Kamarai gyűlésen került elő a téma, hogy az egyszerű bejelentés során (a rengeteg rossz terv és per miatt) kellene kamarai tervellenőrzés. Egyre inkább támogatom az ötletet, mert a műszaki ellenőr már csak a kész tervek után, a kivitelezés fázisában érkezik be, ott meg esetenként késő a bánatkönny.
Tegnap eszembe jutott, hogy lassan kellene nekem is egy blogot indítani „hajmeresztő építési események” témában.
A következő történt:
Felhívott egy Megrendelő, hogy segítsek, nagy bajban van. Csinált neki egy pesti tervező egy átalakítási tervet, amit kifizettek (kevesebbről adva számlát), de nem hajlandó aláírni, nem hajlandó feltölteni enaplóba. Miközben ők már nagyon előrehaladott állapotban vannak az építkezéssel. Leszedték a tetőt, új födémet raktak.
(apa, kezdődik!)
Átküldte az alaprajzot, a látványterveket egy régi fotót az eredeti házról és az építkezés jelenlegi állapotáról.
ad 1. az alaprajzban OTÉK-nak nagyon nem megfelelő dolgok vannak (pl ebédlőből nyílik a wc)
ad 2. 20cm hőszigetelésből 20 átnyúlik a szomszéd telekre (oldalhatár miatt)

A terven nem szerepelt a tervező neve, nem akarta a Megrendelő teljesen kiteregetni a szennyest, de elmondása szerint kamara etikai bizottsághoz kíván fordulni. Viszont most kellene valaki, aki a tervet aláírja és feltölti a naplóba, mert a bank nem ad kölcsönt, mert ez már „jelentős” átalakításnak minősül, amihez kell a bejelentés, meg fél, hogy megbüntetik engedély nélküli építkezés miatt….
Jobban megnézegetve a terveket mondtam neki, hogy amit eddig a házon csinált, az nem engedély és nem bejelentésköteles, tehát legálisan csinálja. Ha a bank szívózik, kérjen hatósági bizonyítványt.
Viszont támogatom, hogy a „tervezést”, már ha tényleg van jogosultsága a tervezőnek, akkor igen is vigye etikai bizottság elé. Igenis szűrjük ki az ilyen embereket a közösségből, aki nem tájékoztatja elégséges mértékben a megrendelőt, a pénz felvétele után eltűnik, nem hajlandó további feladatokat elvégezni.
Ott nyilván meg kell hallgatni a másik felet is…

Nem a kamarai tervellenőrzést kellene bevezeti, hanem a hatóság előzetes kontrollját kell visszahozni. Ha 15 napon belül a hatóság nem jelezz vissza, akkor nincs ellenvetése elv szerint.

A kamarai tervellenőrzés rossz irány, mert nem hiszem, hogy rá lehet venni a kamarát arra, hogy 15 napon belül mondjon véleményt egy adott terv megfelelőségéről.

Elgondolkodtató, de arra jutottam, hogy én speciel a szakértelmet hiányolom, nem azt, aki ezt behajtja, ellenőrzi. Sokszor már a lapátolásnál elakad a hozzáértés – tisztelet a kivételnek – de több munkámnál azt látom, hogy a műszaki ellenőrnek fenn kéne tartania minimum egy szakmunkásképzőt, ha elemi szintű minőséget szeretne követelni. Ha akarna se tudna teljesíteni a kivitelező, mert nem ért hozzá.

Az építési engedélyezési formát kellene visszahozni, mint ezt többen is írjátok. A tervezői művezetés mint már Miklós is többször leírta, jelen formában nem igazán produktív.
Talán az jelentene megoldást ha a (tervezői művezetés helyett) a műszaki ellenőrzés lenne kötelező melyet saját tervezésű ház esetén a tervező is elláthatna ME-É jogosultság nélkül is. A 6 alkalom helyett bekerülési értékhez /és vagy munkafolyamathoz kötve az alkalmak számát, ami lehetne ennél kevesebb de akár több is.
A silány tervek részben azért születnek, mert az egyszerűsített bejelentési=kiviteli tervek (sicc!) időtöbbletét sok esetben a tervezők nem tudják érvényesíteni, így kvázi építési engedélyes terv áron készítenek egyszerűsített kiviteli tervet. Ez sok esetben a tervek átgondoltságának és műszaki részletezettségének a kárára történik…

Már a tervezés előtt felfogadni egy megbízható szakembert?
Ez a beruházó.. 🙂

—- vidéki tervtanács, anno. Rendkívül silány terv. Az ország legnagyobb valaha élt mesterének istállójából…. A mester remélem nem látta, csak aláírta… érdemi tervbírálat kezdete: …. Kossuth-díjas zsürror rápillant a szalaggal átkötött pólyás dossziéra és azonnal megállapítja: ja, a mester. Minden rendben van, elfogadva. Következő napirend? —– a kamarai tervbírálatról jutott eszembe…. talán rosszul emlékszem 🙂

Nagyon nagy baj, hogy még mindig alacsony áron vállalnak tervezők egyszerű bejelentéses terv készítést, aminek valóban silány eredménye lesz (bár láttam már nagyon drágán elkészült hész-nek és energetikának nem megfelelő tervet mostanság).
A kamarai szabályzat egyértelműen leírja, mit jelent az etikátlanul alacsony ár egyszerű bejelentésnél, a tervminőség meg más szintén egyértelműen mérhető. Valahogy mégis elmaradtak kamara által kiadott etikai megrovások…

SZIASZTOK A KAMARAI TERV ELLENÖRZÉST NEM TALÁLOM IGAZÁN JÓ UTNAK. Ő NEM EGY HATÓSÁG HIÁBA MOND BÁRMIT AZ MONDJON VÉLEMÉNYT AKI ÁT VESZI A FOLYAMAT VÉGÉN AZ ÉPÜLETET….. PONT.
A KAMARA EGYET TEHETNE……………….. A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES ALAPADATOK RÓL NORMÁLIS TÁJÉKOZTATÁS LÉTREHOZÁSA
PL. MINDENHOL INFORMATIKAI TÉRKÉP LENNE ( LÉSD XVI. KER STB ) EGYBE FÚZVE.NYELVE SZAB TÉRKÉP KÉSZ ARCULATI KÉZIKÖNYV STB ( VAN OLYAN KERÜLET AKI DIREKT TITKOLJA A SZAB TÉRKÉPÉT ÉS NEM TÖLTI FEL A HONLAPJÁRA (IV KER)
ILLETVE MEGÉRDEMELNÉNK HOGY A KAMARA NAPRA KÉSZEN TÁJÉKOZTATNA AZ ÖRÖKÖS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSRÓL. EZ SZUPER LENNE.
NE ÚGY GONDOLKOZZUNK, HOGY MELYIK TAGOT KIT…HOGY LEHET MEGBÜNTETNI, ETIKAI BIZOTTSÁG ELÉ VINNI, MUNKÁJÁT NEM JAVASOLNI… ………..HANEM BIZTOSÍTSUK AZ ALAPFELTÉTELEKET.
ÉN ENNEK JOBBAN ÖRÜLNÉK.

Félreérthető voltam…
A kamarai tervellenőrzést én sem tartom jónak. Viszont a mai jogszabályi környezetben családi ház egyszerű bejelentés esetén – hatóság hiányában – hiánypótló.

Én hatósági tisztviselőként dolgozom. Bár az előzetes norma kontrollt a jogszabály kizárta, „önszorgalomból” ha tehetem (időmtől függően) legtöbbször előzetesen megvizsgálom a készenlétbe helyezett dokumentációt, melynek eredményét a készenlétbe helyezett e-naplóba feltöltöm és postai úton az építtetővel és a tervezővel is ismertetek. A vizsgálat kiterjed mind a jogi, mind a tartalmi összetevőkre. Egyet viszont nem tehetek, és ez a terv színvonalának minősítése. Ez kifejezetten a szakmai kamarák feladata. A 155-ös Kormányrendelet ezért írja elő számunkra, hogy a bejelentés megtörténtéről tájékoztatnunk kell a kamarákat. Nem ismerem a kamarai oldalt, de ha biztosított lenne a készenlétbe helyezett e-napló hozzáférése, bármely bejelentési műszaki dokumentációról tájékozódhatnának a kamark is. Minden bejelentést természetesen nem tudhat vizsgálni a szakmai szervezet sem, ám szúrópróba szerűen kiszűrheti a gyenge munkákat, figyelmeztetve a tervezőt(ket) a szabályzatban foglaltak és elvárt műszaki színvonal megtartására.
Az építésfelügyelet e célból végez közös ellenőrzést a szakmai kamarákkal, ám ezt már a kivitelezési folyamatban teszi, ami kései utólagos kontroll.
Egy szakmai nap során, ahova meghívást kaptak a szakmagyakorló mérnökök is, Lázár János akkori miniszterelnökséget vezető miniszter a tervezők felelősségét hangsúlyozta.Már akkor baljós volt Magyarországon ennek életszerűsége.

A kamara egy érdekvédelmi szervezet, nem végezhet tervellenőri feladatot.
A készenlétbe helyezéstől a munka megkezdéséig fenntartott 15 nap arra szolgál, hogy az érintett hatóságok elvégezzék a bejelentéshez csatolt dokumentumok hatáskörükbe tartozó szemszögből való átnézését, kontrollját.
– Kötelességük 15 napon belül jelezni a bejelentőnek, ha a feltöltött dokumentum tartalma nem felel meg valamelyik jogszabálynak, előírásnak?
– Ha nem jeleztek, akkor az építtetőről, valamint az építésben részt vevő minden résztvevőről feltételezhető, hogy jóhiszeműen jár el, tevékenysége szabályos, jogszerű, stb.?
– Ha az építés közben ellenőrzést tart bármelyik hatóság és akkor „észleli” azokat a hiányosságokat, problémákat netalán szabálytalanságokat melyek a készenlétbe helyezés utáni 15 napban is fennálltak, akkor vajon a hatóság az Ákr.-ben megköveteltek szerint jár el?
Véleményem szerint, ha az érintett hatóságok mindegyike kötelezve lenne arra, hogy a rendelkezésére álló 15 napban nyilatkozzon a feltöltött dokumentumokról – még ha csak annyit, hogy kifogása nincs – már előrébb lennénk, és sokkal kevesebb eljárás keserítené meg a laikus építtetőket. A tervek minősége soha nem fog függeni a kamarák közös szabályzatában előírtak betartásától, vagy attól, hogy fel van-e töltve minden kötelező munkarészekbe valamilyen dokumentum. Régen és most is egy családi ház terve attól függően volt jónak mondható, ha az építész nem a sallangokkal (pl. egy utcakép megrajzolásával) töltötte az idejét, hanem azzal, amit fontosnak érzett. Szívem szerint törölném a kötelező dokumentumok közül az utcaképet (hiszen senki sem nézi meg, nem értékeli), a kitűzési helyszínrajzot (mindent fontos adatot tartalmaz a helyszínrajz), a tartószerkezeti tervet (úgy is bevonja a statikust, ha nem érzi magát kompetensnek) és a gépészeti-elektromos rendszerleírást.

Érdekes diskurzus, de azt nyilván a hozzászólók nem tudják, – én sem tudtam, idemásolom a kamarai törvény e passzusát:
A területi kamara
3. § (1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:
c)12 ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek,…..
—- nyilván heves csuklásba kezd az elnökség, de ez azt jelenti, hogy a „jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek” megfelelőség ellenőrzése kötelessége a kamarának. 🙂 Nem küldenénk be egy pár tervet nekik ellenőrzésre? 🙂

Nagyon érdekes a kamarai törvény ezen passzusa, azonban az építész kamara szabályzatában ezt nem találom a feladatai között. Kimaradt? Vagy ez az etikai panaszok kivizsgálásakor történik meg a renitens kolléga esetében? Ha a tovább olvassuk az idézett passzust, akkor talán választ is kapunk a megoldásra?

Nagyon érdekes a kamarai törvény ezen passzusa, azonban az építész kamara szabályzatában ezt nem találom a feladatai között. Kimaradt? Vagy ez az etikai panaszok kivizsgálásakor történik meg a renitens kolléga esetében? Ha a tovább olvassuk az idézett passzust, akkor talán választ is kapunk a megoldásra?
Szintén a kamarai honlapon található a kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei szabályzat. Mint tudjuk az egyszerű bejelentésnél előírt kiviteli terv nem azonos a 191-es szerinti kiviteli tervvel. Ezért jött létre a két kamara együttes szabályzata. Véleményem szerint utóbbiból nagyon hiányzik az előzőből kiolvasható rugalmas kezelhetőség, a tervezőre bízott döntés, hogy az előírásokat mindig az adott feladathoz illeszkedve alkalmazza, a tudatos felépítése a tervdokumentációnak. Szerintem eljött az ideje a 2017-ben kiadott együttes szabályzat felülvizsgálatának és a tapasztalatok alapján történő egyértelműsítésének.

Amikor elindult ez az egész egyszerűsített bejelentés, akkor volt egy halvány ígéret valahol, hogy „Hatósági szolgáltatásként” 10e Ft illeték ellenében az építéshatóság leellenőrzi a tervet. Ez szép csendben eltűnt és azóta az építéshatóság hárít, hogy nem az ő feladatköre. Majd az építésfelügyelet… Aztán az is hárít, hogy a tervező felelőssége. Tervező információért megy építéshatósághoz és futja a köröket. Mert az adott jogszabály nem egyértelmű (pl. olyan meghatározásokat is használ, amihez nincs magyarázat) és senki, de senki nem ad választ, hogy mi a helyes. Még a műszaki ellenőr sem tud ilyenkor dönteni, nem is kötelessége. Van most a településképi konzultáció, de az sem átfogó. És sokszor szembesültem vele, hogy amit az egyik iroda előírt, azt a másik egy tollvonással lehúzta. A kamara táveléréssel ellenőrzi a tervet, de azt is csak felületesen teheti meg idő és kapacitás hiányában, sokszor nem ismerve mélyebben az előírásokat. Én tudom, hogy ellenőrzik, mert szoktak jelentkezni (nem mintha olyan hibás lenne a terv, csak a biztosítást kell az adott projektre aktualizálni). Ha nem szólnak, az nem jelenti, hogy nem nézték meg a tervet.
Emberek dolgoznak itt is, ott is. Mindenki hibázhat és mindenki áthárítja a felelősséget az építészre. Mi meg mit tudunk tenni: mivel nem szeretnénk pályaelhagyók lenni, szépen beledugjuk a nyakunkat a hurokba, ami az évek során folyamatosan szorul…

Kamarai gyűlésen került elő a téma, hogy az egyszerű bejelentés során (a rengeteg rossz terv és per miatt) kellene kamarai tervellenőrzés. Egyre inkább támogatom az ötletet, mert a műszaki ellenőr már csak a kész tervek után, a kivitelezés fázisában érkezik be, ott meg esetenként késő a bánatkönny.
Tegnap eszembe jutott, hogy lassan kellene nekem is egy blogot indítani “hajmeresztő építési események” témában.
A következő történt:
Felhívott egy Megrendelő, hogy segítsek, nagy bajban van. Csinált neki egy pesti tervező egy átalakítási tervet, amit kifizettek (kevesebbről adva számlát), de nem hajlandó aláírni, nem hajlandó feltölteni enaplóba. Miközben ők már nagyon előrehaladott állapotban vannak az építkezéssel. Leszedték a tetőt, új födémet raktak.
(apa, kezdődik!)
Átküldte az alaprajzot, a látványterveket egy régi fotót az eredeti házról és az építkezés jelenlegi állapotáról.
ad 1. az alaprajzban OTÉK-nak nagyon nem megfelelő dolgok vannak (pl ebédlőből nyílik a wc)
ad 2. 20cm hőszigetelésből 20 átnyúlik a szomszéd telekre (oldalhatár miatt)
A terven nem szerepelt a tervező neve, nem akarta a Megrendelő teljesen kiteregetni a szennyest, de elmondása szerint kamara etikai bizottsághoz kíván fordulni. Viszont most kellene valaki, aki a tervet aláírja és feltölti a naplóba, mert a bank nem ad kölcsönt, mert ez már “jelentős” átalakításnak minősül, amihez kell a bejelentés, meg fél, hogy megbüntetik engedély nélküli építkezés miatt….
Jobban megnézegetve a terveket mondtam neki, hogy amit eddig a házon csinált, az nem engedély és nem bejelentésköteles, tehát legálisan csinálja. Ha a bank szívózik, kérjen hatósági bizonyítványt.
Viszont támogatom, hogy a “tervezést”, már ha tényleg van jogosultsága a tervezőnek, akkor igen is vigye etikai bizottság elé. Igenis szűrjük ki az ilyen embereket a közösségből, aki nem tájékoztatja elégséges mértékben a megrendelőt, a pénz felvétele után eltűnik, nem hajlandó további feladatokat elvégezni.
Ott nyilván meg kell hallgatni a másik felet is…

Az egyszerű bejelentés a „Nemzeti mintaterv katalógusban” szereplő lakó épületekre lett kitalálva. A mintatervek minden jogi megfelelőséget hordoztak volna, mintatervek nem készültek de maradt az egyszerű bejelentés. Lehet ezt a dogot fejtegetni de soha nem lesz megoldás, vagyis jó megoldás mert a számításból hiányzik az a részlet ami meghatározná ennek a dolognak a miértjét, lényegét.

Egy dolgot mindenki elfelejt. Miért van ez a nagy hacacáré, hogy ennyi ember kell a kivitelezéshez? Azért mert a kivitelező nem ÉRT HOZZÁ. Olyan emberek vállalkoznak, akik nem értik a műszaki kommunikációs nyelvezetet. Ha mondasz neki valamit nem úgy érti ahogy kell és mást csinál meg. Egyszerű lenne a megoldás, hogy a kivitelezést csak az vállalhatna, aki legalább egy OKJ-s tanfolyamot elvégez érettségi után, már az építőipari cégek alapítását ettől kell függővé tenni. Ez nagyon sok problémát megelőz és kiszűri a kóklereket. Tisztítja a szakmát, növeli a bizalmat és nem kell annyi féle szakembert bevonni egy családi ház építéshez.

Tisztelt szakmabeli!
nem szép dolog így általánosítani, hogy a kivitelező nem ért hozzá. sajnos igaz, vannak olyan kivitelezők, akik nem értenek hozzá.

ennyi erővel néhány szarul sikerüt terv után ki lehetne jelenteni, hogy a tervező nem ért a tervezéshez

Lali! Gond van a tervezők hozzáértésével is, gond van a kivitelezők hozzáértésével is. Ezeket a kijelentéseket úgy kell érteni, hogy „átlagosan”. Vannak jó példák, vannak jól sikerült házak is szerencsére.
De amúgy a kettő összefügg: jó tervezők nélkül nincsenek jó kivitelezők és bizony jó kivitelezők nélkül mi tervezők hogy tanullhatnánk olyasmit, amit csak jó kivitelezőktől lehet elsajátítani? Plusz a tervek legfontosabb ellenőrzése a szakszerű kivitelezés. Ha az elmarad, akkor azt hihetjük,hogy tökéletes tervet adtunk, pedig csak összegányolták és ezért nem kérdeztek… Erősen közös érdek, hogy mindkét fél szintet lépjen minőségben.
Szakmabelinek sajnos igaza van: akkor van értelme ellenőrzésnek, ha van mit behajtani, csak az akarat hiányzik, nem a szakértelem.

Thanks for helpful article!