A korszerű ház fogalmát először a falazatai, majd a fűtése és az ahhoz használt hagyományos tüzelőanyagaival jártuk körbe. A sorozat most következő részében az alternatív tüzelőanyagokról szólunk, kiemelve ezek közül azokat, amelyek nagy tömegben alkalmasak családi házak fűtésére is.

A földgázra és az olajra berendezkedett világ már régen rájött, hogy mindkét energiahordozó kimerülőben van, de legalább akkora gond, hogy a területi eloszlásuk olyan, hogy pár ország birtokolja a készletek döntő többségét. Különösen a fejlődő országokban az egyik legfontosabb energiaforrás a

biomassza

A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás, a megújuló erőforrások között tartják számon, de itt a nap-szél-vízenergia és földhővel szemben az emberi tevékenység (erdészeti vagy mezőgazdasági termelés) közben keletkező hulladék, melléktermék illetve más irányú felhasználásra gazdaságtalanul felhasználható nyersanyagokról van szó (ide sorolandó még az állatok által megtermel-helyettesített energia is). Világátlagban a felhasznált energia 14 %-át, fejlődő országokban 35 %-át biomassza felhasználásával nyerik, amely ezidáig – a fejlett világban – kevésbé kihasznált energiaforrás volt. Fontos eszköze az üvegházhatás csökkentésének, mert CO2  semleges. A fosszilis energiaforrások szintén bioenergia eredetűek, de nem megújulóak.

Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. A biomassza energia hasznosításának az alapja az égés, amely hőenergia felszabadulással járó folyamat | forrás

fajtái:

• mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár stb.)
• energetikai célra termesztett növények (repce, cukorrépa)
• állati eredetű biomassza (trágya, stb.)
• erdőgazdasági és fafeldolgozási melléktermék illetve hulladék(fa apríték, nyesedék, forgács, fűrészpor, háncs, stb.)

szalma

A szalma értékes anyag, az egyszerű istálló almozáson túl használják tüzelésre, sőt építésre is. A szalma elégetésével keletkező energia zöldnek számít, így komoly hullámokat vert idehaza, amikor kiderült, hogy egy vállalkozó 10 db erőművet szeretne építeni. A látszólag üdvözlendő elhatározást azonban igen heves ellenállás követte. Leginkább amiatt, hogy Szerencsen a világ legnagyobb kapacitású blokkját szerették volna megépíteni, miközben hozzáértők a szalma erőművek előnyét pontosan a helyi nyersanyagok felhasználásával dolgozó kisebb erőművekben látják. Igy van ugyanis értelme, ha már kamionokkal kell, 60-80 km-re szállítani, akkor már megkérdőjeleződik az egész értelme és gazdaságossága (másrészt veszélybe kerülne az éppen védettség alá került Tokaj-hegyaljai borvidék is).

Persze egy idő után kiderült, mire is ez a nagy lelkesedés? Az un. zöldenergiákat olyan nagy összegekkel támogatja az EU, hogy erőművenként cca. 3-5 milliárd Ft-os támogatással lehet számolni, ami 10 erőművet figyelembe véve már 40 milliárdos nagyságrend. Van aki úgy gondolja, ennyi pénzért már lehet nagyot ígérni. Az Index cikke a témáról

felhasználása: helyi nyersanyagra támaszkodva gazdaságos kis erőmű építhető családi házas nagyságrendnél nagyobb kapacitással

korpa, mogyoróhéj, dióhéj

legnagyobbrészt olyan mezőgazdasági hulladék, amely tovább felhasználása már csak ilyen formában lehetséges. A szükséges mennyiség miatt csak nagy termőterület esetén fizetődik ki a felhasználása, és csak akkor, ha helyben használják fel.

Legtöbbször nem önálló tüzelőanyagként használják, hanem keverik más anyagokkal.

tűzifa

A tűzifa erőművi felhasználása máris azzal járt, hogy bizonyos helyeken hiány lépett fel a lakossági tűzifapiacon és az a vád érte az erdőgazdaságokat, hogy erőművekben égetik el a fakészletünket. Ez persze nem igaz, de az erőműbe érkező, fával megrakott hosszú vonatszerelvények látványa önkéntelenül ilyen érzetet kelt, holott csak ugyanarról a tűzifáról van szó, ami eddig is keletkezett és amit eddig sem lehetett felhasználni sem a bútoriparban, sem másutt. Azt eddig is elégették.

biogáz

Szénhidrát-, illetve cellulóz­ tartalmú, valamint fehérjéket és zsírokat tartalmazó szerves hulladékok 30-40 °C-on végbemenő bomlásának (brothadás, erjedés) gáznemű, rendszerint éghető terméke, amely ­ammónia, kén-hidrogén, szén-monoxid és szén­dioxid mellett – legnagyobbrészt metánból áll. A mezőgazdasági hulladékból, ipari hulladékból, illetve kommunális hulladékból előállítható mintegy 60 % metánt tartalmazó biogáz fűtőértéke 24-29 MJ/m3, a biogázgyártás maradéka pedig értékes trágya (biotrágya), illetve humusz (biohumusz). forrás : kékenergia

felhasználása: elsősorban mezőgazdasági üzemek és szennyvíztisztító telepek környékén gazdaságos a telepítése

fa pellet-brikett-hulladék

A pellet megújuló bio fűtőanyag, két fő fajtája van:

Fapellet a fa belső tiszta részéből kikerülő fűrészpor, forgács az alapanyaga.
Agripellet lágyszárú növényekből (szalma, kukorica, energiafű) készül.

A két pelletfajtát elsősorban a hamutartalmuk különbözteti meg egymástól. A fapelletben 1% , az agripelletben 3-10% hamu van. Emiatt a fapelletes kazánokban nem lehet agri-pelletet használni. A fapellet drágább fűtőanyag, mivel a világ faállománya fogy és ezért egyre távolabbról szállítják. Az agripellet olcsóbb, mert helyben megtermő mezőgazdasági terményekből, hulladékokból gyártható.

A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi anyagok, maradékok, hulladékok préselve, pelletálva kiváló fűtőanyagokká alakíthatóak, ezek az un. agripelletek. A fával ellentétben ezek a növények évente újra megnőnek és learatják, kaszálják őket. Képek és szöveg forrása: carborobot

Készülhet:

• kukoricaszár
• kérges fa
• lucerna, energiafű
• korpa
• szalma
• repcemag
• kölesszalma

A biobrikett nagyobb méretű préselt hengeres, vagy tégla formájú tömb, fűrészporból, szalmából készítik. Kandallókban, kályhákban, cserépkályhákban használható, de csak kézi adagolással. A pellet alkalmas fűtőanyag automatikusan működő, kevés kiszolgálást igénylő bio-kazánokhoz.

Hátránya a keletkező hamu semlegesítse illetve az égéskor a tűztérben való lerakódása, emiatt sokszor szénnel együtt keverve tüzelik el.

felhasználása: családi házak fűtésére kiváló, félautomata, öntöltős kazánok táplálására alkalmas

energiafű, energiaerdő

Az érintett nyersanyagok köre nagyon széles és bár széleskörű kutatások kezdődtek a felhasználásukról, mégis a kezdetektől fogva erős kritika kíséri. E cikknek nem témája e szerteágazó problémakör bemutatása (messze is vezetne), de talán elég annyit megjegyezni, hogy már a döntéshozók is kezdik belátni, választékbővítésnek esetleg jó lehet, de megoldásnak zsákutca. Ha a mezőgazdaság az élelmiszertermelés helyett „energiát” termel, akkor az ki fog hatni az élelmiszer mennyiségére is (hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mivel Európában élelmiszer túltermelés van, ezért itt ez egy lehetséges megoldás, azonban globális szinten ez koránt sincs így). Pl. a pécsi erőmű un. „zöld” fűtőblokkja kifejezetten energiafű fogadására lett felkészítve.

felhasználása | családi házak fűtésére nem, leginkább kisebb erőművek táplálására használják

Bardóczi Sándor tájépítő mérnök jelentetett meg egy nagyon fontos bejegyzést a „tájbájolás” nevű blogjában: Szerencsi Massza címmel. Cikkében azt boncolgatja, hogy a megújuló energiaforrások közé felvett energiaerdők és energiafűvek vajon mennyiben szolgálják a széndioxin mérséklésével kapcsolatos globális elvárásokat ? Talán nem árulok el nagy titkot, amikor leírom, hogy a véleménye szerint SEMMIVEL. Bardóczi Sándor cikke: Szerencsi Massza

biodízel, bioetanol

Nagy lendülettel és többszöri nekifutással láttak neki, hogy Magyarország bioetanol nagyhatalom legyen, súlyos százmilliárdok mentek el támogatásokra. Sokan nagy jövőt láttak benne, hogy a földjeiken ezentúl etanol gyártására alkalmas növényeket vessenek és arassanak. Azonban akárcsak az energiafű és az energiaerdők esetében gyorsan megszólaltak a józanabb hangok is, miszerint globálisan a világ nincs felkészülve arra, hogy óriási területeket kivonjunk az élelmiszer termelésből és helyette energia termelésre térjünk át, így most már egyre több globális szervezet fúj riadót és talán a végleges károkozás mégsem indul el.

Maradjanak velünk, mert következik a sorozat következő része:

a sorozat fejezetei
1. létezik-e korszerű téglafal?
2. a vaskályhától a zöldkártyáig
3. alternatív tüzelőanyagok
4. ingyen energia (víz, geotermikus, szél)
5. ingyen energia (nap, hőszivattyú)
6. passzív házak
7. öko és bioházak
8. … és a jövő?

szavazás

[poll id=”19″]