Regisztráció/Belépés

további cikkek

Nagy Norbert
2009. október 1. csütörtök

A napenergia | a napelemek 2. rész

Felhasználási és beépítési lehetőségek | Az építészet témájához kapcsolódva ebben a részben a napelemek felhasználási, telepítési és beépítési lehetőségeit tekintjük át, kitérve az előző részben taglalt különböző technológiák más-más javasolt kiválasztására.

A legismertebb megoldás, ami talán a legtöbbek fejében is él napelem felhasználásról: családi ház tetején csillogó kék vagy fekete táblák (poli- vagy monokristályos napelem modulok) a cserépen kívül, alumínium rögzítőkerettel és szerelvénnyel.

Ezek viszonylag egyszerű napelemes rendszerek, amire figyelni kell: a déli fekvés és árnyékmentesség. Déli fekvés az ideális. Dél-keleti és dél-nyugati fekvés még jónak számít, vesztesége éves szinten 10-15% a pontosan délihez képest. Lehetséges még nyugati és keleti tetőkre is rakni napelemet, de ekkor már nagyobb veszteséggel kell számolni. Technológia kiválasztásnál több tényező számíthat. Mivel limitált a déli fekvésű tetők mérete, így a lehető legtöbb energiát akarjuk kihozni belőle: ezért többnyire kristályos napelemek kerülnek a dőlt lakóház tetőkre. Ha azonban nem optimálisak a viszonyok, családi háznál ekkor jöhetnek szóba a vékonyrétegű napelemek, amik jobban tudják hasznosítani a dőlt és szórt fényt is, és dőlésszögre is kevésbé érzékenyek. Azonban kisebb a hatásfokuk, így több helyet kíván – vagy limitált helynél kevesebb éves teljesítményt hoznak. Árnyékolásra is kevésbé érzékenyek, ami viszont gond lehet a kristályos napelemeknél: a táblák akár 20%-os árnyékolása ott 50-70%-os teljesítménycsökkenést is jelenthet – alaposan fel kell mérni tehát a környező épületeket és fákat, kiugró részeket és a tájolást.  Összefoglalva: egy átlagos családi háznál déli fekvésű, 30-45 fokos dőlésszögű, reggeltől estig árnyékmentes tetőn 20-25 négyzetméter kristályos napelem tökéletesen megfelel az éves villamosenergia szükséglet teljes megtermelésére.

Ma már egyre gyakrabban hallani nyugaton, hogy a napelem modulok cserépen kívül történő rögzítése nem igazán esztétikus, így több megoldás is megjelent már a piacon jobban illeszkedő kivitelezési módokkal. Fontos kiemelni azonban, hogy ma még messze a modulok külső rögzítése a leggazdaságosabb megoldás: a háztetőn lévő napelemes rendszerek árának legnagyobb része maga a napelem modul, és azok így gyárhatók a leggazdaságosabban. S mivel még nem értük el a gazdaságosságot napelemes rendszereknél, így a következő 3-5 évben még biztosan ez marad a fő felhasználási és beépítési mód: gyakorlatilag utólag, bármikor beépíthető, csak néhány cserepet kell kihúzni és 1 napos telepítés után visszahelyezni. Legfeljebb egy kábelcsatornával érdemes előre készülni az építkezésnél.

2. kép

Kapható ma már azonban cserépbe épített napelem, vagy cserépfelületre felvitt vékonyréteg – több tucat gyártó kínálja Amerikától Európán át Taiwanig. (2-kép) Ezek szebb és egységesebb kivitelezést kínálnak, azonban nem igazán költséghatékonyak: kis méretnél (mint a cserép) jelentősen megnő a kábelezési és forrasztási, kapcsolási arány, így mindig drágábban lesznek és mivel nem egész felületük fekszik a kívánt irányba, így hatásfokuk is kisebb. Esztétikai igények azonban megkövetelhetik a tető cserép típusú borítását, pl. templomok, műemlék vagy reprezentatív épületek.

3. kép

Régebben létezik már egy másik megoldás, az integrált tetőfedés: nincs is szükség a cserép (agyag, kő, stb) alapanyagra, hiszen a teljes tetőt szigetelhető és lefedhető magával a napelemekkel. (3-kép) Azonban még ezek alapköltsége drágább, mint a sima napelemeknek, de esztétikusabb, másrészt a cserepek árát levonva már közel jár a kombinált megoldáshoz – de még ekkor se éri el annak gazdaságosságát. De látva a napelemek árának csökkenését, valószínűsíthető, hogy 4-8 év múlva egyre gyakrabban láthatjuk majd ezeket a megoldásokat is.

6. kép

Építészeti szempontból a legérdekesebb az un. BIPV (Building Integrated Photovoltaics), azaz az épület szerves részét képező beépített napelemek. (6-kép) Ezek lehetnek csak részben árnyékoló elemek (terasz vagy bejárat fedésként), vagy a homlokzat burkolat része (részben takarva, vagy vékonyréteg esetén színes vagy részben átlátszó modulokkal teljes burkolat), tető részben vagy egészben, vagy akár parkolók „napernyősítése”. A BIPV sokak szerint nagy lehetőségeket tartogat, mások azonban szkeptikusak: az alacsonyabb hatékonysága (mivel színes, vagy részben átlátszó napelem hatásfoka általában csak kb. fele a sima modulokénak), és magasabb ára (speciális kivitelezés és egyedibb igények miatt) kettőzötten rontja a megtérülést. Esztétikai, vagy presztízs igények esetén azonban ez a tényező kevésbé fontos szokott lenni.  (5-kép)

5. kép

Kevésbé izgalmas, de talán legkézenfekvőbb hely napelemek telepítésére az ipari épületek laposteteje: általában árnyékmentes, látványt nem befolyásolja, másra nem igazán használt terület. Itt csak a statika szólhat közbe: általában éppen akkorára méretezik teherbírásukat, amit az adott időjárás megkövetel, így a nagyobb súlyú rögzítéssel rendelkező napelemek nem mindig terhelhetik a tetőt. Pedig milyen ideális megoldás pl. egy hűtőház tetejére napelemeket rakni, ahol éppen akkor használják a legtöbb áramot, mint amikor legerősebben süt a nap. Reméljük, a jövőben minél több nagy lapostető tervezésnél számítanak majd az építészek is 20-30%-kal nagyobb teherbírásra. (4.kép)

4. kép

A következő részben még részletesebben foglalkozunk a megtérüléssel, de általában elmondható, hogy nagyobb egybefüggő rendszerek telepítése gazdaságosabb, ezek versenyképessége valójában már nincs messze. Nem véletlen tehát, hogy ma még, és még néhány évig a legjelentősebb napelemes megvalósítások vagy lapostetőn, vagy napelem-parkokban létesülnek, akár több tucat MW-os teljesítményű napelem erőműveket hozva létre. Az árak csökkenésével azonban nem csak a napelemes áramtermelés lehet valós alternatíva hamarosan, hanem speciális megoldások lehetősége is közelebb kerül. (7.kép)

7. kép

a sorozat további cikkei

(x)

Nagy Norbert,
Manitu Solar
www.manitusolar.hu
Ha kérdése van, kérem írjon nekem!

[poll id=”34″]

Hozzászólások (4): megnézem

  • gramercy

    2009. október 1. csütörtök 00:18

    #11827

    egy átlagos családi háznak (2-3 fővel számolva) 2-3 kW simán kell, 2-3 milla…

  • Propeller

    2009. október 1. csütörtök 07:24

    #11835

    koos.hu – A napenergia | a napelemek 2. rész…

    ebben a részben a napelemek felhasználási, telepítési és beépítési lehetőségeit tekintjük át, kitérve az előző […]…

  • koos.hu » A napenergia | a napelemek 1. rész

    2009. október 8. csütörtök 09:58

    #11950

    […] A napenergia | a napelemek 2. rész […]

  • koos.hu » A napenergia | a napelemek 3. rész

    2009. október 15. csütörtök 17:19

    #12191

    […] A napenergia | a napelemek 2. rész […]

ÉPÍTÉSI JOG
TAK és TVR | megfeledkeztek a 2021-ben életbe lépő energetikai előírásokról

Számos TAK és TVR áttanulmányozása után arra jutottam, hogy amennyire üdvözlendő, hogy az épülethomlokzatokra és tetőkre kerülő épületgépészeti berendezéseket szabályozni próbálják, annyira elszomorító, hogy közben elfeledkeztek arról, hogy 2021. január 1-től átalakítás és új épület már csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha a energia minimum 25%-át megújuló energiával tudja biztosítani (pl. napelem, vagy más…) Az […]

TAK és TVR | megfeledkeztek a 2021-ben életbe lépő energetikai előírásokról
2018. február 27. kedd
ZÖLD
Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány

Pár hónapja felindultan keresett meg egy építtetőm, aki az elkészült házára most készíttetett energia tanúsítvány és az eredmény C besorolású lett. Mindez azért érdekes, mert egy kvázi passzívházat terveztünk neki megfelelő vastagságú hőszigetelésekkel, nyílászárókkal, hőhídmentes csomópontokkal, megfelelő gépészettel. Anno be is mutattam itt a házat a kooseptar.hu-n is Családi ház Gödöllőre Kézhez véve a tanúsítványt, […]

Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány
2018. február 1. csütörtök

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább