A Tervkritika sorozatunk rövid történetében először fordult elő, hogy az első gondolatom az volt, hogy egy udvarias, egymondatos levéllel válaszolok a megküldött tervekre, de aztán mégis azt választottam, hogy  kielemzem a rajzokat, mert

minden ház hordoz magában tanulságot

és ez a tanulság nem függ a méretétől, sem attól hogy tetszik-e vagy sem? A tervrajzok sok mindent elmondanak – sokszor kommentár nélkül is

(bár jobb szeretem, ha valami tudható a terv előéletéről, ki milyen módon vett részt a kidolgozásában, mik voltak azok a peremfeltételek, instrukciók, amiket a tervezőnek megadtak). A cikk eredeti címe ez volt: „Még nem késő újragondolni”, de aztán megkaptam az alábbi levelet is:

Kedves Miklós!
Néhány szó a tervezésről:
az földszinti alaprajz kialakítását nagyon szoros tervező-építtető kapcsolat jellemezte. Azt kaptuk, amt kértünk. Nagyon átgondoltuk, hogyan is élünk, és azt is hogyan lehetne még okosabban együtt élni. A külső megjelenést mi egy internetről letöltött tervvel inspiráltuk. A tervezőink egy nagyon szép házzal leptek meg minket, ez a v1.24 a mellékletben. Ezt be is adtuk engedélyezésre, és sajnos csak ezután kértünk árajánlatot a kivitelezésre. Hiba volt. Talán láthatja, ez a tetőkialakítás nem olcsó mulatság. Úgy döntöttünk, módosítunk. A kivitelezőnkkel konzultálva és egy okos kis szoftvert itthon bevetve kiötlöttünk mindnyájan, közösen egy egyszerűbb, olcsóbb, de remélhetőleg nem sokkal „rosszabb” házat. Ez a v2.6. Most itt tarunk. A kivitelezés egy hete elindult.
A telek átlósan kb 3,5 m-t leejt. Ez sok fejtörést okozott a ház elhelyezésénél. Szinteletolás vagy sem, volt az alapkérdés. Mi a nem mellett döntöttünk, vállalva az épület egyik sarkának kicsit túlzott kiemelkedését, amit megpróbálunk kert és tereprendezéssel korrigálni.
Várva észrevételeit, köszönettel, MT

Amikor megnéztem ezeket a terveket, az első benyomásom azt volt, hogy

ezt nem építész tervezte,

(mert az nagyon látszik, de ez kevésbé érdekes), a második pedig, hogy (családi ház) tervezésben járatlan (ez viszont már érdekes és valóban gond).

A terveken szereplő nevét gyorsan beütöttem a Magyar Mérnöki Kamara tagkeresőjébe, és beigazolódott a sejtésem, a tervet készítő nem építész, hanem építőmérnök végzettségű statikus, akinek az Magyar Építész Kamarai tagsága folytán van tervezői jogosultsága is (az fel sem merült bennem, hogy esetleg nem is ő készítette a terveket és csak aláírta….)

A telek átlósan lejt, az épület átellenes sarkai között több mint 1,5 m a szintkülönbség, ezért az épület telepítése,

terepre illesztése alapvető fontosságú

hiszen mindenre kihat. A telek sarkai között 3,5 m a szintkülönbség, ami gyakorlatilag felveti a félszinteltolás szükségességét, bár sokan nem szeretik, pedig ilyen esetben szinte csak azzal lehet elérni a közvetlen kertkapcsolatot és a túlzott feltöltéseket és bevágásokat. Nem véletlenül írtam, hiszen itt a Tervkritikát is megjárta egy rendkívül szellemesen kialakított félszinteltolásos ház. Hogy érthetőbb legyen a probléma súlya, készítettem egy hevenyészett átlós metszetet:

erre azért volt szükség, mert a tervező nem ábrázolta a valós magasságokat, feltöltéseket és bevágásokat sem a helyszínrajzon, sem az alaprajzon, sem a homlokzatokon. Feltételezve, hogy az épület sarka 0,5 m-re van bevágva, így az átellenes terasz sarka már , több mint 1,7 m-re lesz kiemelve (és nem 1,25-re, ahogy a terven szerepel). Ilyen erős lejtésnél nem elég csak az épület közvetlen környezetét, hanem a teljes telekszélességet is fel kell tüntetni, hiszen az előírás, hogy a telekhatáron nem változtatunk kedvünkre a telek magasságán.

Márpedig az ilyen jelentős kiemeléseknél, ahol a tervező különféle dombokkal próbálta palástolni a terepre illesztés hiányosságait a feltöltéseknek az lesz a vége, hogy használhatatlan lejtők alakulnak ki a telken. Mivel erről nincsen semmiféle rajz sem a helyszínrajzon, ezért ezt nevezhetnénk akár az építtető megtévesztésének is, ami elég furcsa, viszont valamiképpen érthető (??), ha valaki ilyesfajta tervezésben járatlan.

egyszerű háznak legyen egyszerű szerkezete is

Aki sok alaprajzzal találkozik, annak az első felületes vizsgálatkor a szeme feltérképezi, hogy milyen bonyolultságú épületről van szó és mi az épület tartóváza/szerkezete? Itt egyből az az ellentmondás jött elő, hogy bár ez egy egyszerű tömegű épület, mégis a szerkezeti falai valamiért  túl vannak komplikálva. Ha leegyszerűsíteném, akkor ez egy kéttraktusos, középfőfalas családi ház, aminek a középfőfalát – előttem teljességgel ismeretlen okból – úgy törték meg – bonyolítva ezzel az alaprajzot és főképpen a szerkezetet – hogy eközben semmi alaprajzi vagy más előny nem származott belőle. Egy korábbi Tervkritikában nem véletlenül jegyeztem meg, hogy

„…talán furcsának hat, ha azt mondom, hogy számomra (!) ha egy alaprajz az első pillantásra grafikailag „kellemes” érzetet kelt (már nem a rajz feldíszítése, hanem a falak, nyílások elhelyezése okán), akkor ahhoz egyből nagyobb a bizodalmam…”

Részben az előzőeknek köszönhető, hogy e nem túl nagy és bonyolult házhoz 5 féle födémgerendahossz tartozik és akkor még nem vettük figyelembe a terasz alatti födém további gerendahosszait. Az alaprajz kialakításnál is azt a fajta

teljes gyakorlatlanság

látható, mint ami a terepre illesztésnél, és itt nem lehet érv, hogy az építtetők ILYET kértek, mert a tervező kötelessége és felelőssége, hogy a létrejövő lakás jó legyen és egyben feleljen meg az építtetői kívánalmaknak.

A tervezői felelősség körébe az is beletartozik, hogy bizonyos dolgokról megpróbálja lebeszélni vagy éppen rábeszélni az építtetőit, hogy pl.

• fel kell hívni a figyelmet, hogy a kipufogógázt nem biztos, hogy szerencsés bevezetni az élelmiszertárolásra szolgáló kamrába, illetve, hogy a garázsból nem a kamrán+konyhán keresztül célszerű megérkezni egy lakásba
• egy ennyire túl kényelmes konyhához nem passzol a konyhabútor és a nappali ajtaja közé beszorított étkező (nem véletlen, hogy itt is betolva ábrázolta a székeket)
• a konyha előtti fedett terasz gyakorlatilag semmire sem használható, csak a szerkezet bonyolítására jó
• statikus létére teljes káosz van a tartófalakkal és azok vastagságaival
• egy összeségében 14 nm-es közlekedő folyosótól már elvárás volna, hogy legalább valahol elférjen benne gardrob, előszoba szekrény

A tetőtér alaprajzi kialakításán lehet leginkább érezni, hogy minden helyiség mérete esetleges (az egyik szobában tévesek az adatok: 9,3/12,2  helyett 12,2/19,3 nm lenne a helyes adat). A tetőtéri fürdőszoba WC-jének elhelyezése sem lett átgondolva, mivel a lefolyócső maga 125 mm-es méretével nem egy könnyen rakosgatható, különösen a bejárati ajtó felett.

Ezekre a látszólagos apróságokra írtam, hogy családi ház tervezésben járatlan készítette (írta alá) a terveket. Különösen az volt számomra elszomorító, amikor az alábbiakat olvastam a levélben:

látványtervet sajnos nem kaptam az építészemtől, de én most faragok éppen egyet okos kis szoftveremmel

Nos ahogy egy ilyen lejtős tervnél az építész alapvető kötelessége lett volna egy korrekt tereprendezési tervet készíteni, pont emiatt nem lett volna szabad eltekinteni a látványtervektől sem, mert akkor egyből kiderültek volna a terv hiányosságai. Az építtetők laikusnak tekinthetők minden esetben, így azt sem tudhatják, hogy tulajdonképpen

mi is jár a tervezési díjért?

Ezzel sajnos nagyon sok építész és magát építésznek nevező is visszaél és igyekszik a legminimálisabb erőbedobással letudni egy-egy megbízást. Nem az építtetőnek kell „okos kis programokat” beszerezni és nem neki kell látványterveket barkácsolgatni, hanem az építésznek, többek között azért, mert pont a leglényegesebbet nem tudják ezek a párezer Ft-os programok: egy átlósan lejtős telekre kerülő ház valószerű bemutatását. Ma, amikor ezt minden CAD program alapból tudja, én ezt egészen egyszerűen felháborítónak tartom.

az épület többi tervrajza (katt a következő fotóra)