fotó: Velux Model Home 2020

Többen is kérdezték már – mert nem igazán világos számukra -, hogy mi a különbség a passzívház és az aktívház között?

A passzívház definiciója

„A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.” forrás: Wikipédia

Ugyanez számokban:

• az éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m2év
• vagy az épület csúcshőigénye nem lehet több, mint 10 W/m2
• primer energiaigény (fűtés + melegvíz, világítás, egyéb elektromos használat…) pedig 120 kWh/m2év évente.
• a légtömörség követelményértéke: 0,6 l/h
• a nyári túlmelegedés gyakorisága «10%

A passzív szó azt jelenti, hogy jellemzően passzív, vagyis a különféleképpen kinyert energiákat használja fel fűtésre, ilyen lehet pl. a világítás, a bent tartózkodó emberek hőtermelése és persze a napsugárzás. Ha mindezek nem elégségesek, csak akkor kell kiegészítő fűtésről gondoskodni, ami lehet hagyományos vagy megújuló energiát felhasználó fűtés.

A passzívház lényegi követelménye a légtömörség, aminek a követelményértéke max=0,6 1/h érték. Egy épület szükséges téli szellőztetése (a téli külső hideg levegő felfűtése) komoly energiaigénnyel bír. A passzívházaknál ennek legtakarékosabb módja az igen magas hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés alkalmazása, aminél a távozó elhasznált, de meleg levegő felfűti a kinti friss, de hideg levegőt.  A magas hatékonyság 75-93% -os energiakinyerést jelent.

Ezek után az gondolhatnánk, hogy az aktívház abban különbözik a passzívháztól, hogy a fentieken túl még energiát is termel. A ráutaló fogalmazás vélhetően szándékos, hiszen az előny így egyértelmű lenne, az aktívház még többet is tud a passzívháznál. Ez azonban nem így van. Attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amit elhasznál. Ez nem ellentmondás? Nem.

„… Azt az épületet, amelyik csak 15kWh/m2/év vagy kevesebbet fogyaszt, passzív házként emlegetik, míg ha tovább megyünk, az aktív ház éves energiamérlege pozitív….” forrás

Ha ugyanazt a házat olyan módon alakítjuk ki (hőszigetelés, jó minőségű ablakok,…stb), hogy a fennmaradó hőszükségletet csak külső hőmennyiség bevitellel tudjuk megoldani, akkor könnyen belátható, hogy e külső hőmennyiség mértéke egyáltalán nem közömbös. Amíg a passzívház törekszik e rásegítő fűtés minimalizálására, addig az aktív ház megelégszik azzal, hogy nagyobb energiatermelő kapacitást épít be és ezzel a nagyobb kapacitással kompenzálja a nagyobb hőszükségletet. Mindez azt eredményezi, hogy az aktívházakban igen komoly és ebből következően igen drága energiatermelő berendezéseket, pl. napelemeket építenek be, amik megtérülését pillanatnyilag semmilyen gazdaságossági számításnak sem sikerült még igazolni.

Amíg a passzívház esetében a radikálisan lecsökkentett hőszükséglet miatt viszonylag kevés AKTÍV fűtésre van szükség, addig az aktívházaknál nem az a fő szempont, hogy minél kisebb legyen a hőszükséglet, hanem hogy a maradékot megújuló energiával állítsuk elő és ha pl. kellően sok napelemet tettünk fel a tetőre, akkor lehetünk aktívak, hiszen a villanyóránk visszafelé fog forogni. A passzívházakhoz képest magasabb fűtési energiaigényt is megújuló energiával kell pótolni, ami nyilvánvalóan további beruházást eredményez.

Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az aktívházakban arra is be kell állítani energiatermelő kapacitást, amit egyébként un. passzív szemlélettel (technológiával) meg is lehetne takarítani. Azonban olyasmit fűteni, amit nem volna feltétlenül fontos, azt pazarlásnak hívják.

Sariri-Baffia Enikő kiegészítése. Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy míg a passzívházban passzív elemek (hőszigetelés, energianyerő üvegek) évtizedeken keresztül spórolnak, egy aktív házban levő sok drága aktív elemet legkésőbb 15-20 év múlva cserélni kell, sőt az egyenirányítót 4-5 évenként. Az életciklusra vonatkoztatott energiamérlegről és gazdaságosságról elég keveset hallani.

Felhívnám a figyelmet a november 25-én tartandó Passzívházak és energiahatékony épületek címmel megrendezendő konferenciára. Dr. Vajda József előadásában elemzi ezt a kérdést, és számszerűen  bemutatja, hogy a különböző aktív rendszerek „megtakarított energiaára” mennyivel magasabb a passzív rendszerekénél, sőt sok esetben el sem érik a gazdaságosság határát, legalább is a jelen energiaárak mellett.

Az aktívház életciklus-gazdaságossági szempontból meg sem közelíti a passzívházat. Ez is lehet a magyarázata, hogy miközben passzívházak tömegével épülnek mindenféle használatú épületek formájában (lsd. Pl. itt: ), addig aktívházból az erőteljes marketing kampány ellenére is csak néhány családi ház épült.

Az a helyzet, hogy családi házak építőit el lehet ugyan ilyen aktív ötletekkel kábítani. A profi beruházók viszont értenek az életciklus-gazdaságossági számításokhoz és belátják, hogy hosszú távon a passzívház jelenleg a leggazdaságosabb épület standard. Például sorban hoznak döntést a német városok arról, hogy középületeiket a passzívház standard szerint kell megvalósítani. Májusban az ilyen városok száma 19 volt, azóta ez csak növekedett. Ami érdekes, hogy napkollektorokat általában nem telepítenek, hanem ehelyett bérbeadják az iskolák, óvodák tetejét áramtermelő intézményeknek. Vajon ki tudja, miért?

Nem véletlen, hogy bár számtalan cikk született az aktívházakról, azok legtöbbjében annyival van elintézve, hogy azért jobb, mint a passzívház, mert energiát termel. Nem segíti a rendszerek közötti összehasonlítást, hogy nemcsak hogy vadászni kell a fűtési hőszükségleti adatokra, de nem lehet tudni, hogy a számítás mi alapján történt. Amíg a passzívházak esetében egy PHPP számítást kell mellékelni a hőveszteség számításához, addig az aktívház esetében nem ismert (legalábbis számomra) a számítási metodika. A Modell Home 2020 projekt egyik épületénél azonban rátaláltam egy adatsorra, ami talán szemléletesen mutatja, amiről fent szó volt.

Broschuere_Sunlighthouse final

Sariri-Baffia Enikő kiegészítése. A ház teljes hőigénye 11460 kWh. Miféle hőszivattyú az, ami ebből 10465 kWh-t képes megtermelni? Általában egy geothermikus hőszivattyú esetén az arány 1:4 körül van, tehát kb. a szükséglet háromnegyedét tudja a készülék a talajból kinyerni éves átlagban. De semmi esetben a 91%-át!

Hol van az a család, amelyik 2500 kWh áramfogyasztással boldogul a plazmatévés internetes korszakban egy 271 m²-es házban? Rendkívül takarékos készülékekkel számolva az átlagos áramigény 18-20 kWh/m²év, azaz legalább kb. 4900 kWh! Így a nyereség elég hamar elolvad, ha korrektül számolunk.

Ezen épület primer energiaigénye 76 kWh/m²a körül van, ebből lejön kb. 58 kWh/m²a megtermelt áram primer energia ekvivalense. A maradék 18 kWh/m²a, még így sem negatív, mint ahogy a példában kimutatták. Tehát ugyan aktív, de nem plusszenergia ház. Ugyanígy lehet egy passzívház is aktív, sőt plusszenergia ház is, ha feltesznek rá egy ugyanekkora napelemet.

A fenti táblázatból jól látszik, hogy a napelemek nélkül szó sincsen pozitív energiamérlegről, a 26,7 kWh/m2év értékével pedig csak közelíti a passzívház szabványt. Rossz nyelvek szerint közrejátszhatott az egész aktívház program indításában az, hogy a tetősíkablakokat nem lehet passzívház besorolásúvá minősíttetni, mert többek között a beépítésnél olyan magas a hőhídtényező, ami csak nagyon indokolt esetben teszi lehetővé a beépítést. Magyarul több a veszteség vele, mint a nyereség, legalábbis a PHPP szerint. Mindezt magam is megtapasztalhattam az első passzívházam PHPP számításánál, amikor a DNY-i tájolású tetőn a tetőablakok számát a felére csökkentettük , jelentősen javult az energiamérleg.

Sariri-Baffia Enikő kiegészítése. A ferde üvegek másik problémája az, hogy romlik a függőleges helyzethez képest az üveg U-értéke. Ezt a tényt szeretik elhallgatni a tetőablakok gyártói. Sok passzívházra mindezek miatt nem, vagy csak a legszükségesebb méretben tesznek tetőablakot. Nyilván ez a tetőablakgyártóknak kevésbé tetszik, innen eredhet a drága marketing hadjárat.

Mielőtt azonban azt gondolná bárki is, hogy itt a passzívház kontra aktívház szembenállásról van szó, azt kell mondani, hogy igazából nem is hasonlítható össze a közel 21 éve létező passzívház és a pár éve létező aktívház, mert már maga az aktívház elnevezés is – a passzívházak tulajdonságainak az ismertében – félreérthetőnek és félrevezetőnek tűnhet.

Bár az alkalmazott megoldások, szerkezetek és berendezések csak részben hasonlóak, ha azt vesszük a legfontosabb kiindulási pontnak, hogy miképpen tudjuk az épületeink energiaszükségletét érdemben csökkenteni, akkor minden megoldás, ami ezt tűzi ki célul, támogatandó.

A fentiekben az eredeti szándék elsődlegesen a fogalmak tisztázására irányult, mivel a közbeszédben és sajnos elég gyakran még a szakmai médiában is sokszor helytelenül használják ezeket az új, energetikával kapcsolatos meghatározásokat, ebből következően sokszor az almát hasonlítják össze a körtével.

[poll id=”45″]