A Passzívházak 2016 sorozat eddigi írásaiban csupa rossz dolog került szóba, itt a végén kerüljenek szóba a jók is. A passzívházak Németországból kerültek hozzánk, közel 20 éves késéssel. A jelentőségük és különösen a hatásuk elvitathatatlan. Szélesebb körben való elterjedését, a szakmai közbeszédbe való bekerülését azonban nem a mérnök, szorosabban véve az építész társadalomnak köszönhetjük. Az építtetők […]

A Ytong blogjáról szóló előző írásban azt firtattam, hogy a A XELLA-nál vajon tudják-e, hogy az “Építeni akarok” nevű vállalati blogban miről és hogyan is írnak? A cég nyilván nem szorul a tanácsaimra, én mégis elmondom, mert az általuk gyártott, forgalmazott termékeiknek közvetlen felhasználójuk vagyok, mint tervező. Több családi házat is terveztem Ytongból. A termékkel kapcsolatban leginkább az alábbi […]

Akár tervezésről, akár kivitelezésről esik szó, óhatatlanul elő szokott jönni, hogy mennyibe is kerül egy m2 lakás ma Mo-on? A nyáron közzétettük a 2014-es árakat. Most jelentek meg a KSH kiadásában a 2015-ös árak. Némiképp emelkedtek, 5-5,5%-kal. Az alábbi számsorokat a KSH évenként gyűjti össze és a vizsgált évet követő ősz elején jelenteti meg Lakásstatisztikai évkönyv […]

Legutóbb arról írtunk, hogy az un. „passzívház szövetség”, (mint a honi passzívházak korábban annak vélt egyik szervezete) immáron egy éve már nem létezik az eredeti céljának megfelelően. Itt lett volna az alkalom, hogy a másik szervezet, a PAOSZ aktivizálódjon, de sajnos nem így lett. Csak annyi történt, hogy a Mapasz kiestével átnevezte magát Passzívház Magyarország Egyesületnek. Ez […]

A Passzívházak 2016 sorozat következő írásában arról lenne szó, hogy Magyarországon két szervezet foglalkozott passzívházakkal rendszerszerűen. Elsőként a Magyar Passzívház Szövetség (MaPaSz) alakult meg, de mivel a vezetésbe egy kókler is befurakodott, sokan úgy érezték, hogy a szakmának nincsen helye, kiszorulnak onnan. Hamarosan létrejött a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ). A honi passzívházak ügye sokáig e […]

Elég megnézni a számokat. A magyar passzívházak minősítője, Sariri-Baffia Enikő  honlapja szerint 26 db minősített passzívházat tartanak nyilván Mo-on. A passzívházak száma ennél nyilván jelentősen több, talán több száz is lehet, de nem lehetünk benne biztosak, hogy valóban azok. A 26-os szám elképesztően kevés, de még ez is csak 8 év alatt jött össze. 2015-ben […]

A válasz egy szóban is meg lehet adni – MINDIG! A címbeli kérdés mégis azért jogos, mert mind az építtetők, mind az építész tervezők nem tudják értelmezni a kialakult helyzetet. A következőkben megpróbálom rendszerezni és értelmezni a feltételeket. A szakági tervezőkkel kapcsolatban kialakult két kérdés összekeverése – mikor kell szakági tervező közreműködése, ill. mikor kell […]

Elég komoly ütemben terjednek a napelemek, egyre több házon lehet már látni, kezd a megfizethető kategóriába kerülni, lassan megtérülést is lehet rá számolni. A napelem a beruházási döntések szerves részévé vált. Ha nálunk nincs is jelen olyan mértékben, mint pl. Németországban, sok esetben a tető nagy részét elfoglalják és csak azért nem az egész tetőt, […]

Segédlet a Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata által kiadott anyaga alapján készült. A segédlet célja az építész tervező támogatása abban, hogy az építtető felé a tájékoztatási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A szerző véleménye, hogy a gazdaságos és megfelelő minőségű tervezés-kivitelezés érdekében szükséges a szakági tervezők közreműködése, így jelen esetben a geotechnikai tervező/szakértő és a tartószerkezeti […]

A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara megalkotta a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit tartalmazó szabályzatát. (Ezt a MMK Küldöttgyűlése a 18/2016. (VII. 5.) számú határozatával már módosította is.) Ezek szerint (4.8) tartószerkezeti kiviteli terv készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, a tervező által szükségesnek […]