Tervkritika 72 | egy nagypaneles készház
Nem is emlékszem, hogy került-e már tervkritikára nagy(vagy éppen kis-)paneles készház?
Tisztelt Koós Miklós úr!
Nagyon megörültem, amikor ráleltem erre az oldalra, csak azt sajnálom, hogy nem hamarabb történt, hisz nálunk pont aktuális a terv engedélyeztetése.
Kérném szíves véleményét lelendő házunkkal kapcsolatosan.
Nagyon elégedettek vagyunk a tervezőnkkel, két éven keresztül maximálisan próbált együtt gondolkodni velünk, de kíváncsi lennék, hogy más lát-e benne olyan hibát vagy hiányosságot, ami nekünk még nem tűnt fel.
A ház nagypaneles készház technológiával épül meg nagyon jó hőszigeteléssel és nyílászárókkal. A terv engedélyezés előtti végleges állapotot mutat, emeleti részen lépcső nélküli szerkezetkész állapottal, ami a későbbi igények alakulásával csak lehetőség a beépítésre. A telek 20 méter széles és 49 méter hosszú 5 méter előkertel és 3 méter oldal kertel.
Legfájóbb pontunk, hogy szerettünk volna tágasabb gyerekszobákat, sajnos csak ezt tudtuk kompromisszumként kihozni belőle. Nem szerettünk volna emeletes házat építtetni, de mivel a ház méretét már nem lehetett növelni, minden helyiségnél közelharcot vívtunk a négyzetméterekkel. Ezt talán csak a későbbi emelet beépítés tudja majd hosszú távon orvosolni.
Első ránézésre biztosan vannak benne furcsaságok, de nagyon sok kritériumnak kellett megfelelnie.
Elsődlegesen a ház nyugatira tájolása volt a cél. Tervezésnél fontos szempont volt a lakásból megközelíthető utcafronti garázs, utcafronti konyha, oldalkerti bejárat, nagy előszoba, egybenyitott terek, sok kertkapcsolat, fiúknak készülő gyerekfürdő, könnyen generációssá tehető elrendezés. Lényeges volt az ablakok bútorzatba való illesztése, valamint átriummal szélesíteni a keskeny oldalkertet.
Szerettünk volna egy szerkezetileg egyszerű, funkcionálisan jól használható, könnyen alakítható, modern de ugyanakkor időtálló házat tervezni, reméljük sikerült. Kíváncsian várjuk a véleményét. Üdvözlettel: V.
Megvallom első rápillantásra megrettentett az alaprajz, szabályosan keresnem kellett a bejárati ajtót. A „rettenet” leginkább annak szólt, hogy ez nem egy téglaház, hanem egy előregyártott, nagypaneles faház. Még ha téglaház is lenne, akkor is első meglepetésemben azt mondanám, hogy érdemes volna kiszámolni a felület/térfogat arányt, mert olyan mértékben szabdalt, hogy ahhoz igen alapos indok kell. Mindenesetre a faházas gyártmányelőkészítő mérnök kösse fel az alsónemüjét.
De haladjunk csak sorban.
Telepítés, tájolás. a telek méretéhez képest óriási ház épül, amiben nyilván benne van a bővítés lehetősége, hiszen a mostani garázs melletti használhatatlan „terasz” később beépíthető lesz (pl. egy kétállásos garázzsá). A kifejezetten előnytelen tájolású telken az oldalsó bejárat és a nyugat felé való tájolása rendben is van. Sajnálatos, hogy a legjobb tájolás irányában garázs épül. A szomszédok láthatóan össze-vissza építkeztek (vélhetően csak az egyik), mert oldalhatáros területen meghatározzák, melyik oldalhatárra KELL ÉPÍTKEZNI. Jelen esetben sikerült jól közrezárni a szomszédoknak, így a benapozás sajnos K-i irányból is igencsak korlátozott lesz, főleg a tervezett „átrium” miatt, de erről majd később.
A tömegalakítás. Számos esetben egy „unalmasnak tűnő” szabályos téglalap alakú házat szokás „felöltöztetni” egy kis pergolával, szeméremfallal stb. Itt az alaprajz már eleve meglehetősen zeg-zúgos, ehhez jön még egy külön tömegben a garázs és a különféle pergolarendszerek.
De még ez sem elég, az épület tetőzete úgy lett kialakítva, hogy későbbiekben alkalmas legyen a beépítésre és mivel nem teljes területen, ezért a fedélszék talán még a fszt-nél is bonyolultabb.
Itt jegyezném meg, hogy mielőtt véglegesítenék az alaprajzokat és a tömeget, célszerű PONTOS árajánlatot kérni a majdani gyártótól, talán az visszavezet majd a realitások talajára.
A fentieket pedig megkoronázza az épületből kimetszett „átrium”nak nevezett, a valóságban inkább légudvarnak nevezett negatív tömeg, amely aztán végkép betesz az ideális A/V (felület/térfogat) aránynak, de erről majd később.
Értem én a részleteiben nem ismert speciális igényeket, illetve a majdani alakíthatóságot, de pont egy agyonbonyolított szerkezetű házat a legnehezebb később átalakítani, különösen egy faháznál, aminek a szerkezeti felépítése alapvetően különbözik egy téglaháztól, leginkább abban, hogy a legkevésbé sem homogén falazatokból áll. A majdani átalakításnak leginkább a vizes helyiségek szoktak az útjában állni, mert azok áthelyezése meglehetősen nagy „vérveszteséggel” járhat. Ha ezeket levesszük, kérdés, hogy mi marad, ami átalakítható, funkcionális átrendezhető?
Nemcsak a fentieket, hanem a hétköznapi használatot is akadályozhatja, hogy pont a vizes helyiségek a lehető legtagoltabbak. Érezhető, hogy a minden cm2 hely kihasználás elsődleges prioritású volt, de amilyen akkurátusan kifacsarták a vizes helyiségek lehetséges berendezhetőségét, annyira nagyvonalúan bántak az épület tömegével. Márpedig az a része sokkal több pénzbe fog kerülni, mintha egy fürdőt mondjuk 2 m2-rel nagyobbra építenének. Ez alapvető kérdés és rányomja a bélyeget az egész alaprajzra. Ha ezt nem veszik észre és nem tudatosul, a végleges árajánlat kézhezvételekor fognak meglepődni.
De tegyük fel, hogy tudják mennyi lesz a vége és azt még vállalják is, de félő hogy egy félév használat után azon fognak töprengeni, miért is kellett ennyire zeg-zúgos és csak a minimális használhatóságot biztosító fürdőket építeni? Akkor már késő lesz.
A fenti furcsa szerkesztési elveknek sajnos a szobák is áldozatul estek, elég ha csak a jobb alsó gyerekszobára pillantunk. Bajba lennék, ha lakberendezőként be kellene rendeznem.
Van azonban egy további megfontolandó szempont is, mégpedig a hálók elrendezése, tájolása. A gyerekszobák annyiban élveznek prioritást, hagy lehetőség szerint azoknak kellene a legjobb és leghosszabb megvilágítás, ez pedig a D-DNy. A szülők – akik nem feltétlenül nappali tartózkodásra használják a szülői hálót, mint ahogy a gyerekek a saját szobájukat – az ő esetükben leginkább alvásra való a háló, az ő esetükben megengedhetőnek tartom a rossz tájolást is, ami lehet É-ÉK-ÉNy is. Ezek persze ajánlások, az egyéni elképzelés, használat tervezett életmód ettől eléggé eltérhet. Miért is érdekes ez, talán mert szerencsésebb volna a szülői hálót és a gyerekszobákat felcserélni. Az átrium zártságát, az elvonulás lehetőségét sokkal inkább a szülők szokták igényelni, de persze ez is, mint sok minden más, egyéni ízlés/döntés kérdése.
Nem esett még szó a bejárat környékéről. Egy 275 cm széles garázsban az autóból akkor tudnak ki és bepakolni, ha farral állnak be, mert a 275 szélesség gyakorlott sofőrt feltételez, különben nem tudják a keskeny helyen megkerülni csomagokkal az autót . Farral való beállás esetén viszont nem jó helyen van a belső ajtó. Szerencsésebb volna legalább egy 3,5 m széles garázs, akkor mindegy lenne, hogyan állnak be és nem kellene védőcsíkokkal sem körbevenni a falakat.
A bejárati ajtóval nincs szemben a belső ajtó, nyilvánvalóan nem szeretnének úgymond a konyhába érkezni, de ez így nagyon furcsa lesz, másrészt nem lehet normálisan berendezni az előszobát.
Egy későbbi tetőtér beépítés szempontjából alapvetően fontos a majdani lépcső elhelyezése, ami jelen esetben vélhetően a bejárat melletti szoba feláldozásával valósulhat meg. Én nemcsak a majdani lépcsőt, hanem már a szobát is inkább az előszobából nyitnám.
Az átrium kialakítása nyilván az oldalkert keskenysége miatt merülhetett fel, de ne felejtsük el, hogy 6 méterre ott a szomszéd ház, 3 méterre pedig a kerítés. A majdani látvány megérne egy komolyabb modellezést, mert így ez a szabadonállóan bemutatott ház fals képet ad.
Egy előző cikkben írtam azt a szabadkézi perspektívákról, hogy mivel azokból viszonylag kevés készül, szeretjük a ház legelőnyösebb oldalát megmutatni rajta. Pontosítok: ez természetesen érvényes a 3D-s látványtervekre is. Itt viszont van egy óriási előnye az építtetőknek, hiszen megkérhetik az építészt, hogy készítsen olyan nézetet, ahol csak ez az átrium látszik+a kerítés+a szomszéd. Sőt megmodellezett épület lévén annak sincs akadálya, hogy a nézőpontot a nappaliból vagy valamelyik hálóból vegyék fel. Mi több én bizonyára kérném a tervezőt, hogy készítsen részletes benapozási vizsgálatot (a szomszédos ház közelítő megmodellezése után). A benapozási vizsgálat valószínűleg visszaigazolná, hogy pl. télen talán csak cca. 11 óra felé kap ez a rész napot, akkor is rövid ideig.
Az átrium vagy egy kis páció kialakítása és funkciója, használhatósága egy kicsit más. Intimebb és intenzívebb a kapcsolata a környező helyiségekkel. Nagyobb üvegfelülettel kapcsolódnak ehhez a pici belső kerthez és nem pusztán világítóudvar szerep jut neki.
Összefoglalás | A sok tervezgetés után akkor jön el az „igazság pillanata”, amikor kézhez kapják a végső árajánlatot. Sokaknál az kijózanító hatással bír. Az ennyire zeg-zúgosan kialakított épület helyből sokkal drágább, ezért a részletek helyett célszerűnek látszik egy újabb, teljes körű átgondolás. Amig nem kezdődik meg az építkezés, addig még szabad a pálya.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (75): megnézem
Tervkritika | Küldje be a saját háza terveit
2011. június 27. hétfő 07:05
[…] 2011. júnuis 27. Tervkritika 72 | egy nagypaneles készház […]
Tanúsító
2011. június 27. hétfő 08:02
Nem akarom elvenni az építészek kenyerét, nekik is lesz mit mondaniuk, csak néhány speciális megjegyzést tennék.
Minél kevesebb, de beszédes látványtervet tartok célszerűnek, alkalmasak a megrendelő megtévesztésére, mondhatnám bepalizására!
Az én házam az én váram! Jelen tervre adaptálva: az én sajtom az én bajom! Nyolc kijárat a kertbe, sétára alkalmas tetők, ablakok, gáz esetén Ali Baba és a negyven rabló is ki tud surranni észrevétlenül! Lesz még az építtető nyolcvan-kilencven éves is, a nyugodalmas jóéjszakára készülve sorba járja a zárakat, a harmadiknál már elfelejti, hol volt és hol nem! Ha örökkl zárva tartják, minek az ajtó!
Metszet: az építészek elégedettek egy olyan rajzzal, ami +-0,00 tól indul?
Nem tudom, milyen gépészete lesz a háznak, a vizesblokkok helyét nézve nem egyszerű, fűtésre-szellőzésre nem találtam utalást. Ha a szerkezet hőkapacitását nézem, mindkettő alapvető kérdés! Nem látom a kazán helyét sem, keveslem a kéményt, és abban sem vagyok biztos, hogy a jelölt gázcsonkról fűtésre vételeznék gázt!
Végezetül: bár hasonló szerkezettel -nem kis meglepetésemre- még négyszintes szállodát is láttam, kerülném a tetőtér beépítését, mondjuk gyerek, vagy kamasztomboló céljára…
(Az előző eset után nekem már minden gyanus! Valóban tervezett építész ilyen házat?)
tanonc
2011. június 27. hétfő 08:35
75-ös ajtóorgia a vizesblokkokon…
A tömegek már-már csak sarkukon érintkeznek.
Ezzel még lehetne mit kezdeni, ha jól megnézzük, három tömbbe rendezhető a ház:
Az északkeleti fekvésű háló-mosdócsoport az egyik, a második a konyha-étkező-nappali, a harmadik pedig a garázs-tároló-előszoba-gyerekszoba. Ha ezeket sikerül(t volna) három téglalapba befoglalni, és a köztük kialakuló átriumok, teraszok maradnának, már tisztább ügy lenne.
Az étkezőt különösen bőven mérte a tervező, legalábbis úgy látszik, bár hiányzik a berendezés, ami itt nagyon is fontos lenne. (Egyben indokolná a méretet is, mert így nem tudhatjuk, hányan akarják körülülni az asztalt.)
A konyhában viszont a sarokban lévő mosogatót a pulton hasra fekve lehet használni – bizonyára ez csak rajzi „baki”, s nem így kerül majd be. A konyhán egyébként is érdemes lenne még gondolkodni, elég aprónak tűnik.
Hova tervezik a majdani lépcsőt? Gondolom az átrium melletti gyerekszobába, az előszoba mellé – máshol nemigen tudom elképzelni.
sby f. j.
2011. június 27. hétfő 10:40
[re=80899]Tanúsító[/re]: néhány gépészeti dologban nagyon egyet értek kedves Tanúsító.
A tetőtéri felvetésed azért érdekes.
– Az a központi kémény ahol van, számomra teljesen megmagyarázhatatlan. Az ott mit „csinál”?
– Mi és hogyan csatlakoztatható???…
Az is igaz, ez nem gépész doksi. Valószínű meg van/lesz(?) mindennek a funkciója.
Néhány GONDOLAT:
A tagolt alaprajzi megoldást én nem igazán érzem problémának. Minden ház belső elrendezése valahol tükrözi a felhasználó szükségletét, legyen az egy egyszerű téglány vagy attól „bonyolultabb”.
A külső megjelenés már egy egészen más dolog. Ez az épület az ízlés-világomhoz közel esik. Egyszerű nyeregtetős síkok, mégis izgalmas a külső.
Mint könnyűszerkezetes mérnők, ennek az ácsüzemi legyártása semmi bonyolultságot nem jelent. Az alaprajzi megfogalmazás szinte a mi középpaneles rendszerünk tükre. Elképzelhető, hogy kíváncsiságból meg is modellezzük, hogyan is alakulna ez a saját Öko Bautech Legó rendszerre (sic).
Néhány dolog azért nem kerek a szememben:
1. fent kívánják tartani a tetőtér beépítés lehetőségét. Nyomokban sem látszik, hogy erre lenne valami koncepció. Miklós is hiányolja.
2. Érdemes lenne átgondolni, hogy a szülői háló feletti ajtó minek is kell. Megszabdalja a nappali-teret, zavarja annak a berendezését, hozzá közlekedő sáv is kellene. Szemben egy harmonika ajtó, gyakorlatilag a nappali mintha elveszítené a felső részének egy jelentős hányadát.
3. ezt a nem igazán érthető ki-be járatot elhagynám.
Onnan lehetne indítani egy 1,30-1,35 szélességű 2-4 fellépős lépcsőkart, ami átfordulhatna a szülői háló falára.
Ott elegendő lenne, mondjuk egy 1-1,10-es szélességű „nyitott lépcsőkar” már, egy egyedi korláttal „dekorálva” „különös attrakciója lehetne a nappalinak”, majd 90 fokban fordulna ismét az étkező-konyha vendégszoba feletti tetőtér szakasz felé. A lépcsőkar így egy U alakot jelentene. Kialakulna egy galéria a nappali tér felett, a méretét én úgy 1,80-2,60 között érzem, persze, ha a későbbi beépítési igényt lefedi a „maradvány”.
4. A nappali tér egy-részén, vagy egészén elengedném a légteret a tetősíkig. Nekem is van egy 7,5- ig nyitott galériám, frenetikus a látványa és az irigyeink száma (hihi), használjuk is, ez a rész a „könyvtár és olvasó sziesztázó” hely, onnan lehet, 2 lépcső magassággal tovább menni egy tetőtéri „játékszoba (8*11)m” felé.
Mivel padlófűtés van mindenhol, ennek a belmagasságnak nincs semmi jelentősége energetikailag…
5. Ha ezzel a javaslattal a nappali-tér hiányolja az alig több helyet foglaló, lépcsőkar alsó szakasza által „elvett” m2-t, meg lehetne „szélesíteni”.
Az étkezőtér 2*150/230-as portálja lehetne 120/230. A 60cm-t vagy egy része a nappalihoz adható. Az étkező tér és terasz túl sok mínuszt ezzel nem szenved.
6. Közlekedő folyosó. A 105 cm-be érkezve egy impozáns és kellően tagolt attraktív nappaliból „csupa bűn”.
A felső megvilágítás meg egyszerűen „bánat” és felesleges. A folyosó durván 4,4m. Ennek erre semmi szüksége, ez egy közlekedő, a szélessége jobbra-balra megnövelhető, hogy legalább 1,20 de inkább 1,3 legyen.
Amit ezzel elvenne jobbról-balról, mindössze 4,4*0,25 > cca. 1m2. A jelentőségét javasolom átgondolni igen mélyen.
(Nekem is van egy hasonló „központi” folyosóm az intim zóna irányában, igaz nem 4,4m, de 7,5m. A nappali felöl egy 135/270 saját tervezésű „buborék” kazettás kétszárnyú ajtó zárja, az egyik szárny nagyobb, az a nyitom-csukom funkció. Nincs sötét, senkit nem zavar.
Van egy kis „apróság” is, figyelik a mozgásérzékelők az ajtókat és 4db LED-et kapcsolnak, ami a mennyezetet világítja meg. Igen kedves és hangulatos… a Veluxos „őrület” alkalmazása még eszembe sem jutott és nem is fog…
7. Garázs. Igen, a Miklósnak igaza van, nem volna felesleg legalább a 2,9-3m-hez egy 20cm-t hozzá adni, de így sem rossz. A 2,75-ös garázskapu is megfelelő a közép kategóriás autóknak, talán a hosszát ill. mélységét felnövelném 6 méterre.
8. „Vendégszoba”. Valóban szerencsésebb lenne mindenképpen az előszoba felé nyitni.
Most ajtó fent, ajtó balra, ez így szinte bútorozhatatlan, okkal felvetődik, az minek is nyílik az étkezőbe(?)
A WC nyíljon éppen fordítva és legyen abból az irányból a bejárat. Meggondolandó, hogy a „picinyke” átrium felé ebben az esetben inkább az ablak közeléből legyen a teraszajtó. Az opozitja meg a gyerekszoba felől annak a saját bejárati ajtajával szemben. Ezzel nagyot javulna a két szoba bútorozhatósága…
Felmerült bennem a kérdés, mint épületgépész, épületfizikus is, hogy a gépészeti helyiség mérete nem-e eltúlzott. Igaz nem tudom, milyen technikákat fogad, de eléggé feleslegesen nagynak látom. Azt a helyiséget csak hébe-hóba a karbantartás használja. Nem kell, hogy „táncterem” legyen. A használók gyakorlatilag csak átjárnak rajta…
A garázs/gépész helyiség fala nincs szigetelve. Hőtechnikai szempontból ez egyáltalán nincs átgondolva…
Hiányolom a másik metszetet, az azért még érdekes lehetne a későbbi beépíthetőség szempontjából…
Nagyon sok gondot a tájolási „bajokon”, az aprócska átriumon kívül nem látok.
Egy jól élhető elgondolást érzek a „zeg-zugos, ami azért nem különösebb hiba szerintem” az alaprajzok alapján.
Hááát, nagyjából ennyi látok így futtában átgondolandónak a sajátos szemszögemből.
Sok sikert a megvalósításhoz: sby f. j.
Nemértekhozzá, de...
2011. június 27. hétfő 11:57
Végre egy olyan terv, ami szerintem megfelelő színvonalon ki van dolgozva legalábbis rajzi értelemben és látszik rajta, hogy próbálták a funkciókat nagyjából egymáshoz rendelni. Nekem mániám a szülői háló a külön vizesblokkal, és egy másik vizesblokk az állandóan használt többi szobához. A mosókonyhából ki lehet teregetni a szabadba ez is tetszik.
A tömegformálás az érzésem szerint azért ilyen, mert így lehet „modern” házat építeni, akármit is jelentsen ez. Más okot nem látok benne néhány ki/be ugrásra.
A sok terasz miatt a konyha-étkező-nappali nem lesz világos, de ha kiszámolták és megvan a bevilágító felület a terasszal együtt is,akkor OK. A 75-ös ajtók felejtősek akármilyen helyiségről van szó.
A helyiségek valóban zegzugosak de ez vagy jó a megrendelőnek így ahogy van, vagy a sok feltételnek való megfelelés miatt így lehetett kialakítani. A garázs tényleg keskeny, a gyenge pont az „átrium” lesz. Ehhez vagy keresnek egy profi kertészt aki megcsinálja extrára olyan növényekkel, amik jól megélnek abban a környezetben vagy csak a szemetet/port fogja odagyűjteni a szél. Ha burkolt felület marad, akkor esélyes a szemetes verzió.
A zegzugos helyiségekhez meg kell egy jó lakberendező aki nem kap hamar infarktust a sok variálás miatt.
A kivitelezés drága lesz, a berendezés szintén, de nekem nem tűnik ez olyan élhetetlen, ronda épületnek. Viszont ha nincs pénzük kifizetni ezt a verziót és normálisan be is rendezni akkor tényleg készülhet egy kevésbé bonyolult terv.
Peter.G
2011. június 27. hétfő 15:00
Először is köszönet az építtetőnek, hogy megosztotta velünk a terveket. Mindenképpen figyelemre méltó a kísérő levél, mind formailag, mind tartalmilag is. Két év hosszú idő, és az sem mindennapi, ha valaki kijelenti, hogy maximálisan meg van elégedve a tervezőjével. Az építtető részéről tanúsított türelem példaértékű. Gondolom sokan találkoztunk már építtetővel, aki cirka 2-3 hónap alatt szeretett volna eljutni a nulláról az építkezés kezdetéig. A tervek és látványtervek kidolgozottságára nem lehet panasz. Láttunk már borzalmasabbnál borzalmasabb terveket, melyek kidolgozottsága (szintén engedélyezés előtt vagy alatt) a nullával volt egyenlő, arról nem is beszélve, hogy látványtervek ritka esetben készülnek. A ház külalakjának megítélése annyira szubjektív dolog, hogy abba nem is kívánok belemenni, de annyit azért megjegyeznék, hogy a homlokzaton a különféle burkolatokkal és felületekkel való játék nekem elnyerte a tetszésemet.
Többet az alaprajzi koncepcióról szólnék. Első ránézésre azt hittem, hogy a garázs melletti teraszon át, a konyhán keresztül van a főbejárat (nekem valamiért az-az útvonal lett volna evidens elsőre), de aztán a „konyhába érkezünk, de mégis van külön előszoba” meghökkenés rávilágított, hogy rosszul olvasom a tervet. Tehát a főbejárat elhelyezése a telek „oldalhatáron” nem egy szokványos dolog, ugyanakkor nem is számít egyedi megoldásnak. Tekintettel a kialakított kiskapu szekcióra, tökéletesnek tartom. Külön tetszik, hogy a homlokvonaltól behúzva, ha szabad így mondanom, „privát” hangulatot kap a főbejárat. Az előszobából nyíló tároló-közlekedő és wc mondhatni alap funkcionális kapcsolat. Ezen a részen valóban csak annyit változtatnék, hogy az előszoba melletti szoba – melyről többen feltételezik, hogy a jövőbeli lépcső helye lesz – ajtaját az étkezőből áttenném az előszobába. Ha vendéghálóként fogják használni, akkor legyen meg annak a helyiségnek is az intim hangulata, ha pedig esetleg dolgozónak szánták, akkor arra a szerepre oly mindegy, hogy honnan is nyílik az ajtó, és legalább az étkezőben kapunk egy szép egybefüggő, bútorozható falszakaszt. A kamra méretét személy szerint kicsinek tartom, bár minden család más-más szokásokkal rendelkezik. A konyha É-NY falának kiugratása furának tűnik, mondhatni érthetetlen (itt jegyezném meg, hogy az ehhez kapcsolódó homlokzati burkolatváltás nagyon impozáns látványt nyújt).
A garázst kicsinek tartom, mindenképpen érdemes szélesíteni. Eszembe jutott, hogy a garázs melletti terasz vélhetően sosem lesz teraszként használva, ott a család nem fog nagyokat beszélgetni, mert az utcáról teljesen belátni, és nem nyújt privát légkört. Sokkal inkább fog gépkocsi parkolóként funkcionálni, amelynek viszont nem rossz elgondolás. Az étkező/nappali blokkal nincs semmi gond, leszámítva a bútorok hiányát. Az atrium úgy gondolom reggeli kávézások (lévén napsütötte keleti oldal) és nyári késődélutáni pihenések és beszélgetések helyszíne lehet. Ez főként a felnőttek elfoglaltsága lehet, talán ebből kifolyólag felesleges a gyerekszobából ajtót nyitni ide, ezt sokkal inkább a nappaliból oldanám meg. A benapozás mértékét érdemes megvizsgálni. A szomszéd épület homlokzata 6m-re van, és 40-45 fokos tető esetén kb 3,7-4,6 m az ereszmagasság. Akinek van kedve, kiszerkesztheti, hogy mikor napos az atrium és mikor nem.
A ház egyetlen, számomra problémás része az intim blokk. Szó volt arról, hogy kicsi a telek, és nem fér bele több a beépíthetőségbe. Jó volna tudni az előírásokat is, hogy tudhassuk, meddig lehet nyújtózkodni. Kérdés, hogy az atrium-ra valóban szüksége van-e a családnak, nem lenne-e elég a kb 30 nm-es terasz a konyha-nappali mellett? Amennyiben az atrium megszűntetése megtörténik, – bár kétségtelenül színfoltja az épületnek – máris nyernénk egy szobányi területet, melyet kihasználva egy sokkal használhatóbb és élhetőbb haló részt kapna a lakás.
Körülbelül ennyi jutott most az eszembe. Még talán annyi, hogy épületenergetikai szempontból minél kevesebb a homlokzati törés, annál gazdaságosabb lehet a fenntartás. Bár az építési rendszer ismeretének hiányában (pl. hőszigetelő képesség) nem tudok érdemben nyilatkozni. Elnézést kérek az hosszas fejtegetésér, és ha esetleg ismételtem volna a már felvetett problémák közül valamit.
Üdvözlettel G.P.
sby f. j.
2011. június 27. hétfő 15:52
[re=80905]Nemértekhozzá, de…[/re]:
IDÉZET: A zegzugos helyiségekhez meg kell egy jó lakberendező aki nem kap hamar infarktust a sok variálás miatt.
A kivitelezés drága lesz, a berendezés szintén” idézet vége.
Ezzel nem tudok igazán azonosulni. A kivitel költsége esetleg kizárólag azzal nőhet, hogy az elnyújtott forma, amit diktál a telek és a beépítés igénye, viszonylagosan több-hosszabb könnyűszerkezetes fal m2-t kíván.
Ezt alaposan kompenzálja, hogy a nyeregtetős megoldás, a könnyűszerkezetes szeglemezes alsó síkok jelentős része egyben a mennyezeti födém is.
Ettől nincs gazdaságosabb forma, a kivitele is gyors, mondhatni „gyerekjáték”… Ugyan akkor a tagolt tető egy nem mindennapi megjelenést fog kölcsönözni a háznak.
Mindenkinek van/lesz szobája gardróbja/szekrénye.
A közösségi rész bútorozása a nem bútorozás. Ott olyan, a helyhez illó egy-egy darabos kisebb nagyobb „valamit(ket)” kell elhelyezni, ami a házigazdák ízlés világát lefedi… Ami „kötelezően bútor” az-az étkező és kanapék ülőkék sora, én nem látok ott más szükségletet…
Szerintem ez így nem kíván „lakberendezőt”, én legalábbis nem vennék igénybe hozzá…
Építtető
2011. június 28. kedd 00:52
[re=80906]Peter.G[/re]: Köszönjük a dicsérő szavakat, magam és ha megengedi a tervező nevében is.
Mint a bemutató levélben már említettem a ház tartalmaz első, sőt második látásra is feltűnő kialakításokat. Az alaprajz maximálisan követi a család jelenlegi életritmusát, ami tényleg lehet szakmailag átgondolatlan, de mi így élünk. Valóban sok a kijárat a kertbe, amik elsősorban nem is kijáratonként hanem lehetőségként vannak jelen. Valószínűleg nem egy 75-ös erkélyajtót fogok napjában tízszer használni, nem is ez volt a cél. Inkább csak a kertbe való kilátás volt a cél.
A gyerekszobák keskeny erkélyei kívülről is nyithatóak, gondolva a barátnővel buliból hazatérő fiaim szeparálására. A két gyerekszoba egyébként későbbiekben egy ajtó berakásával teljesen külön apartmanként funkcionálhat, vagy az egyik gyerek, vagy egy nagyszülő részére.
A másik gyerek birodalma az emeleten alakítható majd ki,két szobával és fürdővel,aminek a lépcsője valóban a dolgozóból vezet majd fel. Ennek a szobának is nyitható kívülről az ajtaja, mert az átriumból tervezzük a bejárást, a dolgozó előszobaként működik majd. Ez is külön igény volt a részünkről, így ezt a lakrész is önállóan lehet használni.
A garázs tényleg nem lett széles, de a mellette lévő gépkocsibeálló beépítésével és egy széles falszakaszon történő egybenyitásával már talán könnyebben lesz használható. Sajnos ez is a kiélezett beépíthető méret miatt vált szükségessé.
A tárolóba tényleg inkább csak tároló funkciók és a meleg víz ellátás lett betervezve, mivel a házat elsődlegesen elektromos fűtés szolgálja majd, kiegészítve egy hagyományos fatüzeléses kandallóval a szorultabb napokra. Ugyan a gázcsonk a telken van, de nem szeretnénk kiépíteni.
Az átrium és a sok kiugrás a homlokzaton mind egyéni igény volt, csakúgy a nyílászárók mérete. Valóban nincs szükség lakberendezőre sem, mert a bútorozás már most meg van tervezve. Az ésszerűség keretein belül gombhoz kabátot elvén keresztül lett alakítva a ház.
Félreértések elkerülése végett, nem vagyunk anyagilag eleresztve, nem mindegy mennyiből épül fel a ház. Éppen ezért még a tervezés szakaszában megkerestük a kivitelezőnket, aki elkészítette a számunkra elfogadható árajánlatát.
Sok bírálatot kapott ugyan a ház, mégis a magunk igényeit figyelembe véve nem ingattak meg a vélemények. Sok mindenre felhívták ugyan a figyelmem, de szerencsére minden-mindennel összefügg alapon tudtam magyarázatot találni a miértekre. Pontosan ezért tettem fel a házat a tervkritikára, hogy kiderüljön biztos ezt a házat szeretnénk-e felépíttetni.
Ezért minden hozzászólónak köszönettel tartozom.
Üdvözlettel:
Építtető
Huszti István
2011. június 28. kedd 08:50
[re=80910]Építtető[/re]:
Szeretném megkérdezni, miért nagypanel ?
A hozzászólóknak annyit szeretnék mondani, hogy el kell fogadni akár egy zegzugos alaprajzot is, ha az építtető valóban erre vágyik.
Beg
2011. június 28. kedd 11:11
[re=80910]Építtető[/re]: A 75-ös erkélyajtó lehet, hogy elég a kikukucskálásra, de ha tényleg ott lezs a későbbi bejárat, mindenképp megfontolandó legalább 90-es, de inkább 100-as ajtó beépítése, hogy két szatyorral a kézben is be lehessen majd menni.
Építtető
2011. június 28. kedd 14:50
[re=80911]Huszti István[/re]: A nagypaneles kérdésre a válaszunk: pusztán csak azért mert mi alkalmatlanok vagyunk téglából levezényelni egy építkezést, még akkor is ha generálkivitelezőt keresünk. A nagypanel rugalmas, tervezhető, időtakarékos, tiszta és ellenőrizhető. Amihez pedig még laikusként sem tudunk hozzászólni, ahhoz ott lesz az építészünk, mint műszaki ellenőr. Mellesleg ugyanerre a házra kértünk tégla verziós ajánlatot is, drágább lett volna.
A 75-ös ajtókon én is elgondolkodtam, de mivel a generációs ház igazán csak a kamasz és egyetemista fiúk átmeneti éveiben lesz kihasználva, nem tartom szükségesnek egy tényleges háztartás vezetéséhez alkalmas külső kialakítását.
Építtető
Koós Miklós
2011. június 28. kedd 15:08
[re=80911]Huszti István[/re]:
nem akartam az építtető helyett/előtte válaszolni, miszerint miért nagypaneles (a kispaneles miatt) vagy miért faház a tégla helyett?
az utóbbira válaszolt az építtető, az elsőre pedig annyi megjegyzést tennék, hogy ma a készházgyártók közül, aki faházat épít, az döntő többségében nagypanelt használ, már csak elvétve találni kispanelt. A helyszinen szerelt faházak nem felelnek meg a szabványnak, a valódi rönkházak meglehetősen drágák, a fémvázas családi házakról pedig szót se ejtsünk.
ttk
2011. június 28. kedd 15:43
Laktam téglaházban, panelben. Most készházban lakom idestova 11 éve. Nem cserélném el téglaházra, panelre meg végképp nem.
Huszti István
2011. június 28. kedd 16:27
[re=80914]Koós Miklós[/re]:
Semmi bajom a nagy panellel, eszembe sem volt a kis panel alternatíva, inkább az érdekelt, mi a motiváció a hagyományos és a kész választásánál.
Peter.G
2011. június 28. kedd 16:55
Úgy gondolom a Tisztelt építtető kellőképpen fel van vértezve válaszokkal, amelyek meg is állják a helyüket. A válaszokból kiderült, hogy szinte minden megoldás alapos megfontolás után született. A megkereső levélben csak említés volt az igényekről, azok nem voltak részletezve. Véleményem szerint megérte az a két éves együttműködés.
Csupán egy kérdésem volna, ami csak most ötlött fel bennem. Ha szűkös a beépíthetőség, akkor hogy lesz megoldva a későbbi garázsbővítés? Vagy beleszámoljuk garázs melletti terasz (pergola) alapterületét is a beépítettségbe és akkor stimmel a dolog, de akkor miért nem alakítják ki már most a garázst? Vagy, nem számoljuk a pergolát, de akkor hogy fér el az új garázs? Véleményem szerint beleszámoljuk, és akkor a feltett kérdésemre a választ nem tudom. Esetleg azt tudom elképzelni, hogy jelenleg egy autóról kell gondoskodni, és a későbbiekben esedékes új autó vásárlás jár majd bővítéssel is.
Beg
2011. június 28. kedd 18:19
[re=80918]Peter.G[/re]: A nagyon kicentizett igényekre kialakított házzal kapcsolatosan csak az jutott eszembe, hogy az apósom nem akart tv-t a nappaliba, így nincs is kábel csatlakozás. Mikor az anyósát kellett ideiglenesen elszállásolni, akkor húzhatott be a nappaliba 10 méter koaxot (arról nem beszélve, hogy ha majd egyszer már nem ő lakik bent, aki utána jön (pl. unoka) szívhatja a fogát 🙂 És van abban a házban még pár ilyen apró csapda. Azért írtam pl. a 75-ös ajtót, mert ott csak lapra szerelt bútort vihet be a kamasz, aki lehet, hogy még 28 évesen is ott fog élni (nem beszélve a nagyszülőről, aki lehet, hogy 120 évesen, bottal akar bejutni). De persze ez az ő háza, ő döntése.
sby f. j.
2011. június 28. kedd 18:20
[re=80914]Koós Miklós[/re]:
Kedves Miklós:
Néhány „fogalom” mellett képtelen vagyok „elmenni”. Senkit nem akarnék megbántani, megsérteni meg pláne nem.
DE:
1.) …a készház gyártók közül (a számuk évről-évre 150 körüli, ingadozó, kisebb nagyobb Kft-k, Rt-k, Bt-k) mindössze néhány van, amelyik nagypaneles vagy csak kísérletezik vele.
Lásd: Grandács Kft > 60 millióért vásárolt egy szörnyűséges hidraulikus vastömeget, épített hozzá 600 m2-t és nincs, nem is lehet kihasználni, mert nem minden falszakaszra alkalmas.
– Hatalmas a helyigénye, ha lekerül egy fal-szakasz, akkor annak is.
– Ehhez hatalmas építmény is kell, belső darupályákkal. Nem sorolom, de az csak az amortizációs hányad, ami rárakódik egy-egy házra, „csillagos ötös euróban”.
– Igen össze kell hangolni a helyszínre szállítást, a különleges trélert, a közti ig. útvonal engedélyét, a darut és persze a saját szerelő garnitúrát is.
– a közúti forgalom nem szervezhető.
– a többi sem, hogy a legkevesebb állásidővel megtörténjen a szerelés. A „hulladék” idő költsége szinte + 40% ezek miatt…
Ez a jobbik eset.
– általában nem indul meg azonnal a nagypanelek helyre tétele az időcsúszások miatt. Örökös gond, hogy akkor hova legyen a depónia…
Ugye ekkor már kétszeres a daruzás, annak kiszállása is. Nem ragozom tovább…
2.) a nagypaneles „hajcihő” itt Európában kapta fel a fejét. Amerikában (voltam kint félévet) szinte nincs ez a fogalom.
Vannak cégek, amelyek, un. Moduláris építést „sztárolják, én is” (Expanded Module Family Home ).
Egy szint vagy szint rész a telephelyen készül, és egyben kerül a helyszínre, ott összedaruzzák néhány óra alatt…
3.) Még-egyszer a „Nagypaneles”.
A mi környezetünkben a BIEN-ZENKER nagypaneles készházak, a legnagyobb számot képviselik.
– érdemes tanulmányozni, hogy hogyan is áll össze. Semmi perc alatt összehorgonyozzák a nagy paneleket és ettől kezdve minden további helyszíni. Pl. a födém él-pallók a legtöbb esetben számítógépes tervezés ide, számítógépes tervezés oda, a helyszínen szálba érkeznek és szabják. A tárcsalemezek is a helyszínen kerülnek fel a födém alsó-felső síkjára.
Számtalan fotó, videó van a YouTube-n, nézhető… Nem véletlen, csak 3-5 hét múlva kezdődik a belső gépészeti szerelés.
A nagypaneles gyártás „szervezettsége”, túl a fantasztikus beruházási költsége mellett az üzemből kikerülve teljesen szétesik. A helyszíni alig különbözik egy szerkezet kész nedves építés további fázisaitól…
4.) Kispanel: Európában a „kispanel” fogalom általában egy-egy szükséges falmagasság fele/harmada magas és méter körüli szélességet jelent, függvénye, hogy miből készül.
A könnyűszerkezetes építés ilyet nem honosított.
5.) Faház: a faház nem könnyűszerkezetes építés, az, hagyományos. Nincs, un. mérnökszerkezeti tartalma, nincs tárcsa lemez, nincs statikai méretezés, az, tradicionális építési mód.
6.) Középpanel, mint mi is: teljes falmagasság, egy-egy falszakasz 2-5-ből kialakítható. Nem igényel daruzást, nem igényel különleges szállítóeszközt, nem kell így útvonal engedély, ezzel nincs időbeni korlát sem.
Meglehetősen kölyök korom óta beoltottja vagyok a gazdaságosságnak, célszerűségnek, energetikának és a sorozatgyárthatóságnak. Nem véletlen került a cégnevünkbe az ÖKO elő szó sem, ami nem természetest, gazdaságost jelent.
Nagy példaképem az egykori Ford Henry főmérnöke Mr. Taylor, aki a sorozatgyártás megteremtője az én szememben. „mottója: szedd szét a dolgot olyan kicsire, ami még ésszerű. Egy-egy részét sablonszerűen gyártasd a jól fizetett betanított munkásaiddal…”
7.) a mérleg nyelve:
A kilencvenes évek elején kétszer is voltam a Bajor Ipari Kamara jóvoltából a Traunstein-i oktató bázisukba. Kivittek Pappenhoffen mellé egy készház gyárba. Az én néhány hektárom elfért volna a kapu behajtójába. Ott szembesültem igazán először a nagyipari nagypaneles gyártással. Lenyűgözött.
Hazatértem után kibéreltem az akkor már elemeire hullott Fémmunkás egy csarnokát és párhuzamosan a középpanellel, legyártottunk néhány nagypaneles építményt.
Számomra beigazolódott, hogy ez nem a mi utunk.
A nagypaneles gyártás fent taglalt járulékos költsége szinte annyi volt, mint az addigi középpaneles legyártás anyag + ráfordítások összessége + a helyszíni deponia.
A piac beszél és dönt.
Ezek a „kialakult” nagypaneles m2 árak alig kedvezőbbek a nedves építésnél.
Mi a felén sem járunk, miközben nem halunk éhen, és az U érték (0,18 – 0,21 W/m2*K) külső szigetelés nélkül is alatta van a 2019-es leendő előírásnak már 2008 óta.
Erről a tanulságról, annak kielemezéséről, mivel jó néhány tízmillióval lemodelleztem, akartam érezni a saját bőrünkön, napokat tudnék beszélni, de minek is… Amit addig is éreztem, tudás, bizonyság lett.
Tovább megyek.
A középpanel, mint mérnökszerkezet, igen flexibilis. Gyakorlatilag 2-4 LEGO fal szabadon kivehető utólag is ( 264 – 528 cm) . A szerkesztése, kapcsolatrendszere olyan, hogy statikailag ezt megengedi. Több is eltávolítható, ha helyette valahol visszakerül egy-egy pillérnyi „faldarab”, ez nálunk 33 cm(!).
Ez a nagypaneles esetében teljességgel kizárt. Az szinte annyira megkötött merev rendszer, mint a betonmagos „passzívházé”. Utólagos bővítése, átalakítása igen körülményes vagy alig lehetséges.
Összevetve a kettőt, előnyöket – hátrányokat, a tapasztalatunk és számításaink szerint messze magasan a középpaneles vitte, viszi a „prímet”, nincs, nem is tervezem a továbbiakban a létét… Az amerikai félévem is ezt vastagon alátámasztotta, zárom az egyik „sulim” példabeszédével a mérnök saját magának sem hisz, mindig, előbb-utóbb visszaellenőrzi azt…
Bocsi Miklós, ha írtam olyat is amit talán nem kellett volna, azért is, hogy kicsit hosszú lett, néhány mondatra készültem csupán…
sby f. j.
2011. június 28. kedd 18:26
[re=80914]Koós Miklós[/re]:
bocsi, kimaradt.
Nálunk egy-egy középpanel 4-9 m2, a fal magasságának függvénye. A raszter 33cm és többszöröse. Egy teljes LEGO fal 132 cm és ha a nyílászáró megkívánja max. 2 Lego azaz 264 cm. Utólag bárhol, bármikor kivágható egy rés ablak helye is, meg van rá a technológia. Akár 4 Lego méretben is.
Építtető
2011. június 28. kedd 19:52
[re=80918]Peter.G[/re]: A gondolatmenet valós, jelenleg tényleg csak egy autó van a családban. A bővítés pénztárca és igény kérdése lesz az utcai pergolás terasz terhére, ami valójában most is autóbeállóként fog funkcionálni. Az egyik képen látható egy beépítési tervezet, de ez messze nincs kidolgozva, az idő ebben a tekintetben nem sürget.
Amennyiben valakinek lenne ötlete ennek a kialakításában, szívesen veszem ajánlatát. Mi egyenlőre eddig jutottunk.
A mi példánkat alapul véve minden építtetőnek csak ajánlani tudom, hogy hagyjanak maguknak időt az alakuló terv térkapcsolatainak valós életükbe való beillesztéséhez. Sok éjszakát kellett a terv felett ülni, belegondolva a mindennapokba. Ehhez persze partner kellett hogy legyen a tervező is, akinek sokszor a tanult vagy bevált sémákat messze el kellett felejtenie. Mint többször el is hangzott, sokszor maga az építtető sincs tisztában az igényeivel, csak szeretne egy házat. Ismerőseimnél is tapasztaltam, ilyenkor születhetnek az úgymond ellenségnek épített, tervező saját kreativitásának köszönhető tervek.
Nagyon fontos a tervező kiválasztása, aki kellően ránk tud hangolódni. Nekünk nagy szerencsénk volt, mert rögtön elsőre hagyta, hogy a ház magától alakuljon, nem erőltetett semmit. Igaz az ország másik végébe kellett menni érte.
M
2011. június 28. kedd 21:30
[re=80910]Építtető[/re]: Feltételezem, hogy a több éves tervezés az épület fenntartási költségeit is figyelembe vette. Igazán kíváncsi lennék, hogy az elektromos fűtésszámla kalkulációja megtörtént-e pl. évi átlagos kWh/m2 értelemben, és ha igen, publikus-e a szám. Őszintén szólva felettébb csodálkozom Építtető döntésén, hogy dacára a gázcsonk meglétének, inkább „szimplán” elektromos fűtést alkalmaz. Mindenféle hatásfok-növelő eljárás (hőszivattyú, hővisszanyerő szellőztetés) nélkül(?), egy – gömb híján – kockaformától is igen távol álló épülettömeg esetén. A gondolatmenetet folytatva, az alkalmazott konkrét fűtési módról (padló?, radiátor?) és a hőszigetelésről is jó lenne hallani. Attól tartok, hogy önmagában önmagában a fa/nagypaneles építési mód nem garantálja az alacsony fűtésszámlát, és érheti még kellemetlen meglepetés e tekintetben az Építtetőt, már mint Lakót…
Koós Miklós
2011. június 29. szerda 07:53
[re=80920]sby f. j.[/re]:
sajnos nincsenek specifikusan iparági adataim, így nem tudom forrással bizonytani a pontos mennyiségeket, de az évente (korábban ) megépült 6-800 faház jelentős részét a MAKÉSZ tagok hozták össze. Megnéztem őket és a lista tanúsága szerint, ők bizony döntő többségben nagypanellel dolgoznak (a Makész tagság évente újítandó meg, ezért a tagok nem állandóak)
.
Anico kis és nagypanel vegyesen
Bedő Fa-Ház nagypanel
Beregszászi gerendaházak
Bien-Zenker nagypanel
EnergoHáz nagypanel
Grand-Ács nagypanel
Kerülőváz
acélnagypanelKészházak Építő Kft. nagypanel
Nebraska helyszini szerelés
Ráczkövi ??
VarioHouse nagypaneles
Wolfhaus (korábban pannonWolf) nagypanel
Woodwill gerendaház
Trendhaus-Kampa nagypanel (jelenleg már nem makész tag)
.
..de hogy ne érje szó a (fa)ház elejét, megnéztem a nem Makész tagok interneten elérhető listáját is a keszhaz.lap.hu-n, (természetesen csak az ÉME minősítéssel rendelkezők jöhetnek szóba)
.
Balázs gerenda
Econest nagypanel
BGerendavázas Ház gerendaváz
Boróka nagypaneles (és gerendaház)
elfa rönkház
Erdért THERMO házak nagypaneles
HartlHaus nagypanel
H-Bek helyszini
Honka rönkház
Interhaus Barta nagypanel
Lignova nagypaneles
tovább nem is mentem, mert ennyiből is látszik, hogy a piacot a nagypanel uralja, utána a gerendaházak jönnak. Nyilván a piacon még sok tucat cég van jelen, ezt nem vitatom. Jó lenne látni egy db számos kimutatást cégek szerint és akkor eldönthető, mi a jellemzőbb?
Építtető
2011. június 29. szerda 08:53
[re=80924]M[/re]:
Építtető
2011. június 29. szerda 09:15
[re=80924]M[/re]: Mi magunk vagyunk a lakók és mondhatom rengeteg utánjárásba került a döntés meghozatala. Első körben ami az elekktromos fűtés mellett szól a kiépítési költség. Amit a gázzal szemben megspórolunk azzal több évig fűtjük a házat. Később pedig talán alkalmas lesz valóban a magyar rendszer is a napelemek valós használatára, legalább is bízunk benne. A kandalló a meretével alkalmas az egész ház kifűtésére is, mivel össze lesz kötve a központi légcserélővel. Történtek számítások is a ház hőigénye 10.2. Tényleg jó szigetelés lesz a házon: 15 cm Isocell, 14 cm grafitos austrotherm, 10 cm vastag ajzat,lábazat és 35 cm födém szigetelés. 3-as üveg rétegű fa-alu ablakok kerülnek a házba. A használati melegvizet solárrendszerre alaőozzuk. Ezzel együtt is 50 körüli fűtés számlára számítunk, de mint írtam spóroltunk a kiépítési költségen. Pláne egy full gazdaságos rendszerhez képest, amire 7-8 millióval ijesztgettek. Szó került a garázs falának vékonyságáról, nem szeretnénk fűteni a garázst, ezzel is nyertünk cm-ket a garázs használhatóságának a javára.
Hawaii
2011. június 29. szerda 11:55
Építtető: „Szó került a garázs falának vékonyságáról, nem szeretnénk fűteni a garázst, ezzel is nyertünk cm-ket a garázs használhatóságának a javára.”
A vékonyság a belső, gépészeti helységgel határos, ÉK-i fal kapcsán került említésre, pontosan a hőveszteség csökkentése érdekében.
M
2011. június 29. szerda 14:06
[re=80927]Építtető[/re]:
Értem. Köszönöm a részleteket, mint reménybeli építtetőt érdekel(t) a dolog. Ha nem titok, elárulja, hogy milyen technikával fog működni a fűtési rendszer? A központi hőcserélő fogja a levegőt melegíteni, amire szükség esetén rásegítenek kandallóval? A kandalló talán külső levegőt fog használni, vagy csak simán a beltérit? Utóbbi esetben nem lesz égéstermék-visszaáramlási probléma? Cserépkályhán nem gondolkodtak?
Építtető
2011. június 29. szerda 15:16
[re=80930]M[/re]: A fűtést ADAX NEO panelekkel oldjuk meg, csak a kandalló melegét tudjuk a csöveken a szobákhoz elvinni. A központi hővisszanyerős légcserélő csőrendszerét fogjuk erre felhasználni, persze figyelve a hogy a rendszer elbírja a kandallóból felszálló meleg levegőt. A kandalló pedig külön külső levegőt szív be az égéshez, ehhez megfelelő kéményt kell választani. Ez már gépészeti dolog, nem tudom a részleteket.
A garázs szomszédos falára pedig rákérdezek. Köszi
M
2011. június 29. szerda 21:15
[re=80931]Építtető[/re]: Köszönöm a választ. Tehát árammal hevített „radiátorokat” fognak használni. Így, azt hiszem, értem az elképzelést, és el is fogadom, hogy Építtető számára ez valamilyen optimumot jelent.
Ugyanakkor számomra, mint villamosmérnök számára elképesztő, hogy amikor kutató-mérnökök hada dolgozik a mind kisebb fogyasztású processzorokon, kijelzőkön, háztartási eszközökön, hogy csökkentse a diszcipatív (hő-)veszteséget, addig egyes cégek arra szakosodhatnak, hogy „direktbe veszteséggé” alakítsák az értékes, univerzális elektromos áramot. Egy primitív hőkapcsolóval megfejelve kész a csúcstechnika… Ahelyett, hogy valamilyen értelmes dolog (pl. számítási műveletek) melléktermékét hasznosítanák. Ez persze, se nem a cég, sem nem az építtető hibája, és a történet messzire vezetne. Sommás véleményem szerint a gáz nem azért ilyen drága, mert ennyibe kerül, hanem, mert valakik sokat akarnak keresni vele… (és az áram nagy része is gázégetésből származik, a napokban adtak át épp egy ilyen erőművet hazánkban).
Visszatérve az alaprajzra, a garázs épülettel közös fala talán azért nincs „agyonszigetelve”, mert hőtechnikailag úgyis a nyílászáró a szűk keresztmetszet.
bobo
2011. június 30. csütörtök 12:25
[re=80922]Építtető[/re]: ha a „Tervezésnél fontos szempont volt a lakásból megközelíthető utcafronti garázs”, akkor a garázs szélességének megnövelése már csak azért is jó lenne, mert most csak egy épphogy elférő, szűk ajtó vezet a tárolón át oda. Amennyiben a tárolóban kerékpárok is lesznek, a bejárat felőli ajtó nagyobbítása is indokolt legalább 90-re. De a tároló és a kamra miért is lesz leszigetelve? Mi minden lehet ott, ami értékesebb vagy fontosabb egy gépkocsinál? Ami amúgy nagyon helyesen nem szigetelt helyen lesz.
Az előszobai WC a jelenlegi méreteivel maximum egy sarokmosdót visel el. A háló melletti szűk folyosótól én kifejezetten irtózom, de hát ízlések és pofonok ugye… Viszont az átrium elnevezés helyett javasolnám – a szomszédos épület közelsége miatt – átkeresztelését sötétítőudvarrá, talán jobban kifejezi a funkcióját. Ha a közlekedést is biztosítania kell, még rendesen beültetni sem lehet azt a kis teret.
Valahogy az látszik a terveken, hogy tényleg külsőre szép, modern, fiatalos ház lesz, viszont a sok funkció és az egyterű terek követelménye csak az előbbiek rovására lett megvalósítható. Minden megvan benne, amit terveztek, csak pont a használhatóság határán van a mérete, ha nem épp alatta némely esetben. Nagyon kíváncsi lennék például a majdani lépcsőre, a jelenlegi nyílászáról mellett hogy alakítható ki a dolgozószobából értelmes elrendezésben.
aa
2011. június 30. csütörtök 15:28
A fűtés-melegvíz nem túl logikusan lenne megoldva. A napkollektor min 10-15 éves megtérüléssel számítható, míg a gázfűtés a villany helyett már sokkal gyorsabban megtérülhet.
Építtető
2011. június 30. csütörtök 19:53
A napkollektorral érdemben csak akkor foglalkoznánk ha kiépülne egy Németországihoz hasonló szolgáltatói háttér. Talán az ára is megfizethetőre csökken. Addig marad a panel és a fa.
Építtető
2011. június 30. csütörtök 20:10
[re=80938]bobo[/re]: A tároló funkcióhoz én a lakáshoz tartozó dolgokat számolom, ezért a fűtött helység. A wc-be manapság nagyon jópofa sarokba helyezhető téglalap formájú mosdókat lehet vásárolni. Mindenki nagy jelentőséget tulajdonit az átriumnak, holott nincs neki. Éppen ezért a nappaliból is csak egy alacsony sávablak kerül beépítésre, a két szoba megközelíthetőségét pedig mindenki majdani főbejáratnak képzeli el. Csak egy lehetőség a generációk szeperálhatóságára, nem hiszem hogy a fiaim sokáig sűrűn használnák. Jelenleg kavics és sziklakert lesz, hosszú távon lehet hogy beépül télikerté. A dolgozóban valóban sehogy nem fér el ácsolt lépcsőszerkezet, pontosabban nekem nem tetsző formában valósulhatna csak meg. A következőkre valószínűleg páran felhorkannak majd, mi lánclépcsőt terveztünk. Nagyon pofás kinézetűeket lehet választani.
tanonc
2011. július 1. péntek 08:32
[re=80943]Építtető[/re]:
Hát igen… azért ha a tetőtér beépítésének szándéka már most nyilvánvaló, akkor azért tényleg „illenék” úgy tervezni a házat, hogy beférjen a lépcső. Normálisan. Olyan, amin gyerekek és öregek is fel-le tudnak menni.
Építtető
2011. július 1. péntek 08:38
[re=80940]aa[/re]: A napkollektort csak akkor szándékozunk kiépíteni, amikor kiépült egy szolgáltatói háttér, mint pl. Németországban. Talán az ára is megfizethetőre csökken. Addig marad a panel és a fa.
Építtető
2011. július 1. péntek 08:40
[re=80947]tanonc[/re]: Tényleg nagyon sokfélét és remekül használhatót lehet összerakni, ráadásul modern változatban is.
Építtető
2011. július 1. péntek 08:47
[re=80919]Beg[/re]: Igen ez a felvetés tényleg megfontolandó. Köszi
Tóth Ferenc
2011. július 3. vasárnap 21:00
[re=80920]sby f. j.[/re]:
Kedves Kolléga!
Ez a fórum nem a kispanel-középpanel vagy éppen nagypanel problémakör feloldására szakosodott. De ha már szóbahoztad, a tisztánlátás kedvéért reagálnom kell: Természetes, hogy minden cigány a maga lovát dícséri, de ha közben a másikat ócsárolja, az már nem igazán korrekt. A formális logikát követve a legfontosabb megállapításodat kell megkérdőjeleznem. Nálunk a nagypanel leginkább 1 fal 1 panel, tehát kis elemszám, kevés kapcsolat, gyors összeszerelés. Standard ütemterv szerint a fogadószint átvételét követően 1 nap alatt állanak a falak, másnap estére a tető le van fóliázva. Ezzel a szerkezetépítés be is fejeződött, ami ez után van, az a cserepezés, gépészet, festés -mázolás – villanyszerelés, stb. minden más épületnélmegvan. Mintegy 200 készházat szereltünk össze ország szerte, de nem fordult elő, hogy ne a kamionról egy emeléssel raktuk volna be a paneleket, azaz szó nincsen közbenső tárolásról, és az azzal járó maceráról. Az üzemben a szerelési sorrend szerint vannak a panelek felrakva, tehát a darus mindig az éppen soron következő panelt veheti fel. Természetes, hogy a nagypaneleket nem lehet Ford Tranzittal szállítani, de gondolom egyik panel sem ilyen. Útvonal engedélyre pedig nincsen szükség, mivel a panelszállító alacsony platós, így belefér a standard közúti rakomány paramétereibe.
Mint szerkezetépítő, aki ezen a szakterületen dolgozik immár 22 éve kijelenthetem, és mivel ennek a lapnak az olvasói általában be vannak oltva műszaki affinitással könnyen be is láthatják, hogy minden illesztés (panel toldás) egy csuklóként viselkedik, ezért a kis, kisebb, közepes méretű panelek merevsége meg sem közelíti a nagypanel ilyen értékét.
A nagypanel kötött méretrendszere: Természetesen ez a kötöttség nem létezik. Gyakorlatilag bármilyen alaprajz kialakítható nagypanelből, amelyet a SÉMA nevű, gyártásra optimalizáló (hulladék minimalizálása)3d modellező szoftver garantál.
Még érdekesség, hogy a tárgyi lakóház háttér támogatását, (a folyamatosan karbantartott költségvetést) cégünk a Kerülőház végezte. Természetesen nem acélváz, hanem a garantált minőségű KVH fa alapanyagból.
Tóth Ferenc
K-Corp Kft
tervezési igazgató
Szabóbácsi
2011. július 4. hétfő 00:40
Szegény tervező. Ez a terv két év szívás. Gondolom ha eddig ennyi energiát belefeccölt, nem kíván már kihátrálni.
Szétbonyolított. Olyat könnyű. Mindig az igazán egyszerűt nehéz kitalálni.
Szerintem szinte mindene rossz helyen van. Én a tervezési programban látom a legkomolyabb hibát. Mint álatalában minden elfuserált ház kiindulópontját.
Koós Miklós
2011. július 4. hétfő 07:38
[re=80969]Tóth Ferenc[/re]:
nekem pontosan ez a tapasztalatom, és valóban nem a nagypanel-kispanel közötti eltérés miatt került ki a cikk. A témáról elég bőven írtam pár éve a „https://kooseptar.hu/2008/12/04/keszhaz-volt-egyszer-egy-betonyp-fahaz-2/ cikkben, ami kvázi „emléket állított” az első magyar fából készült készházaknak.
Huszti István
2011. július 4. hétfő 08:25
[re=80971]Koós Miklós[/re]:
Emlékeim szerint volt előbb kispaneles rendszer, a PRE-M-ISOL. Ebből ha jól tudom, már a 70-es években készült ház, igaz ipari és szociális. 1984-ben ebből készült egy lakóház típusterv sorozat és el is készült néhány épület, teherbíró panelekkel. Elindult akkor egy egész jó fejlesztés, amit aztán a politika leradírozott, a tapasztalatok, számítások, mérések szerintem ma is hasznosak lennének, a nyári pihenő után érdemes lenne egy anyagot készíteni belőle.
Koós Miklós
2011. július 4. hétfő 08:40
[re=80972]Huszti István[/re]:
lehetséges, a név NAGYON-NAGYON ismerős, de már nem igazán tudom hová tenni. A PRE-M-ISOL-ról, csak mint válaszfalról találtam anyagot https://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/epszerk/MASTER/112.htm
Huszti István
2011. július 4. hétfő 09:03
[re=80973]Koós Miklós[/re]:
Nem csak válaszfal, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogyha jól emlékszem az első vizsgálatokat Sopronban a DOMINÓra végezték, figyelembe véve az együtt dolgozó kéreglemez hatását. És azt is hozzátartozik a történelemhez, hogy ezek alapjában levedlett svájci rendszerek voltak, amit gépekkel átvettek és arról szóltak, hogy a háború után a fiatal diplomások ingyen kaptak ilyen házat, azzal a feltétellel, hogy 15 éven belül el kell bontani és még a helyüket is be kell füvesíteni.
Nekem sok anyagom van ezekről, gondolom Neked is érdemes lenni összehozni.
Huszti István
2011. július 4. hétfő 09:55
[re=80973]Koós Miklós[/re]:
A link elég érdekes, én részt vettem a PRE-M-ISOL munkáiban, de ilyen panelt tudtommal nem gyártottak – bár lehet, hogy 1986 után, de előtte biztos nem. Amúgy a gyártósor automatikusan teljes felületen ragasztott a gk. bordákat ebben az esetben kézzel kellett volna ragasztani, ami csak a fa keret esetén még elment, de így nem nagy ötlet.
Építtető
2011. július 4. hétfő 22:12
Nem gondoltam volna, hogy szakmai körökben ilyen méretű eszmecserét indít el a ház nagy paneles volta. Értékes reklám lehet ezen a területen dolgozó cégeknek, ami mindenkinek jó lehet. Jó a leendő építtetőknek, mert eloszlathatja a tévhitet, miszerint a készház nem egyenértékű egy téglaházzal. És jó a cégeknek, mert újabb fórumon nyílik lehetőség a rendszer bemutatására. És láss csodát, nem csak hagyományos „L” és „kocka” házak építhetők ezzel a technológiával. Még a mi „agyonbonyolított” alaprajzú, az eddigi készházaktól igencsak különböző homlokzatkialakítású házunk is megépíthető.
A készházas cégek felsorolása után azt gondolom megérdemel annyit a kecskeméti Készház Építő Kft, Ráczkövi Ákos vezetésével,hogy mint a ház leendő kivitelezőjét, megemlítsem nevüket. Külön köszönet Fekete Gáspárnak, aki segítőkész munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a ház jelenlegi formájában valósulhasson meg.
Üdvözlettel:
Varga Szilvia
laikus
2011. július 5. kedd 07:57
…Jó a leendő építtetőknek, mert eloszlathatja a tévhitet, miszerint a készház nem egyenértékű egy téglaházzal…
egyenértékű lehet (ez is ház, a téglából épült is ház), de más. Azért én kíváncsi vagyok a nyári hosszantartó hőségben hogyan alakul a belső hőmérséklet. Ha gépi szellőztetés lesz, hogyan alakítható ki a megfelelő légtömörség.
Egy-két éves bentlakás után érdekes lenne visszatérni az itt bemutatott és megvalósult tervekhez és leírni a tapasztalatokat.
Én is tervezem ezt mert volt itt egy kivesézett tervem és így lenne kerek az egész szvsz.
Huszti István
2011. július 5. kedd 08:16
[re=80983]laikus[/re]:
Javaslom ezt: https://fenntarthato.hu/epites/leirasok/anyagok/otka_046265.pdf
különösen a 6.4. pontot.
laikus
2011. július 5. kedd 10:12
[re=80984]Huszti István[/re]:
köszönöm, én ezt már megtapasztaltam a házam tetőterében és a munkahelyemen, ahol szintén könnyűszerkezetes tetőtérben dolgozom.
Ezért az új házamban -habár a tetőtérből gyönyörű kilátás lett volna- szóba sem jöhetett a padlástér beépítése.
Szabóbácsi
2011. július 5. kedd 10:34
[re=80983]laikus[/re]: [re=80983]laikus[/re]: A tévhit szerintem Magyarországon mindig is fenn fog állni hogy egy fa/acélszerkezetes ház nem egyenértékű a téglából falazottal. Legalábbis belátható időn belül.
A piaci megítélésük emiatt mindig is rosszabb lesz, gyakorlatilag ugyanazon bekerülési összegükkel szemben. Egy lakóépületet általában hosszabb távra szoktak tervezni. Hosszabb távon szerintem egy lényeges szempont a piaci megítélés is, hacsak nem forgalomképtelen helyre épül. (oda lehet bármit, biztos bukta)
Mivel a könnyűszerkezetes házak hőszigetelése átlagban jobb a téglafalúaknál ez nyáron is előnyként jelentkezik. 10-20 éves tapasztalatok vannak rá bőven.
Koós Miklós
2011. július 5. kedd 11:20
[re=80986]Szabóbácsi[/re]:
ezt a 25 éve létező sztereotípiát (faház = erdért faház = üdülő = campingbe való…stb) máig nem sikerült lerombolni. Anno, amikor még 30-40 ezer lakás épült évente, akkor cca. 6-800 db készház épült az országban. Az arány mindent megmagyaráz. Nem tudom ma mennyi, de nem hinném, hogy nagyságrendi változás következett volna be.
A vicces az, hogy mind minőségileg, mind a tényleges végösszeg tekintetében sokkal megbizhatóbbak és előre tervezhetőek, ellenőrizhetőek, mint a hagyományos épületek
Szabóbácsi
2011. július 5. kedd 12:13
Valóban. Nálunk még mindig a mennyiségi szemlélet a gyakori. Legyen benne jó sok anyag, 3-4szeres betonmennyiség, légvédelmi megfelelésre méretezés.
Magamnak is könnyűszerkezetet építettem volna 10 éve ha nem volnék ingatlanforgalmi szakértő is. (csavarozott, helyszínen C profilokból terveztem)
bobo
2011. július 5. kedd 13:55
Az archívumban kalandozva ráakadtam az első tervkritikára:
https://kooseptar.hu/2008/06/03/tervkritika-oldalhataron-pacioval/
A hasonló elképzelés (páció) miatt érdemes összehasonlítani a két tervet. Ami szembetűnő, hogy itt lényegében 3 bejárat lesz (konyha, garázs, normál). Ez rengeteg értékes területet vesz el a valós és rejtett közlekedők miatt is.
Ugyan az építtető azt írta, hogy számára a tároló a ház része (ezért is lesz leszigetelve), azért érdemes lenne elgondolkodni a garázs és a tároló leválasztásán, fedett átjáróval a házból. Így elég lenne egy bejáratot kialakítani és rengeteg tér szabadulna fel.
Szabóbácsi
2011. július 5. kedd 15:01
Épp most egy idevágó cikk: https://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/konnyuszerkezetes-hazak-az-ingatlanpiacon-mennyivel-es-miert-olcsobb-mint-a-tegla/#comment-6277
Tóth Ferenc
2011. július 6. szerda 09:59
[re=80925]Koós Miklós[/re]:
Kedves Miklós! A hivatkozott kommentedben a Kerülőváz-at acélszerkezetesre jelölted. Ez nem valós. A tisztánlátás érdekében: A Kerülőváz és a Kerülőház a K-Corp cégcsoport márkaneve. A Kerülőváz ipari acélszerkezeteket gyárt akár több 10ezer m2-es csarnokokat, és hasonlókat. A Kerülőház kis hazánkban elsőként rendelkezett ÉME tanúsítással fa vázszerkezetű nagypaneles készház technológiával, és ma egyedül tudunk kínálni tanúsított, teljes egészében BIO anyagból készülő, passzívházhoz is alkalmazható fal, födém és tetőszerkezetet.
Koós Miklós
2011. július 6. szerda 10:22
[re=80995]Tóth Ferenc[/re]: köszönöm a pontosítást, már ki is javítottam. ezzel méginkább erősebb az a véleményem, hogy Mo-on a fa készház piacon a nagypanel az uralkodó.
Mentségemre legyen szólva a honlapon a kár a Termékek, akár más menüpontot olvasva mindig az acélszerkezet és a készház fogalmakba botlottam és nem igazán vált ketté számomra, hogy az acélcsarnokok mellett a fa készházak jelentik a másik fő profilt.
Bocs a figyelemetlenségemért.
Tóth Ferenc
2011. július 6. szerda 12:52
[re=80983]laikus[/re]:
Egyenértékű, nem egyenértékű dilemmára: a tégla mint hagyományos építőanyag történetileg egyrétegű falszerkezetként alakult ki, amelyen vakolat és mészfestés felületképzés volt a „standard”, vagy éppen fugázott natúr kivitel. Az energetikai kérdések előtérbe kerülésével a TÉGLA megpróbált anyagon belül megoldást találni, amiből a vázkerámiás falazó blokkok jöttek ki. Most a 44 cm téglánál tartunk, amely önállóan még mindig nem elégíti ki a hőtechnikai követelményeket. Nem a jogszabályira gondolok (lobbi) hanem az elvárt teljesítményre. Emiatt a 44 cm-es vázkerámiás falazó elemeket is 5-10-15 cm vtg PS hab vagy más kiegészítő szigeteléssel vértezik fel, így elérve a gyengébb konstrukciójú készház szigetelési teljesítményét. Lássuk be, hogy ez zsákutca. Ebből az irányból nézve látszik, hogy a TÉGLA kora lejárt. Ahogy mi szoktuk mondani, ” A kőkorszaknak vége!” Miért is?
– ha a falszerkezet szigetelő képességének döntő hányadát a PS hab viszi, miért tegyek bele méregdrága vázkerámia falazó elemet, amely az összesen kb. 60 cm (44+15)falvastagsággal a Bruttó/Nettó alapterület arányt rongálja (a bruttó alapterületet kell lefedni, az a beépítettségi % alapja, stb). Ez a falvastagság akár 3-4 szintes épület teherviselő falazataként is alkalmas. Egy földszintes épület esetében belátható, hogy felesleges statikai kapacitás van beleépítve, ami sok pénzt jelent. Terveztem már téglaházat is de B25 falazóblokkal, és 15 cm szigeteléssel.
– a hőtároló képesség amit a tégla előnyének szoktak mondani az én szememben kimondott hátrány: télen a fűtés először a falakat kénytelen felmelegíteni. akár 50-60 to. anyag betárolja magába a hőt (pénzt). Hiába megy a kazán ezerrel, forró a radiátor, a belső hőérzet nagyon rossz, mert a fal süt a hidegtől. Ha elmegyek otthonról, és csökkentett üzemmódra állítjuk a fűtést, a fal visszaadja ha hőt, de kinek, mert nincsen otthon senki, azaz a betárolt pénz elment a kéményen át. Nyári üzemben a hőtárolás napközben valameddig késlelteti a felmelegedést, de nem sokáig. Este pedig, amikor már hűl a levegő a téglafal cserépkályha üzemmódban tovább fűti a lakásunkat. Ha olyan jó lenne a téglaház hőháztartása, miért van szinte mindegyiken klimagép ablakban, homlokzaton összevissza.
Össezfoglalva: a Készház mint olyan egy statikailag, épületszerkezetileg és hőtechnikailag optimalizált szerkezet, ezért jobb válaszokat ad fentebbi kérdésekre, azaz:
Téli működésben az erős hőszigetelés, és kisebb szerkezeti tömeg miatt hamar felfűthető, kis pótlással lehet a hőmérsékletet szinten tartani, illetve üzemszünet vagy csökkentett üzemet követően újra felfűteni. Egyes épületeink esetében az volt a gond, hogy hol találok olyan kicsi teljesítményű fűtőberendezést, amely nem túl nagy, azaz kis terheléssel tud gazdaságosan fűteni.
Nyári üzemmódban is az erős szigetelés nagyban csillapítja a bejutó hőt. Az ablakok árnyékolásával csökkenteni lehet a hőterhelést. Lehet hogy szükséges egyes esetekben klímázni, de csak a levegőt kell hűteni. Este, amikor a külső levegő már hűl, frissül a levegő, az ablakot kinyitva élvezhető a nyári est. Nem a cserépkályhában van az ágyam.
Az én megközelítésemben a Készház magasabb szintű szerkezet, a belefektetett mérnöki tudás miatt értékesebb. Ez egy célszerszám, amivel a specifikus igényeket lehet pontosan kiszolgálni, megvalósítani az egyedileg megtervezhető rétegrendekkel. Ez a szemlélet Ausztriában és Németországban már elfogadott, és lassan kies hazánkban is teret fog nyerni.
Tóth Ferenc
2011. július 6. szerda 12:54
[re=80996]Koós Miklós[/re]: rendben, és így a többi olvasó számára is világossá vált, Köszönöm.
kárpáti józsef
2011. július 6. szerda 20:41
Nagy örömmel olvastam a tervkritikát, és a rengeteg sokrétegű hozzászólást. Külön öröm volt, hogy végre egy ügyfél aki egyik tagszervezetünknél kezdte a tervezést, és szintén egy MAKÉSZ védjegyes cég lett végül aki befejezte és kivitelezni fogja az épületet. Mivel egy „hibás” terv került a terítékre, és ez pont készházként fog megvalósulni, féltem, hogy a favázas építkezés kritikájává is válik, de szerencsére, szakmai, és valóban érdemi hozzászólások jelentek meg. Magam részéről aki nem vagyok építész, és a készház piacon a marketinget és a tanácsadók (értékesítők), csapatát erősítem, és a MAKÉSZ tagság elnöke voltam, számtalan ilyen ügyféllel találkoztam. Az értékesítők nagy része minden áron el akar adni, a tisztességes építész pedig a rossz tervhez nem akarja a nevét adni. Az ilyen építtető, (és meg ne sértődjön!) mindkettőnk számára nehéz eset. Mivel nagyon határozott vágyai vannak, a vágyainak megvalósíthatóságáról teljes mértékben meg van győződve, így nagyon nehéz a döntéseit megfelelő irányba terelni. Mivel a házat Ő fogja lakni, így sokszor a tanácsadó, és az építész is belefáradva a győzködésbe, inkább belemegy a kompromisszumokba, és a megvalósult épületet, nem teszi ki a web oldalra. Időből és fáradtságból a legtöbbet veszi ki a kollégákból, és még sem lesz jó az eredmény. Az egyik legtöbbe került épületünk, az egyik legcsúnyább, pedig amikor megtudtam, mekkora összegben gondolkoznak, örültem, hogy most megmutathatjuk mit tudunk megvalósítani. Nincs is róla fényképünk, pedig az erkélyen balusztrád, a lépcsőkorlát kovácsolt vas, az ebédlő baldahinos, és számtalan hasonló össze nem illő förmedvény került a házba, és még nem is fizette ki teljes mértékben.
Azért itt nem annyira durva a helyzet, de Miklós terv kritikájával egyetértek. Kivitelezés szempontjából semmi nehézséget nem fog okoz a nagypanelos rendszer. A gond az idővel, és a költségekkel lesznek, és talán a végeredménnyel, amikor már használni fogja kedves építtető. Remélem tévedek, és még is megvalósulni látszik, álmaik háza. Sajnos ez magyar szokás, hogy az egyszerű, jól használható gazdaságos tervet, az építtető egy kicsit „megmozgatja”. Az ilyen ügyféltől roszabb, aki nem tudja elmondani, hogy mit szeretne, csak annyit, Önök szakemberek, Önök tudják, hogy mit kell, de aztán jó legyen ám! Esetleg mutat egy földszintes ház képét valamilyen magazinból, na ilyet kétszintesben. Aztán, jön a szidás, hogy mit rajzoltak, vagy mit építettek, hát ez ronda, használhatatlan, stb. Az ilyennél pedig az a legrosszabb, hogy állandóan valamiért telefonál, panaszkodik. Pl.: hajnali 4, e-mailt ír, esik az eső, az esőcsatorna nem ismét nem viszi el a vizet, ez egy szakszerütlen, kókler munka, nagyfokú hanyagság,trehányság, követeli az egész csatorna lecserélését. Az eset az átadás után négy évvel történt, kimennek a szerelőink, hogy végül a panaszos ügyfeleink is megelégedettek legyenek velünk, megnézik mi a baj. A csatorna természetesen nem volt tisztítva, és lefolyóban a szűrőn felakadt egy tenisz labda! Elnézést, hogy tapasztalataimat írtam le, és nem kapcsolódtam szorosan a témához, de egy-egy hibásnak tűnő terv megszületése, egy csúnyára sikeredett ház, sok ember együttes munkája, ahol a végső még is a pénztárcát nyitogató, tisztelt építtetőé. Én ismerve a kivitelezőt, bízom benne, hogy az építtető családnak még is tetszeni fog az elkészült mű, és valójában büszkék lesznek rá, és úgy tudják használni, ahogy álmaikban elképzelték. Szerencse, hogy külső megjelenésben nem kérték a „magyiterrán” stílust. Bízom benne, hogy más készházas ügyfél is küld be tervkritikát, ami építész, és gépész szempontból jól sikerült, jól működő épület, mert azért van jó néhány ilyen is! Jó nyaralást mindenkinek!
Koós Miklós
2011. július 7. csütörtök 08:15
[re=81008]kárpáti józsef[/re]:
Kedves József, hadd ragadjam meg az alkalmat és mint a makész volt elnökét megkérdezzem, manapság milyen iparági statisztikákat illene ismernünk? Hány ÉME minősített készházépítőt tartanak nyilván (a Makészban most elég kevesen vannak) és kb. mennyi készházat adnak át évente? Mekkora ez a szelet a magyar családiházas piacon belül. Tudható-e esetleg, hogy hány passzívház épült ezzel a technológiával?
kárpáti józsef
2011. július 7. csütörtök 09:20
Sajnos nincs objektív statisztika. A minősített rendszerek jelenleg 60 felett vannak. A gyártókhoz kapcsolódhatnak kivitelezők, akik a gyártóktól vesznek kész elemeket, és vannak akik a más céggel minősített rendszert gyártják, hasonlóan módszerrel mint a franchise. Ilyen a KÖHE, ahol 17 cég csoportosult, egy ÉME köré.Így a jogosult kivitelezők száma több mint 100-ra tehető. A tisztán szendvics rendszerek mellett megjelentek egészen új technológiák, ahol a vázszerkezetet, (akár fém vagy fa)habbetonnal vagy hasonló anyaggal, töltik ki, de van minősített szalma ház rendszer is. 2008-ban a MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek 21-en voltak, továbbá az állandó és újonnan belépő még ideiglenes tagokkal 34-en voltunk. Az éves forgalmunk így meghaladta 800 épületet. Ebből kb. 300 volt a fémvázas rendszer, ahol a leszabott vázakat, és alkatrészeit vásárolták a kivitelezők. A készház, ami klasszikusan a nagypanelos rendszert jelentette, 300-350 db épült. A többi helyszíni szerelésű volt. Összességében ebben az időszakban egyébként nagyjából 2200 könnyűszerkezetes ház épült Magyarországon, amibe a mi termelésükön túl beletartoznak az ÉME-vel rendelkező de nem tag szervezetek, és a minősítetlen, jogosolutlanul kivitelezők háza is. A részesedéseket is egyél nehéz meghatározni, de 2008-ban az új családi házak közül, 12.3% volt könnyűszerkezetes. 2010-ben a MAKÉSZ tagok kevesebb mint 300 házat építettek, ez idén már nem csökken, talán még növekszik is, mivel egyre többen keresik az energia takarékos épületeket. Sajnos a recesszió, az alacsony árak, több cégünket tönkre tette, így befejezték tevékenységüket, vagy csak a tagságukat szüntették meg, a költségek csökkentése érdekében. A nem tagszervezetekről még kevesebbet tudunk, azt viszont érzékelem, hogy ahol van építkezés, ott könnyűszerkezetes épület is épül. Azoknak is van megrendelése akik leegyszerűsítették a szolgáltatást, hogy minél olcsóbban tudjanak piacot szerezni,és ott is ahol a magasabb igényeket kell kielégíteni. Nagyobb elismerést nem sikerült elérnünk az évek folyamán. Egyik ok, hogy a hatóság nem foglalkozik a minőséggel, a jogszerűséggel, így a minősítetlen, és sokszor alkalmatlan rendszerek is építési engedélyt kapnak, egyediségre hivatkozva. A rosszul sikerült könnyűszerkezetes épületek híre gyorsan terjed, a jól sikerült, jól működőket pedig simán tudomásul vesszük. A másik ok amit figyelembe kell vennünk, a hagyományok. Ezt figyelembe véve, én azt valószínűsítem, hogy mint a szomszédoknál Ausztriában évek óta a 36-38% körüli a favázas készházak aránya, valahol Magyarországon is erre a szintre fog beállni.
Ezzel a technológiával minősített passzívház ismereteim szerint nincs Magyarországon. Érdekes, pedig a szendvics szerkezetet figyelembe véve, ez lenne a legalkalmasabb. Ez valószínű azért van így, mert a készháznak számtalan előnye van, különösen az energia felhasználás területén. Más technológiák pedig ezt az indokot találták meg, hogy miért kiváló az Ő rendszerük. Erre elég nagy marketinget építettek, ami alapján sokan azt hiszik, hogy a passzív ház, a betonmagvas polisztirol épület, pedig mint tudjuk ez egy magán minősítés, ill. egy értékhatár. Tervezéskor az energia felhasználás kiszámításánál kiderül, hogy egy nagyon jó értéket sikerült elérni, de ahhoz, hogy a passzívház értéket is elérjük, még pl.:másfél millió Ft-t is többet kellene költeni, viszont csak havi egy-két ezer Ft plusz megtakarítást lehetne elérni. Ezért inkább a leg optimálisabb megoldást javasoljuk elérni, ha ez a passzívház érték, akkor örüljünk. Amennyiben néhány kw/h-val nagyobb lesz a fogyasztás mint a passzívháznál elfogadott, az még ne jelentse azt, hogy rossz az épület. Az első hazai „aktív”, azaz több energiát termelő épület, készház.
Huszti István
2011. július 7. csütörtök 11:03
Megragadnám az alkalmat a kérdezésre. A könnyűszerkezetes készházak tervezésére nem lenne-e hasznos egy tervezési protokoll összeállítására – tudom van szakkönyv, ezt én hiányosnak tartom -, én elég nagy eltéréseket tapasztalok, aminek sajnos néha épülethiba a következménye.
Koós Miklós
2011. július 7. csütörtök 11:10
[re=81013]Huszti István[/re]:
István, mivel a téma fontos és már nem kapcsolódik a cikk eredeti tervkritikájához, ezért önálló cikkben jelent éppen pár perce: https://kooseptar.hu/2011/07/07/keszhazak-magyarorszagon/
A világért sem akarnék bárkit korlátozni, de szerintem inkább ott vitassuk ezt meg
Huszti István
2011. július 7. csütörtök 11:22
[re=81014]Koós Miklós[/re]: Bocs, nem vettem észre.
Koós Miklós
2011. július 7. csütörtök 11:52
[re=81015]Huszti István[/re]:
a hsz-ed után került fel, nem tudhattad
kárpáti józsef
2011. július 7. csütörtök 11:54
Én is javaslom, hogy az új cikk kapcsán vitassuk meg. Jogos a felvetés, de épp a magyarosan 60 féle ÉME mutatja, hogy milyen nehéz feladat.
Készházak Magyarországon
2011. július 7. csütörtök 19:04
[…] legutóbbi Tervkritikában egy nagypaneles készházról beszélgettünk és magán a házon túlmenően óhatatlanul előjöttek a készházakkal […]
Huszti István
2011. július 8. péntek 12:20
Én próbálok ide írni, de egy napja semmi.
Koós Miklós
2011. július 8. péntek 13:22
mármint nem tudsz effektíve beirni ide egy hozzászólást vagy csak kevesled a „forgalmat”
Huszti István
2011. július 8. péntek 13:47
[re=81023]Koós Miklós[/re]:
Már nem is tudom, tegnap írtam a kész házakhoz, ezt is oda akartam, lehet, hogy túl meleg van. Amit a kész házakhoz írtam sajnálnám, ha elveszne, mert olyan szépen fogalmaztam, hogy egész meghatódtam. 🙂
Koós Miklós
2011. július 8. péntek 13:59
[re=81022]Huszti István[/re]: „a hiba nem az Ön készülékéban van” nem nagyon voltam a délelőtt és bennragadt egy hozzászólásod, már olvasható. Bocsánat
meregzsakk
2011. július 26. kedd 10:51
A nyáron nem is lesz tervkritika? 🙁
Koós Miklós
2011. július 28. csütörtök 10:52
[re=81149]meregzsakk[/re]:
a tervkritika nem évszakfüggő :-), kizárólag akkor jelenik meg, ha valaki beküldi a házát véleményezésre
Dobos Péter
2011. november 13. vasárnap 22:49
Ezért néz ki ez az ország úgy ahogy kinéz….
Nagyon elegem van az ilyen túlbonyolított helyszínrajzú, tömegű, homlokzatú, metszetű, alaprajzú, helyiségű, rétegrendű..stb. házakból.
Egy nagy normátlanságot látok az utcákon, szlöm szlöm most, normával rendelkező egységes utcakép régebben…építészfelelőség
Csaba
2015. január 16. péntek 09:12
[re=80974]Huszti István[/re]:
Tisztelt Huszti úr! Korábbi bejegyzésében említette, hogy vannak anyagai a PRE-M-ISOL technológiáról. Én teljesen laikus vagyok az építészetben, de ingatlanvásárlás kapcsán akadtam egy hirdetésre, melyben egy 1996-ban átadott (1991-ben szerkezetkész), ilyen rendszerű házat kínálnak eladásra. A tulajdonos által rendelkezésemre bocsájtott dokumentumok szerint a terveket 88-ban engedélyezte az Országos Szakipari Vállalat, bár a valós ház eltéréseket mutat a tervvel szemben és a tájolás sem egyezik a tervrajzzal. Igyekeztem utánanézni a technológiának, de sajnos semmilyen anyagot nem találtam az interneten.
Tudna ajánlani szakirodalmat a témában kapcsolatban, vagy esetleges általános véleményt írni az esettel kapcsolatban? Köszönöm.
Huszti István
2015. január 16. péntek 11:12
[re=99016]Csaba[/re]:
Saját anyagom van a PRE-M-ISOL-ról, a padláson. Elő tudom venni, ha esetleg küld terveket tudok mondani valamit róla. (huszti55@gmail.com.
Kárpáti József
2015. január 16. péntek 17:52
[re=80980]Építtető[/re]: Kedves Varga Szilvia! Több mint 4 és fél éve, a tervük kritikája parázs vitát váltott ki. Kíváncsi lennék, hogy az azóta megépült ház működésével, használatával kapcsolatban mi a tapasztalatuk? Jó lenne tudni, hogy azoknak lett-e igazuk, akik kritizálták a tervüket, vagy Önöknek akik Tóth Ferenc, és Fekete Gáspár építészek munkáját fogadták el. Továbbá azt is jó lenne tudni, hogy jól döntöttek-e, hogy nagy elemes készházat választottak? Válaszukat előre is köszönöm! Kárpáti József
Tervkritika 72 | beszámoló az elkészült házról
2015. március 1. vasárnap 11:00
[…] írok már Önnek, a Tervkritika 72 | egy nagypaneles készház címen szerepelt már a készülő házunk. Akkor nagyon sok észrevétel, hozzászólás […]