Ahol nincsenek párhuzamos szarufák
Ritka szép pillanat egy építésznek, amikor valódi szabadkezet kap az épület megformálására, nincsenek előképek, „ötletek”, egy cél van, szép legyen (és persze elégítse ki a megbízója igényeit). Ennél a háznál ez történt és megvallom amikor lerajzoltam az épület fedélszékét (melynek minden egyes szarufája más irányban áll és más dőlésszögű), nem fűztem hozzá komoly reményeket, hogy az akkor még ismeretlen kivitelező ezt ÍGY is fogja megépíteni.
De megépítette és ÍGY, a tervek szerint.
A megbízás egy nagy létszámú család elhelyezésére szolgált, itt nem részletezendő, de meglehetősen sajátos térkapcsolati rendszerrel, ami egy kívülálló számára inkább egy 2 lakásos társasház benyomást keltheti. Az épület két lépcsőházzal egyrészről szét van választva, másrészt a tetőtérben és a pincében össze van kapcsolva.
Az első változatot az építési hatóság visszadobta, mondván nem adható rá építési engedély, mivel :
- az akkor még beépítetlen (akkor még valóban annak szánták) tetőtér is beleszámít a bruttó szintterület számításba (beépítettségi mutatóba)
- a pince egy része szintén beleszámít a fenti építmény szintterületbe
- voltak még apróságok, de ezek voltak azok, amik előtt értetlenül álltam.
Az 1-es pont számomra azóta is érthetetlen és felfoghatatlan, aminek az lett a következménye, hogy a záró födémet szerelt jellegűre kellett átalakítani, mert így a legfelső szilárd födém egygyel lejjebb került.
A másik az valóban egy speciálisan budapesti előírás, miszerint a pince is beleszámít a bruttó szintterületbe, KIVÉVE lakásonként 2 db autó elhelyezésére szánt 50 m2-t és a ház működtetetésére szánt tárolóterületeket, ami lakásonként max. 25 m2 lehet. Jelen esetben – mint 2 lakásos társasház – összesen 150 m2 jött így össze, de a megmaradt területet bele kellett számolni a szintterületbe. Egy ideig úgy nézett ki, hogy a házat nem lehet teljesen alápincézni és ki kell hagyni egy cca. 30 m2-es területet, hogy ki lehessen használni a maximális beépítési lehetőségeket.
Ez egy rossz vicc. Nem tudom, ki volt az a nem túl épelméjű városrendező, aki ezt kitalálta, mert ha ezt szó szerint betartják a kerületekben, akkor sorban épülhetnének a CSAK RÉSZBEN alápincézhető családi házak a fővárosban. Az előírás már azért is érthetetlen, mivel a pince beépítése – lévén ott nem helyezhetőek el plusz hálóhelyiségek nem növelik egy terület létszám-alapú terhelését, nem lesz tőle nagyobb a laksűrűség, OTT nincs mitől megvédeni a beépítettséget. Egyszerűen egy érthetetlen előírás.
Az épület kontúrjának csökkentése és a terasz alatti beépítés elhagyásával illetve a számítással és elnevezésekkel való bűvészkedés nyomán végül sikerült a megfelelő paraméterek elérése, de meg kell mondjam, nem volt könnyű menet.
Szerettünk volna nagyobb fedett erkélyeket kialakítani az emeleten, de nem lehetett 150 cm-nél jobban előrehozni a tetőket, ezáltal alakultak ki ezek a „csontvázak” a tetők végén, mivel formailag mindenképpen szükség volt rájuk.
Többszöri módosítások után megkezdődhetett a kivitelezés, a következő oldalon az épület látványtervei, a 3-ik oldalon pedig az építés közbeni állapot fotói láthatóak. Pár dolog megváltozott a kivitelezés ideje alatt (emeleti dolgozó ferde fala, üveg anyagú franciaerkély mellvéd helyett kovácsoltvas lett…), de az épület megjelenése, tömege a tervek szerint valósult meg.
Hozzászólások (22): megnézem
Propeller
2009. november 23. hétfő 08:20
koos.hu – Ahol nincsenek párhuzamos szarufák…
Ritka szép pillanat egy építésznek, amikor valódi szabadkezet kap az épület megformálására, nincsenek előképek, […]…
tanonc
2009. november 23. hétfő 10:01
Gratulálok az előírások és buta szabályok feletti fényes győzelemhez! 🙂
Valóban sajátosak a térkapcsolatok, őrületes mennyiségű fürdőszobát látok, de ha berajzoltad, biztos határozott igény volt rá…
Még egy kérdés: Hol található? (Nyilván nem pontos címet kérek, csak hogy mely tájegységen fekszik?:) )
Koós Miklós
2009. november 23. hétfő 10:04
Budapest, II. kerület, Szépjuhászné környékén
bobo
2009. november 23. hétfő 14:40
Elsőre kicsit sokkoló, de szép.
Hawaii
2009. november 23. hétfő 14:42
Szívemnek kedves az organikus (meg úgy általában a szokványostól eltérő, bizonyos mértékig önkényesen játékos) tömegformálás, főleg ha sikerül megőrizni az egyensúlyt és nem megy a letisztultság rovására, illetve ha a színek, burkolatok is jó ízlésről tesznek tanúbizonyságot.
Remélem az elkészült külsőről is kapunk majd képeket!
.
A fürdőszobában a szerelvényeknek kialakított takarófal a főfal előtt előírás, vagy amolyan manapság már célszerű praktika?
Koós Miklós
2009. november 23. hétfő 15:14
nem előírás, inkább csak a gyakorlatnak való megfelelés, ugyanis a legtöbbször nem horonymaróval, hanem kőműves kalapáccsal vésik ki a csövek helyét, amivel tulajdonképpen a fal tartó (válaszfalaknál az önhordó)képessége erősen csökken. egy ilyen „fallal” megoldható, hogy a falon kívül szerljék meg a gépészetet, majd egy szerelt fallal (akár bonthatósági lehetőséggel) lezárják. Csempézhető, burkolható, mi több a párkánya + tárolóhelyet IS jelent.
aglaca
2009. november 23. hétfő 16:02
Szép munka, gratulálok.
Szász Szabolcs
2009. november 23. hétfő 17:14
A valóságban még jobban is néz ki, mint „szárazon” (bár kicsit fura tényleg a pucér „csontváz”, de így a sötétebb fával nem is olyan vészes). És a napkollektorok se állnak olyan rosszul neki. (Meg igazából ez csak megszokás kérdése; régen olyan vélemények is voltak, hogy a tetőablakok is rondák, a nagy monolit tetőfelület a „szép”. Szóval, ezek változó, szubjektív dolgok.)
Milyen a falazat amúgy, mennyire volt szempont a hőszigetelés? Van valami érdekesség ekörül is esetleg (vagy csak simán polisztirol lesz rajta)?
Koós Miklós
2009. november 23. hétfő 17:26
Ebben nem volt semmi extra. A házat még 2007 legvégén terveztem, a falazat POROTHERM HS 38 + 10 cm PS. Az ívelt falak miatt ellenőrizni kellett a téglafugák külső megnyílását, de mindössze 4 mm volt a többlet a belsőhöz képest, ami még elviselhető volt.
A kivitelező nagyon precízen dolgozott, nem csak a falazásnál, hanem a monolit vb felületeknél is, tükörsima felületek adódtak. Ezt a tetőt az ácsok egészen biztosan még sok helyen fogják referencia munkaként emlegetni. Gondolj bele, a 200 m2-en nincs 2 párhuzamos szarufa, azért ez nem kis teljesítmény a kivitelezőtől ( no nem mintha megmodellezni olyan gyors lett volna 🙂
Szász Szabolcs
2009. november 23. hétfő 17:42
„Ezt a tetőt az ácsok egészen biztosan még sok helyen fogják referencia munkaként emlegetni.”
Hát igen, nem valószínű, hogy egyhamar belefutnak hasonlóba… 😉 Ennek a hajótest-formának az ötlete egyébként honnan jött?
És hogy sikerült egyébként ilyen jó kivitelezőt találni? Esetleg lehet tudni róluk is valamit? Az építtető „embere” volt? (Nagy kincs egy ilyen információ manapság…)
Koós Miklós
2009. november 23. hétfő 18:00
a hajótest ötlete egy korábbi munkából jött (https://kooseptar.hu/2008/04/04/szephazak-csaladi-haz-bugyi), ott az építtető kérése volt, valahol látott egy ahhoz hasonlót…szóval sok áttéttel. Az is megépült, hasonlóan jó színvonalon. Ebből persze az is következik, hogy vannak még (nagyon) jó kivitelezők (és elszánt építtetők).
Itt az építtető találta a kivitelezőt, aki egy korábbi megbízását is jó minőségben készítette el.
Szépen dolgoznak, de nem éppen olcsók. A nevük nem titok.
Szász Szabolcs
2009. november 23. hétfő 18:13
Megnéztem a másikat is, ez igen! (Sőt, azt talán mintha egy kicsit még arányosabbnak is érezném, itt ennél az első benyomásom az volt, mintha az „oldalhajót” legalább részben a szükség alakította volna ilyenre: az az egyenes falszakasz nekem egy kicsit megtöri a harmóniát.)
Győrffy Dóra
2009. november 23. hétfő 20:22
Kedves Koós Miklós!
Nagyon tetszenek a látványtervei, és a tervezéshez való igényes hozzáállása! Építész tervező vagyok, és szeretném megkérdezni, hogy hol lehet növényeket letölteni látványtervezéshez. Én Archicadet használok, és a beépített növények elég gyengék szerintem, lerontják a látványterveimet. Köszönöm segítségét:
Győrffy Dóra
Hawaii
2009. november 23. hétfő 22:12
Miklós: „…a szarufákat műszer segítségével kellett a helyükre tenni…”
Lézeres távolságmérő, vagy valami komolyabb segítségével?
.
„…a tetőgerinc egy rétegelt-ragasztott fa főtartó…”
Gondolom azért a szállítás miatt több darabból áll, nem?
.
Egy ilyen fedélszék belsőépítészeti szempontból is komoly értéket képviselne, ha a szigetelés nem takarná el.
.
Látom, a földszinti nyitott WC-ajtó felső sarka és a lépcsőkar alja igencsak ki lett centizve. 🙂
Szabóbácsi
2009. november 23. hétfő 23:32
Pont ilyen épül a XII. Virányos úton is….
Koós Miklós
2009. november 24. kedd 07:56
kedves Dóra,
a látványterveket Artlantis-szal készítem, ami un. BillBoard-okat használ (nem egyszerű jpg-t), ilyenből igencsak nagy számban az alábbi helyről tud letölteni https://archicado.com/.
nagyon sok ingyenes tárgyat és artlantis 3D-t is fog ott találni.
Koós Miklós
2009. november 24. kedd 07:57
@Hawaii
nem volt a kivitelezésénél, csak amikor már elkészült a fedélszék. A rétegelt ragasztott főtartót egy darabban szállították oda.
Koós Miklós
2009. november 24. kedd 07:58
@ Szabóbácsi
az nem én vagyok 🙂
Molnár Tibor statikus
2009. december 16. szerda 14:40
Nagyon tetszik, szabdkezőség nem szab korlátot, az alkotási lehetőget kitágítja. Gratulálok.
KP
2009. december 16. szerda 15:17
ez mondjuk keményen a „pénz nem számít” kategória… nem csak a tető, az egész…
amugy kicsit öncélúnak érzem a dolgot, de
KP
2009. december 16. szerda 15:18
ez mondjuk keményen a „pénz nem számít” kategória… nem csak a tető, az egész…
amugy kicsit öncélúnak érzem a dolgot, de
– izlésekről kár vitatkozni
– az öncélú dolgok általában könnyebben szépek…
Trombitás Zoltán
2010. február 10. szerda 16:04
Látványosak az épűletek,de
kiváncsi lennék az íves felületek átszellőztetésére.tapasztalataim szerint ezek megoldása a legtöbb esetben nem megoldott.Főleg a Duna partján épült házra gondolok.Hódfarkú cserépfedés jobb lett volna.Ács és tetőfedő mesterként 8-1o éves tetőket kell újraépiteni, a különbözö faszerkezetek korhadása miatt.szokta ellenörizni a kivitelezést?