Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar photo
Harkay Gábor
2009. szeptember 16. szerda

Energiatudatosság | a tanúsításról

Több korábbi és mostani hozzászólás alapján Miklóssal abban állapodtunk meg, hogy egy pár gondolatot feltétlenül szólni kell arról, hogy miért szükséges az épületek energetikai tanúsítása? „Elnézést néhány olvasótól a „rizsáért”, de a lényeges kérdések mellett nem akarunk szótlanul elmenni!

Könnyen beláthatjuk, hogy mind a Föld felmelegedése, mind a Föld meglévő fosszilis energiahordozóinak renkívül gyors felélésének megakadályozása érdekében a föld lakosságának, tehát nekünk embereknek sürgősen cselekedni kell. Mivel az EU-ban az összes energiafelhasználás 40 %-át az épületek adják ( Magyarországon ez a szám hasonó érték) ezért ezzel a területtel kiemelten kell foglalkozni.

A gépjárművek fogyasztását már régóta közlik a gyártók, és a vásárlásukkor ezt figyelembe is vesszük. Szükségszerű, hogy az épületeink fogyasztását is meghatározzuk és ennek ismeretében döntsünk akár a megvásárlásáról, akár az ennek csökkentésére tervezett lépéseinkről.

Az emeberiség energiafelhasználása rohamos, korunkban kifejezetten meredeken emelkedő mértékben növekszik. A több millió év alatt kialakult kőolajkészletünket mintegy kétszáz év alatt feléljük? Minél közelebb kerülünk az energiakészletek fogyásához, annál nagyobb mértékben fog drágulni a még meglévő készlet ! Tehát értelemszerű, hogy az EU foglalkozva a kérdéskörrel irányelveket dolgozott ki:

Az Európai Parlament és Tanács 2002/91/EK számú irányelve az épületek energiafelhasználásáról. Az irányelv célkitűzései részletesen:

  • A fosszilis energiahordozókat megfontoltan, ésszerűen használjuk fel a CO2 kibocsátás korlátok között tartása miatt is.
  • A Kiotói Jegyzőkönyvhöz alkalmazkodnunk kell
  • Az épületek és azok gépészeti berendezései alacsony energiaigényűek és költségűek legyenek.
  • Alkalmazzunk megújuló energiaforrásokat
  • Az új épületek ne lépjék túl a megengedett maximális energiafelhasználás értékeket
  • Meglévő épületek jelentős felújításánál törekedjünk az energiafelhasználás csökkentésére
  • Meglévő épületek felújításánál elfogadható megtérülési idő legyen
  • A közhivatalok mutassanak jó példát a többi fogyasztó felé
  • A célok elérésére az épületeket energetikailag tanusítani kell
  • A vizsgálatokat független magasan képzett szakemberek végezzék
  • A jogi háttér lépjen életbe 2006 január 4-ig

További lényeges tartalmi részletek:

  • Az irányelv az 50m2 és a fölötti alapterületű épületekre követelményeket fogalmaz meg, melyek között szerepel az épületek energiatanusítása.
  • „A követelményeknek 2006 január 4-től meg kell felelni, 3 éves türelmi idő elképzelhető a tanusítvány,…………területén.”

A leglényegesebb idevágó gondolatokat kiemeltem. Beláthatjuk, hogy az a tény hogy egyenlőre Magyarországon, csak az eladásra és bérletre szánt épületekre valamint az újonnan épültekre kötelező a tanusítás, ez szerény követése az EU irányelveknek.

A kérdést más oldalról is meg lehet közelíteni: minden termék amit mai világunkban vásárolunk, valamilyen általában ismert gyártó terméke (gondoljunk a márkanevekre) sőt egyre inkább nagy tömegben nagy szériában gyártott termék. A gyártók legtöbb esetben több tíz, sok esetben száz éves múltra tekinthetnek vissza, tehát ezt feltételezhetjük jövőjükről is. ( gondoljunk a járműgyártásra a háztartási készülékekre vagy a szórakoztató elektronikai iparra). Ez mindinkább arra sarkallja a gyártókat, hogy megbízható és műszaki specifikációval ellátott termékeket gyártsanak, annak minőségéért felelősséget vállalva. Ha figyelmesen átgondoltan vásárolunk (elkerüljük a kínai piacokat), akkor majdnem minden termék amit megveszünk vagy a gyártó, vagy a kereskedő által adott garnciával műszaki adatokkal, tanusítvánnyal rendelkezik. Ezeket a termékeket a gyártók szerelik össze, mi készen vásároljuk meg.

Mindez nem mondható el a leglényegesebb legtöbb pénzbe kerülő termékről a lakásunkról, illetve épületeinkről. Általában ezek paramétereiről nem sokat tudunk, legfeljebb a címet és az alapterületet. Ezeket általában egyedi tervek alapján ma még létező, holnap már meg sem található kivitelezők „szerelik össze”. Sok esetben „házilagos kivitelezésben” készült. Mit tudhatunk tehát ezeknek előéletéről a kivitelezéséről, a felhasznált anyagokról, a műszaki adatairól, és hogyan ítéljük meg a kivitelezés színvonalát, ha az építőiparhoz nem értünk? Pedig nem kis pénzt fizetünk ki érte? Megbízunk az eladóban? Vagy a kivitelezőben? És ha nem volt megbízható és a több tízmilliós értékünkről használat közben kiderül, hogy nem akkora az értéke, mert kiderült valami furcsa információ róla? (Például egy furcsa penészfolt az egyik sarokban ami csak növekszik és egyre csúnyább lesz).

[poll id=”5″]
A fentiekre (több cikkben is) 2008 eleje óta folyamatosan lehet szavazni

Tehát szerintem jogos igény ha a tulajdonos néhány nem ismert adatot szeretne tudni a saját házáról. Jelen esetben a mai energiában egyre dráguló világunkban talán a legfontosabb az épületünk „fogyasztása”. Hiszen megvásárlása után az épület energiafogyasztását, már mi fizetjük méghozzá jelenleg havi sok tízezer forintért, és ha az energiaárak a trendeknek megfelelően emelkednek akkor ki tudja mennyiért. Egyszerű számítással beláthatjuk, hogy egy pár tízmilliós lakás esetében 40-50 év alatt a lakás árának megfelelő összeget is kifizetünk havi részletekben energiaköltségként ! Nem mindegy tehát, hogy mekkora a havi energiaköltsége a lakásnak, vagy háznak.

Talán hosszúra sikerült a magyarázat de mindenképp szerettem volna több oldalról érzékeltetni, a tanusítás szerintem rendkívüli fontosságát. Persze lehet, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem tökéletes, miért lenne éppen ez tökéletes.

Minden vevőnek több tíz millió forint kifizetése előtt jogában áll egy tanusítást egy az eladótól független tanusítótól megrendelni és csak megfelelő paraméterek esetén megvásárolni. Egy gyakorlott szakember, egy szemrevételezés és kisebb feltárások alapján , pár számítás elvégzése után meg tudja mondani, hogy az épület valószínűleg megfelel az eladó által nyújtott tanusításnak. Ha ez szóban elhangzik akkor már érdemes komolyabb pénzt kifizetni a tanusításért, ami természetesen komolyabb vizsgálat, felmérés és műszaki számítások eredménye. Ha az ellenkezője hangzik el a szemrevételezés alapján , akkor valószínű elgondolkodik az eladó, hogy jó-e ez a tanusítvány és ugyanezzel tovább próbálkozik-e az épületet eladni? Ha megfelelően alaposak a vevők, hamar beáll a korrekt tanusítás alapján való eladás rendszere, persze mindezt végiggondolni a hozzászólók késztettek. Nem feltételezek rosszat a tanusítókról.

Azt pedig a törvény előírja, hogy a tanusító kötelessége minden általa készített tanusítványt valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást)10 évig megőrizni, elektronikus és papír alapúan. Egy példányt pedig a Dokumentációs központ részére átadni. A 277/2008 (XI.24) Korm. rendelet rendelkezik az építésügy körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról. Tehát a tanusítók is kötelezve vannak, és érdekeltté téve, hogy az általuk kiállított adatok a valóságnak megfeleljenek.

[poll id=”33″]

Nem beszélve arról, hogy ha például egy olyan esetben, ha a vevő úgy érzi, valami a tanusítás körül nem stimmel és maga csináltat egy másik tanusítást. Nagyon eltérő eredmények esetén perelheti az eladót. Egy két ilyen elmarasztaló bírósági itélet és annak megfelelő publikációja hamar elrettentheti az eladókat, de leginkább az esetlegesen tévedő tanusítókat a tévedéstől ! Az is előírás, hogy tanusítást, csak a Magyar Mérnök Kamara által kiadott engedéllyel, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek végezhetnek akik teljesítették az energetikai ismeretekket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket. Tehát a kamarának értelemszerűen megvan a lehetősége a tanusítókat „figyelemmel kísérni”.

És még egy gondolat a „lehúzáshoz”, hisz van olyan hozzászóló aki ennek nevezte a tanusítást. Egy gépjármű, egy televízió, de még egy apró termék esetében is a műszaki adatok közlése, és a garancia is az árba bele van építve, tehát fizetünk érte, és nem reklamálunk miatta. Ha külön kell megcsináltatni és ezért külön fizetni, azt másképp itéljük meg?

Ezen tájékoztatás után az olvasó megítélésére bízom, hogy mennyire fontos vagy esetleg csak egy újabb „lehúzás” (olvasói vélemény) az épületek energetikai tanusítása.

Remélem sok olvasóban ébresztettem olyan gondolatokat amit továbbgondolva beláthatjuk, még ennél szigorúbb törvények sem ártanának, hanem hosszú távon használnának mindannyiunknak,mint tulajdonosoknak.! Talán a ház vagy lakás értékéhez képest elenyésző tanusítási költség már annyira nem is tűnik kidobott pénznek?

A fenti írás a nemrégen indított Energiatudatosság című sorozatunk része, amiben igyekszünk a felmerülő műszaki kérdéseket körbejárni és javaslatokat megfogalmazni.

Ha olyan problémája, kérdése van, amiről úgy véli nem csak Önt, hanem sokakat érinthet, küldje el nekünk és ha úgy ítéljük, akkor lehet, hogy egy külön cikkben reflektálunk rá

Hozzászólások (7): megnézem

  • grin

    2009. szeptember 16. szerda 01:08

    #11560

    A régi házak értékelésével kapcsolatban merült fel a „lehúzás” szó. Értelemszerűen erre a fenti példák nem jók: a 100 éves юносзть tévé hiteles műszaki adatainak utólagos előállítása nincs sehova sem „bekalkulálva”, vagy „már kifizetve”.

    A másik gond a kötelezőség: nem az rendel meg ilyet, akit valóban érdekelnek a fenti kérdések („mit tud a házam?”), hanem kell.

    Szintén probléma az, hogy a tanúsítvány, mint ahogy elhangzott, egy erőtlen lépés a valódi energiatakarékosság irányába; a kötelező tanúsítványtúl nem lesz takarákosabb a ház. A NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) például szerintem nagyjából egymilliószor hasznosabb e szempontból, pontosabban hasznosabb volt és lehetett volna, ha nem vágják meg. És persze a megújuló energiák „nyugathoz” hasonló támogatása méginkább segítene, de ebben még nagyon a bányászbéka feneke alatt vagyunk.

    Összességében azt érzem problémának, hogy ettől a tanúsítványtól (amit a blogmester szíves segítségéből tudok, hogy tízezer forintos nagyságrendű lett) még nem lesz pénze arra az energiapazarló átlagembernek hogy több millió forintért leszigetelje a falat, lecserélje az ablakot, megcsinálja a tetőt.

    De mindenképp hasznosnak tartom – a tanúsítványtól eltekintve – arról beszélni, hogy hol és hogyan lehet javítani. Mert van, akinek van rá pénze, és vannak sokan, akiknek számít. Még akkor is (sajnos), ha ez a környezettudatosság nagyon sokba kerül nekik…
    idealisták, szegények.

  • Rós

    2009. szeptember 16. szerda 16:13

    #11574

    Az ellenszenv azért indokolt, mert itt az állam által előírt, saját költségen, kötelezően igénybe veendő szolgáltatásról van szó. Vagy az államnak kellene főállásban folyamatosan dolgozó szakembereket alkalmaznia, vagy önkéntesen igénybe vehető szolgáltatásnak kellene lenni, ha már azt mondjuk, hogy hasznos.
    A hasznosságával kapcsolatban kíváncsi vagyok, hogy hogyan is néz ki egy ilyen, van-e benne praktikus, jól kiolvasható jótanács, hogy milyen felújításba érdemes fektetni.
    A takarékosságra szerintem legjobban az ártámogatások megszüntetése és az áremelés ösztönöz.

  • koos.hu » e-Társak, lenne egy törvényjavaslatom!

    2009. szeptember 17. csütörtök 00:05

    #11578

    […] még pár gondolattal Harkay Gábor tegnapi írásához, megjegyezve, hogy számos bekezdésében szó szerint a számból vette ki a szót (ha nem írt […]

  • Molnár László

    2009. szeptember 18. péntek 09:43

    #11609

    Az energia tanusitvány jó ötlet lenne, ha tényleg mérnék és nem a bediktált felhasznált anyagok lapján állitanák ki. Uj épitésnél még elvileg lehetséges, hogy az van beépitve, miről nyilatkoznak (viszont, ha azt is mérnék, akkor kiderülhetne, hogy az anyag vagy/és a kivitelezés nem volt megfelelő). Régi épitésnél csak a külső felületet tudja szemrevételezni/femérni, a falba és az ajtóba-ablakba nem lát bele.

    Ha már ennyi szakember jár erre, akkor szeretném megkérdezni, hogy „hőfelvétel” elkészitéséhez milyen körülmények szükségesek? Lehet most is késziteni, amikor a külső-belső hőmérséklet megegyezik, vagy csak fagypont alatt x fokra felfűtött lakásról nem napsütéses időben? Minden fűtési szezonban megjelenik 5-10 cikk a hőfelvétel hasznosságáról, de annak elkészitési feltételeiről semmit sem irnak.

ZÖLD
Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány

Pár hónapja felindultan keresett meg egy építtetőm, aki az elkészült házára most készíttetett energia tanúsítvány és az eredmény C besorolású lett. Mindez azért érdekes, mert egy kvázi passzívházat terveztünk neki megfelelő vastagságú hőszigetelésekkel, nyílászárókkal, hőhídmentes csomópontokkal, megfelelő gépészettel. Anno be is mutattam itt a házat a kooseptar.hu-n is Családi ház Gödöllőre Kézhez véve a tanúsítványt, […]

Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány
2018. február 1. csütörtök
EGYÉB
115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak

… A februárban jelzett 33% helyett már 10%-os önerő is elegendő lesz annál a lakossági energetikai felújítási programnál, amely ősztől nyílik meg és ma jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. Az uniós hátterű program 115 milliárd forintos kerete ráadásul 20 milliárdos magyar kerettel megtoldható lesz a kereslet függvényében. Márpedig a kis önerővel és az akár […]

115 milliárdos energiahatékonysági program családi és társasházaknak
2016. június 5. vasárnap

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább