Tervkritika 60 | egy hallgatói terv
Hallgatói tervet kaptam a tervkritika rovatban. Nem családi ház, nem is lakóépület, de mivel mostanság kevés tervet küldenek a kedves Olvasók, így most a korábbiaktól eltérően nem lakás-terv kritika következik.
Olvassuk a tervezési koncepciót:
A koncepció alapja egy olyan egészségügyi intézmény kialakítása, amely helyet biztosít a fontos, de kórházi területen nem található, egyéb gyógyító szakág számára. Figyelembe véve az embereket minden nap érő stresszhelyzeteket és az ezek által kiváltott érzelmi, pszichés labilitást: az épületet különböző pszichoszomatikus betegségekben szenvedő emberek gyógyítására alkalmas funkcióval töltöttem fel. Korosztályokat illetően újszülöttkortól egészen az öregkorig gondoltam az emberekre. Az egészségházban táncterápia kínálja a gyógymódot a felnőttek és a hasonló korosztály számára, a gyerekek mozgásterápiával vezethetik le a felesleges energiájukat, illetve nyílhatnak meg könnyebben más személyek felé, a csecsemőket szülői segítséggel szintén különböző testi gyakorlatokkal lehet kibillenteni az őket veszélyeztető betegségekből: születéskori trauma, izommerevség… Így összefoglaló néven Egészségház – Mozgásterápiás Központ kapott helyet a Baranya Megyei Kórház, Kórház téri bejáratánál. A teljes műleírás itt olvasható
Átnézve a szintek alaprajzait az első benyomásom az volt, hogy ez lehetne akár egy táncstúdió is, mert az emeleti 2 pici rendelő kivételével nem sok minden emlékeztet egy egészségügyi létesítményre, ami persze nem feltétlenül baj. Ilyenkor nyilván nem lehet feladat a tervezési feladat/kiírás elemzése, fogadjuk el olyannak, amilyen. Így azt is, hogy ez lenne mondjuk a kórház (egyik) gyalogos főbejárata. A helyszínt nem ismerők számára: a tervezési helyszín Pécs egyik legforgalmasabb főutcája, a várost átszelő 6-os úttal (nagyrészt) párhuzamos Rákóczi út. Ennek töréspontjában található jelenleg is a kórház egyik bejárata.
És ezzel kapcsolatban tennék is egy észrevételt. amennyiben ez egy gyalogos (fő)bejárat, akkor azt véleményem szerint nem egy passzázsbejáratként lenne célszerű kialakítani, hiszen a gyalogos bejáró zárhatósága, esetleges ellenőrzés a terven ábrázolt széles és akadálytalan áthaladási lehetőség esetén nem biztosítható. Magyarán pl. egy járvány esetén nem mindenkit engednek be-ki, ezt valamilyen kultúrált és építészetileg korrekt módon meg kell oldani.
Az alaprajzokkal kapcsolatosan az a generális észrevételem, hogy egy ilyen funkció és egy ilyen telepítés esetén felértékelődik a lépcső helye. Ebben a kialakításban lényegében elveszi az épület jó tájolású felületének a nagyobb részét ezzel az egyenes egykarú kialakítással. Az csak apróság, hogy egyenes karú lépcsőnél bizonyos szintmagasság esetén kötelező a közbenső pihenő, ami tovább nyújtja a lépcső által elfoglalt felületet, de ez most valóban apróság. Ránézve az alaprajzra érződik, hogy a lépcső nem igazán illeszkedik semmihez.
Nagyobb gondnak érzem, hogy a lépcső nincs a legoptimálisabb helyen, nem kapcsolódik a bejárathoz. Ez utóbbi ugyan fedett helyről nyílik, de azért szükséges volna egy szélfogó is. A földszinti táncterem egy kétszárnyú lengőajtóval (miért kell ide lengőajtó?) csatlakozik egy olyan közlekedőhöz, ahonnan bárki be tudna menni akár az utcáról is, ami nyilvánvalón zavarhatja az ott folyó tevékenységet. A hosszú, funkció nélküli folyosó a táncterem és megközelítésének a problematikájára utal, érdemes volna átgondolni.
A nem derékszögű alaprajzi rendszereknél a helyiségekben kialakuló hegyesszögű falsarkok kiiktatása feltétlenül szükséges, akárcsak a semmire sem használható, de a területet növelő felületek. A lift mellett kialakult hegyesszögű falsarokra jó megoldás volna, ha az egy gépészeti strang lenne, hiszen a sokféle átmérőjű cső elrendezhető volna benne, csak az a baj, hogy ez a strang csak a fszt-en jelenik meg, a többi szinten nem, márpedig így nem tudja ellátni a funkcióját, ergo nincs sok értelme. Marad egy zúgnak, ami le lett falazva. Nagyobb gond az öltöző kialakítása, mert ha valaki benyit, akkor akár az utcáról is belátni az éppen vetkőző ottlévőkre, ami nem fogadható el. Legalább ekkora gond az öltözőből nyíló vizes blokk, ami egyrészt igencsak alulméretezett (létszám), másrészt szűkös a kialakítása.
Az csak alaprajz szervezési apróság, hogy még egy ilyen kicsi helyiséget is megszabdal egy kiváltó és az azt alátámasztó pillér.
Sajnos az alaprajzi átgondolatlanság folytatódik az emeleten is, kezdve azzal, hogy a terápiás szobákban dolgozóknak nincs öltözőjük, sem WC-jük. Sajátos megoldás az iroda közepére elhelyezett WC, de ezzel csak azt sikerül elérni, hogy a közel 30 m2-es irodába alig lehet elhelyezni asztalokat, nagyobbrészt pedig bútorozhatatlan. Az emeleten – akárcsak a fszt-en – érződik, hogy a lépcső nem kapcsolódik semmihez, a tört vonalvezetés miatt viszont rengeteg használhatatlan holttér alakul ki.
Az emeleti öltöző hasonló, mint a földszinti, ebben a formájában nem igazán használható, alul méretezett. Itt kell megjegyeznem, hogy nem igazán értem a belső ajtók méretezését, mert nem tudom, hogy névleges mérettel vagy nyílásmérettel szerepelnek-e? Azért kérdezem, mert a terveken a névleges méretet szokás feltüntetni, így viszont a 60 cm-es ajtó értelmezhetetlen. Öltözőkre, WC-re pedig nem szokás harmonika ajtókat tenni, olyan alaprajzi kialakítást kell kitalálni, ahol a nyíló ajtóknak úgy biztosítunk helyet, hogy a közlekedést, vagy más funkciót ne zavarjon. Még ide tartozik, hogy lakásban, középületben maximum a WC-re kerülhet 75 cm névleges méretű ajtó, de ez utóbbiban, ha lehet inkább nagyobb.
Itt kell megjegyeznem egy fontos dolgot: az akadálymentesítés komoly dolog és sajna nem elég egy liftre rárajzolni a szimbólumot, hanem a közlekedőket, ajtókat stb. úgy is kell kialakítani. Biztosítani kell , hogy minden közös funkciót el tudjanak érni, adott esetben pl. egy öltözőt is. Ha viszont az öltöző elérését biztosítjuk, akkor a fürdőnek is olyannak kell lennie, amit mozgáskorlátozottak is tudnak használni, az viszont nem akkora helyet igényel, mint ami a terveken látható. Ott kezdődik a méretezés, hogy pl. egy fürdőben, kinyitott ajtó mellett is be kell tudni rajzolni egy 150 cm átmérőjű kört (ez a kerekesszék fordulóköre).
A tetőtér mutatja talán a legjobban, hogy nem volt kellően átgondolt az egész koncepció, csupa kényszerű alaprajzi megoldás, leginkább „ennyi hely maradt neki”, ergo akkora is lesz. Ha a többi teremhez tartozik öltöző, ehhez miért nem tartozik? Nem nyílhat egy WC közvetlenül a tánctérbe, de még inkább nem nyílhat egy lift ide, hiszen az zavarná az ott folyó munkát.
Összefoglalás | átgondolatlannak tartom az alaprajzi elrendezést, még pediglen azért, mert NEM CSAK egy ilyen keskeny épület esetén alapvető fontosságú, hová helyezem el a függőleges közlekedés szerkezeteit. Én valószínűleg nem a homlokzatra, hanem inkább belülre és inkább 2-3 karúként alakítanám ki. Az egykarú lépcső – különösen 4 m-es szintmagasság esetén – igen komoly hatással van az alaprajz kialakítására, ami itt szerintem látszik is. Hasonlóan átgondolást igényel a szintenként lehetőleg azonos helyen ismétlődő és megfelelően méretezett vizesblokkok helye és nagysága. Miközben a közlekedőkben rendkívül nagyvonalúan bántak a z alapterületekkel, addig a vizesblokkok igen erősen alul méretezettek. E két fontos elemnek kellene lennie a kiindulásnak és mindent mást erre szervezni. Ha egy épületnek átgondolatlan a közlekedési rendszere, akkor mindenütt csikorogni fog. Sajnálom, hogy nem tudtam az alaprajzban értékeket felmutatni, egy dolog talán vigasztaló, az pedig, hogy az épület tömege viszont nagyon tetszik. Ez azonban CSAK AKKOR ÉR BÁRMIT is, ha mögötte jól szervezett alaprajz található. Hiába van jó tömege egy háznak, a használható, jó alaprajz minimum elvárás.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (17): megnézem
shiver
2011. január 31. hétfő 07:42
Miért van hogy a diplomázóknak derogál sima egyszerű LAKÓ épületet tervezni?
Hány lakóház van mostanában a tervek között, hány családi ház?? Ott nem lehet akkorát domborítani design téren…mert ugye az a lényeg…
Koós Miklós
2011. január 31. hétfő 08:25
[re=78464]shiver[/re]:
bár a tervkritikák talán mást mutatnak, de azért valljuk be egy családi ház azért elég kevés volna egy „mesterremeknek”, annál azért komplexebb feladatot is meg kell tudni oldania egy tervezőnek, még akkor is, ha friss diplomával jobbára még semmit sem tervezhet.
Amennyire a nálam megforduló hallgatók elmeséléséből tudom, a programot sok esetben a tanárok erőltetik és persze pont nem a lakóházakat.
Kovács András építész
2011. január 31. hétfő 09:09
Előírás, hogy középületet kell tervezni, kb. 1000m2 (de ez nem szigorú). Legalábbis 4 éve még így volt a BME-n.
tanonc
2011. január 31. hétfő 10:28
Az Ybl-n sem nagyon engednek oda diplomázni családi házzal. Egyrészt komplexebb feladatot várnak, másrészt egy középületnél jobban körülhatárolható a funkció. A középületet ugye nem egy konkrét embernek tervezzük, hanem egy általánosan használható funkcióra. Ott kb. 400-1000 négyzetmétert szoktak kérni, tehát kisebb középületek jöhetnek szóba.
Koós Miklós
2011. január 31. hétfő 11:46
amikor még én végeztem a Műegyetemen, akkor attól függött, melyik tanszéken akartál diplomázni, igy a diplomaterv témája lehetett közép, ipar, lakó, város, éptört….stb.
tanonc
2011. január 31. hétfő 13:51
Családi ház akkor mehet, ha nem tervezésből diplomázunk, hanem mondjuk ökologikus építésből vagy szerkezettanból. Akkor viszont „az utolsó szögig” meg kell oldani mindent.
TÜKE
2011. február 1. kedd 06:40
Elnézést!- vártam, hogy „beteg” ember hozzászól-e ? 🙂 Megjegyzem : a hozzászólók életkorát és eü.állapotát nem ismerem. Tetszett : Koós úr pár észrevétele !- remélem még nem személyes megtapasztalása annak, hogy – bár már nem vagyok szégyellős sem prűd !- … de akár egy öltöző vagy WC- és ilyesmi is mennyire kedvét szegi egy akár valós,akár beképzelt betegnek!
Plagizálás : ” Az oktatásügy olyan mező, melyen Isten minden barma legelészik! ” – én valahogy így vagyok az egészségüggyel is ! Épp’ ezért szeretném elkerülni a szélsőségeket !
Nekem vagy 15 éve mozgásszervi bajaim vannak – kb. 20 éve bejártam az ország több kórházát, szanatórium, wellness és ne fokozzam ! (OK!- azok többsége fizikoterápiára alapuló helyszín volt- ki ne feledjem az állami kezelőhelyiségeket sem!-pl. Pécsett)
Így aztán – ismerjem el – ráugrottam erre a témára (is) – de arról talán majd a későbbiekben !
Ismétlésért bocs’ – a tervezett helyszíntől K-i irányban – van Molnár Farkas szülőháza – (Googleba írva)- és látható pl. pár kép az 1999-es eseményről. ( emléktábla)
Rezsnyák Péter építész
2011. február 1. kedd 10:46
Főiskolai évem horror élményei között volt, mikor tervkonzultáció után a kért módosításokat elvégeztem. Következő alkalommal a konzulens, mintha akkor látná először a munkát, az általa javasoltakat fikázta meg, és javasolta a korábban általam kidolgozott elképzelést.Így történt, hogy 2 hét alatt ugyanoda jutottam vissza. Persze akkor még nem tudtam azt, hogy az ügyfelekkel ugyanennyi idő alatt ezt 3x lehet befutni..
Minden tiszteletem azért, hogy a fiatal kolléga kiáll, és állja a suhintásokat, dícséret pedig azoknak, akik kultúráltan megosztják vele meglátásaikat. Valóban nem szabad ezt véresen komolyan venni,tanulni kell ebből midenkinek.
TÜKE
2011. február 1. kedd 13:46
Mint ötlet vagy gondolat ?- tetszik ! Főleg,hogy egy fiatal gondol(t) ilyesmikre is! Egyúttal én is úgy érzem, eléggé nagy merészség is. Laikusként (betegként) a tervre én is azt mondanám,amit Koós úr, nem kellően átgondolt! Kissé zavart az ellentmondás, pl. az elnevezés jó : Egészségház és Mozgáscentrum ( emlékezetem szerint)- viszont – kegyes csalást javaslok : a termeket esetleg ReMo teremnek nevezném 🙂
l.d. Google ReMo Rehabilitáció és Mozgásterápia – így nem köthetnének bele abba hogy tánc is lesz! Ne legyen igazam, de nem hinném, hogy a TB mindezt támogatná! Ha meg magánerőből épülne, akkor én kerülném azt a helyet ! Rákóczi u.-i kanyarban lévő telket.
Laikusként én a méreteket nem nagyon tudtam megállapítani. Olyasmit tudok, hogy ilyen helyen van egyéni, páros és (kis) csoportos foglalkozás. Csoport 4-6 fő ?- vagy nem tudom. Így aztán azt sem, hogy -egyidejűleg – mennyien látogatnák ezt az intézményt ?
Bizonyára életkorom miatt,én már nehezen viselem a több generáció egyszerre történő megjelenését ! (csecsemőtől > szépkorúakig)- de ne legyen igazam!
A helyiségekhez :
Pl. Egy-két gyógymasszázs hely sem lenne rossz.
Csecsemők esetében pelenkázó ,- vagy mi a neve. (gyerekeknek másfajta öltöztető kell(ene)
Terápiaszobák eléggé kicsik,- esetleg oda nem kellene egy fekvőhely ?- (vizsgáló ágy)
Ha nem csak tánc van (felnőtteknek) akkor az esetleges eszközök hol férnének el ? pl. bordásfal,szobakerékpár és egyéb „kínzóeszközök.” Tornánál pl. szőnyeg. (stb.)
Remélem az alapos szellőztetés sincs elfeledve!
Esetleg büfé féle valahol elférne ?
Most kb. ennyit. Laikusként.
tanonc
2011. február 1. kedd 14:46
[re=78482]TÜKE[/re]: Úgy tűnik, valójában a program az, ami nem eléggé pontos ennél a háznál, mert ha abban meglennének a válaszok a fenti kérdésekre, akkor a háznak is több esélye lett volna összeállni.
Egyébként a fenti terv nem diplomamunka, hanem épülettervezés 4 néven futó tantárgy (féléves?) terve. (Másodéves?) Mint ilyen, nem mesterremek, hanem egy tanulási folyamat egyik állomása. És ha így tekintünk rá, akkor voltaképp ígéretes, mert az ízlés és jó szándék már megvan, majd alákerül a szerkezet és az átgondoltság is néhány éven belül.
TÜKE
2011. február 1. kedd 14:54
[re=78483]tanonc[/re]:
Hát ez az ! Valami ilyesmit érzek én is ! Írtam : tetszik ! Dehogy vártam én „mesterremeket!”
Bocs’ mindenkitől : kikapcsolódásként ajánlom ezeket.Aki nem ismerné.
Ez itt a Pécsi Diagnosztikai Közp. https://www.neuroct.hu/menu/Magunkrol
Ezt célszerűbb egy kórház mellé,udvarába építeni. (Rét u. Pécs)
Van ilyesmi is :
https://www.pecsinapilap.hu/cikk/klinika__korhaz__a_varos_szelen/25215
(bocs’ ha nem működne – ill. van benne t9bb fotó is )
Tudom, volt talajvizsgálat is ! – pedig nem löszös !
Végül, nehogy bárkit is megbántsak ezzel !
https://www.youtube.com/watch?v=DbERO8EhKA4 vagy YouTube Pszichoszomatika
berendezés 🙂
Ha hibáztam, bocs’
Felidegesített a hír : mától (02/01) áram áremelés (…)
Fekete Szilvia
2011. február 1. kedd 17:07
Bemutatkoznék, én lennék az az építész hallgató, aki ezt a tervet a nyilvánosság elé tárta. 🙂
Ezúttal köszönöm Miklósnak, hogy erre lehetőséget biztosított, s ahogy előttem is írták, a negatív kritika is lehet építő jellegű.
Ezt követően most igyekeznék a korábbi hozzászólásokban felmerült kérdésekre válaszokkal szolgálni, a teljesség igénye nélkül…
Fekete Szilvia
2011. február 1. kedd 17:10
[re=78482]TÜKE[/re]: Kedves TÜKE!
Köszönöm a hozzászólást!
Ezzel a témával folyamatosan foglalkoztam, a 2.5 hónap alatt, és ezzel szintúgy folyamatosan (ahogy Rezsnyák építész is említette) változott a koncepcióm részletessége, mely kihatással volt az épület tervezésére is.
Kezdetnek annyit megemlítenék, hogy a tervezési feladat – https://feszi.atw.hu/EPTERV.ZIP – választásában nekem csak annyi lehetőségem volt, hogy: 1) Építészek háza 2) Bábszínház 3) Egészségház és adott helyszínek voltak kijelölve Pécs belvárosában. Egészségházat csak Rákóczi úti és Rét utcai kórház bejárathoz lehetett tervezni. Ennél fogva az Egészségház nevet se én adtam neki, s a funkciót illetően is csak annyira lettem szabadjára eresztve, hogy egy nem szerteágazó, kórházakban egyáltalán nem fellelhető gyógymóddal tölthettem fel intézményemet. Ezáltal igyekeztem tiszta funkciót adni az épületnek, így lett MozgásTerápiás Központ, amiben tényleg foglalkoznának minden korosztállyal. Nem hiszem, hogy egyik a másikat bármennyire is zavarná, ha különböző szinteken történik a kezelésük. Pszichoszomatikus betegek nem fizikai sérültek. Nem részletezném, hogy kik számára nyitott ez az intézet, koncepciómban – /wp-content/uploads/2011/01/01.pdf – már megfogalmaztam.
Foglalkozások:
földszinti táncterem – délelőtti és délutáni foglalkozás (kb 4-4 órában) max 12 fős vegyes csoportnak (jó időben kertben való tartózkodással)
emeleti táncterem – ua. (kertkapcsolat nélkül)
tetőtéri terem – változó funkciók (Dévény-terápia csecsemők számára, pelenkázó asztalok vannak… Ayres-terápia kisgyerekeknek – „öltöző” az érkezőben kialakított beépített szekrény kabátok és lecserélt cipők tárolására, másra nincs szükség-)(funkcióváltás esetén a teremmel szomszédos szertárban történik az eszközök tárolása)
tánctermekben CSAK táncterápia (labdák, bordásfal, kötél…)
Alapos szellőzés – „alapos” gépészet 🙂
Büfét nem tartottam fontosnak, szomszéd épületben NON STOP élelmiszer, illetve Kórház főépületén belül egyébként is megtalálható ez a funkció. Nem jártam még olyan kórházban ahol minden épületben lett volna büfé kialakítva.
Egyelőre ennyi jutott eszembe, amivel remélhetőleg válaszként tudtam szolgálni a felmerült kérdésekre.
(egyéb belső látványok: https://feszi.atw.hu/latvany.ZIP )
Fekete Szilvia
2011. február 1. kedd 17:16
[re=78480]Rezsnyák Péter építész[/re]: Köszönöm a hozzászólást! Ezzel igazán fején lett találva az a bizonyos szög 🙂 Bár tisztelet a kivételnek (konzulenseket illetően)…
Hawaii
2011. február 2. szerda 01:20
Valamilyen előírásba ütközik, hogy a tetőtér nincs az épület teljes terjedelmében beépítve?
TÜKE
2011. február 2. szerda 06:07
[re=78487]Fekete Szilvia[/re]:
Kedves Szilvia! Kösz’ a választ ! Igazán nem kellett volna nekem, egy „szépkorúnak” (ffi)+ laikusnak ilyen hosszasan válaszolni. Voltak sejtéseim a terv készítésnek körülményeiről! – amiket részben megírtak az előttem szólók is. Van két gyermekem – igaz nem építészek – de anno nem egyszer olvasgattam tankönyveiket,ill.a feladatokat (?)- meg az arra adott konzulensi válaszokat. (stb.) Pongyola megfogalmazásért elnézést.
Én bizony – minél többet összeolvastam a pszichsz.betegségekről,- egyre inkább azt éreztem, hogy mi köze azok gyógyításának egy kórházhoz ? – miért kell(ene) azt egy meglévő kórház melletti kis helyre bepasszírozni ? – na, de ez is legyen annak a kompetenciája aki a feladatot kigondolta !
Röviden – és választ nem várva – további gondolataim.
Mint pécsi, sajnos – nem egyszer megfordultam/feküdtem a megyei kórházban- (stb.)- szívből kívánom, senki ne öregedjen meg! – és ne legyen beteg ! így aztán pl. a büfével kapcsolatos gondolataival ellenkeznék! – OK! – magam is elég jól ismerem az említett non stop önkiszolgálót ! 🙂 Kívánom mindenkinek, hogy pl. órákig várakozva a vizsgálatára,- legyen lehetősége elmenni egy utcai boltba – pl. vizet venni. (stb.)- gyerek esetében még problémásabb!
Én ugyan egyetértek a tiszta funkcióval (is) – csak gondoltam arra, hogy az Egészségháznak bevételt is kell(ene) produkálnia,és minél több – kb. azonos helyigényű terem/szoba van,- annál nagyobb lehet(ne) a TB meg az orvosok bevétele.
Egyetértek a fény fontosságával (kezeléseknél) – de pl.-azon a helyen- Rákóczi u.- hogy (kb.)> „este is szépen mutat a bentről látható kivilágítása” – hát.. ám’ legyen ! Még LED-es világítás esetén is. Bár mostanában- igaz, nem LED-es helyeken,- félhomályban lehet várakozni több helyen is. (Bár ne lenne igazam!)
Végül : az általam felsoroltak ellenére is, nekem tetszett a munkája!
Épp’ olvasom egy könyvben : (kb.) ” a pécsi Köztársaság tér felújításakor,- elővettek egy régi tervet,-„kissé leporolták”- és lett az, ami/amilyen lett. ” [Somlyódi Nóra : A Balkán kapuja ? ] – bocs’ nem reklám ! Szerintem ez előfordulhat az Egészségházzal is !
Végül ez sem reklám ! – Kertvárosban – Testvérvárosok tere – is van ( több éve) egy olyan épület, melynek emeletén mindenféle eü.kezelések vannak. (Van lift is – ill. akadálymentesítés.) Emlékezetem szerint (házi)orvosok építették – magánerősként. (?)- írom részben azért, mert eléggé nehézkes volt egy meglévő, szűk területen felépíteni ?
Ismeretlenül is, szakmájában további sok sikert kívánva !
Tervkritika | Küldje be a saját háza terveit
2011. március 26. szombat 09:08
[…] 2011. január 17. Tervkritika 60 | egy hallgatói terv […]