Tárgy: az építéshatósági ügyintézés gondjaival kapcsolatos írásbeli tájékoztatás

Tisztelt Polgármester Úr!

A 2004. évi CXL törvény (Ket.) kimondja

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.

(3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

Volt egyszer egy építéshatóság, amely a fentiek alapján járt el, melynek előadói emberként álltak az ügyfelekhez, igyekeztek segíteni, ha kellett ésszerű kompromisszumokkal is, nem a hatvanadik napon adták ki az építési engedélyt, nem kértek be fölösleges iratokat, nem javíttattak csak azért is terveket, vagyis úgy jártak el, ahogy el kell járnia egy építéshatósági előadónak.

Köszönhető volt ez talán annak, hogy mindannyian jó pár éve dolgoztak már előadóként, szakmai és emberi hozzáállásuk maximális volt, köszönhetően talán a hasonlóan gondolkodó vezetőiknek is. Vizsgálgatták őket, (II fok, ügyészi felülvizsgálatok, külön megbízás alapján független szakértői csoport), de hibákat, hiányosságokat, jogszabály-ellenességet csak elvétve találtak.

Tehát ment minden, úgy ahogy a jogszabályok előírták, megfűszerezve egy kis emberséggel, pozitív hozzáállással. Az elmúlt években nem igazán fordult elő, hogy a hiánypótlási felhívás a beadástól számított 10 napon belül nem írták volna ki, és az építési engedély az utolsó hiánypótlástól számított 10-40 napon belül kiadásra került.

Egyszer csak nagy változás állt be az építéshatóság munkájában az új vezető érkezésével.

Az első pár hónap átdolgozásait, javításait, jogszabály értelmezési különbségeit, határidőcsúszásait betudtuk, annak, hogy még jobban, pontosabban, gondosabban, nagyobb odafigyeléssel folyik a munka az építéshatóságnál. Új seprű, jól seper, erős bizonyítási vággyal. („Sokan panaszkodnak rám, sokat kell dolgoznom”)

Sajnos az eltelt több mint háromnegyedév után megállapítható, hogy bár az átdolgozások, javítások száma valamelyest csökkent, mert a tervezők kitanulták az (alapvető) sajátos elvárásokat, de az ügyintézés gondjai nem sokat javultak

(Mivel a megbízóink ideje is drága, az engedély általában sürgős, ezért amivel nem értünk egyet, vagy feleslegesnek tudjuk, azt is elkészítjük, betartjuk a vállalhatóság határáig, bár ez egyes esetekben a szakmai hitelünket kérdőjelezi meg a megbízók szemében.):

– Az építési engedély beadása után a csoportvezető nagyjából átnézi az ügyiratot, majd az előadók tüzetesen átnézik az ügyiratot és kiadják az általuk talált hiányosságokra a hiánypótlást. A hiánypótlás benyújtása után, általában eltelik 3-6 hét, az előadók előkészítik az építési engedélyt megadó határozatot, és benyújtják aláírásra. Ekkor a terveket a csoportvezető tüzetesen átnézi, sokszor hazaviszi áttanulmányozni (iratkezelési szabályzattal ellentétesen), kitalálja, mibe lehet belekötni, mit kellene javíttatni, kiegészíteni, átdolgoztatni. Ekkor kiírja az előadó az új hiánypótlást, vagy elmondja szóban, hogy mielőbb el lehessen készíteni. Az új tervek, tervlapok beadása után ezt még egyszer-kétszer el lehet játszani, majd végre kiadható az építési engedély.

– az ügyintézőkkel teljesen fölösleges egyeztetni a kérdéses problémákat, mert nem mernek válaszolni – a csoportvezető úgyis más elvek alapján dönt, mást talál ki.

– Tapasztalataink szerint, nem az ügyfél érdekeit nézi, sokszor megígéri az ügyfélnek, hogy persze adja csak be a megbeszélteket, és 1-2 héten belül meglesz az engedély, majd pár hét múlva újabb papírokat kér.

– Az engedély kiadásának feltételéül, többnyire olyan iratokat is bekér, melyeket az adott ügyben a jogszabályok nem írnak elő (kéményseprő szakvélemény, elvi közműegyeztetések, használatbavételi engedélyhez földmérő általi épületfeltüntetési vázrajz).

– a kiadott hiánypótlások sokszor nem ügyintézési határidőn belül kerülnek kiadásra és sokszor pontatlanok (a hiánypótlásban kiírtakat esetenként tartalmazza a terv, vagy nem is szükséges hozzá).

– Jegyzőkönyvet több alkalommal az ügyfél, vagy a tervező kérésére sem vett fel a csoportvezető.

– Használatbavételi engedélyeknél a szakági műszaki vezetők nyilatkozatát is kéri. Ez a még most építendő épületeknél nem okoz gondot, csak felesleges költséget (jogszabály nem teljesen egyértelmű itt).

– Azonban, a régebben épült épületeknél, ez nem volt az építési engedély kikötése, így ennek beszerzése, költséges és valótlan (mert csak utólagos) nyilatkozatot tartalmaz.

– Rapszodikus, személyre szabott döntések: ugyanolyan típusú ügyeknél esetenként teljesen másképp dönt (pl. a vállalkozó építtetőnek fennmaradási engedélyt kellett benyújtania és pl. befalaztatta az oldalkert felé néző ablakot, a másik építtetőtől csak egy megvalósulási rajzot kér és maradhat az oldalkert felé néző ablak).

A pontatlan, ad hoc tájékoztatások, a nem egyértelmű egyeztetések, a sokszor megváltoztatott vélemények, a kialakult bizonytalanság, az össze-vissza jogszabály értelmezések rombolják a hivatal, az építéshatósági csoport tekintélyét, megrendíthetik az ügyfeleink bizalmát, anyagi kárt is okozva nekik is, a tervezőknek is. A csoportvezető, esetenként jogforrásnak tekinti magát, leginkább csak szóban közölve a védhetetlent, miközben hangsúlyozza, hogy nem értelmezheti (helyesen) bár teszi, csak alkalmazhatja a jogszabályokat.

Az okozott erkölcsi és anyagi káron felül, a beosztott előadók körében első naptól kialakított, rendkívül rossz légkör erős gátja a hatékony munkának. Az építéshatósági előadók mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél gördülékenyen menjen az ügyintézés, határidő csúszások a csoportvezető egyedi hozzáállásából adódnak.

Érdemes volna megfelelő diszkréció mellett az előadókat is megkérdezni a kialakult helyzetről, a hatósági ügyintézésről. Bár mivel mindannyian féltik az állásukat, csak árnyalt megállapításokhoz juthatnak.

Az esetek többségében az engedély végül is kiadásra kerül, de ennek ára van. Az építtetőnek esetenként olyan iratokat is be kell nyújtania, melyeket nem ír elő jogszabály, de elsősorban a tervező többletmunkára kényszerítése, olyan változtatások elfogadása, melyek ellentétesek a szakmai konszenzussal, amit jogszabály nem tesz kötelezővé.

Az elmúlt időszakban kapott II. fokú döntések sajnos nem tekinthetők mérvadónak, mivel a II. fok előadója saját bevallása szerint ’kebelbarátnője’ a csoportvezetőnek és barátnője ellen természetesen nem ítél (II fok előadója mondta ezt az egyik építtetőnek).

Javasoljuk egy külső független szakmai testület / szakmafelügyelet /építészkamara vizsgálja át a kerületben folyó építéshatósági szakmai munkát.

A meghallgatáson elhangzott kérésére mellékelem az általunk, és több jelen nem lévő kollégánk által problémásnak ítélt építéshatósági ügyek esetleírását (teljesség igénye nélkül).

a teljes levél – a felsorolt esetekkel – innen tölthető le.