Gábor
2016. június 14. kedd 11:15
Kedves Miklós!
Gratulálok a honlapjához, valóban naprakész információkat kaphatunk Öntől. Jól értem a ma reggeli írását, az e-naplóba kell feltölteni a kiviteli tervet? Nem az étdr felületre? Végigolvastam a jogszabályt, ám nekem ez nem volt egyértelmű. Ez esetben az építéshatóság nem is vesz részt a folyamatban? Hiszen ők az e-naplót nem látják, csak az étdr felületet? Kérdeztem egy ismerőst a gödöllői építéshatóságnál, ő maga sem tudta ma reggel, hogy mi lesz velük két hét múlva. Vajon nem is lesz rájuk szükség? Az e-naplóba feltöltjük a terveteket, és kezdődhet az építkezés? Mintha jegyet vennénk a buszra, megvesszük, felszállunk, és utazunk. Különös…
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 11:24
„1.§ (1) … egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg.”
a kiviteli terveket az e-naplóba kell feltölteni és valóban az építéshatóságnak csak annyi lesz a dolga, hogy a 15 nap alatt ellenőrizze és ha kell, értesítse a tulajdonosokat, ha nem ők építkeznek.
Az éphatosok rálátnak az e-naplóra, csak intézkedési joguk nincs, amennyire tudom. Mostantól az építésfelügyeletre lesz rálőcsölve a teljes ellenőrzés, így ha valaki pl. megszegi a HÉSZ-t, az építésfelügyelet bírságolhatja meg. Rosszabb esetben fennmaradási engedélyt kell kérni és akkor ismét az éphat kezébe kerül az ügy.
az egész 456-os cunamit kiváltó oka a „bürokráciacsökkentés” volt. Hogy ennek lesznek-e következményei az építéshatóságokon dolgozókra nézve, azt nem tudom.
Kiss Csaba
2016. június 14. kedd 11:29
Nem a tervezőket hanem az építtetőket szívatták meg rendesen.
A bírság számítást táblázatait érdemes átböngészni!
A tervezőt csak akkor bírságolják ha nincs jogosultsága nem köt szerződést vagy a kiviteli és az engedélyezési terv nincs összhangban. Normális tervezőnél ezek fel sem merülnek.
Tervezői művezetés esetén még lehet a rossz naplóvezetés esetén minimális bírság de ez hat db eseti bejegyzés megírásával kikerülhető.
A felelős műszaki vezető bejegyzi a naplóba hogy a kivitelező utasította , a kivitelező meg hogy mindent az építő kért így és ő figyelmeztette és a naplóban is jelezte hogy nem lehet és mentesülnek a bírság alól. Az építtető azt sem tudja mi az az e-napló nemhogy napra készen olvassa miket írnak bele. Az ellenőrzés után kap egy magas bírságot amit megpróbálhat perben behajtani évek múlva egy addigra régen felszámolt cégen. Korrekt műszaki ellenőrzés nélkül senki ne kezdjen el építkezni július 1. után.
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 11:52
„A felelős műszaki vezető bejegyzi a naplóba hogy a kivitelező utasította , a kivitelező meg hogy mindent az építő kért így és ő figyelmeztette és a naplóban is jelezte hogy nem lehet és mentesülnek a bírság alól.”
nem mentesül.
ha az építtető olyat kér, ami jogszabály ellenes, akkor azt az FMV akkor sem hagyhatja jóvá, ha az építtető minden felelősséget úgymond átvállal. Nem vállalhatja át, ezért van FMV. Szóval ez az egész alapjaiban a kivitelező szempontjából nem változott.
az építésznek megszűnik az éphat általi előszűrője. Eddig ha valamit benézett, akkor az engedélyezésnél általában kibukott, most nem fog, ergo itt egészen bizonyosan nő a felelőssége.
Abban viszont igazság vagyon, hogy nőtt az építtetői felelősség
Kiss Csaba
2016. június 14. kedd 12:10
Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása
Az R2. 2/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felelős műszaki vezetővel szemben megállapított, az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. pontja szerinti bírság a fővállalkozó kivitelezőt terheli, ha a felelős műszaki vezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményről a fővállalkozó kivitelezőt tájékoztatta, aki ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta.”
„(4) Az Étv. 40/A. §-ában meghatározott esetben a vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó
jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni és az építtetőt e tényről tájékoztatni. Ebben az esetben
a fővállalkozó kivitelező az 1. mellékletben foglalt táblázat 7., 10., 12–13. pontjában és a fővállalkozó kivitelező
felelős műszaki vezetője az 1. mellékletben foglalt táblázat 7., 12–13. pontjában meghatározott bírságtétel alól
mentesül és helyette a bírság az építtetőt terheli.”
Persze vannak amit nem lehet az építtetőre átterhelni de a tervezésből adódó dolgokért amit eddig az engedélyezési hatóság kiszűrt a tervezőt nem bírságolják a kivitelező és a fmv pedig egy nyilatkozattal kivonja magát a bírság alól .
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 12:17
persze, ez világos, de azért a legtöbb (szerencsés) esetben az FMV-t a kivitelező adja, ergo egy oldalon vannak.
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 13:01
Szerintem nem változott, hogy a tervezői hibából adódó felelősség és vagyoni kártérítés a tervezőt terheli, nem az építtetőt.
Másrészt a hivatkozott ÉTV 40/A §:
„40/A. § Ha az építtető vagy megbízott képviselője utasítása jogszabályt, hatósági határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni.”
Ilyen eseteben miért is nem az utasítást adó építtető lenne a felelős? Az utasítás megtagadása azt jelenti, hogy a kivitelező nem hajtja végre, s ha nem hajtja végre, akkor nyilván nem épül meg. De ha megépül akkor elvileg más csinálta, feltételezve, hogy a kivitelező nem csak papíron tagadta meg, s közben pedig megcsinálta.
A tervezőnek meg aztán, ha nem is tud róla, ami valószínű, akkor mi köze hozzá?
Gallusz
2016. június 20. hétfő 07:52
Polgári jogi értelemben a felelősség nem átruházható. Az építtető akár a rá kiszabott bírságot is átháríthatja -részben az fmv re, tervezőre, kivitelezőre akár a műszaki ellenőrre. Azonkívül, ha pl.a az fmv bejegyzi a naplóba, hogy jogszabálsellenes vagy szakszerűtlen vmi, de továbbra is részt vesz a kivitelezésben akkor kvázi tudatosan együttműködik a jogszabálysértésben, szakmai elvek megsértésében….
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 14:06
A Kamara honlapján pedig sehol a Közgyűlés jegyzőkönyve, sehol a szabályzat, pedig:
„6. melléklet a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez
1. melléklet a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás
II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.”
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 14:35
nem reklámozzák, de fent van, csak eldugva:
https://www.mek.hu/media/files/2016/kuldottgyules/20160527/MEK_20160526_kuldottgyules_helyszini_kiosztas.pdf
Szabó Adrienn
2016. június 14. kedd 15:05
Valószínű, hogy ez lesz, de a hivatkozott anyag címében benne van, hogy csak tervezet. Szerződésmintára is szükség lenne, vagy mindenki külön-külön csináltassa meg?
Varga Péter
2016. június 14. kedd 15:05
Bocsánat, annak a dokumentációnak az a címe, hogy helyszíni kiosztás, és tele van firkálva. Az eltelt idő alatt nem lehetett egy rendes dokumentációt készíteni? Ha én ilyen dokumentációt készítenék…
Varga Illés Levente
2016. június 15. szerda 08:10
Tegnap a kamara FB-on is, hírlevélben is szétküldte:
https://www.mek.hu/media/files/2016/jogszabalyok/Terv_muszaki_tartalma_%2B_tervezoi_muvezetes_szabalyzat_300_m2_alatt20160527_veglegesitett0614.pdf
Szabó Adrienn
2016. június 14. kedd 15:10
Megtaláltam a szabályzatot a kamara honlapján: https://mek.hu/media/files/2016/jogszabalyok/Terv_muszaki_tartalma_%2B_tervezoi_muvezetes_szabalyzat_300_m2_alatt20160527_veglegesitett0614.pdf
Erről az oldalon érhető el: https://mek.hu/index.php?link=156-155_2016__VI_13_kr
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 15:27
Szuper! De simán kiindulva a mek.hu-ról, hogy találod meg? A kiosztott verzióról küldött egy linket kb egy hete az Elnök úr, de nekem ma a böngészőm mint nem létező linket dobta vissza.
Én sem a küldöttgyülési jegyzőkönyvek, sem a szabályzatok között nem találtam.
És még mindig nem találom …
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 15:32
például a közgyülésről szóló tudósítás egyik képe (https://mek.hu/media/images/2016/05/002.jpg) itt van, egy bizonyos „media” nevű alkönyvtárban, mint az a bizonyos szabályzat, ahogy látom, de az oldalról nálam nincs média felíratú gomb, hogy tovább menjek abba az irányba.
Szabó Adrienn
2016. június 14. kedd 15:37
mek.hu, menüsorban: Jogszabályok, alatta: Jogszabályfigyelő, baloldalon a Tájékoztatások alatt a legfelső hivatkozás.
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 15:38
Közben, köszönve az útmutatást megtaláltam a „Jogszabályok”/”Tájékoztatások” útvonalon.
Na persze, a létrehozás idópontja: 2016-06-14 14:11:00,
amit nyilván nem találhattam meg 2016. június 14. kedd – 14:06-kor, s elötte pár perccel sem, amikor kifogásoltam a MEK fórumon is. 🙂
Tóth Szilveszter
2016. június 14. kedd 15:53
Ők is csak éppen most tették ki. Volt egy olyan félmondat, miszerint a kormányrendelet ismeretében véglegesítik majd, szerintem ezért váratott ez magára kettőig, de őszintén ezt most inkább gyorsnak érzem / bár nem olvastam el még, hogy a kiosztotthoz képest mi változott.
Kiss Csaba
2016. június 14. kedd 16:00
A kamarák csak az egyszerű bejelentés esetén szabályozzák a kivitelezési dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságát ,engedély köteles kivitelezés esetén pedig nem . Ebből szerintem később sok probléma keletkezik. Például egy esetleges fennmaradási engedély esetén az addigi kiviteli tervek mehetnek a kukába és egy másik dokumentációt kell készíteni addig az építkezés áll.
Aki nem hitelből építkezik az jobban jár ha engedélyt szerez mondjuk egy kerti szerszám tárolónak, szállásépületnek vagy irodának álcázott lakóháznak majd egy rendeltetés változással lakássá minősíti a kivitelezés után és már meg is kerülte az egész szabályozást, bizonyos méret alatt az egész kiviteli tervet. Vagy épít előbb egy garázs, pincét vagy egyéb melléképületet amit később megbővít egy lakással és nem kell tervezői művezető vagy bontani ha nem készül el 10 év alatt.
Szabályozni próbálnak egy részterületet ahelyett hogy az égésszet rendbe tennék csak növelik a káoszt.
Szabó Adrienn
2016. június 14. kedd 16:09
Ha a lakóépületnek van egy része, ami nem lakás, hanem valamilyen más funkció, akkor mi a helyzet? Hol van az vajon szabályozva, hogy ilyenkor kell-e építési engedély?
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 16:20
ha az összes hasznos alapterület nem nagyobb mint 300 m2, ha új és legalább 51%-ban lakóépület, akkor minden olyan, mintha lakás lenne.
OTÉK Fogalommagyarázat:
„78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.”
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 21:47
Ez így szerintem nem igaz, ugyanis:
1. https://mek.hu/index.php?link=Magyar_Epitesz_Kamara_Utmutatoja_az_epiteszeti_muszaki_dokumentacio_tartalmi_es_formai_kovetelmenyeirol (2015-04-23)
„A jogszabályalkotó az Építészeti-Műszaki Dokumentáció (ÉMD) tartalmi követelményei tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe utalta a vonatkozó szakmai követelmények megállapítását a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 8. sz. melléklet II. rész 8. pontjában:
8. E rendelet keretei között az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szakmai követelményeket megállapító – a kamarai honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló – Szabályzatait figyelembe kell venni.”
Az Útmutatót a MÉK 2015.04.09-i Küldöttgyűlése a 28/2015. (04.19.) sz. MÉK kgy határozattal fogadta el.
2. https://mek.hu/index.php?link=MEK_Mintaterv_dokumentacio (2014.12.13.)
Varga Péter
2016. június 14. kedd 22:34
Kedves Lajos, szerintem keversz dolgokat. A mintatervek az általában a tervezésre vonatkoznak. A bejelentési eljárásra a szöveges anyag vonatkozik, ami mátol hatályos.
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 23:28
Nem keverem, hanem erre az állításra válaszoltam, s a mintaterv a 2. pontban volt egyébként:
„A kamarák csak az egyszerű bejelentés esetén szabályozzák a kivitelezési dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságát ,engedély köteles kivitelezés esetén pedig nem .”
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 23:43
Másrészt úgy gondolom, sőt nekem úgy tűnik, mintha a szöveges részek mellet tervlapokat is kellene beadni, -az pedig óhatatlanul tervezést is feltételez-, mint tervezés dokumentálását, tehát akkor a mintatervekben foglaltakat is valószínűleg figyelembe kell venni a kamarai tagnak, vagy tévednék, vagy lehet, hogy régimódi vagyok? 🙂 Lehet, hogy kötelező kommunikációs tréningeken is részt kellene vennünk, hogy ugyanazon szavakon ugyanazon fogalmakat értsük lehetőleg?
Pető János
2016. június 14. kedd 23:30
Most akkor MÉK szabályzat szerint mi van június 14. és június 30. között?
Ez minek keverték bele a MÉK szabályzatba, amikor az csak július 1. után érvényes? Egyáltalán, ilyen szöveget fogadott el a közgyűlés?
Erről az egészről nekem az a véleményem, hogy egy alapvetően jó célt, az egyszerűsítést úgy próbálják elérni, hogy kerülőutakat jelölnek ki.
A célhoz a legrövidebb úton kéne eljutni.
De ez így toldozgatás. foltozgatás, bár valaki direkt szereti a patchwork-öt.
Fürdős Lajos
2016. június 14. kedd 23:47
Nekem egyértelmű, másrészt hol van a MÉK szabályzatban, hogy július 1. után (azaz július1-én még nem) érvényes. Ma délután kb. 15:00 körül még az szerepelt, hogy hatályos 2016. június 14-től. Megint lemaradtam valamiről?
Pető János
2016. június 17. péntek 09:04
Igen, köszönöm, sajnálattal szembesültem vele.
Szerintetek van értelme (haszna, előnye) július 1. előtt még a „hagyományos” módon megtenni a bejelentést, vagyis az ÉTDR-re feltöltve várni az ép. hatóság befogadó nyilatkozatát?
A elkészítendő tervek tartalma már most is azonos, vagy éreztek különbséget?
Azért kérdem, mert van kettő előkészített tervem a 456 rend. június 14-e előtti állapota szerint, de most ki kell egészítenem.
Érzek némi különbséget, mert a 456-os elején még egyszerű bejelentési dokumentációról beszél továbbra is, aztán a mellékletben már kiviteli dokumentációról.
Július 1. után már egyértelműen kiviteli dokumentáció nevű terveket kell majd feltölteni az e-naplóba.
Tehát érdemes még ebben a szűk két hétben sietni?
Koós Miklós
2016. június 17. péntek 09:27
ha valamiért nem fogadják be, akkor hiába nyújtottad be, nem hivatkozhatsz rá, mint egy építési engedélyezési eljárásnál. Ha nincs tudomásulvétel, akkor hiába.
Fürdős Lajos
2016. június 17. péntek 16:28
„(3) A bejelentés mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmát az 1. melléklet határozza meg.”
„1. melléklet a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:”
Május 13-a óta az ÉTV szerint kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció az egyszerű bejelentés melléklete. Tehát július1-ig és után is két kormányrendelet van és lesz, ami meghatározza a kivitelezési dokumentáció tartalmát, az egyszerű bejelenés esetére. Irom ezt azért, mert ma kaptam e-mailben választ egy korábban feltett kérdésemre a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztályától amelyben írtak szerint :
„Tájékoztatom, hogy június 13-án (hétfőn) megjelent a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet. A rendeletek az egyszerű bejelentés intézményének bevezetése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján korrigálják az észlelt problémákat.
Ami a törvény és a kormányrendeletek hatályba lépése közötti időszakot illeti, az egyszerű bejelentés benyújtásához szükséges dokumentációt a mindenkor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. Az új kormányrendelet hatályba lépéséig terjedő időszakban a hatályos törvény és hozzá a hatályos kormányrendeleti szabályozás az irányadó. A benyújtandó dokumentációk körét ezen időszakban a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivitelezési dokumentációra vonatkozóan az új szabályok hatályba lépéséig az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályoknak kell megfelelni.”
Azaz mintha nem létezne, bár utal rá, a 456-os módosítása június 14-től július 1-ig. Én úgy gondoltam, hogy ebben a két hétben már egyértelműen a 155/2016 szerinti dokumentációt „kell” használni, hiszen a 456-os módosítása ugyanazt tartalmazza, s nem a 191/2009 szerintit.
Pető János
2016. június 18. szombat 16:55
Köszönöm, sajnos én is inkább így értelmezem, de reméltem, hogy tévedek.
Varga Péter
2016. június 18. szombat 18:47
A beidézett érvelés nem állja meg a helyét. A 191 kiviteli terveire vonatkozó hivatkozás alaptalan. A MÉK szabályzat rendelkezik az egyszerűsített kivitelezési terv tartalmáról és hatályos júni 14-től.
Az szívás, hogy valóban el kell készíteni a 456 szerinti bejelentésit, és mellé tölteni a kivitelit is július 1-ig.
varga péter
2016. június 19. vasárnap 12:59
Bocsánat, rosszat írtam.
június 14-30 között a bejelentési dokumentáció, júli 1 után a bejelentéshez szükséges kivitelezési terv azonos, a MÉK Szabályzata szerint dokumentáció. ((A Szabályzat tartalmazza a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új
lakóépületek az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti
egyszerű bejelentéséhez és a kivitelezéséhez szükséges, 2016. június 14-30. között a
456/2015. (XII. 29.) Korm. r. 1. melléklete szerinti, 2016. július 1-től a 155/2016. (VI.
13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti tervdokumentációjának alapkövetelményeit,
valamint a tervezői művezetés szabályait. A Szabályzat alapján készített
tervdokumentáció lehetővé teszi a fentieken túl a megfelelő építésfelügyeleti
ellenőrzést))
atus
2016. június 15. szerda 10:46
A 312/2012 korm.rendben megszűnt a bontás tudomásulvételéről szóló rész és a bontás engedély és -tudomásulvétel nélkül végezhető tevékenységek melléklete; viszont nem változott a bontási engedélyhez kötött tevékenységek köre.
Most akkor hogyan lehet bontani???
cyporka
2016. június 16. csütörtök 15:38
Engedély és bejelentés nélkül bontható (kivéve ugye műemlék, zártsorú… stb.)
Kiss Csaba
2016. június 23. csütörtök 16:52
A bontás kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.
1 m mély alapja általában minden épületnek van !
A kivitelezési dokumentáció tartalma: 1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm.
1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait.
2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.
3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók.
Amennyiben kizárólag bontásról van szó szerintem a következő dokumentációt kell készíteni a bontandó épületről és azt az e-naplóba feltölteni. A napló készenlétbe helyezését az építésfelügyelet látja és 8 napon belül megtilthatja a bontást. Majd a 16. napon lehet elkezdeni bontani.
1. mellékletből a következő pontok:
1. Építészeti munkarész …
7. Környezetvédelmi munkarész …
9. Részletes, minden szakágra kiterjedő tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással….
12.323 Bontástechnológiai munkarész
A munkarész tartalmazza
12.1. a veszély elhárítását és bontás utáni állagvédelmet is megoldó tartószerkezeti műszaki leírást,
12.2. a bontástechnológiai műszaki leírást,
12.3. szükség szerint segédszerkezetek és állagmegóvó szerkezetek terveit.
+ biztonsági és egészségvédelmi terv.
Fenyvesi Péter
2016. július 26. kedd 23:43
Sok régi épületnek van csupán 70-80 cm mély alapja.
Akkor ezek ha nem nagyobbak nettó 500 légm3-nél, és nem nagyobb az épületmagasságuk, mint 5 m, abban az esetben még a lakóépület is bontható engedély és bejelentés nélkül? Még az ikresen összeépített, vagy zártsorú is?
Fenyvesi Péter
2016. július 26. kedd 23:53
Illetve az összeépített nem? Nem találom a vonatkozó §-t. Miklós Te biztos séróból.
Köszönettel: F.P.
Fürdős Lajos
2016. június 16. csütörtök 14:07
Nekem csak most tűnt fel, hogy a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletben szerepel a „számított tervezési érték” fogalom!
„1/B. § Az építésfelügyeleti bírságot – a (2) bekezdés szerinti eltérésre tekintettel – az 1. mellékletben foglalt
a) …
b) táblázat 5. pontjában a kivitelezési dokumentációt készítő építészeti-műszaki tervezőre (a továbbiakban: tervező) vonatkozóan meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződésben megjelölt tervezési díj, ennek hiányában a tervezett építmény, építményrész vagy építményszerkezet Épbír. 3. § (3) bekezdése szerint számított építményértéknek a 3%-a (a továbbiakban: számított tervezési érték)”
Varga Péter
2016. június 16. csütörtök 14:52
Kedves Lajos, ugye az is feltűnt, hogy a tervező bírságolása egyszerűsített bejelentési eljárásnál gyakorlatilag nem értelmezhető: 1. ép. eng és kiviteli terv nincsen harmóniában 2. Nincsen kiviteli terv. Ami meg hát nem lehet, hiszen akkor eljárás (építés) sincsen. A hiányzik ez-meg az sem büntetési tétel, mert a kiviteli terv tényleges tartalma (léptéke, tervlapok, stb) a tervezési szerződésben rögzített, azaz az építtető/tervező pjt szerződésének tartalma. Azt is érdemes felfogni, hogy az építtető kiviteli terv tényleges megléte esetén tud csak építeni. Szakszerűtlenség és jogszabályi megnemfelelés az Pjt kártérítés, nem büntetési tétel.
Fürdős Lajos
2016. június 16. csütörtök 15:15
Kedves Péter! A hozzászólásom lényege az, -az egyszerű bejelentési eljárástól teljesen függetlenül-, hogy létezik egy kormányrendelet, ahol szerepel konkrétan tervezői díj meghatározás, gyakorlatilag összegszerűen. Nem csak általánosságban.
Másrészt sokadszor leírom, de nyilván nem utoljára, hogy a jogszabályban NEM kiviteli terv, hanem KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! szerepel. Így az általad említett helyeken is. Ebből következően igenis értelmezhető most már (2016.05.13-tól mindenképpen) egyszerű bejelentés esetén is a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklete táblázatának 6. sora (Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül), másrészt a rendelet nem csak a 300m2 lakásterület alatti lakóépületekre vonatkozik, tehát ezen melléklet 5. sora érvényes, csak nyilván nem vonatkozik az egyszerű bejelentés alá eső esetekre, de például egy színház esetében értelmezhető.
Továbbá nem csak az engedélyezési dokumentáció tervezője tervező, hanem a kivitelezési dokumentáció tervezője is és nyilvánvalóan az a bizonyos 3% a kivitelezési dokumentáció (adott estben kiviteli terv) tervezőjére vonatkozik. Kérdés az hogy mi van azokban az esetekben, ahol engedélyezési eljárás van, és az eng. terv működhet kivitelezési dokumentáció részeként, de ilyen irányú felhasználásra nincs tervezői szerződés?
Varga Péter
2016. június 16. csütörtök 15:27
Igen, elcsúsztunk egymás mellett. A 191 hatálya alá eső (ép. eng.) rendelkező projekteknél a beruházó (építtető) szerintem is el tudja dönteni, hogy 3%-ért rendel-e tervet, vagy nem, neki további problémája ezzel már nem lesz. A 155 hatálya alatti építkezéseknél ez a büntetési tétel nem keletkezhet a tervező és beruházó felé, mert ha nincs kivit… terv, építés sincsen.
Én erre gondoltam. (a 155 rendelet hatályba lépése közötti 2 hétben persze igazad van 🙂 )
Fürdős Lajos
2016. június 16. csütörtök 15:33
ok 🙂
Fenyvesi Péter
2016. június 17. péntek 15:06
Én meg csak kapkodom itt a fejem, próbálom felfogni, amit tanult kollégáim már kiolvastak ebből a jogszabálydzsungelből, pedig dolgoznom kellene a folyó munkáimon. Gondolom, nektek is.
Csókoltatom egyúttal a jogszabályokat sikeresen egyszerűsítőket. Várom az újabb módosításokat, és a meghívásokat nagyon hasznos továbbképzésekre, amiken megtudhatom, hogy az előadó szerint aznap éppen hogy kellene értelmezni a jogszabályokat. Ha újrakezdem, továbbképzőnek megyek.
191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (Épkiv) - koos.hu
2017. január 8. vasárnap 11:30
[…] 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet | A bejelentés és a kivitelezés módosított szabályai – koos… […]