Mit tudnak az építészek a passzívházakról?
A február 5-i Passzívházak és energiahatékony épületek konferencia délelőtti szekciójának utolsó előadója Vértesy Mónika, frissen végzett környezetmérnök volt, aki még egyetemi hallgatóként ( Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) a diplomamunkájában a passzívházak hazai elterjesztéseinek lehetőségeit vizsgálta. Ez alapján tartott előadást A passzívházak elterjedésének nehézségei: egy felmérés tanulságai címmel. Az alábbiakban a felmérés eredményeit ismertetjük
Mekkora az igény ma Magyarországon az alacsony energia felhasználású házak iránt?
- nincs rá igény 0 %
- elenyésző 20 %
- nagy az érdeklődés, de kevés a megvalósuló beruházás 60 %
- mindig vannak ilyen megrendelések 0 %
- forradalmi változás előtt állunk, az igény egyre nőni fog 20 %
- nem tudom 0 %
Sorolja fel a passzívházak előnyeit és hátrányait!
ELŐNYÖK
- Alacsony energia-felhasználás 33 %
- Környezetterhelés minimalizálása 23 %
- Alacsony üzemeltetési költség 18 %
- Magas komfort szint, jó légállapot 14%
- Autonómia 12 % válasz
HÁTRÁNYOK
- Magas bekerülési költség 46 %
- Mesterséges szellőztetés 19 %
- Építészeti kötöttségek 16 %
- Az üzemeltetés odafigyelést igényel 12 %
- Megvalósulása nagy energiaigényű 8 %
Milyen arányban változik az energiafelhasználás a beruházási költség függvényében?
- A megkérdezettek
- fele úgy gondolja, hogy az üzemeltetéshez szükséges energiafogyasztás költségei 60-90%-kal alacsonyabbak,
- 40 %-uk szerint viszont „csak” 30-60% megtakarítás érhető el.
- A megkérdezettek
- 40 %-a szerint 10 – 20%,
- 27 %-a szerint 20 – 40% beruházási többletköltséggel
- 16%-a szerint pedig legalább 40 %-kal kell számolni passzívházak építése esetén.
Felkészültség… kontra igények
- A válaszadók 89%-ának fontos, hogy az általa tervezett ház minél kevésbé legyen környezetterhelő, de csupán 27 %-a érzi magát felkészültnek energiatudatos épületek tervezésére.
- Saját családi ház tervezésekor a válaszadók 82%-a túlteljesítené az érvényben lévő szabvány energiafelhasználást befolyásoló követelményértékeit
Tervezett-e már valaha olyan házat, mely kielégíti vagy megközelíti a passzívházakra vonatkozó követelményeket?
- a) igen, egyet 16 %
- b) igen, már többet is 20 %
- c) nem 64 %
Akik még nem terveztek ilyen házat, azok saját bevallásuk szerint többnyire (82%) azért nem, mert nem volt még rá megrendelői igény.
Mi minden derült ki a megrendelői igényekről?
- A passzívház koncepció alapjaival leginkább azok vannak tisztában (62%) akik már eljutottak a gondolatig, hogy esetleg ilyen házat építsenek.
- A megrendelőknek mindössze 40 %-a tudja, hogy az alacsony energiafelhasználásnak köszönhetően mennyivel csökkenne a rezsiköltség.
- A passzívházak várható beruházási költségével a megrendelőknek csak a 16 %-a van tisztában.
Csekély támogatás, jogi útvesztők
- A megkérdezettek több mint fele nem tudja, hogy léteznek állami támogatások, melyeket passzívházak építésénél is igénybe lehet venni, bár igaz ami igaz, ezek valóban szűkösek egyelőre.
- A 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendeletről a túlnyomó többség hallott már, annak fogadtatása azonban vegyes. Vannak, akik hisznek abban, hogy elősegítheti a szemléletváltást és az energiatudatosabb építészet terjedését, ám még többen kárhoztatják.
A leggyakoribb kritikák:- Szakmailag elhibázott és hiányos
- Növeli az amúgy is nagy bürokáciát
- Újabb lehetőséget kínál a korrupcióra
Melyek az energiatudatos építészet terjedését gátló legfontosabb tényezők?
- Szegénység, tőkehiány 85 %
- Állami támogatások hiánya 79 %
- Tudatlanság 73 %
- Érdektelenség 61 %
- Szakmai hozzáértés hiánya 61 %
- Fosszilis tüzelőanyagok támogatása 53 %
Melyek a legfontosabb feladatok a megkérdezettek szerint?
- szakmai továbbképzés
- állami és önkormányzati támogatások
- közoktatás
- lakosság tájékozottságát növelő kampányok
- mintaprojektek
- szabványok, rendeletek szigorítása
- kedvezményes banki hitelek
- fosszilis energiahordozók árát csökkentő kedvezmények megszüntetése
A felmérés összegzése
Igyekeztem a különböző fórumok segítségével a lehető legszélesebb körben az építésztársadalmat megszólítani.
Vértesy Mónika | email | Ézsé Kft. | www.csaladihaztervezes.hu
[poll id=”19″]
Hozzászólások (16): megnézem
Ikon
2009. február 11. szerda 06:47
Jó a téma.
Évente több megrendelésem van és amikor a gépészeti és egyéb plussz költségek kifizetésére kerülne a sor…azaz mikor tetlegességre kerülne a sor…..hirtelen csökkennek az igények.
Geotermikus gondolatok, most a „vekla” termékkel bombáznak (amiről még mindig semmit nem tudni) stb.
De tény. Aki ilyen házat szerete az a neten már-már zavaróan kiokosítja magát és a tervezőt teszteli.
De jó irány szerintem. De t az is tény a passzívház nem építési rendszer. Hanem gondolkodás, sok megoldással.
Ikon
Koós Miklós
2009. február 11. szerda 11:34
persze, nyugodtan
Koós Miklós
2009. február 11. szerda 11:35
de ha gondolod és írsz róla egy kis cikket, fotókkal, tervekkel meg is jelentetem…
biró edit
2009. február 11. szerda 13:13
én nagyon örülnék ha megjelenne a fent említett lakás energetikai tervezésének részletei
Hásum
2009. február 11. szerda 13:54
Üdvözletem!
Ha jól emlékszem a felmért építészek száma 45 fő, ennyi töltötte ki az említett kérdőívet.
Saját tapasztalatom a témában, hogy az építtetők nem szánnak többletköltséget az energiatakarékosságra, inkább a „mediterrán” házformára és Jacuzzira stb.
Szabóbácsi
2009. február 11. szerda 17:16
Igazából úri huncutság a 0%. Olyan mint a méregdrága kisfogyasztású kocsi. Sose hozza be a felárát. Persze a csúcskategória nem arról szól hogy megéri-e? A gazdag ember tud igazán takarékoskodni. Ráadásul a fűtés, hőháztartás csak az egyik összetevője az energiaszükségletnek. Valamirevaló családok esetében szinte éjjel-nappal megy a mosógép, hűtőszekrény, vasaló, hajszárító, folyatják a melegvizet, dolgozik a tűzhely, millió kütyü sztendbájon… Ehhez képest csak egy összetevő a fűtési költségek radikális redukálása. A 2008-as év két félévének homlokegyenest ellenkező tendenciája nem egyértelműen mutatja a jövőt sem.
Inkább a ráfordítás és megtérülés aránya lenne egy jó jellemző. Tehát a józan, optimális arányt. Az építőanyagok előállítási környezetterhelését is célszerű lenne figyelembe venni. Valahogy úgy, mint aki sűrűn cseréli mindig a legmodernebbre kocsiját, amit persze komoly környezetkárosítással kell minduntalan legyártani.
Laci
2009. február 11. szerda 18:57
Szabóbácsi: annyira már nem mondható úri huncutságnak… A néhány évvel ezelőtti energiaárak + alanyi jogon járó lakossági gázártámogatás mellet valóban aránytalanul hosszú megtérülési idővel lehetett számolni. Ez mostanra nagyon megváltozott. Középtávon még nem térülne meg, így egy átlag család számára nem a passzívház a legoptimálisabb megoldás.
Viszont arról az energiatakarékos kategóriáról alig esik szó, aminek kivitelezése nem járna aránytalanul magas felárral, de az átlagosnál már lényegesen alacsonyabb fűtési (igény szerint + hűtési) igénye lenne.
Béla a sarokról
2009. február 11. szerda 23:44
Az első magyar passzívház, amely a PH Institute tanúsítványával rendelkezik 230.000 Ft/nm áron készült el tavaly.
Milyen magasabb bekerülési és megtérülési költségről is van szó?…
https://hvg.hu/print/20090204_passzivhaz_szada_energia_gaz_darmstadt.aspx
Szabóbácsi
2009. február 12. csütörtök 01:33
Laci, ezt próbáltam kifejteni, egyetértek. Gazdaságos, de kifejezetten energiatakarékos épület a realitás.
Épült házam talajszondás hőszivattyúval, tapasztalt cég által. Egyszerűen nem éri meg. Akinek behatárolt az építkezésre ráfordítható összege, annak le kell mondania pl. az ilyen fűtésről. A falfűtés méregdrága, a hőszivattyú szintén. A villanyszámla télen havi 80-90e/250m2. Egy plusz szobányi területet ft/m2 kell építeni a sok tartálynak, kazánnak nagy összegért. A két kút is sokba kerül. Az áram ára meg követi a gázét. Ha nálunk leginkább ilyesmivel tüzelnek a hőerőművekben gondolom érthető 🙂
Bela a sarokrol
2009. február 12. csütörtök 09:57
Lässuk csak, miért is kell törölni hozzászólást, amiben megemlítem, hogy alapjaiban téves elképzeléseket látok megjelenni? Sérti a szakmai érzékenységet, hogy lehet PH Institut tanusított passzívházat építeni 230ezer/nm áron?
Így már megérné építeni, csak kevés a tudás uraim?
Kádárné Yola
2009. február 12. csütörtök 13:22
https://nol.hu/lap/gazdasag/lap-20090128-20090128-74
VEKLA
amikor mi építkeztünk még nem volt ilyen( meg a fűtési módozatokban sem volt nagy választék), úgyhogy 5cm hőszigetlés van a házon, de most valóban durva már így is a gázszámla 200 négyzetméter a ház és 48ezer a számla hozzá- mondjuk még tuti lehet javítani rajta, még egy laikusnak is.
Koós Miklós
2009. február 13. péntek 07:13
Kedves Béla a sarokról,
nem lett törölve semmi. A rendszer bizonyos hozzászólásokat spamgyanúsnak tekint és várakozó állásba tesz és úgy kell manuálisan továbbengedni. Tegnap épp egy másik passzívházkonferencián voltam, így nem voltam gépközelben.
Kádárné Yola
2009. február 13. péntek 08:14
Szabadi Ferenc Józsefnek, azt tudom hogy az ablakok sem tökéletesek, nem a zárásuk, hanem a két réteg- én nem szeretem, de azt lehetett kapni a 90ben. A másik tényező a kutyus, ha nem veszem észre hogy bejött, nem csukja be maga után az ajtót. Meg gondolom van még egy tucat más dolog is- majd utánajárunk.
Szabóbácsi
2009. február 13. péntek 19:03
Fal, ablak… számít, de a legtöbb hő fölfelé távozik ugyebár, mert a meleg levegő könnyebb.
Harsányi Ágnes
2009. február 14. szombat 22:52
Nos, a szakemberek nincsennek felkészítve, hogy is lehetne a megrendelőnek tudomása az energiatakaré-kosságról.Nincs aki felvilágosítsa, hogy van más megoldás. Ne legyen 5 m belmagasság, legyen alternatív fűtés, ne legyen az északi oldalon üvegfal, legyen napelem, ami elektromosáramot ad a keringetőszivattyúnak, stb. Mind együtt hihetetlen sok megtakarítás most, majd később is. Nincs elég fórum. A Konstrumákon sem elég a propaganda. Mintha vkiknek nem lenne érdeke. Harsányi Ágnes
Passzívházak | Fabók-Fabót
2011. április 11. hétfő 15:47
[…] Vértesy Mónika, Forrás: koos.hu […]