Tervkritika 15 | … visszadtam egy megbízást
Ez nem egy megszokott Tervkritika lesz, legalábbis nem abban formában, ahogy eddig ezt olvashatták. Némi betekintés, hogyan néz ki belülről egy 300 milliós gagyi (szándékosan csak részlegesen mutatom meg az alaprajzokat).
Az előzmény
egy, már engedélyezési tervi szinten megtervezett, mi több építési engedéllyel rendelkező tervhez kértek fel, hogy a kiviteli tervek készítése során készítsek belsőépítészeti terveket. A tervezőt nem ismertem, több áttételen keresztül találtak meg. PDF formátumú terveket kaptam a statikustól, mivel ő volt a kapcsolat. Személyes találkozót kértem a Megrendelőtől, részben, hogy találkozhassam vele részben, hogy lássam melyek lehetnek azok a pontok, ahol belsőépítészetileg hozzá lehetne nyúlni a megkapott tervekhez, mert az első látásra látszott, hogy számtalan hiba van benne.
A Megrendelő
Az építtető jómódú vállalkozó, igazi selfmade man, saját erőből hozta létre mindazt, amire ma joggal büszke lehet. Rendkívül szimpatikus, a szakemberek véleményét meghallgató embernek ismertem meg, aki amellett, hogy meghallgatta a kifogásaimat illetve kritikáimat, láthatóan a megbeszélésről hiányzó építész tervező elképzeléseit védte.
Az első tervegyeztetés
A megbeszélésre az építésztervező irodájában került sor, ahol a Megrendelő is jelen volt. Én egy elég részletes listával érkeztem, hogy melyek azok a legfontosabb dolgok, melyeken feltétlenül változtatni kell. Próbáltam finoman érzékeltetni, hogy a belsőépítészet nem az építészeti hibák eltakarására való, márpedig itt bőven van mit elfedni.
Több lényegbe vágó észrevételem volt, abban bízva mondtam el, hogy meghallgatásra kerül, még akkor is, ha én ebben „CSAK” belsőépítészként működtem volna közre:
- már előzetesen jeleztem, hogy növeljük meg a belmagasságot, mert egy 140 m2-es étkező-nappali tér esetén a terveken szereplő 2,70 és 3 méteres belmagasság kevés lesz. Ezt – ha nehezen, de elfogadták – így a belmagasság növelésének nem volt akadálya, viszont az építész azt kérte, hogy ez legyen 25 cm, nem igazán értettem, mert az emiatt bekerülő lépcső vagy túlságosan nagy vagy 2 fellépőre bontva túl kicsi lett volna. Hosszas huzakodás után kiderült, hogy azért nem lenne szerencsés, mert igy nem jönne ki ki a belmagasság egész tégla magasságúra ! Ez volt az a pont, ahol elkezdtem kényelmetlenül érezni magamat és próbáltam rávilágítani, hogy egy 80-100 m2-es, szolid költségvetésű háznál ez nyomós szempont lehet, de nem egy közel 350 milliós projektnél !
- Mivel ezen javaslatomat előre irásban is jeleztem, a tervező készített egy módosított alaprajzot, amin ezt a bizonyos lépcsőt berajzolta. A megnövekedett emeletmagasság miatt viszont megnőtt a lépcsőfokok száma, és mivel a lépcső helye ki volt számítva, nem fértek el a plusz lépcsőfokok, ezért áttért a húzott lépcsőfokokra. Képzeljünk el egy kastélyméretű épületet 140 m2-es nappalival, amiből egy húzott lépcső vezet fel a közel 250 m2-es tetőtérbe, mindezt egy normál szélességű, de használhatatlan húzott lépcsőházzal. Igyekeztem rávilágítani, hogy egy ilyen nagyívű projekt esetén nem lehet azokat a megoldásokat alkalmazni, mint egy kis családi ház esetén, ahol takarékoskodni kell minden m2-rel.
A második döfést az adta nekem, amikor elmondtam, hogy nem lehet a tetőtéri íves falakba ajtókat elhelyezni, mert beépíthetetlen (és mellesleg semmi sem indokolja). Ezt azonban az építész tervező zokon vette, mondván azok simán beépíthetőek,”lemodellezte”.
Kb. ez volt az a pont, ahol úgy éreztem, nincs értelme tovább sorolni az észrevételeimet, elfoglaltságra hivatkozva felálltam, és további kommentár nélkül elköszöntem.
A levél
Hazajöttem és 1 napig gondolkoztam, majd megfogalmaztam egy levelet, amiben leírtam, hogy a tervek részletes átnézése után és az építésszel történt helyszíni megbeszélés után – bár már elfogadták az árajánlatomat – de még mielőtt bármit is rajzolnék, köszönettel, de visszaadnám a megbízást.
Az ok: az építész tervező olyannyira dilettáns, hogy egész egyszerűen alkalmatlan a tervezésre, az elkészült tervek pedig alkalmatlanok a megépítésre, és amiket belsőépítészeti eszközökkel nem lehet megoldani, mert a lényeget érintik.
részlet a levélben tett felsorolásból:
- el van dugva az épület főbejárata, a medence mellett úgy kell a megmaradt keskeny helyen beslisszanni, egy ennél jelentéktelenebb épület is megérdemel egy komolyabb bejáratot, hisz az az épület egyik nagyon lényeges pontja, hiszen az odaérkező az első benyomást ez alapján kapja.
- a bejárat mögötti előtér – az épület méretéhez képest szűkös és csak egy 8 méter hosszú folyosón lehet megközelíteni a nappalit, miközben a szabadidő helyiségbe közvetlenül be lehet lépni.
- a két szemközti bejárati ajtó nincsenek szemben egymással, a folyosóra nyíló ajtóval szemben belelóg a gardrób fala…csupa olyan apróság, ami odafigyeléssel korrigálható, de ami belsőépítészetileg olyan adottság, amin nem lehet túllépni.
- az építészeti tervezés ezekből az apróságokból IS áll és amikor valaki azt mondja egy épületre: ezt tetszik, ez jól van kitalálva, akkor ebben benne vannak ezek az apróságok is. Ezeket az engedélyezési tervben kell tisztázni és megoldani, a kiviteli tervnél ez már késő.
- a legsúlyosabb problémát az épület leglényegesebb helyiségcsoportjában látom, a konyha-étkező-nappaliban.
- a legfontosabb helyiségcsoport lesz a lakás legsötétebb területe, mert ahonnan fény jöhetne be, ott vagy fedett terasz, vagy télikert, vagy éppen uszoda -előtér van. A 11 métert is meghaladó épületmélység belső 4-5 méteres sávja teljesen sötét lesz, minden évszakban és napszakban.
- Az ArchiCAD segítségével egy egyszerű benapozásvizsgálattal ez könnyen ellenőrizhető és beláttatható mindenkivel
- 140 nm-t is meghaladja az étkező-nappali együttes, még sincs szinte egyetlen falfelület sem, ahová el lehetne helyezni pl. egy megfelelő méretű televíziót. A 100 m2-es nappali egyetlen szegletében sincs olyan falfelület, ami elé egy bútort el lehetne helyezni.Ez nem belsőépítészeti kérdés, hanem építészeti.
- egy ekkora udvarházban, kúriában nem volna szabad olyan „amerikai” konyhát kialakítani, ami a vendégeknek szabad betekintést enged a konyhába, mert roppant illúzióromboló, továbbá a készülő ebéd ételszaga nemcsak a nappalit, hanem a könyvtárszobát, mi több az összenyitás nyomán a teljes emeletet is el fogja árasztani. Az építész felelőssége erre felhívni a megbízója figyelmét, mert az építésznek tudnia kell, hogy nincs az az elszívó rendszer, ami semlegesíteni tudná ezeket szagokat és hiába bármiféle belsőépítészeti bravúrkodás, a kiinduló állapot megmarad.
- döbbenten láttam, hogy pl. a medence feletti kerettartók egyike a szaunablokk felé vezető kétszárnyú ajtó kellős közepébe támaszkodik le, ami egészen hihetetlen !!
- egy építésznek fontos tudnia, hogy ha egy csupa üveg lefedést tervez egy melegvizes medence fölé, akkor bizony a gépészt nem a jóváhagyott eng. terv után, hanem a tervezés megindulásakor kell bevonni, mert különben könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy a végén kell majd teljesen átterveznie, ami mindent boríthat.
- további hihetetlen megoldás a nyugodt és csendes helynek szánt könyvtárszoba fölé helyezett WC és fürdőszoba várható zaja már csak ráadás, de ugyanide sorolható a lépcső terébe belógó tetőtéri dolgozó gardróbja is
- a egyik homlokzaton 14 db különböző méretű és, alakú ajtót-ablakot számoltam össze
Összefoglalás | Tanulságos történet volt, sok szempontból, hiszen jól látszik, hogy a Megrendelőknek sokszor igazából fogalmuk sincs, hogy mit kapnak, milyen „erdőbe viszik be”, mi tekinthető jónak, korszerűnek, nagyvonalúnak, olyannak, amit a (nem kevés) pénzükért joggal elvárnak?. Persze erre bárki mondhatja, hogy ő akarta ilyenre, láthatná a rajzokon, mit kap?
A valóság azonban az, hogy hiába a sok rajz, metszet, nagyon sokan igazából nem tudják elképzelni a majdani házukat, nem is igen vallják be, rábizzák magukat az építészre, jelen esetben egy kóklerre.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
[poll id=”18″]
Hozzászólások (45): megnézem
Propeller
2009. január 13. kedd 07:57
Hogyan néz ki egy 300 milliós villa, ha gagyi?…
miért kell visszaadni egy ekkora megbízást?…
Szabóbácsi
2009. január 13. kedd 10:02
Íves küszöb, íves ajtólap? Elvileg nem lehetetlen 🙂 Hogy nézhet ki kívülről? Olyan barakkformának tűnik.
Lilla
2009. január 13. kedd 10:44
hát nem egy Tugendhat ház… bár mi az ehhez képest, nincsen annak medencéje…
szerintem itt már a betűtípus is árulkodó. a hálószoba terébe belógó kémény is kiforratlan megoldás ennyi pénzért.
Gabor
2009. január 13. kedd 13:44
hm…hogy rajzolt íves ajtót Archicaddal? Gdl? 2d?
zoli
2009. január 13. kedd 14:31
„itt már a betűtípus is árulkodó”, igen plusz a sok ívelt forma tipikusan női alkotásra vall, persze ez nem hátrány viszont a felirat a feliraton meg felirat a falon és egyéb hasznos információt takaró helyen no meg a feliratok inkonzisztenciája, lásd „DOLG.SZOBA” meg „DOLGOZÓ SZ.” már tipikusan amatőr.
Lilla
2009. január 13. kedd 14:37
hát nem tudom ha sok ív egyértelműen női kéz-e. az én ízlésem (és kezem) olyan szögletes, hogy Poirot is elégedett lenne vele. szerintem a csicsára való hajlam és az átgondolatlanság nem csak női hiba
Koós Miklós
2009. január 13. kedd 15:30
a tervező ffi, É3-as, nem tud CAD-del tervezni, másvalaki rajzolja neki
Szabó József
2009. január 13. kedd 22:55
A cikk az eddigi legjobb amit olvastam tőled. Tanulságos és iránymutató, mindenki számára. Építésznek és laikusnak egyaránt.
Még kérek, kérünk hasonló eseteket, elemzéssel együtt.
Bölcs döntés volt visszadni a megbízást.
Teljes mértékben egyetértek veled.
gramercy
2009. január 14. szerda 02:43
I just might kill myself on this basis!
ezer kilométerre európától, úgy mockba környékén még elmenne, de eu, 2009-ben? ennél már csak a nemzeti színház cikibb 🙁
Szabóbácsi
2009. január 14. szerda 09:29
Egyszer azért lehetne nagyon pozitív példa is? (Kis pozitívok voltak) Eddig még egyetlennél sem tudtam csettinteni hogy ez az, telitalálat!
Koós Miklós
2009. január 14. szerda 09:46
„hozott anyagból” dolgozom 🙂
Volt azért jó is, ami – legalábbis számomra maradéktalanul tetszett:
https://kooseptar.hu/2008/06/03/tervkritika-oldalhataron-pacioval/
https://kooseptar.hu/2008/06/10/tervkritika-felszinteltolasos-haz/
és apróbb módosításokkal a következő is
https://kooseptar.hu/2008/07/03/tervkritika-oldalhataron-lapostetovel/
.
egyébiránt pedig azt hiszem, nem az abszolút legjobb megtalálása a cél, hanem, hogy a lehetőségek, adottságok között tudjunk JÓ MEGOLDÁST találni…én már ezzel is beérem. Ehhez pedig szerencsés, ha az egyes tervekben meg tudjuk találni a pozitiv dolgokat, még akkor is ha vannak benne számunkra kevésbé szimpatikus megoldások is
Vendég
2009. január 14. szerda 09:47
Savanyú a szőlő.
UP
2009. január 14. szerda 18:29
Télikertekhez lehet pár éve íves tolóajtót vásárolni a nyílászáró piacon. A jobbra-balra nyitható íves ajtók eléggé meseszerűek. (Bár nem lehetetlen: Pécsett az István akna tornyában láttam egyszer betonbunkeren íves, tömör acélajtót)
Elrettentésként jó lenne látni a megrendelő/”tervező” által megálmodott „palotát”.
Uhrin Imre
2009. január 14. szerda 19:37
Kivitelezőként szólok hozzá.
Ennél sokkal bonyolultabb épületet is megépítettem. Az íves ajtókat fából és myűanyagból egyaránt le tudom gyártatni, bár egy ilyen kategóriás épületnél a műanyag szóba sem jöhet.
Mivel a válaszfalak is ívesek voltak a válaszfal télákat félbevágtuk és úgy falaztunk vele.
A 30 éves tapasztalatom az, hogy a megrendelőt ki kell szolgálni.
Az építészetben nincs lehetettlen.
biró edit
2009. január 14. szerda 20:36
A tervkritika tanulságos,alapos és teljesen helyénvalóak az észrevételek.
Egy picit az én szemszögemből nézve:
1.Ami számomra a legzavaróbb, az elegendő természetes fény hiánya a nappaliban.
2.A főbejárat tényleg elsikkad az épület tömegéhez képest, de arra is lehet gondolni, talán az uszoda „míves” kialakítását/látványát akarták kiemelni.
3. Mivel nappaliba van közvetlen hátsó bejárat, a második az egyértelműen a hátsó traktust kívánja kiszolgálni.
4.A kerettartó és áthidaló találkozása 🙂 nem szerencsés ,de megoldható.
gramercy
2009. január 15. csütörtök 01:01
itt nem a megvalósíthatósággal van a gond, hanem hogy 2009-ben magyarországon lehet ILYET
ilyet, ennyiből
ENNYIT tud a magyar _elit_, ennyire kapcsolódik európa, a világ szellemi áramlataihoz
Kádárné Yola
2009. január 15. csütörtök 10:35
Hááát ez elég gázos ház. Hogyan lehet üzemeltetni egy ilyen házat?
A személyzet a nappaliban mosogat? Az illatokról ne is beszéljünk! Mint háziasszony kérdem egy ilyen nagy házhoz csak 5 négyzetméter a kamra?
Nem látok kiszolgáló helyiségeket, a fürdőszobában fogják tartani a felmosó vödröt, vagy esetleg a nappali sarkában? Az emeleten van ugyan egy mosókonyha, de onnan hurcovásznak le mindent?
A földszinten 1 WC van ( az uszodát leszámítva), az emeleten 5 szobához 2 db fürdőszoba és +1 WC.
A megrendelőnek pénze az lehet hogy van, de a józan gondolkodása ez esetben az kevésnek tűnik.
Uhrin Imre
2009. január 15. csütörtök 19:00
„gramercy”
Ezt a szöveget valamelyik politikai oldalon kellene elsütni. Mindenki saját ízlését viszi európába, legyen szives ezt tartsa tiszteletben!
„Kádárné Yola”
A vadhúsoknak van ott még egy 7 nm es hűtő!
A megrendelőnek pénze biztosan van, és meg van rolla győződve, hogy ez az épület lesz a legszebb!!
A saját pénze és a saját ízlése.
Saját pédámból:
Az IKEA konyhabútor mellé szerett falikút. Az 5000 ft/nm es csempébe csavart szemescsavar. A kút alatt a piros vödör, a csavarra pedig a felmosó akasztva! A háziasszony szerint itt mindég kéznél van és nem a kád felett kett megtölteni a vödröt.
gramercy
2009. január 16. péntek 00:06
kedves imre, az objektivitás nem azonos a semlegességgel
ezt tartsa tiszteletben
(pl. ha az egyik csapat nyer a másik veszít, akkor a semlegesség azt diktálja mindketten ugyanolyan jól játszottak. ellenben az objektíve az egyik NYERT
’nuff said)
zoli
2009. január 16. péntek 01:27
Szerintem itt mindenki csak kritizál, de minek? A fáradt gőzt a futópályán kell kiadni.
Uhrin Imre
2009. január 16. péntek 06:37
„gramercy”
Ez nem a sportrovat!
Az építészet nem két félidőről szól.
Önnek nincs joga állampolgártársai ízlését becsmérelni.
Uhrin Imre
2009. január 16. péntek 06:41
Jó lenne tudni az öt + 1 kémény milyen célt szolgál?
Szerintem e pinceszint rajza hiányzik.
Koós Miklós
2009. január 16. péntek 08:15
a bevezetőben írtam, hogy nem adom közre az összes rajzot, nincs rá szükség ahhoz, hogy a kritikámat el tudjam mondani. Igy hiányzik a pince, a földszint egy része…stb.
Másrészt itt nem arról van szó, hogy mennyire bonyolult dolgokat lehet-e megépíteni vagy sem, hanem hogy hibás tervezésből adódó terveket kell majdan megépíteni.
Itt alapvető hibák vannak (lásd a nappali sötétsége, egybenyitott konyha…) ehhez képest az ives ajtó már szinte apróságnak tűnik.
gramercy
2009. január 16. péntek 19:03
@imre
egy társadalom épített környezete élő lenyomatát képezi az adott társadalom mentális állapotának
az, hogy ma magyarországon a 100 milla feletti (ergo az _elit_ által _igényelt_) lakóházak esetén 10-ből 9 maradi, provincionális, ökológiailag elfogadhatatlan, _középszerű_ építészeti, mérnöki, vizuális értéket képvisel…….mindennél többet elmond arról a szellemi sivárságról ami ebben az országban uralkodik. de természetesen elsősorban arról akinek az _ilyen_ az _igénye_
javaslom lapozzon át néhány svájci villákat tartalmazó katalógust……
ez egy jó kiindulási pont:
https://www.swiss-architects.com/
respect
Lilla
2009. január 16. péntek 19:41
Nekem aza leghihetetlenebb ebben a házban és az egész szituációban, hogy valakinek van 300-350 milliója egy házra, és akkor vmi E3as sarlatánt bíz meg. Az autók kiválasztására a legtöbb ember sokkal több időt és gondolatot szán, mint a házára. pedig az autó sokkal olcsóbb dolog. ott bezzeg fontos a dizájn, hogy jó helyen legyen a rádió kapcsolója, hogy beférje az üdítőspohár a tartóba… akkor a háznál miért nem szempont, hogy a wcben ne verjem be a fejem az ajtóba, hogy az ágy mellett el lehessen tolni a porszívót, vagy hogy ne vmi irracionális szabálytalan 8szög alakú szobában lakjona gyerek. és itt a gazdaságosságot illető kérdések még szóba kerültek. hogy pl miért nem használ talajcsövezést, minek az a rengeteg kémény, vagy levegős hőszivattyút.
és ez még mindig nem a ház külleme, hogy úgy néz ki, mint dr frankenstein lénye, akit darabokból raktak össze.
rettentően alacsony ebben az országban a vizuális meg építészeti kultúra. és ez ellen nem tudom, hogy mit lehetne tenni.
biró edit
2009. január 17. szombat 20:11
Számomra az is zavaró, hogy ami tervkritikával indult, az átment valami másba.Véleményem szerint valakit az ízlése miatt nyilvánosan kritizálni, ha a köz ellen nem vét 🙂 az ízléstelenség.
idézet :
” ha legálissá válhat az ízlések minősítése, akkor már csak egy kis küldetés tudat kell és előáll az ízlésterror „
gramercy
2009. január 17. szombat 20:45
„visual artist”-ként (dont you just love the term?) nekem kész téboly bármelyik magyar városon végigmenni, főleg budapesten
nyugaton ha valaki egy vendéglátóipari helyiséget nyit, akkor a vízvezeték mellett a vizuális tervezés, lakberendezés; a hirdetések, táblák és egyéb arculati elemek nívós grafikai tervezése is mindenkinél megjelenik igényként. teljesen természetes
magyarországon a vízvezeték az, a design viszont…
gramercy
2009. január 17. szombat 20:48
300 millás házból nem hiányzik a lift? 🙂
Koós Miklós
2009. január 18. vasárnap 14:11
kedves Edit,
hadd adjak igazat gramercy-nek, annak ellenére, hogy magam a tervkritikában épp csak megemlitettem a megbizót és ha úgy tetszik felmentettem és kizárólag az építészt tettem felelőssé.
azonban ha már leirja, még igazat adhatok neki, hiszen egy ilyen ház – akarva-akaratlanul is – mintává válik sokak szemében. ez a minta lehet egy – ha úgy tetszik magasabb esztétikai (szakmai) értékítélet – szerint elfogadható és elfogadhatatlan. A közízlés, mint fogalom, az létező dolog és az is közhely, hogy könnyen befolyásolható, ezért nagy a felelősség.
biró edit
2009. január 18. vasárnap 14:59
Kedves Miklós, eddig eszembe sem jutott, hogy ezen épület etalonná válhat 🙂
De abban egyezzünk ki, hogy a középületek sokkal inkább befolyásolják a közízlést.
Koós Miklós
2009. január 18. vasárnap 15:03
akkor félreérthetően fogalmaztam, bocs. A jómódú emberek dolgai, ezen belül pl. az építkezéseik sokkal jobban tudják befolyásolni az un. közízlést…így értettem.
Uhrin Imre
2009. január 18. vasárnap 17:45
gramercy
A 100 milla feletti építők is szeretik, ha saját ízlésüket tükrözi a házuk, nemik ez tettszik!!!
Miért kelle az Ön ízlése szerinti épületre költeniük ekkora összeget.
A szellemi sivárság csak Ön által áll fenn, aki etz megépíti nem nagyon érdeki a Svájci építészet, Ö itt lakik és a megkeresett pénzéből itt akar maradandót alkotni!
(SAJÁT ÍZLÉSE SZERINT!)
Uhrin Imre
2009. január 18. vasárnap 17:49
Lilla
Az Ön által sarlatánnak nevezett E3 as sokkal jobban partner az építettővel mint a sztártervezők!
Jó lenne megjegyezni a tervezőknek, hogy ők csak!!!!! a tervezéssel vannak megbízva és nem az épület használatával.
Uhrin Imre
2009. január 18. vasárnap 17:53
gramercy
Ne járjon a városban!
Oda kell menni ahol szivesen járkál, vagy elő a pénztárcát és saját költségen saját ízlés szerint átalakítani a várost.
Uhrin Imre
2009. január 18. vasárnap 18:07
Az ilyen épületek legtöbbször úgy születnek, hogy valaki nagyon régen épített valamit és azt próbálják leutánozni a többiek.
Ehhez még hozzájön, hogy amit a Pistinél meg a Katiéknál láttam azt is valahogy be kellene építeni, mert az ott nagyon jól néz ki.
(Ehhez jön még az, hogy mire kész a ház az eredeti tervvel már köszönő viszonyba sincs. A megépített épületnél lássák először, hogy ami a terven jól mutatott az használhatattlan a valóságban. Ekkor jövünk mi és bontunk építünk.
A lifttel kapcsolatban. Egyik épületünknét a második réteg festés után jött az igény egy üvegfalú lift beépítésére a nappaliban, ami lefelé a biliárdszobába ment, felfelé pedig a hálószoba előtérbe illetve a tetőtéri műterembe.
Az ilyen épületekből valóban adódik, hogy a kissebb pénzű emberek igyekeznek legalább részben lemásolni a drága épületeket.
Koós Miklós
2009. január 18. vasárnap 18:15
hagyjuk a személyeskedést, itt egy dilettáns tervező dilettáns munkájáról van szó, ez talán nem lehet vita. A rosszul tervezett és a csúnya épületet is meg lehet építeni kiváló minőségben, de attól a ház még csúnya marad.
Az É3-as és az un. sztártervezők között van cca. 5000 építész, aki házat tervez nálunk, tehát van választék.
Uhrin Imre
2009. január 19. hétfő 07:06
Tisztelt Koós Úr!
Mi alapján lehet kimondani, hogy a tervező dilettáns és a munkája is azt tükrözi!
Én a lakásépítésnél csak egy kritikust ismerek el a tulajdonost, aki megtervezteti a saját ízlése szerint és lakni is fogja az általa elképzelt épületet.
Az én minimális elvárásaimat sem teljesíti ez a terv, de nem költöznék el az utcából, ha valamelyik szomszédom megépítené. Ráadásként pár érdekes színnel még megdobná a látványt.
Mitől nevezhetünk valakit sztártervezőnek? Az én munkáim között akadt már olyan sztártervezőnek mondott embertől kikerült rajz, ami egyszerűen lakhatatlan volt. Mikor rákérdeztem részletekre ő csak annyit tudott mondani, hogy próbálta a teret megmozgatni!
Koós Miklós
2009. január 19. hétfő 08:18
mint fentebb irtam, senki sem beszélt sztártervezőről, csak tervezőről. Ez a terv önmagáért beszél, a terv pedig a tervezőjéről. manapság kevés alkalom nyílik exklúzív épületet tervezni családi házas kategóriában, valamikor ezek voltak a kúriák és a kisebb kastélyok.
Ezek nem megnövelt alapterületű hagyományos házak, itt az olcsóság okozta kényszerű kompromisszumok nem lehetnek vezérlő elvek, emiatt nyugodtan érvényesülhetnek a klasszikus építészeti elvek, szerkesztési szabályok, arányok és méretek. ez a lehetőség ritkán adatik meg.
és lám, van, aki képtelen is volt vele élni. Ettől dilettáns.
Uhrin Imre
2009. január 19. hétfő 11:42
A sztártervező a „lilla” sarlatánjából indult.
A tervről: Szerintem a terv legalább négy tervező szellemi termékéből lett összeollózva. Olyan mintha idők folyamán többször áttervezték volna.
A medencét mintha már láttam volna egy Francia szaklappban az épülethez képesz 90 fokkal elfordítva a nappalival szemben.
Lehet, hogy a megrendelő kérése volt az összeollózás!
Engem az egészből legjobban még mindig a kémények érdekelnek!!!
Ebben az árkategóriában bárki tervezné is meg a házat aköltség ugyan az maradna. Évényesűlhetene a klasszikus építészeti elv, modern kíhivó stílus, az tervező védjegyként megformált stílusa. Ez magyarországon a következő 50 évben nem valósúlhat meg nem lesz olyan megrendelő ali azt mondja YX világon elismert tervezőnek, hogy építs nekem egy házat fél év múlva hazajövök és beköltözök.
Uhrin Imre
2009. január 19. hétfő 11:45
Az utolsó mondat lemaradt.
A tervező védelmében. Szerintem nem hagyták élni a lehetőségekkel. A tervező csak azért kellett, hogy a tervet be lehessen adni az építési osztályra.
Koós Miklós
2009. január 19. hétfő 12:23
rosszul gondolja.
a tervező egyszerűen nem tudott élni a lehetőséggel, ez egy túl nagy falat volt neki.
.
ez ilyen egyszerű.
Uhrin Imre
2009. január 19. hétfő 17:35
Nem tudok önnel vitatkozni, mivel nem ismerem a tervezőt.
Tapasztalatom szerint a tervezői minősítés nem tükrözi a tervezői tudást.
koos.hu - Terv(ező)kritika
2009. május 21. csütörtök 00:02
[…] Tervkritika 15 | … visszadtam egy megbízást (42 hozzászólás) […]
dzsátá
2009. május 26. kedd 14:07
itt nem izlésröl van szo hanem hozzánemértésröl…
én tanulok még és sajnos nem érdekel az épitészet igy valoszinüleg mással is fogok foglalkozni..de terveztem belsö tereket és higgyék el bármennyi pénze is van a felkérönek én biztosan rádumálom a legnagyobb hülyeségre is…és meg is csinálják mert a kivitelezöt pont nem érdekli már h. mitiscsinálésmiért…
ennek ellenére ha belegondolok a helyzetben itt csak be kellett volna látni h. tévedtem a felkérö elött is és elfogadni Koos ur segitségét…az emberek büszkék arra is amihez nem értenek:)
joságot
Zoltán
2011. március 21. hétfő 15:44
[re=7881]gramercy[/re]: Valóban. Kb. ugyanaz az ízlésvilág.
Pont ezért okoz nagy kárt egy ilyen középület megjelenése, mert ízlésromboló.
Helyi szinten pedig egy ilyen épület lehet ártalmas.