A  II. Magyar Passzívház Konferenciá-ról tegnap kezdtük meg a beszámolónkat, ma folytatjuk. A következő előadás első látásra talán kilógott a sorból, de aztán kiderült, nagyon is igazodik a témához:

Energiahatékony várostervezés passzívházakkal | Rainer Vallentin okl. építészmérnök

Előadásában arról beszélt, hogy a technokratikus megközelítés mellett legalább annyira fontos általános építészeti, térképzési elvekről beszélni városrendezési szemszögből. Mivel a passzívházak esetében a szoláris nyereség, tehát az ablaküvegen bejutó napsugárzás elengedhetetlenül szükséges, ezért az egyes házak tájolásánál, kialakításánál, telepítésénél és csoportosításánál ezt célszerű figyelembe venni.

a tájolás
Ennek érdekében megvizsgálták a különféle tájolási módokat elsősorban a sorházaknál, mert ott a tájolásnak igen fontos szerepe van. A legnagyobb nyereség akkor keletkezik, ha É-D-i tájolású az épület, jobb a hatásfoka (nyári+téli időszak), mint a K-Ny-i tájolásnak. A városrendezés azonban nemcsak családi házakat ismeri,  hanem a sorházakat és más tömbösített beépítéseket, ahol a passzívház elvek nem mindig tudnak érvényesülni. Városi környezetben a meglévő adottságok sokszor felülírják a passzívház követelményeket.

kompaktság A/V
az épület formája, zártsága fontos momentum és látni kell, ahogy nő az épület tömege, szintszáma, ez a mutatószám (alapterület/térfogat) folyamatosan csökken, tehát alkalmasabb lesz passzívházra. Ha az épület ezen mutatószáma nem kedvező, akkor ezt ellensúlyozni célszerű a szoláris energia fogadására való képességével (déli üvegfelületek méretnövelése).

árnyékvetés
az ideális környezet az, ahol a szomszédos épületek felől,  déli irányból nincs árnyékvetés, azonban ez legfeljebb családi házas környezetben valósulhat meg, városi körülmények között ez azzal járna, hogy fel kellene áldozni az építészet térképző eszközeit, amivel utcákat, tereket hoz létre. Vagyis városi környezetben az árnyékvetés egy adottság, azonban nagyobb tömbök kialakításánál ezeket az elveket valamilyen szinten hasznosítani lehet és csökkenteni lehet az árnyékvetés negatív hatását. Erre mutatott egy olyan példát, ahol a sarokházat csak a sarkán érte a nap és ott koncentráltan helyeztek nagy üvegfelületeket.

Továbbá fontos szempontnak tartotta a meglévő magas növésű növényzet árnyékvető hatását is. Összefoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenti passzívház elvek sikeresen alkalmazhatóak nem passzívházak esetében is, e tekintetben jelentős a passzívház koncepció hatása.

(itt kell megjegyeznem, hogy szinte mindegyik előadó figyelt arra, mit mondott az előző- sokszor hivatkoztak is rá és igyekeztek elkerülni az ismétlést és főképp, hogy mindenki az olajválsággal kezdje)

Épületburok I. – Hőhídmentes tervezés |Dr. Berthold Kaufmann okl. fizikus, Passivhaus Institut Darmstadt munkatársa

Az ő előadása volt talán a legátfogóbb és részletesebb, a passzívházak 3 legfontosabb kérdéskörét érintette. Általánosságban elmondta, hogy a hőhídmentességhez nagyobb épület esetén 25-30 hőszigetelés, kicsi épület esetén akár 40-50 cm vtg hőszigetelés is szükséges lehet. Fontosnak tartja az üvegezés jó sugárzásátbocsátó képességét, mert  napsugárzás csak ekkor tud jól hasznosulni. Fontos a légtömörség és az, hogy a szellőzés révén 90 %-os hővisszanyerést lehet elérni.

A PHPP program a fentiek figyelembevételével készíti el a ház energiamérlegét. A PHPP számítással lehet azt igazolni, hogy a hővisszanyerő elhagyásával a a 15 kWh/m²év +40 kWh/m²év-vel növekszik, hőhidak miatt pedig minimum 15 kWh/m²év-vel vagyis a megfelelő hőszigetelésen túl e két tényezőnek is megfelelőnek kell lennie.

Arra kell törekedni, hogy a különféle csomópontokban a hőhidak ne lépjék sehol sem túl a Ψ= 0,15-es értéket. Ez különösen azoknál a szerkezeteknél fontosak, ahol nem homogén a szerkezet, hanem pl. egy fa vagy fémszerkezet tartja az adott réteget vagy átmenő csavarokkal, tartókkal vannak rögzítve. Átmenő fém tartóbordák teljességgel elfogadhatatlanok, a többi dübel és csavar is csak megfelelő speciális kialakítású elemként épülhet be. E szerelvények – amelyeknek sokszor 30-40 cm-t is át kell hordaniuk – nem kaphatóak mindig és mindenütt. Kialakításuk megfelelően hőhídmentesített.

A hőhidak kapcsán külön kiemelte az erkélyek csomópontját, ahol az erkélylemez szerkezetileg össze van építve a koszorúval-födémmel és ahol nem lehet megoldani a mindenütt fontos termikus elválasztást. Ezeknél az erkélycsomópontoknál a vonalmenti hőhidasság mértéke a Ψ= 0,5-ös értéket is meghaladhatja.

(szerk. megjegyzés: nem véletlen, hogy szinte sehol sem láttunk erkélylemezes megoldású passzívházat, pontosabban ahol mégis lehetett látni, ott az erkély egy különálló, szerkezetileg elválasztott épületrész)

Hőhíd a hőszigetelésben | E területre is fokozottan hívta fel a figyelmet, miszerint a 30 cm-es hőszigetelések egymáshoz való, hézagmentes illesztése igen fontos hibaforrás lehet, ezért ott, ahol ez a hézag esetleg nagyobbra adódik, ott utólagos hézagzárásra van szükség, különben hőhíd lesz és csökken a szerkezet légtömörsége is.

Hasonló veszély áll fenn akkor is, amikor friss gyártású, igen vastag hőszigetelést építünk be, mert a hőszigetelés zsugorodhat és így megnyílhatnak az illesztési fugák. Célszerű ilyenkor a hőszigetelést pihentetni és megvárni, amíg lejátszódik a zsugorodás.

A hőhidaknál kell megemlíteni azt is, hogy 12,5 °C fokos felületi hőmérsékletnél jelenhetnek meg a szerkezeteken a levegőben meglévő gombaspórák és okozhatnak penészesedést, de ha ez az érték (80 %-os páratartalom mellett) 9,4 °C fok alá süllyed, megjelenhet a kicsapódott víz is. Ezért fontos a felületi hőmérséklet emelése, amely a hőszigetelés vastagításával ás a hőhidasság megszüntetésével biztosítható.

Végül, de nem utolsósorban az alapozás hőhidasságáról beszélt. Alacsony szintszámnál megoldás lehet a lemezalapozás+ az alapozás alatti megfelelő szilárdságú és kapacitású hőszigetelés, mert ebben az esetben hőhídmentesen lehet a falmenő falakat az alapozáshoz kapcsolni.

Sávalap esetében azonban már bonyolultabb a helyzet, mert a folyamatos hőszigetelés általában megszakad. Az alap és a teherhordó fal közé kerülhet pl. egy jól szigetelő pórusbeton, de létezik erre kifejlesztett hőszigetelés is, de az nagyon drága.

Épületburok II. – A légtömörség kérdései

A légtömörség a passzívházak egyik nagyon sarkalatos pontja, ezért mindent el kell követni a legapróbb részletekig, hogy az előírt 60-as értéket el lehessen érni. A cél érdekében már a tervezéskor gondolni kell rá és be is kell tervezni pl. azoknál a szerkezeteknél a különféle fóliák beépítését, amelyek különböző szerkezetek illesztésénél biztosíthatják a légtömörséget (pl. fa és beton kapcsolatánál) ugyanilyen fontos a hőszigetelések alá-fölé kerülő fóliák megfelelő légzárása.

De ide tartoznak azok a szerelvények sé szerkezetek is, amikkel eddig – legalábbis ebből a szempontból – nem törődtünk: ezek a különböző gépészeti és elektromos csövek, átvezetések és szerelvények. Ha egy födém, falátvezetésnél nem megfelelő a légtömörség, akkor a légtömörséget mérő Blower Door teszt rossz eredményt fog adni.

BLOWER DOOR teszt

Épületburok III. – Passzívház ablakok

A passzívház ablakai jelentik a megfelelő energiahatékonyság egyik fő komponensét. Itt kizárólag 3 rétegű ablak jöhet szóba, hiszen az U= 0,85 W/m²K érték alapelvárás. Németországban már kaphatóak 0,6-0,5 W/m²K értékű ablakok is.

gondoljunk bele, nem is olyan régen, nálunk a falakra volt k= 0,7 W/m²K érték előírva, ma pedig már az ablakok tudják ezt az értéket!

Az ablakok esetében különösen fontos a megfelelő felületi hőmérséklet, mivel az ablak nem homogén szerkezet, külön kell vizsgálni magát

• az üveget
• az üvegek közötti távtartót (ami hagyományosan aluminium)
• az üvegek beépítését az ablakszárnyba
• magát az ablakszárnyat és végül az ablak beépítését a falszerkezetbe.

Fontos, hogy csak az az ablak felel meg és csak az nem fog „húzni”, amelyiknek minden komponensén megfelelő a felületi hőmérséklet, vagyis > 12,5 °C.

Passzívház gépészet | Prof. Dr. rer. nat. Harald Krause okl. fizikus, a Rosenheimi Főiskola épületfizika és épületgépész professzora

Az előadó kiemelte, hogy sokan tévesen fűtés nélküli háznak mondják a passzívházat, holott fűteni kell, de ez a mennyiség nagyon kicsi cca. 1500 Watt, ami egy hajszárító teljesítményének felel meg. A levegőcserélő felhasználható a fűtés egyenletes szétosztásában is és egyben garancia a belső megfelelő tisztaságú és minőségű levegő biztosításához.

A délutáni részben elsősorban a kiállítók és kivitelezők tartottak (marketing) előadásokat/bemutatókat.

Kruchina Sándor az Austrothermtől a grafitos hőszigetelő rendszerüket ismertette, amelynek hővezetési tényezője λ=0,032 W/mK, rögzítésére a ragasztás és a megfelelő dübelezést együtt javasolják.

Szatmári Zoltán a BACHL cég hőhídmentes PUR | PIR anyagú tetőhőszigeteléséről beszélt, melynek hővezetési tényezője λ=0,024 W/mK. A hőszigetelés körben nútázott és saját külső fóliavédelme van, ragasztócsíkokkal, így nem kell külön alátétfóliát alkalmazni.

Györe József a BASF képviseletében kis történeti összeállítást adott arról, miképpen változott Németországban az energiafelhasználás és beszélt az un. 1 literes házról

szokás az épületek energiafelhasználását olajmennyiségben is megadni, így a 10 kWh egy liter fűtőolajnak felel meg, vagyis egy passzívház az 1,5 literes ház

Szólt a BASF különféle fejlesztéseiről majd külön kiemelte a hőtároló tömeg fontosságát, melyet bizonyos esetekben nehéz jól megoldani (különösen könnyűszerkezetes épületek esetében). Az un. PCM anyagok olyan gyantaszerű kis kapszulákat tartalmaznak, amelyek bizonyos hőhatásra (pl. 26 °C) olvadnak meg és szívják magukba a nedvességet, ezáltal egy 1,5 cm vtg gipszkaton vagy vakolat képes akkora vizfelvevő tömeget képezni, mint 7 cm beton, vagy 10 cm tégla.

Béleczky Attila az első megépült passzívház kivitelezési tapasztalatairól beszélt illetve arról, hogy ha korábban alkalmazták volna a PHPP programot az épületek energiamérlegének kialakításához, akkor ma már több tanúsított passzívház lehetne Magyarosrszágon.

Varga Edit építész egy olyan forradalmian új hőszigetelésről beszélt, amelynek hővezető képessége a ma használt legjobb anyagok 1/10 értéke alatt van, vagyis λ=0,003 W/mK. Erről az anyagról – érdekessége miatt – egy külön posztban szeretnék majd beszámolni.

az első részből sajnálatosan kimaradt, hogy Sariri-Baffia Enikő elmondta, hogy az Energie Planer Team honlapján – részben magyar nyelven is – letölthetővé tették a „Passzívházak minőségi ellenőrzőlistája”-t ( letöltés) illetve a lakás és nem lakáscélú épületekkel szemben támasztott követelményeket lakás célú | nem lakás

És végül a szervezésről | A nagy létszám miatt vélhetően jó volt a marketing, viszont a szervezés hiányosságai kellően felborzolták a résztvevők idegeit. Mivel a decemberi jelentkezés és a részvételi díj teljes összegű kifizetése biztosította a konferencián való biztos helyfoglalást, ezért igen sokan ekkor rendezték a cechet és adták meg a regisztrációhoz szükséges összes adatot. Ehhez képest 8:30-kor legalább 50 méteres sor kígyózott a regisztrációs pult előtt, mert nem bírták öten ezt a tömeget kiszolgálni, beléptetni. Mivel az előzetes jelentkezők jelentették az összes létszám cca. 80 %-át, (az előzetesen bejelentkezettek – a cikkben leírt 80%-al ellentétben – 10 nappal a nyitás előtt csak 50%-ot értek el, és az előre fizetők aránya nem haladta meg az 1/3-ot) ezért a létszámot pontosan ismerhették már hetekkel előtte is, tehát lett volna idő felkészülni rá. Emiatt a 9 órai kezdést több ízben el kellett halasztani, mert a hallgatóság nagyobbik fele még ajtón kívül volt.

További felháborodásra adott okot, hogy mivel a délelőtti előadások nagyobbik része német nyelvű volt, ezért a szinkron tolmácsolást úgy oldották meg, hogy míg az előadó egymaga németül beszélt, a közel ezer fős hallgatóság döntő többségén fejhallgató volt. Mindezt ahelyett, hogy egyszerűen kihangosították volna a szinkrontolmácsot és nem kellett volna ennyi berendezést beszerezni-bérelni. Ráadásul a fejhallgatókért ismét külön sorba kellett állni, ami újabb 30 percet vett el a látogatók életéből.

További infók > www.passzivhaz-konferencia.hu

[poll id=”19″]