Kortárs építészet … a múlt sírdombján
Még a múlt év vége felé jelent meg a Kinek tetszik a kortárs magyar építészet? című írás, mely a címben foglalt kérdésre kereste a választ. Már abban is szerepelt a badacsonyi Laposa Pincészet új épülete, melyet nem is meglepő módon alapvetően másképpen ítélt meg az építészszakma (egy része) és a közvélemény.
Mielőtt azonban rátérnénk erre, az áthidalhatatlannak tűnő szakadékot laikus és magasépítőművészet között, több építész is próbálta megmagyarázni a bizonyítványt, egyben újra és újra lebunkózva mindazokat, akiknek nem tetszik ez a fajta építészeti hozzáállás és a helyi tradíciók „újraértelmezésére”.
„… A magyar közízlés a modern építészetet, minél markánsabban az, annál kevésbé tolerálja, az e mögött rejlő nosztalgia részben jogos veszteségérzetből táplálkozik, részben viszont tudatlanság eredménye, reakciós szentimentalizmus. Itt pedig egy kellően markáns kísérlettel van dolgunk a modern szemléletű építészet ötvözésére a paraszti tradíciókkal… egy ipari épület formájában.
…
A hely szelleméről szőtt plebejus ábrándok a Balaton körül a habcsókos vakolatú, macskalépcsős oromfallal szegett műparasztháztól egészen a rózsadombi rokokóig terjedő építészetben öltenek testet. A giccs, az édes pezsgő és az édes vörösbor közérthetősége ez, hiába színlel „polgári” öntudatot.
Kevesen látják be, hogy a paraszti építészetnek a fakszniktól, mellébeszéléstől mentes szikárság képezi az egyik legfőbb tanulságát, és hogy a Badacsonyhoz hasonló közegben ez lenne a követendő példa. A Laposa-pincészet radikális kísérlet a minimalizmussá fokozott szikárság formába öntésére, a tradíció újraértelmezésére. Radikalitását csak az gyengíti, hogy „reduktív” stilizáltsága, homogenitása révén kép- és fogyasztóbarát nyelvet beszél, belemegy a média által felkínált szerepjátékba … ” forrás
Az előző írásban szándékosan nem akartam kitérni az épületet kísérő vaskos botrányra, mert az elvitt volna a lényegtől. Miközben egyes építészek orgazmusközeli állapotban kerülnek az épületet látva, kiderült, hogy a háttér közel sem adna erre okot. Itt nem pusztán arról van szó, hogy valakinek tetszik vagy sem, hanem, ha erős politikai hátszéllel és tetemes állami forrásokkal nyomnak valamit át a bürokratikus gépezeten és félresöprik a táji hagyományokat, attól nem csak a laikus közönségnek lesz tele a bugyra, hanem másnak is. Ráadásul itt többről van szó, mint az agyonreklámozott fehér épület.
Itt ugyanis 3 épület épült, egy borhotel, egy látványpince és egy borfeldolgozó üzem, mintegy 1,5 milliárdos beruházásban.
A sokak által egyszerűen csak „kamion-mosónak” csúfolt épületre sok mindent lehetne mondani, egy valamit viszont biztosan nem, hogy illeszkedik a badacsonyi tájba, a badacsonyi építészeti örökségbe. Ha valami azonosítja, felismerhetővé teszi a Balaton északi partjának tipikus épületeit, az (többek között, de nem kizárólagosan) pl. a bazalt és a sötétvörös kő, amivel a házak, pincék, kerítések egy része épült korábban. Ezt ledózerolni és helyébe az alább is látható „valamit” odabiggyeszteni, az nem véletlenül vívta ki a környéken élők nemtetszését (nem is szólva arról, hogy amint a fenti fotón is látszik, teljes egészében kiirtották a teljes vegetációt).
Ahogy még a fentinél is kevésbé lehet büszke az alkotója az alább látható félig földbe süllyesztett borfeldolgozóra. Sajnálatos, hogy a nagyívű épületbemutatás során valahogy megfeledkeztek e két létesítmény említéséről, bizonyára lerontotta volna az összképet.
Hartmann Gyuri ásott elő építési előírásokat (csak az a kérdés, hogy ezek akkor is érvényben voltak-e, mindesetre azon a területen csak ilyen előírásokat tudok elképzelni).
- az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
- az övezetben csak egyedi tervezésű, 38- 48o közötti tetőhajlással magastetős, cserép vagy nádfedésű épületek létesíthetők, a helyi – borvidéki – tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az Mk-2, 3, 4, 5 kertes övezetben max. 5,60 m lehet, lakóépület szélessége az Mk-3 övezetben max. 6,60 m lehet.
- terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki.
- kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyőrs területén vöröskővel.
- ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény (kerti pavilon, fürdőmedence) nem létesíthető,
És végül nézzük meg, minek a bontása kellett ahhoz, hogy a fentiek megépülhessenek és amit nem véletlenül nem reklámoznak már annyira: a badacsonyi tájba illeszkedő, valódi badacsonyi hangulatot árasztó eredeti Bormúzeum eldózerolása.
Mi is a gond ezzel az egésszel?
” … A helyiek számára a Bormúzeum elvesztése a leginkább fájó pont, mert a bazaltkőből épített, régi, tornácos csárda a hegy egyik nevezetessége volt. A badacsonyi vasútállomáson kihelyezett turistatérképen máig jelölik a látnivalók közt, de a helyén már vadonatúj, háromszintes, felnagyított présházra emlékeztető borhotelt találnak a kirándulók. A házból csak a szüreti jelenetet ábrázoló, velencei üveg mozaikot sikerült az utolsó pillanatban kimentenie Vollmuth Péternek … ” forrás
Fogalmazhatunk úgy is, hogy ha egy ilyen igazán szép és tájba illő bormúzeumot elbontanak, hogy a helyére az önnön nagyságukat hirdető IZÉ kerülhessen, azt közönséges barbarizmusnak szokás nevezni és nem kortárs építészetnek, … pontosan ugyanúgy, mint a Szépművészeti főlépcsőjének a tervezett szétverését. De olvassuk tovább az eredeti cikket:
„… Nem esztétikai, hanem jogi kérdés, hogy a borhotel épületére valószínűleg szabálytalanul adták ki az építési engedélyt, ám ennek mindmáig semmilyen következménye nem lett. Virányi István balatoni főépítész irodája vizsgálatot folytatott az ügyben, és megállapította, hogy a Bormúzeum szerepelt az egyedi táji értékek listáján, amelyet a nemzeti park állított össze, ám Badacsonytomaj 2007-ben elfogadott rendezési tervéhez „tévedésből” nem ezt, hanem egy másik listát csatoltak.
[…] A Bazaltbor Kft. az épület felújítására és bővítésére kért engedélyt, ám ami a házzal történt, az köznyelvi értelemben mindenképpen bontás, mivel csupán egyetlen pincedarabot tartottak meg belőle. A balatoni főépítész kérésére a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Veszprémi Kirendeltsége is vizsgálódott az ügy-ben, és megállapította, hogy Kis Péter valótlan adatokat szolgáltatott a tervben, ezért az elkészült borhotel több ponton sérti a helyi építési szabályzatot …”
Ugye ismerős az, hogy mit nevezünk felújításnak illetve bővítésnek? A félig üres és a félig teli pohár esete … Ugyancsak a területen található az alább látható Ranolder-kastély, még a bontás előtt:
„… a hivatal mérlegelte, hogy az ügyészséghez fordul, ám ez végül „valamiért” elmaradt. Mellékszál, hogy Póczik Péter másik cége, a Ranolder Badacsony Kft. megvette a közeli Ranolder-villa épületét is, amely korábban közfunkciót töltött be – az 1992-ben megszűnt Badacsonyi Állami Gazdaság szőlészeti múzeumának adott otthont. A műemlék püspöki villa felújítása félbemaradt, a ház teljesen szétverve, három méter mélyen kiásott alapokkal várja, hogy az időjárás befejezze a „fejlesztők” egyelőre inkább pusztító munkáját. …”
a fotók és idézetek forrása: Heti Válasz és itt illetve Búcsú a bormúzeumtól
[poll id=”46″]
—————
kiegészítés:
„Szeremley Huba szerint felül kéne bírálni a szálloda tervét. “A baj az, hogy ide sosem a Balaton kéksége miatt jöttek. Itt a turisták mindig az embert keresték, ma meg az már alig van” – mesélte. “Meddig engedhető meg, hogy ilyen épületek épüljenek?” – kérdezte ezután, és utalt a környéken nemrég nagy felháborodást kiváltó Laposa-pincészet új épületeire. Ez egy kultúrtáj, de lehet, hogy holnaputánra már Kanári-szigetekké változik. Még az építési engedély kiadása előtt kéne megakadályozni a projektet” – mondta.” forrás: Index
Érdemes megnézni, hogy milyen újabb szörnyűséggel akarják elrondítani a Badacsonyt. Láthatóan megjött a kedve egyeseknek, mondván ezek szerint ott bármit lehet építeni.
Hozzászólások (44): megnézem
TÜKE
2011. január 5. szerda 05:48
(Laikusként) Én időnként már ott elakadok, hogy önmagamra hogyan értelmezzem azt, hogy lokálpatrióta vagyok! Háborodjak fel ezen, vagy legyek szkeptikus ? Bocs’,de jelenleg épp’ elég nekem mindaz, ami pl. Pécsett történt/történik és fog !
Ugyanakkor megértem! Minden bizonnyal a szakemberek (építészek) „egy részének” még nehezebb lehet ilyesmikről tudni! Bocs’ – látszólag nem a témához tartozik, de van ilyesmi is : https://hvg.hu/itthon/20101216_2010_ipsos_kutatas_ és esetleg érdemes csak azt beírni a Googleba : A magyarok elégedetlenek… és olvasni, hogy még mi mindennel vagyunk elégedetlenek.
Más : laikusként : esetleg utólag a tetőt pirosra festeni ?- vagy magát az épületet más színűre ?
Rezsnyák Péter építész
2011. január 5. szerda 09:01
Úgy látszik, mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek..
Adamkó Ferenc
2011. január 5. szerda 09:29
Szomorú dolgok ezek.
Számomra ez olyan mint amikor a régi családi fényképeket, a régi porcelánt kidobálják, és falra felkerülnek az újságokból kivágott képek, és megjelennek a mc’Donalds miki egeres bögréi a happy meal menüből.
SzabAn
2011. január 5. szerda 15:09
Szerintem ezt a vonalat kellene továbbvinni: szavazzunk, milyen színüre fessék át a tetöt az építészt közben a szemközti árbócrúdhoz kötözve. Szeintem Náler István festményéröl is szavazát kellene tartani, hogy milyen színekkel dobja fel néha borongós hangulatú festményeit, vagy Esterházi Péternek is kellene adni ötleteket, hogy hogyan írjon jobban az irodalmi tájba illö prózát. Tényleg itt tartunk? Az is megérne egy közvéleménykutatást, hogy a vélemény nyilvánítók közül hányan jártak a háznál, esetleg benne, és hányan csak a heti válasz közismerten „kiegyensúlyozott” cikkéböl informálódnak. Ki látta bormüzeumot bontás elötti állapotában (nem a századelejei romantikus fotó), és ki került már szembe olyan feladattal, hogy egy modern üzemet (mert az 1,5 Milliárdban a technológia is benne van) kell a tájba illesztenie? Vagy üzem sem kell? Persze lehet a szölöt taposni, préselni, fojtani, fejteni családi ház terasza alá beférö pincében is, vagy budafokra cipelni, és ott kivegyészkedni belöle a bort, mindent lehet. De leginkább azt lehet köpködni, aki a XIX. századból a XXI.-be akar lépni, még ha ezzel nem is sikerül mindenkit boldoggá tennie.
Koós Miklós
2011. január 5. szerda 16:16
talán lehet hogy nem azzal kell kezdeni, hogy egy ipari üzemet beerőltessünk egy olyan helyre, ahová az nem való. A betonnak meg a rozsdamentes tartályoknak teljesen mindegy, hol állnak, ez nem a tokaji pincesor nemespenésszel.
Miközben állandóan a magyarságról, hagyományokról, a táj megőrzéséről hallhatunk, addig a konkrétumok érdekes módon úgy kezdődnek, hogy először szétverünk mindent és építünk valami teljesen mást, majd ráfogjuk, hogy kortárs. Hogy ez tetszik-e az ott élőknek, tájbaillő-e az nem érdekes. Ez az a fajta mentalitás, amitől mindenkinek kinyílik a bicska a zsebében. És mindegy, hogy Badacsony, Lehet tér, budai Duna part, Szépművészeti vagy éppen Bécsi utcai beruházásról van szó.
Adamkó Ferenc
2011. január 5. szerda 16:55
[re=78207]SzabAn[/re]: Az érvelés jó, de a termék, a mű az érvelés ellenére ott van. Önnek tetszik a mű? Ön másmilyen megvalósítását a feladatnak sehol nem látta, csak ilyeneket? Értem ez alatt, hogy a környezetbe illő, felújított megoldásokkal, hagyományt jobban őrzőkkel, régebbi értékeket megtartóbbakkal nem találkozott eddig? Arról már nem is beszélek, hogy néhány országban (természetesen nálunk „kevésbé” fejletteknél), szomszédaink között is van ilyen (lassan mind ilyen lesz, sajna), a környéken lakóknak, az ott lévő civil közösségeknek a véleményét is kikérik, és minő szörnyűség, figyelembe is veszik.
Koós Miklós
2011. január 5. szerda 18:31
kevés konzekvensen konzervativabb országot lehet említeni Svájcnál, mégis mennyi remek, IGAZÁN kortárs építészeti mű keletkezik arrafelé. Azonban azok sohasem készülhetnének el, ha a közvetlen környezet nem adja rá az áldását. Itt a koos.hu-n is beidéztem azt a tóparti beruházást https://kooseptar.hu/2009/07/21/az-epulet-sarka-anarchitecture-building-outline/ ahol vékony oszlopokkal jelölték ki a majdani épület konturjait és csak miután mindenki látta és elfogadták, lehetett megkezdeni a tényleges megvalósítást. Persze ennek ott van kultúrája, mármint a véleményalkotásnak és a szavazásnak.
Nálunk addig tükröznek, amig a hatóság átengedi, majd még rá is tesznek egyet a lapáttal és amikor elkészül, KORTÁRS MŰ-nek nyilvánítják és lebunkózzák azokat, akiknek esetleg nem tetszik.
Hajlamosak egyesek elfelejteni,hogy az építészet a társadalom számára készül és nem az éppen aktuális építészeti (most éppen a minimalista)trendet kizárólagosnak tekintő rétegeknek. Ez pontosan ugyanolyan múló divat, mint volt pár éve az azóta végtelenül unalmassá váló vonalkód lyukarchitektúrájú homlokzatok.
zoli
2011. január 5. szerda 18:51
Én ezt csak úgy hívom, hogy a táj megerőszakolása, lehetne ez egy jó épület, de nem itt, hanem más helyen, más környezetben. Lehet ennél sokkal inkább tájba illeszkedő bórházakat, pincészeteket építeni.
https://tokaji-borok.info/wp-content/uploads/2009/12/beres-pinceszet.jpg
https://tokaji-borok.info/wp-content/uploads/2010/01/patricius-borhaz-02.jpg
https://tokaji-borok.info/wp-content/uploads/2010/01/patricius-borhaz-01.jpg
Huszti István
2011. január 5. szerda 20:32
Nekem az a kérdés jut eszembe, hogy „szép- e a tüdőszövet?”. Igen, ha a működését, a rendszerét, arányait stb. nézzük elvonatkoztatva minden mástól, egy csodálatos dolog, de egy tüdőt nem teszünk ki pl. az étkezőasztalra. Visszájára fordítva a dolgot azért ezek az épületek – amennyire a képekből megítélhetők – működő „szövetek”. De mint a természet is teszi a tüdőt a test beburkolja, alkalmazkodva a környezethez és a burkolat a működés szerves része. Lefordítva „építészre”, az épület nem a határoló szerkezeteknél ér véget.
TÜKE
2011. január 6. csütörtök 04:52
[re=78207]SzabAn[/re]:
Elnézést !- („ötletem” a festés részben plagizálás!) Tegnap nem akartam írni,de megtörtént. Vagy 20 éve (?) Pécshez egy közeli kisvárosban (…) szintén P-vel kezdődik… egy kisebb présház-féle csak úgy épülhetett fel, hogy a teteje CSAK piros lehet! (Tervben szürke (hullám) pala volt.) – Hát, befestették pirosra! …Aztán kb. 5 éve (?) -bővítették a présházat (emeletráépítés – új tető ) látom zöld a cserép ! Kérdezem a „tulajt”, hogy’-hogy’ most nem piros ?- Válasz : (részben nem publikus! 🙂 – kb. most nem volt a „hatóságnak” ilyen „előírása!”
Ennyit. (Nem vagyok egy „bosszúálló!”- szóval nem biztattam árbocrúdhoz kötést és egyebeket.)[ Bocs’ Esterházy (!) ]
Re Koós Úrnak! – (laikusként) nem mertem írni, hogy OK!- földbe süllyesztés vagy a feldolgozás ne ott legyen !
Mellesleg találtam egy blogot !
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2010/10/itt-vagyok.html Abban van egy fotó egy lepusztult borpalackozóról ? – illetve (építészetileg is) megnézésre érdemes : https://wunderlich.hu/rolunk/ – abban jobb oldalon galéria !- és ott képek! (Megjegyzem NEM reklám! – és nem vagyok vörösbor kedvelő sem ! – inkább sörös!)- de,az egy más téma ! 🙂
blö
2011. január 6. csütörtök 11:55
Látta a cuccot valaki élőben? Mert most itt három képről kaptunk tájékoztatást. Amúgy a gugli sem talált nekem képeket, mindenhol ezek tűnnek fel.
De például érdekelne hogy viszonyul egymáshoz a három épület. Mert ezeken a képeken nem látszanak közös területen.
A bormúzeum helyére ez a barna dolog került. Oké. Mi a baj a fehér borfeldolgozóval? Nem cserép a teteje? Az első képen, ami talán a hegyoldalból készült a borfeldolgozó környékén több háznak is hullámpala teteje van. Most akkor hol tájidegen a fehér?
A süllyesztett üvegív meg ezzel a fényképezéssel csak brutálisnak tűnhet. Várjuk meg amíg megnőnek a növények. Bele fog simulni a tájba. Bár az alukereteken nem segít semmi. Minek ide annyi ajtó?
Ezt találtam, gondolom a látványterv része. goo.gl/H5ics
Rezsnyák Péter építész
2011. január 6. csütörtök 13:59
„Várjuk meg amíg megnőnek a növények.”-szomorú, amikor már csak ez ad reményt!
tanonc
2011. január 6. csütörtök 14:44
[re=78222]Rezsnyák Péter építész[/re]: Persze a csúcs házak növény nélkül is azok, de azért lássuk be, kivitelezés után általában kicsit sivár a kép, amíg a környezet nem „rendeződik”.
Szabóbácsi
2011. január 6. csütörtök 16:48
Tényleg jópofa hogy az előírásokat figyelmen kívül hagyva épült. Feltehetőleg.
Ilyenkor sajnálom hogy nem kötelező a bontás elrendelése és végrehajtása mindenféle mérlegelés lehetősége nélkül. A tulajdonos költségén, jelzáloggal. Egy-két ilyen precedenst teremthet. Hasonló „ízű” mint a Rácz fürdő bővítése.
Elég lágeres fíílingje van.
A tehetségtelenséget önhitt, nagyképű építész rizsával kíválóan lehet leplezni. És a sznobok bamba képpel, de helyeslőleg fognak bólogatni.
Egyébként Rotterdam-külsőben egész jól mutatna a mólóknál.
epiteszikon
2011. január 6. csütörtök 18:22
Korrekt Házak ezek. No problem
Az első képen jól lehet látni a „nívos” környezetet. (80-as évek a köbön, csőnya tetőfelépítményes szépséggel). KisPéterék munkáit, pályázatait ismeri látni fogja, hogy nem a „sárgaházpiroscseréppel” elv alapján dolgoznak. Szerencsére.
Torák Oszkár
2011. január 8. szombat 10:44
epiteszikon: van akinek korrekt, van akinek ez nem tetszik, de egyetlen építészt sem mentettek fel az előírások betartása alól. Bármilyen szép is lehet egy épület,ha nem felel meg csak egy előírásnak is, akkor az építész nem oldotta meg a feladatot, ezért nem kellene védeni a törvénytelenséget. Ezt megtette a tervtanács helyettünk.
Egyébként Huszti István gondolataiban van a legnagyobb igazság, miért bántja az embereket leginkább az épület. Borvendég Béla építész írta, amikor Angliában dolgozhatott a 60- as években, az új lakótelep utcája megállt egy kb 120 éves fánál, mert nem akarták kivágni.Egyetlen fát.
TÜKE
2011. január 26. szerda 06:50
Szokás szerint elnézést ! – (minden bizonnyal nem érdekelhet ez mindenkit azonos módon) ill. a fontosabb kérdéseket (laikusoktól) sem szeretném „leelőzni” a főoldalról, a mai témámmal. Gondolok itt a kémény építésre, kocsibeálló (?) -és ilyesmik.
Bizonyára vannak „jobb” linkek /weboldalak is- én ezt a párat ajánlom :
https://metropol.hu/itthon/cikk/679851
https://www.cet-budapest.hu/
https://fovarosi.blog.hu/2010/12/11/cet-02
Sajnos- vagy szerencsére – a „pontos kifejezést” elfelejtettem!- olvasom valahol, hogy Tarrós István (?)- Bp. – olyasmit is említett,- hogy : „ha olyan helyen van egy-egy lakás/ingatlan,- ahol jelentősebb beruházás történt,- [= attól emelkedik az ingatlan értéke is… ] – hát, legyen valami „ingatlan-értékadó?” (vagy mi) – ill. olvasom, MÉG nincs joguk „különadó kivetésére” – stb. (remélve,hogy ez nem politikai tartalmú hozzászólás.)
TÜKE
2011. január 26. szerda 06:57
Bocs’- „sikerült” elrontanom… próbálom javítani !
https://www.metropol.hu/itthon/cikk/679851 ( nem értem, mi lehet a hiba ?- a linkkel) – és
https://fovarosi.blog.hu/2010/12/11/cet_02
Tényleg bocs’ ha így sem működne !
Pásztor Erika Katalina
2011. január 28. péntek 01:16
Bazaltbor – Laposa Pincészet
https://epiteszforum.hu/node/16618
Talán érdemes az itt lévő képeket is megnézni, plusz érdemes a műleírást elolvasni, az építészeti koncepcióról egy kicsit tájékozódni, mielőtt az ember véleményt formál. Ha az ember véleményformáló akar lenni, óriási felelősséget vesz a nyakába, mert ki tudja, lehet, hogy sokkal többet árt, mint használ, mindannyiunknak. A vizuális kultúra közízlés szintje nem azért alacsony, mert az emberek hülyék és nem értenek hozzá, hanem azért, mert nem része az oktatásnak, szinte észrevétlenül kopott ki az alap- és középszintű képzésekből. Nem érjük, amit látunk és nem tudjuk pontosan, hogy ha új dologgal találkozunk, ahhoz hogyan viszonyuljunk. Kapaszkodunk minden másba, számunkra hozzáférhetőbb érvekbe, csak hogy kitölthessük az űrt, a nem-tudás után maradt nagy semmit. Kis Péter borkombinátja olyan, mint a kortárs zene. Ha nincs meg az embernek John Cage, akkor vagy egyből tetszik neki Steve Reich, mert tetszik neki ösztönösen, de nem érti, vagy nem is tetszik és nem is érti. Nagyon keveseknek adatik meg az a luxus, hogy bár nem tetszik neki, pontosan érti, hogy miről van szó. Ehhez kell Cage, meg az összes többi. Ez utóbbi elemző kritikát írna Steve Reich zenéjéről, tárgyilagos érveléssel, körültekintéssel, alaposan. S hogy miért? Azért, mert pontosan érti, hogy miről van szó, mit miért és hogyan csinál Reich, de nem ért vele egyet.
Koós Miklós
2011. január 28. péntek 09:28
az építészet, amig csak papíron létezik, az építész(et) magánügye, amint megépült közüggyé válik, amit vagy elfogad a társadalom vagy nem. Ezt nyilván lehet befolyásolni, de hosszú távon képtelenség. Elég pl. a Gulyás féle OTP ház teljes elutasítását nézni ahhoz, hogy megértsük, a házak nem az építésztársadalom számára készülnek. Mekkora nagy szám volt anno a Tervhivatal épülete, amikor megépült, de mégsem érte meg a 30 évet sem, mert könyörtelenül elbontották (mellesleg ami helyette épült az se sokkal jobb, sikerült annyira jellegtelenre átalakítani, hogy az arra járó szinte észre sem veszi).
A ma progresszívnek tekintett, alapvetően minimalista építészeti stílus vélhetően nem fogja megérni az 50 évet sem, és a napjainkban épült épületek jelentős részét bizonyosan el fogják bontani, amiért elbontották a 60-70-es évek jellegtelen hasonló minimalista épületeit. Bizonyára sokan megsértődnének, ha a 70-es évek épületeivel mérnénk össze a tervezett házaikat, pedig sok esetben pont ugyanaz a stílus. Ugyanez a sors várt minden korábbi stílusra, ami nem tartalmaz igazi értéket. Az elmúlt 20 évben hány ilyen divatirányzat söpört végig az építészeten? számos, a legtöbbjéről ma építész berkekben csak leszólva tudnak nyilatkozni, pedig tegnapelőtt még elfogadott volt. Hány un. vonalkódos vagy több emeletes pillérekkel szegélyezett ház épült az országban? Mi ez ha nem pillanatnyi múló divat?
A magyar építésztársadalom jó rész nagy ívben tesz a társadalom értékítéletére, mondván, hozzá nemértőkkel erről nem nyit vitát, sőt semmiféle párbeszédet nem kezdeményez, de elvárja, hogy rajongjanak érte. Ez az ellentmondás, ami feloldásra vár és ezt nem azzal oldjuk fel, hogy értelmezhetetlen, filozófia utalásokkal és idegen szavakkal telezsúfolt szövegekkel próbáljuk elhitetni másokkal, hogy mi a szép és a jó.
Hetekig volt kint a címlapon egy holland filozófus szövege, amit még egy magamfajta szakmabeli is csak nagyon nehezen érett meg, nem véletlenül egyetlen hozzászólás sem íródott hozzá. A halandzsa szövegeket nem veszi be senki sem.
Az építésztársadalom és a „műveletlen” köznép közötti szakadékra jó példa volt a Makovecz-féle sevillai pavilon és a minősíthetetlenül jellegtelen és ötlettelen „lepkeház” fogadtatása. Persze ez utóbbi volt a progresszív, a haladó, az igazi. Mármint az építésztársadalom magát krémnek tartó részéről. Mindenki más komplett hülyeségnek tartotta. Kész szerencse, hogy nem az épült meg.
tanonc
2011. január 28. péntek 11:14
[re=78430]Pásztor Erika Katalina[/re]: „nem része az oktatásnak, szinte észrevétlenül kopott ki az alap- és középszintű képzésekből. Nem érjük, amit látunk és nem tudjuk pontosan, hogy ha új dologgal találkozunk, ahhoz hogyan viszonyuljunk.” Pontosan. Másrészt: a 20. század második felének nem túl nívós építészete ráadásul elérte, hogy a vizuálisan amúgy érzékeny, művelt, tehát elvileg befogadóképes 30 és 100 éves korosztály élből elutasítson mindent, ami kicsit is emlékezteti a sivár lakótelepekre, gyatra középületekre stb. És ebben félig-meddig igaza is van, hiszen látja, hogy színvonalas, igényes és emberközeli a régi, és ehhez viszonyítva embertelen, csúf és lehangoló az új. És ezt csak nagyon hosszú idő alatt nagyon sok igazán jó, az arányaival, anyagaival, tisztaságával bizonyító kortárs ház fogja tudni megváltoztatni. Vagy fogni kell ezeket az embereket, és elvinni kicsit nyugatabbra, és odaállítani mondjuk egy svájci minimál elé.
Adamkó Ferenc
2011. január 28. péntek 12:36
[re=78430]Pásztor Erika Katalina[/re]:
Olvasván ezt a hozzászólást Kornissnak egy szobra jutott eszembe. Egy darabosan megmunkált fém oszlop. Nagyon régen egy előadáson bemutattak egy fémmunkás szobrát. Majd egy pár évvel későbbi, szintén fémmunkás szobrát amely már sokkal egyszerűbb volt, de kemény, szikár, olyan fémmunkás érzést adott. Az utolsó szobor volt az amelyet említettem fentebb. A három szobor, így időrendben komoly erővel bírt. Viszont ha csak az utolsót nézem bizony nem értem. Valahogy így hangzik nekem az az érvelés amely arra biztat, hogy nézzem meg a dokumentációt, a müszakileírást stb. Ahhoz, hogy értékeljem Korniss utolsó szobrát meg kell néznem az előzőeket is, de ez így sokkal több mint egy szobor, éppen az előzmények miatt. Viszont ha csak az utolsó szobrot nézem, én bizony elmegyek mellette és modernkedésnek nevezem akárki is csinálta. Laikusként az építészetet is így képzelem el. A legrégebbi épületek, a régebbi épületek, és a mai épületek valamilyen szempontból egymás folyományai (marha ronda szó 🙂 kellene, hogy legyenek, számomra. Ebben az esetben én nem látok ilyesmit. Korniss szobor sorozatában a fő jelentés, hogy a fémmunkás egy kemény, szikár, fáradt ember, végig megmarad, és a hármat nézve ki is jön. Számomra ezek az épületek, bármilyen a tájegység régebbi, és a még régebbi házaiból semmit nem hoztak át a mába. Ehhez én nézhetem a leírásokat, lehetek művelt, vagy műveletlen, egyszerűen körül kell néznem a tájon az épületek között és nem látok kapcsolodást, nem látok semmit ami az esszenciája lenne az egésznek. Korniss szobrait egyszerre nézegetve az egyszerű ember is rájön a mondanivalóra. Itt az egyszerű ember, aki ott él, vagy aki arra jár nem lát szerintem semmi kapcsolódást. Ez a bajom ezekkel az épületekkel.
Huszti István
2011. január 28. péntek 17:25
[re=78430]Pásztor Erika Katalina[/re]:
Kösz, most már tudja a laikus, mit kell tenni :).
A dolog többélű. Folytatva a tüdőszövet analógiát az esetek többségében pl. egy „mediterrán” ház és egy „minimalista” ugyanazt csinálja, csak más formai elemekkel, mind a kettő beteg tüdőszövet és hasonló a véleményem a vonalkód architekturás sületlenségekről, stb., még ha a burok esetleg „trendi” is. Az építészek jó része – és ez van a felszínen – már jó ideje logikai tévedésekből fakadó fogalmakon vitatkozik, a laikus számára emészthetetlen módon. (de hát úgy kell a bunkónak). Talán az építészeknek azon is el kellene gondolkozni, hogy mit „lát” a laikus? A kortárs zenét is meg kell tanulni érteni, a zenészek a zenélés mellett tanítanak is.
Adamkó Ferenc gondolatmenete nagyon szép és igaz, csak csatlakozni tudok.
Huszti István
2011. január 28. péntek 17:33
Még egy gondolat. Egy igen jó zeneelméleti előadáson az előadó (Hámori Tamás)a kortárs zene kapcsán megjegyezte, hogy a zenészek kezdenek megint rájönni arra, hogy a harmónia nem is olyan haszontalan. Mindig mondtam, hogy a zenészek az építészek előtt járnak.
TÜKE
2011. február 4. péntek 05:28
Régebben olvastam egy – magyar – újságcikket és az abban említett linket megkerestem.
Ha érdekel mást is, akkor :
https://www.rezinfo.hu/hirek/epiteszet/indul-a-2011-es-europai-rez-az-epiteszetben-palyazat
Ha nem működne, akkor
https://www.rezinfo.hu/hirek -és ott megtalálható.
Bár ne gondoljak arra,- csak Pécs esetében, hogy mi minden réz anyagot vittek el a „megélhetési bűnözök!” az utóbbi években- stb. Egyáltalán nem ilyen gondolatok miatt írtam !
hundt péter
2011. február 10. csütörtök 17:31
Hello!
Egy újabb említése Kis Péterék épületének. Nagyon izgalmas,
hogy a „laikus” hozzászólóknak is tetszik a ház, gyanítom
a pozitív felütés miatt. Talán ennyin múlna, hogyan tálalunk?
https://hg.hu/cikk/epiteszet/11496-bazaltpinceszet-a-vilaghir-kapujaban
Adamkó Ferenc
2011. február 10. csütörtök 18:52
Én is olvastam :-)))
Nekem az alábbi megjegyzéseim lennének hozzá.
Idézet a cikkből.
„Talán a magyar építész-társadalomnak, esetleg a borász-társadalomnak, legvégül pedig a közízlésnek kellene eljutnia arra a szintre, ahol értékelni tudja a terv vitathatatlan erényeit, és elfogadja esetleges hibáit.”
és már megint megakarja mondani nekem valaki, hogy mi a szép. Nem lehet, hogy a cikk írója téved? Az építész szakma, a borász szakma, a közízlés mind változzon meg!!! Kísértetiesen hasonlít a „nem egy autó jön szembe, hanem mind” hozzáálláshoz.
Másik mondat ami nagyon tetszik.
Az előzmény az, hogy vannak akiknek nem tetszik, és van akiknek tetszik. Na erre írja a cikk írója.
„Előbbi álláspontot leginkább a környékbeliek (borászok, lakók), míg utóbbit a megrendelő és a szakmai bírálók képviselik. Ezek a viták azonban lokális jelentőségűek, a nemzetközi megítélésben aligha számítanak.”
Könyörgöm, a helyiek látják nap mint nap!!!! Borzasztóan fontos lehet, hogy egy brazil építész el legyen ragadtatva.
Én, így kívülről azt mondanám a cikkre, hogy ez egy promóció :-)))
Koós Miklós
2011. február 11. péntek 08:59
a cikk szerzője építészhallgató, tőle elvárható, hogy lelkesedjen a „kortársért”.
hundt péter
2011. február 11. péntek 13:20
Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy az emberek többsége bizonytalan az építészet
megítélésében.( többek között )
A „régi épületnél” a berögződött minták, a kanonizálódott formavilág, vagy éppen
a házak „régisége” tetszik. Ha lefejtjük az azonnal dekódolható, mesélő elemeket,
( vegyük például a háborúban sérült házak díszek nélküli felújítását ) a
kapaszkodók eltűnnek. Innentől csak az önnön ítéletére, izlésére tud támaszkodni.
Repkednek a „panel”, „beton” ( ami a példánál maradva ugye igaz is, hehe ), a
„kocka” szidalmak. Szerintem egy ilyen cikk éppen ezt a késélen vigyázban álló
helyzetet jellemzi. Ha adunk egy pozitív löketet, a szemlélők ítélete hirtelen
átfordul, és széppé válik az addig zsigerből utált valami.
üdv h p
hundt péter
2011. február 11. péntek 13:26
Hmmm. Egy hozzászólásomat elnyelte az internet. Na sebaj.
A végéről lemaradt, hogy az alkotó emberek, köztük az építészek is ízlést formálnak. Munkaköri kötelesség, ez van.
üdv hp
beg
2011. február 11. péntek 17:39
[re=78583]Koós Miklós[/re]: Miért nem lehet elfogadni, hogy valakinek tetszik ez az épület? Az az érzésem ezzel a cikkel kapcsolatosan, hogy akinek tetszik a fentiek közül valamelyik, az szerintetek anyagilag érdekelt, vagy megtévesztett, vagy nem elég bölcs, vagy egyszerűen hülye. Én már nem is merek írni ide 🙂 (Pedig van ami tetszik, és van ami nem)
BadacsonyiMacsek
2011. február 11. péntek 21:00
Közel lakom, így én jártamban-keltemben láttam a 3 építkezés közül kettőt. A borfeldolgozóról szólva (nagy fehér épület): a kopárabb környezet miatt nem lehet semmit a pincészet szemére vetni, előtte gazos bozót volt. Kellett is a tisztogatás, és szerintem semmi gond nincs az új feldolgozóval (bár nem az én ízlésem). Az épület falai nagyon szépek, de ez sajna csak nagyon közelről látszik- én is csak fényképen láttam a rajzolatot. Ami a bormúzeumot illeti, sajnálom, mert hangulatos, eredeti hangulatában is felújítható-kibővíthető épület volt..Jó, lehet hogy siralmas volt az állapota, de akkor legalább a régi épület „szellemében” lehetett volna az új homlokzatát tervezni. Ami miatt igazán aggódom, az a Randolder-ház. A képről kevésbé látszik, de gyönyörű helyen álló, mára jelképszerűvé vált szép épületről van szó. Rettentő régóta építési terület, egyszerűen csak lekapták a tetejét, és hónapok óta úgy áll. Ha nem eredeti kinézetéhez hasonlóan állítják helyre, nagyon sokat veszít Badacsony látképe!
BadacsonyiMacsek
2011. február 11. péntek 21:08
A környéken lakom, és a 3 építkezésből 2-őt is látok jártamban-keltemben. A borfeldolgozóról szólva: felesleges a szemrehányás a (még) kopárabb környezete miatt, előtte ott gazos bozót volt. Ki kellett tisztítani, és remélem ültetnek 1-2 fát is majd… Maga az épület nem az én ízlésem ugyan, de semmi baj nincs vele, stílusos, bár az igazi szépsége csak egész közelről látható(a falak rajzolata)-ezt én is csak képen fedeztem fel. A Ranolder-ház miatt azonban komolyan aggódom! A képről nem igazán látszik, de egy gyönyörű helyen álló, szinte jelképszerű, szép épületről van szó. Már nagyon régóta folyik ott építkezés, egyszerűen lekapták a tetejét, és úgy áll nem is tudom hány hónapja… félek teljesen tönkremegy!Nagyon sokat veszít az egész tájkép, ha ezt az épületet nem eredeti szépségéhez méltóan állítják helyre!
TÜKE
2011. február 13. vasárnap 15:18
Elnézést,hogy egy sokak által „lenézett” újságból idézek,- benne pl. Kádár Bálint építész gondolataival- stb.
https://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/687505
bellamia
2011. február 15. kedd 21:13
Több mint 30.000 szavazat érkezett idén az ArchDaily magazin nemzetközi versenyének finalistáira. Kis portugáliai bártól nagyléptékű, vegyes funkciójú dániai épületig 14 kategóriában összesen 70 projekt maradt versenyben a győzelemért. A beérkezett szavazatok alapján az év legjobb ipari épületének Kis Péter és Molnár Bea Laposa Pincészete bizonyult.
https://www.epiteszforum.hu/node/18005
TÜKE
2011. február 17. csütörtök 15:47
Bizonyára szakemberek tudják, én ma (02/17) hallottam valamelyik tv.híradóban. (13 órakor?) https://www.vendeg.hu/cikk/badacsonyi_boraszate_az___ev___epulete___dij
Félálomban voltam…de szerintem Molnár Bea neve nem hangzott el.
(majd felébredtem… hallva mennyi fiktív számlát találtak az M6 számlái között?)
Tibor
2011. február 17. csütörtök 22:25
[re=78583]Koós Miklós[/re]: Tisztelt Koos Miklós Úr!
A fenti e-mail címre kérném szíves tanácsát a „falak hőátbocsátási (U) értékei” témájú blogja végén írt kérdésemre https://kooseptar.hu/2006/10/10/falak-hoatbocsatasi-u-ertekei/#comment-78490.
Előre is köszönöm!
Tibor
Koós Miklós
2011. február 26. szombat 14:55
„Szeremley Huba szerint felül kéne bírálni a szálloda tervét. “A baj az, hogy ide sosem a Balaton kéksége miatt jöttek. Itt a turisták mindig az embert keresték, ma meg az már alig van” – mesélte. “Meddig engedhető meg, hogy ilyen épületek épüljenek?” – kérdezte ezután, és utalt a környéken nemrég nagy felháborodást kiváltó Laposa-pincészet új épületeire. Ez egy kultúrtáj, de lehet, hogy holnaputánra már Kanári-szigetekké változik. Még az építési engedély kiadása előtt kéne megakadályozni a projektet” – mondta.” forrás: https://index.hu/belfold/2011/02/26/makk_es_szeremley_fellep_a_szalloda_ellen/
.
Érdemes megnézni, hogy milyen újabb szörnyűséggel akarják elrondítani a Badacsonyt. Láthatóan megjött a kedvünk, mondván ezek szerint ott bármit lehet.
Koós Miklós
2011. február 26. szombat 14:59
betettem a cikk végére a tervezett szálloda látványtervét, a tervező: László Zoltán (Nyíregyháza). A beruházás ellen tiltakozók Facebook oldala
TÜKE
2011. március 19. szombat 04:41
[re=78771]Koós Miklós[/re]:
Tegnap-félálomban- valamelyik tv.híradóban láttam,hogy egy „lakossági tüntetés?” volt,- ill. elhangzott,hogy nem nagyon tudták,mi ellen is tiltakoznak ? -(pontosítandó)
Viszont itt egy újabb vélekedés :
https://nol.hu/kult/20110318-szoloindak_fogsagaban
Bocs, aki tudta, és ha érdekelné, további fotók pl. ebben a cikkben
cím: Wellness a Badacsony lábánál ?
TÜKE
2011. április 3. vasárnap 06:20
[re=78590]beg[/re]:
… és azoknak, akik nem látták 04/02-án ezt itt a tv-ben.
https://rtlklub.hu/musorok/fokuszplusz/cikk/361153
Bocs’ ha a link nem működne, én nem néztem meg újra. Időhiány miatt.
Címe : A jövő Budapestje.
Remélem nem reklám, ill. ismerve a magyar lakosság tv. nézési szokásait/adatait ezzel senkit sem akarnék a szobában tartani a tv. vagy a monitor előtt !
Derűs Napot ! Tipp: a hónap első vasárnapja, Pécsett nagy vásár ?
Az építész szakma helyzete belülről…
2011. szeptember 22. csütörtök 00:01
[…] gondolom ide tartozik az is, amit a Kortárs építészet … a múlt sírdombján cikk kommentjében egészítettem ki magát a […]
tanúsító
2012. január 26. csütörtök 20:52
Mai hír: leégett Vadász György irodája, eddigi, és készülő tervei is odavesztek.
Sajnálom!
A díjnyertes pincészet a valóságban
2013. december 12. csütörtök 01:00
[…] 2010-ben számos díjat nyert badacsonyi borászatot már a publikálása idején is alapvető tévedésnek , tájidegen, fennhéjázó építészeti […]