Nem is lehetne vonzóbb turisztika cél ilyenkor májusban, mint az Őrség. Aki teheti próbáljon kerékpárra pattanni (hozzon magával vagy béreljen helyben), mert ha van olyan tájegység, aminek a bejárásásához a bringa a legideálisabb, akkor ez az. Lépten-nyomon kerekező családokkal, csoportokkal lehet találkozni, az idősebbek is megpróbálhatják, mert a szintkülönbség és a távolságok minimálisak.

Itt nem csak a mással össze nem téveszthető táj ejt rabul, hanem olyan épületegyütteseket is megcsodálhatunk, amiket az országban sehol másutt. Itt nem egy skanzenben gyűjtötték össze a környék épületeit, hanem ezek a házak (némelyek évszázadok óta) itt állnak a megépítésük óta, sőt 2 emberöltőnyi idővel ezelőtt még lakták is őket. Maguk az élő történelem.

Nem vagyok sem néprajzos, sem történész, ezért inkább idézzük ide Varga Géza írástörténészt, aki e táj jó ismerője, kutatója és krónikása:

[…] Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tája, amelynek turisztika vonzereje és vendégfogadó kapacitása nem csökken, hanem folyamatosan növekszik.
A táj keleti fele a Trianon palotában aláírt területrablás során is megmaradt Magyarországnak. Ez a fél Őrség (benne a szívünknek oly kedves Belső Őrség és a központ szerepét betöltő, városias Őriszentpéter ) most Zala és Vas megyének a magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Az Őrség másik fele ma – a Muravidékkel együtt – Szlovéniához tartozik.
Az új országhatár kettészelte az egykori Nyugat-Dunántúl virágzó magyar-osztrák-szlovén gazdasági kapcsolatait is, amelyekről a térség régi házain található vakolatdíszek alapján is képet alkothatunk. Ezeket az első világháború óta szinte be sem meszelték; a régiekhez hasonlóakat ma már nem is nagyon képes csináltatni, vagy felújítani sem az elszegényedett lakosság. Az Őrség évtizedekig el volt zárva a határ túloldalára került etnikai, kulturális és gazdasági környezetétől.
Az Őrség közelében némi szlovén és német nemzetiségű lakosság is él (az egykor Tótságnak nevezett vidéken), részben megőrizve sajátos kultúráját és identitását […]  forrás: Varga Géza: Őrség

Akit részletesebben is érdekelnek az Őrségi látnivalók, a terület történelme és néprajza az olvassa el Varga Géza írásait : Őrségi látnivalók településenként és témánként.

Ha az alábbi fotókat nem egyenként, hanem vetítésszerűen szeretné végignézni, kattintson ide !

• Wikipédia szócikke Pityerszerről
• Wikipédia szócikke az Őrségről

Maradjanak velünk, mert folytatjuk az őrségi beszámolónkat, legközelebb a terület templomait mutatjuk meg.