Az Építtetőktől kérdezném, hogy hány hónapot szántak tervezésre? ( „”tervezővel nem sikerült időpontot egyeztetni”…ez akkor szokott lenni, mikor más ügyfelek elé be kell venni egy munkát..és persze senki nem jár jól, a Tervező NEVE ellenben csorubil, a ház átgondolatlan lesz stb…))
i.

Koósza ötlet™: A vonatkozó szabályok olyat nem engednek, hogy a garázs nem az épület alá, hanem mellette, az udvaron, teljesen a föld alá legyen besüllyesztve? Tehát:
– A teteje maradhat továbbra is az udvar része.
– A rámpa a ház mellé (esetleg telekhatárra) kerülne.
– Az épületnek nem kellene a hátsókert rovására hátrébb kerülnie.
– A lakószintet nem feltétlenül kellene kiemelni, vagy legalábbis nem a garázs miatt.
– Ráadásul a garázs is kikerülhet a termikus zónából (az alaksorral az összeköttetés ugyanúgy megoldható).
.
Persze ez nyilván többletköltséget eredményez, de valamit valamiért.
.
.
Jól látom, a kazánt és a kéményt egy tárolóhelység választja el?
.
.
Kettéhasított szőrszál egyik fele: A pillér a rajzon nem 38cm?
Kettéhasított szőrszál másik fele: Az említett G Astra a visszapislantók nélkül 170cm.

Csak futólag néztem meg a terveket, de két észrevételem lenne:
-nem túl praktikus, hogy csak 75 cm-es ajtó van a lépcsőházon, ami elég szűkös, így a pincében lévő tárolóból, vagy a kocsiból felcuccolni elég kellemetlen lesz
-az OTÉK előírásai szerint (mellékletekben) 1,5 m szintkülönbségű lehajtóhoz 10,8 méteres rámpahossz kell

Bocs, hogy zavarok de…
Lehet az előkertben lehajtó? 20%-os? (Debrecenben nem)
Csak azért mert a pincébe rakjuk a garázst miért kell még ~100m2-t beépíteni? Ezt nem kell kifizetni? Vagy igény van rá?
Csak nekem tűnt fel hogy nagyon kicsi a háztartási helyiség és nincs ablaka? Mire használják ezt a helyiséget?
Az előszoba nekem sem tetszik. A konyha meg egy cső!
A ház külsejéröl nem esett szó! Hol van ez a mediterrán rusztikus stílustól? Na jó minimálnak minimál, de szerintem ezt nem így értették. – Vagy mégis? (ajjaj)
A pergola fogja feldobni a házat? Legalább valami burkolatokkal kellene szépíteni a házat, mert így elég „egyszerű”!
Miért nem lehet legalább egy széles ereszt rajzolni?
A ház homlokzati arányaival nem foglalkozik senki? Vagy ez még csak egy vázlat?
Bocsánat ha elborult az agyam de nem bírtam szó nélkül hagyni …

én meg azt nem értem, hogy, hogy lehet az, hogy ezen a házon semmi dekor vagy variálás nincs, de mediterrán? akkor ezek szerinte aki bármilyen házat és nem hasonlít se modernre se ameríkaira, vagy parasztházra akkor az már mediterrán? ja tudom a tető nem beépített, ettől mediterrán? a trevről: szerintem nem rossz, csak ez a mediterrán dolod… borzasztó.

ja még egy ehhez a leállóhoz, hogy most a ház mellett van a föld alatt a garázs, a telekhatáron, és az a szabály, hogy a háznak 3m-re kell lennie a telekhatártól, akkor a garázs az jó a föld alatt? illetve hány méter hosszúnak kell, hogy legyen a leálló? Nekünk 17,5 m széles a telek, és nem akarok nagyon keskenyet házat se, ezért nem akarom, hogy a garázs sokat elvegyen és a ház alatt se akarom mert akkor a ház előtt nem lehet előkert, csak egy nagy gödör lesz.. az se tetszik 🙂

Koós Miklós: „ha teljesen lesüllyeszted a föld alá, akkor az legalább 3-3,5 mélységet jelent, amihez olyan hosszú rámpa kell, hogy a kertből nem marad másra hely.”
.
A rajzon a rámpa 7,5m-es távon süllyed 1,5m-t. Ezesetben 3m-hez kell 15m-es rámpa, plusz az 50cm a garázsajtó előtt. Ha jól látom, a telek ÉK-i széle 22,5m. Következésképp marad 7m, amiben ki lehet alakítani a garázs falait, és még jut beltérnek is 6m hosszában. Ami viszont érdekesebb, az a dupla garázs szélesség igénye, ami szintén 6m. Ugye a rámpát nem lenne túl célszerű teljes hosszában így kiszélesíteni, az utcafrontól indulva legyen 3, maximum 4m széles. Elég, ha nem sokkal a garázskapu előtt szélesedik ki, következésképp a jelenlegi alaprajz sarkából kellene mindenképp lecsípni egy keveset. De ugye eddig is a garázs elhelyezkedése határozta meg a ház felépítését, azaz ennek megfelelően kellene áttervezni: A 19,6m-es szélesség csökkenne vagy 2-2,5m-t, ám cserébe a ház előtti elhagyást ~8m-ről le lehetne csökkenteni 5m-re, az alapterület érzésem szerint nem csökkenne, csak ‘téglalap’ helyett inkább a négyzethez közelítene.
Egy szó, mint száz, nem látom be, miért ne lenne kivitelezhető a 6 pontba foglalt kompromisszumoktól mentesen, hacsak nem ütközik valamilyen előírásba. Ütközik?
.
(3m magasság pedig csak elég 30cm termőrétegnek, 40cm födémnek és szigetelésnek, meg 230cm belmagasságnak…)
.
.
.
Szabadi Ferenc József:
3. hátrány: Az égésterméket az autó egyenesen a garázsba pöfékeli.
4. előny lehet dupla garázs esetén: A bal oldali autó ha háttal áll be, akkor ugyanúgy középre nyílik a vezető ajtaja, mint a jobb oldalra orral beállt autónak, az rutinos vezetőket feltételezve elég lehet az 5m szélesség is.

Lehet, hogy ma rossz napom van és az egész hozzászólást megbánom, DE tisztelt Szabadi Úr, ön ennek az épületnek a építésze, vagy csak a kibicnek semmi se drága alapon érzi magát inspirálva, hogy egy kolléga rajzaiba csak úgy belenyúljon?
Azt írja : „Valamiért a “magyar” ódzkodik az am. konyha megoldástól.”
meg azt is írja:”Nem foglalkoztam a szélfogóval és a padlás feljáróval sem, csak ami belefért néhány percben és ami közvetlen érinti a “külső faltól – külső falig” fődémpallókat.”
Tisztelt Szabadi Úr, kérem ne haragudjon meg, hogy kritikával illetem kritikáját, és mivel munkáit se ismerem, ezért látatlanban is tiszteletben tartom szakmai képességeit, de egy fontos dologgal még nem foglalkozott, mégpedig az ÉPÍTTETŐI IGÉNNYEL. Nem is tudott volna vele foglalkozni, hiszen soha nem is találkozott az építtetővel, így nem tudhatja, hogy nekik nem-e fontos a zárható konyha, mert jó az orruk és őket bizony zavarja a terjengő ételszag. Márpedig önnel ellentétben azt állítom, hogy a szagok igen is terjengenek, csak nem egyformán zavarja az embereket. Persze van olyan gépészeti megoldás, hogy az épületben lévő légnyomást magasabban tartjuk,és a konyha környékén pedig alacsonyabban, ezzel biztosan megakadályozható a szagok terjedése (ez pollen ellen is kitűnő), de ez kissé költséges megoldás.

Tisztelt Szabadi Úr, kérem ne vegye személyes sértésnek mondandómat, mert nem annak szántam, csak most jött el a pillanat, hogy kritizáljam a kritikusokat. Tudom nehéz jó kritikát megfogalmazni, mert mint említettem innen nézve könnyű az észt osztani, de a harcot az építésznek kellett megvívni, és tudjuk jól nem mindig az építészi érvelés győz. Ugyanakkor kötelességünk a tájékozatlan építtető figyelmét felhívni ha nem megfelelő minőségű szolgáltatást kapott.
Nehéz megtalálni a határt a jó tanács és az okoskodás között (ez Koós úrnak szinte mindig sikerül), ezért én magam is nehezen szánom rá magam és sokszor átgondolom mielőtt kritikával élek, és ezt kérem másoktól is.
Talán általánosságban még valahogy azt kellene megoldani, hogy a tervező valahogy tudomást szerezzen róla, hogy felkerült ide a terve, így lehetőséget kapna rá, hogy megvédje a munkáját.

Koós Miklós: Rendben, összedobok valamit.
.
.
Szabadi Ferenc József: „Lehet, hogy van némi igazság a pöfékelésbe, de ez még soha sem jutott az eszembe Miklós.”
.
Igaz, még olyan nagyon nem ismerjük egymást, de talán már elég régóta kommentáljuk egymás mellett a cikkeket ahhoz, hogy nyugodtan szólíts Hawaii-nak. 😉

Koós Miklós: „…ezen belül nem lehet 15 m-es rámpát kialakítani, mert ami föld alatt van, az sem lehet a hátsó/oldal/előkertben…”
.
A rámpa most is az előkertben van, nem? 🙂
.
.
Íme, összetákoltam gyorsan egy szemléltető ábrát:
https://hawaii.extra.hu/koos.hu/Tervkritika_41.png
.
Tehát az utcafronttól a garázsajtó 16m-re található, ami kb. 19%-os lejtőnek felel meg. A kiszélesedés íves alakja csupán szemléltető jellegű, s önkényes választás eredménye.
A rámpa mellett bejelöltem a megmaradt maximálisan beépíthető területet (254m²).

Koós Miklós: Jelentem alásan, időközben kikászálódtam a kommunikációs szakadékból. (Ha jól emlékszem, a múltkor is belefutottam egybe.) 🙂
Tehát, ha ezúttal már jól értem:
„…ezen belül nem lehet 15 m-es rámpát kialakítani, mert ami föld alatt van” épületrész – tehát jelen esetben a garázs, és nem pedig a rámpa (amit amúgy lehet építeni, csak vajmi kevés értelme, ha nem vezet sehova) –„, az sem lehet a hátsó/oldal/előkertben…” az OTÉK vonatkozó passzusai szerint.
Ezt persze a helyi rendeletek felülbírálhatják, így teljesen nem zárható ki a felvázolt alternatíva megvalósíthatósága/életképessége.

Tisztelt Szabadi Úr!

Érdekelne, ez a bizonyos körüreges födémpalló kb milyen áron van (mondjuk egy tetőtérbeépítés nélküli 5,4m-es támaszközre gondolva).
Mennyi a felfekvési hossza min., milyen egyéb járulékos költségei vannak stb.
Tudom ennek a nagy része neten is megtalálható, de örülnék ha megirná, gyakorlottnak tűnik a témával kapcsolatban.
Garázsban tényleg fura az a pillér, de meg is lehet magyarázni, hogy pl ha tolatva álllnak be, és az autó elejét a garázskapunál hagyják, akkor az első ajtókat ki lehet nyitni még. Ha meg beállnak a végébe, akkor akár mind a 4 ajtót is. Bár ettől függetlenül tényleg nagy marhaság. Szinte adja magát a teherhordás irányának megfordítása, ahogy Koós Úr javasolta.
Vagy akár egy izmosabb monolit gerenda a jelenleginél.
Amit még nem értek, miért van két kis tároló ott, ahol 1 is lehetne, és miért vannak 40/40es ablakok ott, ahol nagyobb is lehetne.

Koós Miklós: Értem, köszönöm.
.
*Elkámpicsorodottan konstatálja, hogy ezúttal sem sikerült megváltani a világot, majd leszegett fejjel, a port rugdosva elkullog*

Jó kis reklámfelület lett a fórum T. Szabadi Úr!

az önreklám?

Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást!
Megnéztem az oldalakat, jó rendszer ez, de csak akkor gazdaságosabb a gerendafödémnél, ha tartófalat is kiváltunk vele (pl. ha keskeny a ház, és közbenső tartófal nincs, akkor nem éri meg).
Egyéb esetben viszont már talán (vagy biztos) jobban megéri, mint a gerendás. Anno az egyetemen szaktársamtól hallottam róla. Bár akkor a családi házas alkalmazás eszembe se jutott. Épülő házunk már a falaknál tart, már nem tudok váltani, marad a gerenda.
(Bár vegyük figyelembe, hogy 5,4-es fesztáv felett statika is kell, 7m felett pedig geotechnika, azért ezek is pénzbe kerülnek, hozzáadandó a körüreges árához).
Fenti háznál kétségtelenül lenne előnye, össze kéne hasonlítani az árakat, és persze még ha drágább is picit a körüreges mindent összevetve, megvan még a későbbi faltologatás lehetősége, ami bizonyos mértékig megérheti a pluszköltséget, ha egyáltalán van.
A házhoz még egy észrevétel. A lépcsőház mért két üvegtéglán keresztül kapja a fényt, mikor a terasz felőli oldalon sokkal hatásosabb lenne, és nem kéne két falba is üvegtégla??
Kedves „ger82”, nem kötözködni akarok, de ez az oldal a házigazda saját „reklámoldala”. Azonkívül hogy a tervkritika egy jó reklám és sok ember fantáziáját megmozgatja, mellette arról is szól gondolom, hogy a beküldőket Koós Úr illetve a hozzászólok ellássák jó tanácsokkal, ötletekkel. Ez a bizonyos födémpanel is egy olyan dolog, amivel az építtető anyagilag jobban járhat egyéb előnyökről nem is beszélve, mondhatni egy jótanács, örülök, hogy erről is sikerült megtudnom dolgokat.
Vagy mindenki megtarthatja magának saját ötleteit (szellemi termékét), nehogy reklámozza, milyen okos, mennyi mindenhez ért.
Nekem is fent van a kritikában leendő házunk terve („egy visszatérő terv”), és örültem volna, ha több hasznos tanács stb. érkezik akkor, mikor még tervezési szakaszban volt, sőt még most is örülnék neki.

Azt természetesen értem ha az oldal tulajdonosa reklámozza magát, hiszen ez az egész azért van. De! Az én érzésem szerint ez a fődémes dolog túl ment az ajánlgatáson, erős reklámnak éreztem. Szerintem túlzásba vitte, ennyi. vagy azért mert ez egy reklám blog bárki elkezdheti magát reklámozni (ingyen)?

Annak a mértékét, hogy mi a túlzás, nem dönthetjük el mi. Ha az üzemeltetőnek sok, akkor ugyis törli a hozzászólást vagy akármi, de lehet hogy ő is tanult valamit, amit betervezhet majd házakba.
Én pl örültem neki, mindig jó valami újat tanulni, megismerni.
Az erőltetés is olyan dolog, hogy néha kell laikusokkal szemben.
Nemrég pl azt kellett „erőltetnem”, hogy mért ne rakjunk arrébb egy kb 70éves házban egy főfalat 60cm-el, azért hogy nagyobb legyen kicsit az előszoba. Felújításról van szó, a rendelkezésre álló véges összeget ezer más dologra is lehet költeni (ami igy helyette hőszigetelés lesz).

Az én számom : ………..haha

Sztem egyáltalán nem baj, ha formálódik egy nem szakmai – olvasói publikum itt a fórumon.
Pl: a „Szép Házak” folyóirat is tett egy erősebb lépést a modernebb épületek bemutatása felé = tömegizlés formálás jó irányba. Taps.

Ha valaki skiccet küld = tegye. A szakma is jól jár vele.

Sztem ez így rendben van.

Ikon.

Az amerikai konyha kontra konyha mint külön helyiség kérdésnél mindeki csak a szaggal foglalkozik, pedig szerintem nem ezen múlik. A szagot el lehet szívni, ki lehet szellőztetni. De a koszos edények látványát nem lehet „elszívni”! Mondhatjuk, hogy milyen praktikus, ha egy tér az egész, mert akkor a háziasszony szemmel tarthatja a gyerekeket főzés közben, vagy nem marad ki a társasági életből miközben az étellel foglalatoskodik, de miután túl vagyunk az evésen minden kikerül a konyhába + már eleve ott van a főzés nem kevés szennyes lábosa, tálja, turmixgépe, egyebe. Nem kívánt látvány, főleg evés után. Ilyenkor annyi szennyes termelődik, ami nem fér el egyszerre mosogatógépben sem, vagyis hamlmozva lesz a mosogatótálcában vagy marad a pulton. Nem hiszem, hogy az aki egész délelőtt főzött ilyenkor szívesen menne vissza rögtön a konyha részbe pakolni, egyszerűbb rácsukni az ajtót. Ehhez jön még hogy ennek kultúrális vonala is van. A hagyományos magyar konyha külön van, a 3 osztatú parasztház óta, aminek oka lehet az étkezési kultúra. A magyar konyha zsíros-olajos, hagymás-fűszeres, szaftos-húsos, sok nehéz szaggal, sokszor hosszú főzési, sütési időkkel, ezt jobb elzárni az összes többi helységtől, a szagok és a látvány miatt is. Amerikában ellenben tradició a fast-food, a gyorsétteremes vagy a mikróba bedobós szisztéma. Ez után könnyű rendbe tenni a konyhát.

Mindenesetre a kérdés annyira sarkalatos mint a garázs elhelyezés problematikája. Van aki külön konyhát akar(!) s annak lesz utána alárendelve az egész nappali-étkező-konyha térszervezés, és van aki amerikait. De nem (csak) a szag dönt.

Tisztelt Koós Úr!

Családi házunk tervezése az engedélyeztetés előtt van, az építész most rajzolja a tervet. Viszont magánemberként én is belekontárkodtam egy kicsit az ArchiCAD, Artlantis programokba.
A tervkritika nem ilyen tervek kritizálására való (oda az építész által rajzolt dolgokat szeretném megküldeni). Lehetőség van arra, hogy itt a hozzászólók segítségét kérjem ezen tervek kritizálására is, saját blog oldalamra irányítva az érdeklődőket?

Nem érzem, hogy elmérgesedett volna a vita, illetve ami engem illet, nem támadásnak szántam amit írtam. Azért gépeltem le a véleményem, mert úgy látom sokszor méltánytalanul van kezelve a régi hagyományos külön konyha mint elrendezés, magyarul extraként tüntetnik fel ha egy ház amerikai konyhás. Holott mellérendeétségi viszonyról van szó, egyik is másik is jó, mindekettőnek van előnye és hátránya is. Az amerikai multinacionatisban teljesen igaza van Szabadi Úrnak, a mosatlant elrejtő fiókkal mint megoldással még nem találkoztam, nagy konyhákban hasznos lehet, csak el ne felejtsük hogy bent hagytuk a pörköltes lábost:)

A kritikákról még annyit, hogy a nagy magyar valóságban nem jutunk el odáig, hogy a házak stílusát, küllemét vitassuk. Sajnos sokszor alapvető, elemi hibákra kell felhívni a figyelmet, olyanokra amik a ház funkcionalitásában okoznak majd kisebb nagyobb gondokat. A stílus, neadjisten energiatudatosság (vagy csak így zárójelben környezettudatosság) az utolsó tervezési szempontok között (sem) szerepel.

Köszönöm a lehetőséget, remélem a kommentelők közül mind többen élnek kritikával:
https://fm4.freeblog.hu/archives/2009/08/06/Tervkritika/

SZerintem a cstres dolog dupla munka és sok helyet elvesz, főleg akinek 48 nmes lakása van annak nem sok hely marad a konyhára, én ilyet még sehol nem láttam, hogy a szennyest berakjuk a szekrénybe 🙂 jó lesz az késöbbre 😀

szegény Szabadi úr, a kis lelkét nagyon megbántottam, mert leírtam a véleményem és máris világ (fórum) végét kiállt. Itt a vég 🙂 mostantól mindenki csak elkattint 🙂 persze miattam mert leírtam a véleményem, Ön is megtette én is megtettem, most akkor ki a rossz?

😀

Ismét egyet kell értenem Miklóssal, az 5-ös változat lett volna a legkevésbé fájó kompromisszum hosszútávon. A telek túl kicsi, ekkora területigényhez a kívánt módon. (egyébként nem is jó a túl nagy telek, csak a munka van vele)
Hiába nyeri meg a teljes lépcsőtlen földszintet lakóterületnek, a lehajtógödör sokat elvesz a kertből, kényelmetlenné teszi a pincegarázs használatát. Megépül hatalmas költségeken a föld alatt még egy teljes szint, a drágábbik, különösebb funkció nélkül amit tükröz a helyiségek megnevezése is.
Ha mégis ez marad, az oszlopot semmi nem indokolja a két kocsi közt.
Az előszobát a wc és gardrob rovására párhuzamosítanám. Legalább a hálóblokk nem nyílna annyira kényszeredetten a nappaliból.
Az ereszeket szintén jobban kinyújtanám, de ha mélyebbre is lenne húzva, az az épület arányainak is jót tenne.
Meggondolnám a bruttó 2,20 pincei belmagasságot. A garázskapu, tok, vakolat tovább csökkenti, egy 10cm-t még megérdemelne.

Ellentmondanék a gyephézagosnak. 1-2 év alatt csúnyán kivályúsodna hiszen mindig csak azon a nyomvonalon lenne terhelve. Ha meg vb. aljzatot kapna, nagyon „halványzöld” lenne. A tisztántartása is nehézkes ha falevelek hullanának oda, ráadásul a falavelek szeretnek összegyűlni ilyen gödrökben, zugokban. A téli hótolásnál is könnyen elakadna a hólapát. Szóval valami tömör, homogén anyag szerintem jobban szolgálná a használóját. Oldalra viszont a rézsű szebb a támfalnál. Zöldnek meg maradjon a kert többi részének többsége.

Kedves Miklós!

Az egyik tervkritika kapcsán felkerült az oldalra egy olyan rajzos tervezői segédlet ami megmutatta, hogy mekkora hely szükséges a háztartási eszközök(mosógép, sütő) előtt mellett a kényelmes munkavégzéshez. Merre találom ezt? Már szinte az összes bejegyzést átnéztem. 🙂

Üdv. Kövér László

Lehet, hogy erre gondolt?
https://www.mds-epitesziroda.hu/epitkezoknek/segedlet/segedlet.pdf

Igen erre gondoltam!

Köszönöm!

[…] augusztus 3. Tervkritika 41 | Ha puritán, akkor jó is? […]