Lakóház építtetőknek a tervezési programról
A tervezési program viszonylag új intézmény az építészeti tervezési gyakorlatban. Ezt jól jelzi az is, hogy általában az építtetők nem ismerik, de a tervezők jelentős részének is téves fogalma van róla.
Egyik ilyen tévedés, hogy sok tervező azt gondolja, a tervezési programot az építtető készíti, amiben leírja az elképzeléseit. A másik ennek lényegében az ellentéte, miszerint a tervező írja le, hogy szerinte az építtetőnek mire van szüksége. Mielőtt részleteznénk, mi is a tervezési program, egy dolog előre biztosan kijelenthető, a tervezési program az építtető és a tervező által közösen készített dokumentum, amiben megállapodnak a tervezési feladatról és annak feltételeiről.
A tervezési program kötelezően készítendő dokumentum, amit több jogszabályi hely is nevesít, ill. utal rá. Érdemes végignézni, hogy a törvények, rendeletek milyen kötelezettségeket rónak a tervezőre, ugyanis ezekből levezethető, hogy a tervezési programnak mire kell kitérnie.
- Polgári Törvénykönyv (Ptk.).
A Ptk. 6:251. § [A tervezési szerződés] határozza meg a tervezési szerződés szempontjait és egyben a tervező kötelezettségeit. Ezek az alábbiak.
„(1) Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
(2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.
(3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.
(4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.”
Ezek a feltételek első olvasatra teljesen természetesnek tűnnek, de vannak olyan részek, amik mégis magyarázatra szorulnak, ezeket emeltem ki a szövegben.
20160317-tervezesi-program
Hozzászólások (5): megnézem
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. március 18. péntek 06:50
Ezért a cikkért kellet ma kinyitni az internetet! 🙂 Köszönjük István, nagyon jó lett! Rengeteg hasznos dolgot összefoglaltál! Ez kötelező olvasmány lesz a kollégáimnak is. De ne aggódj, lesz, aki ezt is megfikázza majd!
atus
2016. március 18. péntek 07:19
266/2013 kormány rendelet 16. § írja le a minimális tartalmát.
Huszti István
2016. március 18. péntek 10:42
Kedves Atus!
Attól tartok, nem kattintott a piros szövegre (talán mások sem). Az írásban külön idéztem a 266-os adott paragrafusát és szerény lehetőségeim szerint elemeztem is.
Laikus
2016. március 18. péntek 19:25
Hasznos dokumentum, köszönjük!
Daidalos
2017. január 13. péntek 22:50
Ez akkor is perek sokaságát jelentheti. Legfeljebb megnyeri az építész-ha megnyeri. A gazdaságossá megítélése nem egyszerű, ahhoz pontosan definiálni kellene annak fogalmát a szakmai nyelvben. Ennél is ingoványosabb talaj a költségkeret. Magyarországon az építéskivitelezés szabadáras, a kivitelező és az Építtető alkuja határozza meg az épület árát. Tervezési fázisban ez legfeljebb becsülhető, mondjuk egy tételes költségvetés esetében a normagyűjtemény szerinti árakból. De még ehhez képest is jelentősen eltérhetnek az ajánlatok. A tervező nem tehető felelőssé ezekért az eltérésekért. Talán a KSH éves kiadványa szerinti, regionálisan differenciált m2 árat kellene alkalmazni a lakóépületeknél, de úgy, hogy ezt közöljük is a szerződésben. Én elég sok árazott költségvetést csinálok (kizárólag tételeset), általában nem nagy hibával, de láttam már hajmeresztő dolgokat így is. Egy fiatalabb, tapasztalatlanabb kollégától nem várható el még a pontos kiírás elkészítése sem, nemhogy a jó árazás.