Az olvasó kérdez | Milyen házat építsünk 100 évre?
A múlt héten az egyik olvasónk az alábbiakat írta egy kommentbe:
A tipikus falszigeteles ma, atolvasva par tucat tarsashaepitest, Monolit beton vaz, amelyet 30cm xxthermel toltenek ki, amire rajon az EPS-nek nevezett 5cm-es szigetelo panel, majd vekony vedo vakolat. A kerdes,mondjuk egy ketszintes csaladi haznal, eros monolit beton fodem, oszlopokon, ezek tartjak az osszes sulyt. A Fofal, a kulso fal, 6cm valaszfaltegla (normal vakolat kivulrol) belulrol raszereled a parnafakat, koze 5-15cm gyapot szigetelo, folia, majd gipszkarton.
Mi a rossz ebben a comboban??
Ha kell meg extra tartofal a suly miatt akkor is elegnek kell lenni egy 10-15 cm-es akarmilyen tegla tartofalnak, pl. b25-os hosszaban rakva.
Elfelejtettem leirni az okot, az aggodalom az hogy a homlozatra szerelt kogyapot lemez, nem tunik tulsagosan megnyugtatonak, mert mechanikailag eleg gyenge. Vajon hogy fog ez kinezni 100 ev mulva?
vagy 50 evmulva, amikor az idojaras mar kezdi koptatni a nagy feluleteket.
Hogyan lehet pl.javitani, felujitani amikor itt az ideje?
Bár ott a hozzászólások között válaszoltam a felvetésére, azonban a kérdés általánosabb és talán megérdemel egy kicsivel nagyobb figyelmet.
Mindig nagy érdeklődéssel olvasom az egyes termékeknél, amikor a várható élettartamukról esik szó, mert számos termék esetében jelenti ki a gyártója, hogy 20-40-80 év a várható élettartam. Mondjuk ez egy faablak vagy egy téglafalazó elem esetében úgy ahogy elfogadható, hiszen korábban is gyártottak hasonlót, azonban egy olyan termék esetében, ami csak most került kifejlesztésre, ez a szám pusztán egy a gyártó részéről becsült szám, semmi több. emlékezzünk azokra az anyagokra, amelyek a piacra kerülésük pillanatában jó terméknek látszottak, de az idő ezt nem igazolta vissza. Ma már nem jó ajánló levél, ha valami bauxitbetonból, gázbetonból, azbesztből, ISM rendszerből épült, pedig mindegyik a maga idején jónak tűnt. Ma már egyik sem az.
Nem véletlen, hogy a hamvába holt Vekla kapcsán is ha más nem, de a várható élettartam semmi másnak nem VOLT tekinthető, mint gyártó vágyakozásnak.
Ha visszafelé tekintünk és megnézzük, hogy a 20-40-80 éve épült házaink milyen állapotban vannak most és melyek azok az épületszerkezetek, berendezések, amiket feltétlenül ki kell cserélni vagy fel kell újítani, akkor igazából csak egy dolog marad a legtöbb esetben, a TARTÓSZERKEZET és persze a hozzá tartozó alapozás.
van persze más is, de azok inkább speciális esetek, gondolok itt bizonyos kerámia és kő fal és padlóburkolatokra, vasalatokra, de sokkal több mindenre már nem
A legtöbb esetben maradnak a külső falak, de azokra ma már extra vtg. hőszigetelések kerülnek, ha azt szeretnénk, hogy megfeleljenek a mai kívánalmaknak.
Mi következik ebből?
Ha valaki pillérvázas házat épít, akkor a külső falak csak vázkitöltő falak, elég ha az emeletmagas önsúlyukat el tudják bírni. Így épülnek ma a nagy irodaházak. Elég volt megnézni a 25 éve épült Spenótházat, miszlikbe szedték, de a tartóváz maradt, kapott új belső elrendezést, külső térelhatárolást és némi kiegészítést és egy vadonatúj ház lett a helyén.
Mi maradt meg? A tartóváz.
Nagyfokú gépesítettségnél persze egészen mások a prioritások, mint egy jórészt kézi munkával készülő családi háznál, de ha nagyon hosszú időtartamra akarunk tervezni, akkor a pillérváz lehet az egyik jó megoldás.
Ahogy arról már korábban írtunk, a hagyományos falazóblokk téglák elérték a teljesítésük határát. Már nincs hová növekedniük, már nincs habarcs bennük, már tükörfényes a felületük, már habbal ragasztják össze őket, csak speciális szerszámokkal, szintezőműszerrel. Ha valaki nem végzett el egy külön képesítést adó tanfolyamot, már nem is falazhat vele. Nincs tovább. A falazóblokkba elhelyezett polisztirol hőszigetelés zsákutca volt.
Persze erre az egész polémiára mondhatja bárki azt, hogy túl sokat foglalkozunk a falazatokkal, hiszen azok ára ma már alig 10 %-ot képvisel a teljes költségvetésből, mégis amikor egy házat veszünk vagy éppen építünk a legelső dolog, amivel jellemezzük, az az, hogy miből épült? Már pedig a miből épült egyértelműen a falazatra vonatkozik és nem arra, hogy monolit vagy éppen E gerendás-e a födéme, panel, vagy hagyományos, esetleg favázas, boronafalas, Ytong…stb?
Pedig hát a falazat határoz meg sok mindent, de mondhatnánk úgy is, hogy szinte mindent, ahhoz fog illeszkedni minden más szerkezet. Ahogy a hagyományos épületszerkezetekben jelentősége van, hová és milyen hőszigetelés kerül a falakra, úgy a könnyűszerkezetes épületeknél ennek már nincs jelentősége, mivel nincs hőtároló tömeg, így a KINT és BENT nehezen értelmezhető az esetükben.
A téglaépületeknél a belső tömeget fűtjük fel és az biztosít egy hőtároló tömeget illetve egy hőtehetetlenséget, addig a vastag hőszigetelésnél ez a hatás már nem így érvényesül. Pontosan – többek között – ezzel írta felül a passzivház rendszer a korábbi bevált és berögzült megoldásokat, hiszen ez olyan konstrukció, ahol már nincs szükség hőtároló tömegre, ezért lehet faházból és téglaházból is ugyanolyan jó passszívházat építeni. De ez már egy másik történet.
Hozzászólások (10): megnézem
dyRo
2009. november 25. szerda 07:40
Úgy látom a fő felvetést végül mégsem válaszoltuk meg: 6cm válaszfal (gondolom ytong) tartana 15cm hőszigetelést… és mi tartja az ablakot? akkor már legyen önhordó könnyűszerkezetes fal és nem kell a válaszfal sem. szerintem. a 6cm válaszfal olyan vékony, hogy én max strangelfalazáshoz ajánlanám…
.
Családi házat pillérvázasra építeni szerintem költségesebb mint tégla főfalasan. de ha már pillérvázas, akkor legyenek behúzva a homlokzatról a pillérek, és fusson el elötte egységesen a hőszigetelés.
.
10-15cm téglafal nem vehető figyelembe tartófalként. 20cm és afölött
.
homlokaztra árulnak erősített, vakolható közetgyapotot is, persze meg kell fizetni, de nekem az a legszimpatikusabb homlokzati szigetelés jelen pillanatban… és szerintem ez tartós is. (nem roskad)
Koós Miklós
2009. november 25. szerda 08:15
a probléma úgy merül fel, hogy ma elvárjuk egy falazóanyagtól hogy egyben legyen teherhordó ÉS jó hőszigetelő. erre mondom én,hogy a jövőben ezt el kell felejtenünk. Innentől kezdve viszont megnyílik az út a kiváló hőszigetelő de nem teherbíró falazatok előtt. Mindez nem mentesit az alól, hogy mechanikailag megfelelő térelhatárolást építsünk. nem az a gond csak hogy egy válaszfal nem tartana meg egy ablakot, hanem hogy egy nagykalapáccsal át lehetne menni egy falaon.
shiver
2009. november 25. szerda 08:39
100 évre? Olyat amit könnyű lesz elbontani, minél kevesebb szemét lesz beőle, pláne veszélyes hulladék. 100 év múlva csak az a ház lesz meg ami nagyon magas építészeti színvonalat képvisel és az se biztos, de a mai magyar átlagra ez nem mondható el. Az eklektikus pesti házakat kivéve hol vannak 100 éves házak még tömegével? Van olyan színvonalas ház amit 10 év múlva bontottak le pár éve, mert az új tulajnak más volt az igénye. Az emberek ráteszik a vagyonukat álmaik házára, az örökkévalóságnak terveztetik, aztán pár év múlva eladják számtalan ok miatt. 20-30 évig lehet hogy nem lesz rajta nagy átalakítás, de utána vagy shittre megy, vagy alapos felújításra szorul ha másért nem a hőtechnikai jellemzői miatt. Az 50 év is már egy idealizált állapot szerintem. Ja és hogy miért vannak azért mégis 100 éves házak ma? Mert akkor még tudtak építőanyagot gyártani, nem spólotak ki semmit, és a munkamorál is más volt. Egy régi nagyméretű tömör téglát hozzá lehet vágni a földhöz mégse törik el, a mai új meg…Vagy a pirogránit, össze lehet hasonlítani az újat meg a régit és így tovább. Nem olyan irányba haladunk, hogy a tartósság fontos szempont lenne gyártáskor és kivitelezéskor.
Váradi Zoltán
2009. november 25. szerda 09:37
Pontosan – többek között – ezzel írta felül a passzivház rendszer a korábbi bevált és berögzült megoldásokat, hiszen ez olyan konstrukció, ahol már nincs szükség hőtároló tömegre, ezért lehet faházból és téglaházból is ugyanolyan jó passszívházat építeni. De ez már egy másik történet.
Koós Úr!
Egy számomra nem teljesen világos pontot feszeget ezzel: a ház gyors reagálású legyen, avagy stabil.
Ha nagy a hőkapacitás (hőtároló tömeg), akkor lassan lehet változtatni a hőmérsékletet, legalábbis a hagyományos fűtési módokkal. Talán az elektromos infrafűtéssel gyorsan lehet változtatni a hőérzetet? Nem tudom.
Ha kicsi a hőkapacitás, akkor egy hosszú hétvége alatt alaposan ki tud hűlni a ház, ha lekapcsolom a fűtést, viszont cserébe hamar fel is melegszik.
Szívesen olvasnám a véleményét ebben a kérdéskörben, kicsit bővebben.
Köszönöm!
dyRo
2009. november 25. szerda 11:35
Váradi Zoltán-nak:
.
A stabilitást aktív oldalon kell elérni, mégpedig könnyen, sokoldalúan programozható fűtés(hűtés)vezérléssel. Ilyen esetben nem csak hogy stabil, de rendkívül rugalmas is lesz az épület hőháztartása. Sokkal hatékonyabb napközben (mikor nem vagyunk otthon) és éjszaka a fűtés letekerése egy könnyű szerkezetes házban, mint egy vastag falakkal épültben, hisz utóbbiban lehet visszamelegíteni a falakat is, míg előbbiben csak a levegőt kell. Hőtechnikailag mindenképpen a könnyűszerkezetes ház a nyerő, de van még ezer más szempont is… köztük a már említett kalapács. 😉
Szabóbácsi
2009. november 25. szerda 11:45
Szerintem MINDEN normális épület tartószerkezete simán kibírja a 100 évet ha nem szenved hosszú időn keresztül erősebb károsító hatást. Mennyi régi favázas épület található Angliában, Németországban? Viszont hogy azon kívül mindene elavul, az 100%. Kívül is, belül is. Fizikailag is, erkölcsileg is. Ha 100 év múlva újból kell hőszigetelni? Ez legyen a legnagyobb gond! 😀
Miklós, szerintem a „puha” külső falnál is megoldható a vagyonvédelem. Hasonlóképp mint az üvegeknél. Fólia, háló a rétegek közt….
Tar Tibor
2009. november 25. szerda 12:35
És a napot mi szabályozza? Ha van hőtároló tömeg, és télen süt nap, akkor az szépen „betárolja” azt, és visszaadja. Ha nincs, akkor meg felforral, majd kihül újra. És a fűtést meg minek szabályozni? Nekem jó 22-25-ig, amit egy közel állandó fűtés ad(pl tömegkályha), a többit meg a nap, meg a ház használat során keletkező hulladékhő.
Rós
2009. november 25. szerda 14:04
Technológiailag lehet, hogy értelmezhető a címbeli kérdés, de gyakorlatilag teljesen abszurd.
Olyan családi házat építsünk ami mondjuk 40 év múlva a lehető legkönnyebben és a legkevesebb hulladékot adva eltüntethető lesz.
dyRo
2009. november 25. szerda 16:21
Tar Tibor: persze, nem azt akarom mondani, hogy a teljesen elektronikusan szabályozott/vezérelt ház a jó, vagy követendő (ezt mindenki döntse el maga), csak arra akartam kilyukadni, hogy a hőtechnikai stabilitás és a hőtároló kapacitás elhagyása nem zárják ki egymást.
Csaki Laszlo
2011. április 28. csütörtök 23:11
Vegre, nagy nehezen leesett a tantusz, fahaz vs teglahaz nagy problemaban.
A ketto kombinacioja adja az optimalis hazat.
Az idealis csaladi haz, tehat ketszintes, also szint: 2 garazs,(a 4 gep:melegviz, futes, mosas, szaritassal) nagy konyha + reggelizo, nappali, ebedlo, WC+kezmoso, fent meg 3 vagy 4 haloszoba, 2 furdovel.
Also szint, 30cm xxtherm tegla, szimpla hoszigetelo vakolat, monolit fodem
Felso szint: Konnyuszerkezetes fal, 15cm hoszig, betonlap, hoszigetelt sima fafofedem,(gipszkarton, deszka,es gyapot) cserepteto szigeteles nelkul csak lecekkel. A belso falak gipszkartonosak, kiveve a vizeblokkok falait, amely 10cm valaszfal tegla.
285 cm belmagassag.
A 3 halos haznal, a nappali folott dupla belmagassag van.