Passzívház konferencián jártam
Ahogy azt egy korábbi beharangozóban már írtuk, 2009. február 5-én a Magyar Építőművészek Szövetsége Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért munkacsoportja egynapos szakmai konferenciát szervezett Passzívházak és energiahatékony épületek címmel a duna-parti Francia Intézetben. A rendezvényt a passzívház-technológia és az alacsony energiaigényű épületek eddigi szakmai tapasztalatainak bemutatására szánták a szervezők, bemutatva a környező és távolabbi országok gyakorlatát. A rendezvény főszervezője, Szekér László építész internetes médiaként a kooseptar.hu-t is meghívta, amiért ezúton is köszönet.
- A konferencia megnyitója. A szervező Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Megújuló Források az Épített Környezetben munkacsoport képviseletében Szekér László köszönti a megjelenteket
A konferencia 4 fő részből, szekcióból állt. Kezdődött az általános kérdésekkel illetve a várható kormányzati intézkedésekkel, majd következtek a külföldi példák, épületbemutatók. Délután a hazai passzívházak kerültek sorra, majd zárásként a passzívházak épületgépészeti vonatkozásai. A konferenciát építőipari cégek egyidejű kiállítása kísérte.
I. Általános kérdések
A klímaváltozás hatásainak mérséklése építészeti eszközökkel
Az első előadást Dr. Ürge-Vorsatz Diana PhD ( Közép-Európai Egyetem CEU) tartotta a várható klímaváltozás pillanatnyi előrejelzésének elemzése kapcsán. Mondandójának lényeg abban foglalható össze, hogy 2 fokos várható globális felmelegedés esetén a legalább 50-85 %-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a következő egy évtizedben (!). Nemcsak a mérték, hanem az időtartam is igencsak mellbevágó, mert korábban ezt a cél még 2050-ben határozták meg.
Kiemelte az építészek felelőségét, mivel az széndioxid kibocsátás 30-38 %-ért az épületek, ezen keresztül pedig maguk az építészek is felelősek. | https://3csep.ceu.hu ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület IPCC
Zöld Beruházási Rendszer
A következő előadást a meghirdetett Dr. Dióssy László szakállamtitkár helyett Nemes Csaba ( Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető) tartotta a Zöld Beruházási Rendszer-ről. Előzményként utalt rá, hogy a 70-es évekbeli nagy olajválság a nyugati országokat addigi energiapolitikájuk gyökeres felülvizsgálatára késztette és már akkor jelentős hangsúlyeltolódás volt megfigyelhető a felhasználandó energiafajták tekintetében. Nem véletlen, hogy ezek az országok mennyivel előbbre járnak mind az energiahatékony, mind a különféle alternatív energiaforrások felhasználásában. Magyarországon azonban akkor nem történt semmi, így a lemaradásunk igen jelentős.
A klímaváltozással kapcsolatos Kiotói Jegyzőkönyv céljainak megfelelően hazánk a fel nem használt, többlet kibocsátási egységek eladásából származó bevételeit kizárólag az energiahatékonyság fejlesztésére fogja felhasználni. Ennek elosztása és pályáztatása lesz a ZBR elsődleges feladata.
A ZBR rendszernek két fontos eleme lesz, az ellenőrizhetőség és a mérhetőség, különben nem ér az egész semmit. A tervezett támogatás mértékéről nem nyilatkozott, de célzott rá, hogy annak mértéke valahol 25-45 % körül volna ideális. A pályázatok jó része már elkészült és kihirdetésre (politikai döntésre) várnak. A szándékok szerint elsősorban a meglévő épületek (panelházak is!) energiahatékony felújítására fordíthatóak ezek az összegek, de tárgyalás alatt van az a szándék is, hogy ezt kiterjesszék az új épületekre is | ZBR Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Passzívházak minőségbiztosítása Magyarországon
Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök (Energie Planer Team, Németország) a passzívházak minősítésének kérdéseiről tartott előadást, összefoglalta a passzívházak legfontosabb kritériumait és magának a tanúsítási eljárásnak a lépcsőit. A kritériumok között az ismert 15 kW/m2év érték mellett kiemelte a légtömörség 0,6-os értékét illetve a primer energiamutatót, amely 120 kW/m2év
Cégük a darmstadti Passzívház Intézet által felhatalmazott minősítőszerv, mely jogosult a „Minőségellenőrzött passzív-ház”elnevezésű bizonylat kiállítására. E konferencia „ünnepi” pillanata volt, amikor átadta az első magyar passzívház tulajdonosának az erről szóló hivatalos tanúsítványt. Magáról a házról a 2. részben olvashatnak majd | Energie Planer Team
- Sariri-Baffia Enikő, okl. építőmérnök a konferencián adta át a darmstadti Passivhaus Institut által kiállított első hazai passzívház-minősítést a szadai családi ház építtetőjének és a tervezésben, kivitelezésben közreműködőknek. A fotón (balról jobbra) Sariri-Baffia Enikő, Szekér László, Balogh György, Béleczki Attila, Benécs József | fotó: www.passzivhazkonf.hu
Passzívház hagyományos módon
Némiképp az előző előadás folytatásaként Dr. Zöld András professzor ( Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék) arról beszélt, hogy a passzívházakban használt hővisszanyerő nem feltétlenül szükségszerű, ha maga az épület építészetileg jól van megtervezve. Kitért arra, hogy mivel az energiahatékonyság erősen összefügg az épület térfogat/felület hányadosának értékével, ezért lényeges szempont a jó tájolás és épületforma. Fontos szempont továbbá az üvegezések aránya az összes padlófelületjez viszonyítva illetve az üvegezések égtáj szerinti elosztása. Ebből a szempontból a D-DNy a legfontosabb, ide kell, hogy kerüljön az üvegezés legnagyobb része | www.egt.bme.hu
A passzívházak elterjedésének nehézségei: egy felmérés tanulságai
A szekció utolsó előadója Vértesy Mónika, frissen végzett környezetmérnök volt, aki egyetemi hallgatóként ( Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) diplomamunkájában a passzívházak hazai elterjesztéseinek lehetőségeit vizsgálta. Talán a konferencia egyik legjobb, de mindenképp legérdekesebb előadása volt.
A kérdőívek terjesztésében anno a kooseptar.hu is részt vett és ígéretet kaptunk, hogy a felmérés eredményeiről nekünk is beszámol. A felmérést egy külön írásban fogjuk majd elemezni, ezért itt most nem térek ki a részletekre.
a beszámolót holnap folytatjuk!
.
[poll id=”19″]
Hozzászólások (20): megnézem
Propeller
2009. február 6. péntek 14:21
Passzívház konferencián jártam…
építőipari kiállítás, konferencia, MÉSZ, passzívház…
gramercy
2009. február 6. péntek 17:19
igazság szerint jó lenne látni egy (nem pejoratívan mondom) ‘dizájnos’ passzív házat
ami számomra nem szimpatikus az a relatíve kis ablakfelületek, nekem mindig szívem vágya (volt) a padlótól a plafonig érő ablakfelület…
Koós Miklós
2009. február 6. péntek 17:43
a napsugárzás hasznosítása alapvető elem a passzívházaknál, ezért a tél miatt a „napcsapda” szinte kötelező elem. Persze ez leginkább délen-délnyugaton kívánatos és persze egyidejűleg gondoskodni kell a nyári napvédelemről is. Ugyanezt a cél szolgálják a télikertek, nagy bevilágító tetők is.
A passzívházaknál azonban a jó hőszigetelési értékek elérése miatt elsődleges a szerkezeti megoldás (energiahatékonyság) és csak második lehet a forma.
gramercy
2009. február 6. péntek 18:01
kiváncsi vagyok, épült e már dupla (szendvics-) falú passzívház betonból, ahol a két betonréteg közötti szigetelőanyag teljesen hőhídmentes, s így mindkét oldalon elegendő a betonfelületet lecsiszolni és kezelni
tehát olyan, ami nem hagyományosan téglából, szalmából stb. stb. épült, hanem konkrétan betonból?
Koós Miklós
2009. február 6. péntek 18:04
passzolok, de nem kizárt.
Butykai Gyula
2009. február 6. péntek 18:53
Biztos hogy van passzív épület betonból külső oldali szigeteléssel. Hogy szendvics szerkezetből van-e, azt nemtom, de nem is értem az értelmét, hogy az miért jobb…
Koós Miklós
2009. február 6. péntek 20:03
az az értelme, hogy van szilárd külső kérge. A 30 cm vastag hőszigetelésen lévő vékonyvakolat nem az.
gramercy
2009. február 6. péntek 21:27
a betonnak -passzívház szempontból- egyetlenegy/irtónagy hátránya hogy hőháztartás szempontjából mintha ott se lenne, egy nagy hőhíd az egész
viszont ha a külső (nem teherhordó, csak kéreg, kb. 6-8-10 cm vastag) és a belső (teherhordó, vezetékek, stb. kb. 20cm) betonfal között nincs hőhíd, van viszont jó szigetelés, akkor a probléma megoldódik
és a beton minden -persze szubjektív- előnyös tulajdonsága megjelenik: gyors, egyszerű, nem (feltétlenül) kell vakolni, elég lecsiszolni, felületkezelni és kész
persze nagy precizitást igényel, nagyobbat mint pl. téglával felfalazni mert ott a vakolás és a glettelés elkeni a hibákat
Butykai Gyula
2009. február 7. szombat 02:54
Hát igen, biztos hogy ha szükséges a szilárd külső réteg valamilyen okból, akkor jó. Bár a beton elég jól felszívhatja a vizet mondjuk egy esőzés alatt, és mivel a külső oldalon van, a fagy megteszi a hatását a szerkezetében. Persze meg lehet védeni ettől, stb. ezt csak ugy mondtam…
Amugy a másik hozzászólással nem teljesen értek egyet. Ha a ház minden határoló szerkezete betonból készül, az nagyon jó dolog több szempontból, pl. vékony és erős szerkezet, megfelelő vasalással sokkal jobban ellenáll az elemeknek (gondolok itt pl a földrengésre is, bár nálunk ez nem szempont), nagy hőtároló tömeg (ami különösen passzív házaknál előnyös), gyors, olcsó, vasalása nem lesz tulméretezett (ott lesz erős, ahol kell) stb.
Hátránya viszont a zsaluzás, ami elég költséges dolog, statikai terv szükséges, és szerelvényezése elég sok energiát igényel (marás, vésés, stb.).
Viszont nagyon jól körbe lehet burkolni vastag hőszigeteléssel (akár alulról is teljesen), és hőhídmentes lesz.
A szerelvényezés is megoldható egy kb. 5cm vastag Ytong előtétfallal.
Mivel teljesen körbe van burkolva hőszigeteléssel, így a fagy nem tud benne kárt tenni.
A „tökéletes” lakóház szerkezet (szerintem) belülről kifelé
-padlóra: burkolatok, stb.
vasbeton szükség szerint
vastag hőszigetelés
-falra: 5cm Ytong
vasbeton szükség szerint
vastag hőszigetelés
-födémre: gipszkarton álmennyezet
légtér szerelvények számára
vasbeton szükség szerint
vastag hőszigetelés
-jó minőségű nyílászárók (3rtg. üveggel, amilyenre tellik)
Kálmán László
2009. február 7. szombat 07:54
Emlékezetem szerint 20-cm-es szigeteléssel is tudnak dolgozni.
https://www.hevesbeton.ro/
Butykai Gyula
2009. február 7. szombat 10:55
Megnéztem, én max 10cm vastag szigetelést olvastam a betonrétegek között, és a vastagság így kb 35cm. Szigetelőképessége ennek kb egy 30cm Ytong fallal ér fel. Szóval semmiképp se nevezhető jobbnak a követelményértéknél.
dr.Hámori Éva okl.közg.
2009. február 9. hétfő 12:09
Javasolom, hogy a munkacsoport indítson – egy összehasoönlító adatbázis létesítése érdekében egyenlőre díjmentes – felmérési akciót a meglévő lakóházak – beleértve panel és téglaépületek – hőháztartásának felmérésére, és javaslatokat azok szintjének javítására.
Célszerű lenne továbbá a vályogtégla házépítési célú felhasználásának propagálása is, amely munka-
lehetőséget biztosítana képesítéssel nem rendel-kező munkanélküliek foglalkoztatására, legalább a putri-telepek helyett modern házak építése céljából.
Gyorgy Balogh
2009. február 9. hétfő 14:54
Udv.
A Szadai passzivhaz tulajdonosa vagyok.
Erdekelne miert problemas statikailag a lemezalap? Alatta 20 cm tomoritett koagy van, ugy tudom nagyon csarnokoknal is ez egy bevalt technologia. A kulso falakon kivul ket egymasra meroleges teherhordo fal is van amik igy egyenleres elosztjak a terhelest a lemezalapon. Fuggoleges iranyu mozgasok szerintem itt sokkal kevesbe lephetnek fel mint egy savalapnal.
Beton kerdeshez. Itt a hoszigetlet burkon belul van kb 150 tonna beton ami hotarolo tomegkent szolgal. Ezt erzekeluk is amikor a -10-ek voltak, gond nelkul atvitte ezt az idoszakot a haz pusztan a hotarolo tomeggel. Ez persze forditva is igaz. Nincs meg 20 fokra felmelgitve a betonszerkezet, de ha egyszer eleri ezt utana mar csak a vesztesegeket kell potolni.
Lehet hogy a kepekrol nem jon le de eleg nagy deli ablakfelulet van (13.5 nm) a 125nm-es belsohoz. Tehat az alapterulet tobb mint 10%-a.
Koós Miklós
2009. február 9. hétfő 15:33
nem a lemezalappal, hanem a lemezalap alatti hőszigetelés kapcsán írtam, amit statikusoktól hallottam
Gyorgy Balogh
2009. február 9. hétfő 15:46
Ha jol emlekszek 250Kpa terhelhetosegu XPS van a lemezalap alatt. Jelenleg ennek a terhelesnek 1/10-et se kapja. Ha 200 tonna a haz akkor negyzetdecimeterneknt 16 kg jut a maximalis 250kg-al szemben. Tehat ilyen szempontbol az XPS alig van terhelve.
Erdei Zsolt
2009. február 9. hétfő 19:50
Tisztelt Balogh Gyorgy,
Meg tudna irni, hogy ki volt a haz kivitelezoje?
Én is épp építés elött állok és szintén passzív ház lett megtervezve.
Köszönettel,
Erdei Zsolt
Gyorgy Balogh
2009. február 9. hétfő 21:33
Kernem email-ben keressen meg, szivesen adok infot. (bogyom74@gmail.com)
Udv
koos.hu - II. Magyar Passzívház Konferencia
2009. február 13. péntek 10:30
[…] passzívház konferenciák, hiszen a koos.hu is nemrég számolt be egy hasonló rendezvényről a Passzívház konferencián jártam cikkben? Az okokról az érdekeltek nem nyilatkoztak, pusztán annyi tudható, hogy a tavalyi […]
Pusztay József
2009. február 13. péntek 12:00
Passziv ház ide vagy oda régi házamban 138nm2 30 as blokk tégla déli oldal 25 ikersejt valamint 30as tömör tégla több a gázszámlám mint at uj 526nm2 házban mej 30 as poroterm téglábol északi oldal 70mm –50mm drájvit höszigeteléssel készült nagyméretü termoplán nyillászárokkal pince és padlástér is szigetelve pince 50mm padlástér 30mm cserép alatti nikecell tetötér mennyezet 100mm uveggyapott
Meghívtak a nov. 25-i passzívház konferenciára
2011. október 26. szerda 00:01
[…] Intézet ad helyt passzívház konferenciának. Itt volt 2009-ban az első is, amiről anno a koos.hu is beszámolt. E konferencia azért is nevezetes volt, mert itt adták át az első magyarországi minősített […]