Az építőipari kivitelezési tevékenységet és a kiviteli tervdokumentációval kapcsolatos előírásokat szabályozó 191/2009. (IX.15.) rendelet soron következő változásait ide gyűjtjük össze, hogy egységesen, egy helyen lehessen nyomon követni

***

2016. december 28-i változások:

a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet salátarendeletként számos fontos építőipari jogszabályt egyszerre módosított, ezek közül a 191/2009. (IX.15.) rendelet-et is. Aki szeretné összevetni a most érvényes rendeletet a korábbival, itt megnézheti ( 2016.11.05-i állapot). A módosítások száma elég nagy, ezekből csak a legfontosabbakat gyűjtöttük ki:

A műszaki ellenőr is lehet tervezői művezető

A kötelező tervezői művezetésre vonatkozó minisztériumi állásfoglalás is érintette ezt, immáron belekerült a jogszabályba is. A rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet.

(2) A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik.”

Jelentősen módosult, hogy mi végezhető kivitelezési dokumentáció alapján

A rendelet 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető)

„b) az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet – , amely esetében

ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,

bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,

bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,

bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,

be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,

bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,

bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A”,

bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint”

Vagyis, ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépület támaszköze legalább 540 cm (illetve a fenti b) alpontjai közül bármelyik megvalósul), akkor a 22.§ (1) -(3) bekezdése szerint TELJES KÖRŰ kiviteli tervet kell készíteni minden szakágban, vagyis a tartószerkezeten túl épületgépészeti és épületvillamossági szakágakban is. Ez már nem “rendszerterv”, hanem valódi szakági kiviteli terv tervlapokkal, számításokkal, műszaki leírással és költségvetési kiírással.

Bármilyen furcsa is, hogy miközben eltörölték a gépészeti és elektromos terveknél a teljesítmény alapú kötelezettséget a kiviteli tervek készítését illetően, jelenleg attól függ, hogy kell-e épületvillamossági terv, hogy pl. az épület tartalmaz-e “a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt” (22.§ (1) b-c) alpontjai…). Ha ezt valaki furcsának találja, forduljon az MMK-hoz. Ők remélhetőleg értik.

A rendelet 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek (és ez talán a legfontosabb változás az egész rendeletben):

„(2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

a) megnevezését,

b) helyzetét, méretét, mérettűrését,

c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,

d) minőségi követelményeit,

e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint

f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

(3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része

a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű

aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,

ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,

b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,

c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,

d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.”

Vagyis többek az épületgépészeti és az épületvillamossági terv immáron kötelező része a kiviteli dokumentációnak és nem teljesítményhez kötött.

Megszűnt a szakágak korábbi kötelező tervtartalma

Korm. rendelet 1. melléklet I. pontja a következő 7. alponttal egészül ki:

„7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.”

Ez az a szabályzat, amit a MÉK immáron 8 éve nem képes kidolgozni és nem képes megfelelni a jogszabályi követelménynek. Bár látva az egyszerű bejelentéshez készült MÉK-MMK szabályzatot, talán ez nem is olyan nagy baj.

A fentiekkel összefüggő fontos változás, hogy megszűnt az 1. sz. melléklet II. fejezete, amely részletesen szabályozta, hogy az egyes szakágaknak pontosan milyen terveket kell elkészíteni. Ez olyan fontos, aminek a jelentőségét nem elég hangsúlyozni. Ez szorosan összefügg  a rendelet megváltozott 22. §-val, miszerint nem formai, alaki előírásokat tesz a jogszabályalkotó, hanem a követelményeket írja elő és a szakszerű megvalósításhoz szükséges tervek meghatározását a felelős tervezőre bízza. 

Nem részleteztük az összes változást, ezért a teljeskörűség érdekében erősen ajánlott a teljes rendeletet áttanulmányozni.

kiviteli tervvel kapcsolatos írásaink

további írásaink a 191/2009 rendeletről

ismertetők a legfontosabb építőipari jogszabályokról

Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen