Úgy látom minden a helyén van, külön öröm, hogy a vendég wc ablaka nem a bejárati ajtó mellé nyílik. Talán csak a kamra elhelyezése lehetett volna jobb. Jó térkapcsolatok, tágas terek, szép munka, gratulálok hozzá!

Gratulálok (a megrendelőnek is)! Nem hivalkodó, de praktikus. Külön tetszik a fedett terasz térdfalakkal való szeparálása.
Javaslom az épitkezéseken gondolkodóknak, mint kiindulási alap.

Nagyon tetszik, főleg figyelembe véve a korát.

Egyedül a vendégszoba ablakainak megbolondítását nem értem, de ez csak apróság. Jól átgondolt alaprajz és térkapcsolatok. Még az erkélyek sem csak úgy lógnak az épületen, hanem oda lettek tervezve.

4 hurrá hangulatú vélemény után csak igen meghúzódva és csendben… Nekem furcsák az össze-vissza ablakok, az itt nagyon szépen árnyékol a tető, ott meg semmi sem… A fsz-i multifunkcionális szoba kiugró homlokzati része miért is ? A „tetőn álló” teraszokról lehet előbb beszéltem volna le a tulajokat, vagy az építészt. A kamra térbe helyezését csak picit tudja árnyalni egyetlen erénye, az északi tájolás. Ami az előadást illeti kérem az ArchiCad-at nem ezen rajzok alapján ítélni…

Úgy gondolom a megbolondított ablak, a tetőn álló teraszok és más értelmetlennek tűnő dolgok a prairie school style-ből erednek. Azért olyanok mert stílusjegyek. Megszoktuk, hogy itt mostanában tervezett-épült házakat lehet megismerni, de ez nagyon nem mai, mi viszont ugyanúgy mai szemmel nézzük és kritizáljuk és várjuk el a mai színvonalat. Nehéz elvonatkoztatni.

A tervkritika rovatban egy teljesen átlagos ház lenne. De itt? Ahol az építészek legjobb, előre- és példamutató házait várják? Álneves építésztől? Viccnek tűnik. Pl. az 5,28 széles garázzsal együtt.

Ahogy Koós úr is mondani szokta, a külsőről felesleges vitázni, ízlések kérdése. Nekem ez a zöld bitumenes zsindely nem a kedvencem, de kétségtelenül akkortájt divat volt.
.
Nekem az a fedett rész sem tetszik annyira, túl bunkeres, masszív pillérekkel, nekem akkor már egy tisztán fa szerkezet szimpatikusabb volna. Illetve ott ácsorog a két teraszajtó a sarkon védtelenül, mint egy előretolt helyőrség… 😉
.
A belső egyszerű, élhető, bár az 5,40-es garázs még a berajzolt autóknál is látszik hogy szűkös, talán egy fél métert még lehetett volna szélesíteni a házon a használhatóbb garázs érdekében. Bicikliknek van hely, de ha benn állnak az autók ki nem lehet majd tolni őket…
.
Ja, és még egy dolog: a fiú szoba mivel különül el a többitől?

meg még egy „ja, és még egy dolog”: tényleg tetszenek az élhető belső méretek, normális méretű szobák, normális előszoba, engem a kamra kialakítása egyáltalán nem zavarna, jó az elkülönülő konyha is!
.
Esetleg küldhetnél egy frissebb tervet is, hiszen tényleg változtak az elvárások, és akkor a mai igények szerint nézhetnénk egy mai tervet! 😉

mB: Hű, nem biztos, hogy ez az előlap megragadna… 😉

Alagsor: 5,28m széles garázs kevés, minimum 6m kellene. A rajzon is látszik, hogy ha mindkét kocsi a garázsban van, emberek számára is nehézkes az előtér ajtajáig eljutni; a biciklit, illetve robogót kicsempészni pedig igazi bűvészmutatvány.
Földszint: Nem értem a főbejárat és az odavezető lépcső kapcsolatát. Miért kell kétszer fordulnom, hogy bejussak a házba?
A szélfogó és előszoba megoldása sem világos. A szélfogó 4,07 nm és tele van szekrénnyel, egymásra nyílnak ajtók. Majd vár egy több mint kétszer akkora előszoba, amiben árválkodik egy fogas. Valamelyik a két helyiség közül felesleges, vagy rosszul van bútorozva.
Gardrób szellőző nélkül egybenyitva a fürdővel szerintem nem helyes.
A vendégháló teraszi ajtaja nem kéne az ágyra nyíljon, így fölöslegesen meghosszabbítja a teraszra vezető utat.
A hűtőszekrényt hogy lehet kinyitni, ha ülnek a székeken?
Emelet: A gardrób-közlekedő 12,80nm, az egyik gyerekszoba pedig 11,39nm. A gyerek szerintem fontosabb, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg senki sem fog a folyosón oltözködni. Ha mégis ilyen a közlekedő nem világos, miért nem egyformák a gyerekszobák.
A homlokzatokat nézegetve feltűnt, hogy az alacsonyabb tömegeket fedő tető gerince több helyen is érinti az emeletet a földszinttől elválasztó övet. Ez kompozíciós hiba, a tetőgerinc alacsonyabb kéne legyen. Hasonló a helyzet az emeleti közlekedő kerek ablakával, kicsit nagyobb párkánymagassággal jobban mutatna.
A perspektívákat nézve az jutott eszembe, hogy ez a ház jópár elemet átvett a prériház stílusból, megis lényeges összetevők hiányoznak. Wrightnál a kandalló és kémény a ház központja. Alaprajzilag is és a tömegformálás szerint is. A ház legmagasabb eleme a kémény és a többi forma ennek van alárendelve, az épület magassága szélei felé lépcsőzetesen csökken. A ház tömegének fő iranyvonala a vízszintes, egy hangsúllyal, ami a kémény.
Ez a ház inkább egy bunker, két többé-kevésbé tetszőleges helyzetű kéménnyel.
A környezetet is olymódon erőszakolja meg a garázslejárat, illetve a főbejárat lepcsőjének kialakításával, ami egyáltalán nem jellemző a prériházakra, környezeti adottságokból kifolyólag (is).

A főbejárat és a lépcső gondlom a fa miatt alakult így, ami ízlés dolga, nekem értékesebb egy szép fa a bejárattal szemben, mint hogy kivágja. Hogy a bejárat mért nem oda helyeződött, az kérdés. Annál inkább, mert ha helyet cserélne a WC-vel, akkor az a fürdőszoba mellé kerülne, egyszerűbb gépészeti munkát eredményezve. Persze ekkor a lépcsőbe futunk bele, de ha a lépcső alatt kialakítunk tárolót, akkor amellett még kellemesen be lehet menni a házba. (Max centis nagyságrendű növelés kéne a szélfogónak.)
Alaprajz szempontjából ezeken tudnék kötözködni, no meg még a „soha nem elég nagy, de inkább csak nyűg garázson”. Érvek vannak pro és kontra, én a magam részéről nem tartom az autót annyira fontosnak, hogy ne legyen elegendő neki egy fedett beálló. Pláne a mi éghajlatunkon.

Külső: nem igazán tudok egyetérteni a tervkritikákban is többször elhangzott kijelentéssel, miszerint a ház küllemével ne foglalkozzunk, mert az ízlés dolga. Na pont ezért mutatja az épített környezet azt a siralmas képet, amit. A rossz ízlés minden anyagi korlátnál többet rombolt az elmúlt 20 évben.
Ettől függetlenül el kell ismernünk, hogy a kilencvenes évek derekán ez igenis előremutató(nak tűnhetett).
Nem véletlen, hogy ma is magasabb az ára, mint a kortársaié.
Ugyanakkor sose láttam még prériházat, amin ennyiféle nyílás lett volna. (A körablak odabiggyesztése pedig már tipikusan ungarische szokás…)
A legtöbb külső anomália ezzel együtt megbocsátható lenne számomra, ha a zöld bitumenes fedés helyett valamilyen nívósabb anyag kerül a tetjére. Teljesen más látványt nyújtana! (Nem beszélve arról, hogy nyári délutánokon a tűző nap ellen NEM pont a legjobb védelem. Gyakorlatilag olvad.)

mielőtt félreértelmeznék a szavaimat: a külsőről azért nem szoktam a legtöbbször írni, mert a tapasztalataim szerint az eredeti koncepcióhoz képest az szokott a legtöbbet sérülni az idő előrehaladtával és beszerezhető információk hiányában nehéz eldönteni, hogy ebben az építész, az építtető és a kivitelező mennyiben „működött közre” (mármint a végleges kialakításban)?
a külső igenis fontos, de csak a belső után.

nagyon jók ezek a képek nagyon szépek jó sokáig lennék(és nézném őket)ott

„a külső igenis fontos, de csak a belső után.”

Ebben teljesen egyetértünk, hiszen a ház élhetőségét elsősorban valóban a belső terek határozzák meg. De szerintem nagy ízléstelenséget akkor sem szabad lerajzolni, ha építtetőnk hajlana rá. Ahogy mondjuk azt se rajzoljuk le, ha alaprajzban kér ordenáré marhaságot. (Na persze, az én tapasztalatom… 🙂 ) És a kivitelezői elbarmolásokat a tervkritika rovatban még nem lehet emlegetni, hiszen elméletileg itt még nem megépült terveket látnánk. (Eltekintve persze ez utóbbi és néhány régebbi bejegyzéstől.)

Ezzel nem értek egyet teljesen. Szinte minden megvalósult és tervezett épületnél látni hogy vagy a belsőhöz kreáltak külsőt, vagy egy kitalált külsőbe helyezték el utólag úgy-ahogy a belsőt. Még a példaértékű, legjobbaknak tituláltaknál is.

Igen, de végeredményben a jó házaknál a külső és belső olyan egyensúlyba kerül, hogy egyik sem nyomja el a másikat…
(Nincs kényszermegoldás, csak mert ott egy olyan valami néz ki jól…)
Nem is beszélve azokról a házakról, ahol a teljes tömeg valamilyen emberközpontú és emberléptékű térbeli szerkesztés eredménye.
Ettől függetlenül egyes családi házaknál igenis kényszerként kell a belső előtérbe helyezni, főleg az olyan kispénzű építtetőnél, ahol elsősorban az élhetőség a cél. Akkor elég egy egyszerű, minden extrát nélkülöző visszafogott küllem, egy jó arányú tömeggel és esztétikus ablakkiosztással. Egy ilyen ház sose fog annyit rombolni az utcaképen, mint egy ezer csicsával felaggatott, sok sebből vérző csodapalota…

tanonc: „…sose fog annyit rombolni az utcaképen, mint egy ezer csicsával felaggatott, sok sebből vérző csodapalota…”
.
Hohó! Erre majd küldök ‘remek’ példákat Miklósnak, amint otthon leszek a jövo”héten. 🙂

Az epitesz haza
Tukrot tartunk az epitesz ele.
Az epitesz hazanak 5 fo jellemzoje van.
1.termeskovel burkolt, jobbara 100%-ig. Termeszetes anyagokbol epit, amit mar 5000 eve hasznalt az ember.
2. Sok ablak, a legtobb haznal a fal nagyresze ablak, majd fuggony. Nincs redony. A kertrenezo fal szinte minden epitesz hazban tiszta uveg.
3. Pacolt fakeretek. Nincs muanyag-fem ablak, se festett fa.
4. TV-t nezni nehez. A TV valahol a sarokban rejtozik, tekerni kell a nyakad ha nezni akarod.
5.A garazs elhelyezes szinten a gyengejuk, nem nagy autoszeretok.

Amerikaban is sok ablakot raknak be az epiteszek, mert konnyebb a hazat eladni. Bekoltozes utan az ablakok 25%-ra jon a vastag fuggony, a tobbire meg a sotetito folia.
A masik a TV itt is. A TV helyen, ahova a ulohelyek neznek pont a kandallo van. Azon csodalkozom, hogy nem kapott meg ez az orszag valami nyakbajt, mert TV-t nem lehet sehova eltenni. Most mar valamivel jobb a helyzet, mert a lapos kepernyot a kandallo fole teszik, igy mar nem kell nyakat tekerni csak felfele nezni.