A Magyar Passzívház Szövetség 2009. február 12-én a Syma Sport- és Rendezvénycsarnokban rendezte meg a II. Magyar Passzívház Konferenciát, amely az ott folyó Tetők-Falak-Homlokzatok Szakkiállítás középső napján került sorra.

Sokan felkaphatják a fejüket, hogy most már hetente lesznek passzívház konferenciák, hiszen a kooseptar.hu is nemrég számolt be egy hasonló rendezvényről a Passzívház konferencián jártam cikkben? Az okokról az érdekeltek nem nyilatkoztak, pusztán annyi tudható, hogy a tavalyi hasonló rendezvény szervezői között ellentét adódott, ebből következően külön-külön rendezték meg a maguk rendezvényeit.

„Látszik, hogy a passzívház forró téma”, kezdte az egyik előadó az előadását, meglátva a várt 600 helyett a kb. 1000 érdeklődőt, (szerk: Ekkora tömeget én még nem láttam szakmai konferencián) ez meglepte nem csak a szervezőket, hanem szinte mindegyik előadó el volt képedve ekkora érdeklődés láttán. Nem lehet tudni, hogy miért,

• valóban ennyire „forró téma” lenne?
• mostanra jutott el a szakma szélesebb rétegeibe?
• a korai szervezés?
• a konferencia neve, mint márkanév?
• a kiállítással való összekötése?
• vagy a MÉK 5 kreditpontja?

Talán nem is fontos válaszolni a fenti kérdésekre, lényeg, hogy TÖMEG volt. A meghirdetett tematika szerint a konferencia három alappillére:

• A világ élvonalának vezető szaktekintélyei tartanak előadást
• Bemutatásra kerül a Magyarországon jelenleg elérhető technológia
• Ízelítőt lehet kapni Magyarországon megvalósult példákból

A konferenciát 2 részre bontották, a délelőtté volt az elvi felvezetés, a délután a gyakorlaté és a kiállító cégek marketing előadásai illetve pár érdekes újdonság. Igyekszünk mindenről röviden szót ejteni, de terjedelmi okok miatt valószínűleg 2 részben.

Az eredeti elképzeléstől némileg eltérően jutott gyakorlati rész a délelőttre és elvi rész a délutánra is, de ez nem is volt baj.

Passzívházat építeni egyszerű – ha elkerüljük a leggyakoribb hibákat | Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnők, a PHPP egyik kifejlesztője

Bár 15 éve foglalkozik passzívházak tervezésével és minősítésével, csak a múlt évben költöztek a saját passzívházukba, amely helyet ad egyben az irodájuknak is, így testközelből tudják bemutatni az érdeklődőknek, miképpen is működik egy ilyen épület? Ismertette a házuk építése kapcsán felmerült kivitelezési-kivitelezhetőségi gondokat és azt emelte ki, hogy mennyire fontos, hogy a kivitelező első osztályú munkát készítsen és ehhez az szükséges, hogy nagyon jó kapcsolat legyen közte és a tervező illetve a majdani tulajdonos között. Ez a magyar fülnek nyilván egy kicsit furcsán hathatott, mert  errefelé nem nagyon jellemző az effajta partneri kapcsolat.

Elmondta, hogy a passzívház a részleteken múlik vagy bukik meg, ezért fontos a megalkuvás nélküli kivitelezés és az állandó mérés és ellenőrzés. Azt tapasztalta, hogy ha a szerződésben a teljesítést egy független szakértő által elvégzendő méréshez kötötték, akkor a kivitelezés színvonala is emelkedett

A honlapjukon – magyar nyelven is – letölthetővé tették a „Passzívházak minőségi ellenőrzőlistája” letöltés illetve a lakás és nem lakáscélú épületekkel szemben támasztott követelményeket lakás célú | nem lakás | Energie Planer Team

Szlovák passzívház példák | Eugen Nagy Ph.D. okl. építészmérnök

A Szlovákiából érkezett építész igen találó nevet talált cégének:  MAX 15 ,  a passzívház kritériumának számító maximum 15 kW-os energiafelhasználásra utalva. Két megvalósult tervét mutatta be, az első egy lapostetős, kétszintes, míg a másik egy hagyományos tetőtérbeépítéses épület.

A lapostetős épület arra volt bizonyság, hogy bár a passzívház a kompakt, tömör formát kedveli, egy megmozgatott tömeggel is lehet passzívházat építeni. Ennek egyik legfontosabb kritériuma a lehetséges hőhidak feltérképezése és megszüntetése. Az emeleti szerkezet előregyártott fa panel doboztartókkal és cellulúz hőszigeteléssel készült. Az épület energiafelhasználása 13,8 kWh/m2év.

Passzívházak terjedése | Günter Lang okl. építészmérnök, az Osztrák Passzívház Szövetség ügyvezetője

Az ő előadása volt talán a leginkább elméleti, hiszen bemutatta a globális energiaválság következményeit. Az energiaválság együttjár a CO2 kibocsátás problémakörével, amely mára olyan nagyfokuvá vált, hogy elmondható a mi generációnk – a korábbiaktól eltérően – 30 év alatt gyakorlatilag megduplázta a CO2 kibocsátást és ez AZONNALI LÉPÉSEK megtételét követeli. A téma az EU asztalán van egy olyan ajánlással, miszerint itt most nincs idő a fokozatosan csökkentés megtervezésére, itt azonnal és drasztikus cselekvésre van szükség.

Az ajánlás úgy szól, hogy a jelenlegi – elsősorban háztartási – energiafelhasználást 85 %-kal csökkenteni szükséges, míg a fennmaradó 15 %-ot megújuló energiaforrásokból fedezzék. E cél érdekében 2011-ben be kell vezetni, hogy a passzívház kvázi szabvánnyá váljon ! Az ajánlás nyilvánvalóan óriási ellenállásba fog ütközni és kevés az esély rá, hogy be is vezetik, de talán látható a törekvés és a felismerés, hogy a 24. óra legvégén vagyunk.

Az előadás további részében a passzívház előnyeit sorolta fel, miszerint:

• egyenletes hőmérséklet
• jobb komfortérzet, a magasabb belső felületi hőmérséklet miatt
• a hálószobákban, ahol az egészségesnek számító 0,1-es értékű CO2 térfogatlimit helyett akár 0,3 szint is lehet szellőztetés nélkül
• a beszívott levegőt pollen és más szűrőkkel meg lehet tisztítani, ami jobb belső levegőt eredményez
• káros anyagok (por) megszűrése
• a 3 rtg-ű ablakoknak köszönhetően a kinti zajból szinte semmi sem hallatszik
• a kompaktabb forma miatt egyszerűbb házak épülnek, amik ebből következően fajlagosan olcsóbbak lehetnek

A továbbiakban megvalósult ausztriai példákat mutatott be illetve egy olyan,  Bécsben megvalósuló projektről szólt, amiben 1500 lakás épülne 136 ezer nm-en passzívház elvek alapján.

Szoláris építészet | Josef Király okl. építészmérnök, a passzív-szoláris építészet egyik úttörője

Király József elsők között, immáron 30 éve foglalkozik energiatudatos épülettervezéssel, első között tervezett szoláris nyereséggel járó un. napházakat. Jelenleg is a 3 évtizede megtervezett házában él:

A 30 év alatt közel 300 épületet tervezett, melyek részben szolárházak, részben passzívházak.

Az előadás legnagyobb része saját tervezésű házak fotós bemutatása volt, sajnos se alaprajzokról, se részletekről nem esett szó. A honlapján további fotók találhatóak a megvalósult épületeiről.

Ő említette meg Félix Trombe francia mérnök nevét, aki a nap sugárzási energiáját hasznosítani képes (és később róla elnevezett)  un. trombe falat megalkotta még 1956-ban. Wikipedia szócikke a trombe falról

A konferenciáról szóló beszámoló 2. részét – amely holnap fog megjelenni – elsősorban Dr. Berthold Kaufmann előadásának szenteljünk, mert a passzívház elméletével kapcsolatban számos nagyon fontos ismeretanyagot osztott meg a hallgatósággal.

• Épületburok I. – Hőhídmentes tervezés
• Épületburok II. – A légtömörség kérdései
• Épületburok III. – Passzívház ablakok

A 2. részben még szó lesz az  Energiahatékony várostervezés passzívházakkal cimű előadásról is. Maradjanak velünk, mert holnap folytatjuk a beszámolót.

További infók > www.passzivhaz-konferencia.hu

[poll id=”19″]