A tervezési szerződés felbontásáról pár éve már készült egy írás, ahol néhány saját példát is közreadtam.

Kényes témák | szerződésbontás 1. rész

A téma ismét előkerült a napokban, – Kényes témák | Tervezési szerződés felbontásának okairól – címmel, amit azzal zártam, hogy bemutatok pár példát a tervezési szerződés felbontására. Nem mondanám, hogy gyakori lenne az efféle igény, de azért évente 1-2 mindig előfordul, a többségüket szerencsére sikerül békés úton rendezni. Ezt nagyban segíti – amiről az előző írásomban is írtam – hogy évek óta úgy kötöm a szerződéseimet, hogy 6-10 részteljesítésre bontom fel a tevékenységemet, vagyis ha valaki menetközben kiszáll, max egy részteljesítés körül lehet vita és nem az egész tervezési szerződésen.

Kényes témák | Tervezési szerződés felbontásának okairól

Amikor nincs közös hullámhosszon a megrendelő és a tervező

A legtöbb esetben vadidegen emberek kötnek tervezési szerződést és hiába nézett utána a megrendelő a tervező személyének, referenciáinak, mindez nem garancia arra, hogy tudnak is majd együtt dolgozni. Ez különösen akkor fordul elő, amikor a megrendelőnek igen határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen legyen az alaprajz és ettől nem is akarna eltérni. Hiába a meggyőzés, hogy ez nem lesz így jó, mert csak mondjuk egyetlen szempontnak rendel alá mindent, nos ilyenkor csak vergődés lesz a tervezésből.

Volt ilyen, nem is egy. Minden esetben az első-második vázlat után a megrendelő kezdeményezte a tervezési szerződés felbontását. Szerencsére ebben a stádiumban még nincs akkor befektetett munka, hogy a szerződésbontásnak anyagi természetű akadálya lenne. Másrészt pont emiatt a szerződéseimben szerepel egy nem túl magas előleg, ami pont az efféle esetekre jó.

Kínos lenne az ismert embernek, ha kiderülne, hogy fizetés nélkül távozott

Egylakásos családi házat terveztem egy családnak, ahol a férj egy helyi potentát volt és annyira elfoglalt, hogy az egész tervezési hercehurcát rábízta a feleségére. Nem is találkoztam vele. A tervezés már eléggé előrehaladott állapotban volt, már látványtervek készültek, amikor is emailben bejelentették, hogy ők akkor most kiszállnak és nem kérik a továbbiakban a tervezés folytatását, mással akarják folytatni. Mindezt indoklás nélkül. Azt válaszoltam, hogy rendben, de csak akkor, ha az eddigi munkám rendezve lesz (abban az időben még 2 számlázási ütemmel dolgoztam (eng. terv+kiviteli terv). Erről hallani sem akartak. Mondtam, hogy ez így nem lesz jó, mert más nem veheti át, amíg mi nem rendeztük a szerződésben foglaltakat. Ez nemigen érdekelte őket. Erre feltettem a MÉK honlapjára az ismert helyre a közlemények közé + írtam a megyei kamarának, hogy mi a helyzet és hogy ne vállalja senki sem, mert lezáratlan a tervezési szerződés. A kamara egyből körbe is küldte a tagjainak. Írtam még a helyi építési hatóságnak is, hogy a megrendelő fizetés nélkül távozott és ha valaki más adna be ép. eng. kérelmet, azzal gond lesz. No ez megtette a hatását, egy perc alatt sok ember tudta meg, hogy a helyi nagy ember fizetés nélkül távozott, ami meglehetősen kínossá vált számára. Nem telt egy óra sem, már hívott az ügyvédjük, hogy akkor zárjuk le a szerződést, hajlandóak fizetni. Közben a feleség a facebookon elkezdett gyalázkodni és szidta a személyemet. Jeleztem az ügyvédjüknek, hogy így nem lesz megállapodás , viszont lesz egy becsületsértési per is. Az ügyvéd szerencsére belátta, hogy a feleség csak tovább ront helyzeten, úgyhogy igen rövid idő alatt eltüntek az írások a fb-ról és megtörtént a megállapodás

Amikor túlvállalja magát az építtető

Mondhatni gyakori eset, amikor olyasmit szeretne az építtető, ami messze meghaladja a lehetőségeit. Jelen esetben olyan meredek volt a telek, hogy az alsó két szint gyakorlatilag a föld alatt lett volna. Az elkészült engedélyezési terv után – még a beadás előtt – hosszú szünet következett, aminek a végén jelezték, hogy nem folytatják a terveztetést. Vélhetően olyan kivitelezői árajánlatot kaphattak, ami belátásra bírta őket, miszerint ez nem fog menni. Mivel az eng. tervig rendezve lett minden, így egyszerű volt a szerződés felbontása.

Amikor túlvállalja magát az építtető, de nem ismeri be

Nagyméretű családi házat terveztem, ahol a külső kinézetre elég határozott elképzelése volt az építtetőnek. Már a kiviteli tervezés vége felé jártunk, amikor munkaközi tervek és előzetes költégvetési kiírás birtokában kezdtek el kivitelezőt keresni. Több mint fél éve magam sürgettem őket, hogy keressenek kivitelezőt, mert ha nem kötik le a kapacitást, akkor már 2019 végén sem lesz kivitelezőjük.

Nos a kivitelezői árajánlatkérésnak az lett a vége, hogy mondvacsinált indokokkal felbontották a szerződést, azzal, hogy majd más tervezővel fejezik be EZT a tervet. Talán csak a 3. levelem után értették meg, hogy ez nem fog menni, mert ez nem megvalósítható és szélsőséges esetben akár kamarai kizárással is járhat a folytató tervező esetében. Nehezen akarták megérteni, pedig elég részletesen taglalja ezt a helyzetet a megkötött szerződésünk.

Láthatóan ez váratlanul érhette őket, mert a következő levélben már csak sima szerződésbontásról írtak és arról, hogy semmit sem kívánnak felhasználni az eddigi terveimből. Nos mindez csak azért furcsa, mert majd egy évig kellett olyanra csiszolni a tervet, hogy az mindenben megfeleljen az elképzeléseiknek. Nehéz elképzelni, hogy valaki egy újabb tervezőnek teljesen más tervezési programot tudjon adni. Majd meglátjuk.

A döntés hátterében az állhatott, hogy az általam ajánlott egyik kivitelező azzal hárította el az ajánlatadást, hogy legkorábban 2019 közepén tudna kezdeni, de mivel az 1 év, így nyilvánvalóan nem adhat árajánlatot előre ennyi időre. Ha viszont új tervezővel egy vadonatúj tervvel kezdenek – ismerve az eddigieket – minimum fél év mire ajánlatadásra kész tervük lesz. De ez legyen az ő gondjuk. Nem akartak engedni a terjengős és messze túlméretezett helyiségekből, aminek az eredménye olyan végköltség lett, amit egészen biztosan nem tudtak vállalni, szinte függetlenül a kivitelezés kezdésétől. A legegyszerűbb ilyenkor a tervezőt hibáztatni.

Mi lezártuk a szerződésünket, ők pedig fizettek.

Megrendelői, tervezői közös érdek, hogy felbontsuk a szerződést

Nem túl gyakori, de ilyen is előfordul. Ebben az esetben én kezdeményeztem a szerződés felbontását. Faházat (üdülőt) terveztem és az engedélyezési terv után lett meg a kivitelező cég, aki a saját házaihoz maga készíti el a gyártmányterveket, statikát…stb. Ebből következően én az ő terveiket átvéve ismét csak ugyanazt tudtam volna dokumentálni, nem lett volna sok a hozzáadott érték. A megrendelő ugyan nem kezdeményezte volna, de én igen a szerződés felbontását. Úgy véltem, hogy ez így korrekt, még akkor is, ha ezzel nyilvánvlóan le kellett mondanom a kiviteli terv díjáról. Sőt úgy állapodtunk meg, hogy a későbbiekben a teljes tervezési felelősséget átveszi a kivitelező, ha pl. módosítást kell beadni az építési hatósághoz.

Ehhez viszont egy külön megállapodást kellett kötni a folytató tervezővel. Ehhez iránymutatóként a MÉK etika szabályzatában foglaltakat használtam fel. A későbbi viták elkerülendő, egy ideje a szerződésbe beleveszem azt a helyzetet is, amikor esetleg más folytatná a tervezést. Leírom az ide vonatkozó tudnivalókat, hivatkozásokat, de még azt is, hogy ebben az esetben tervfelügyelet címén mennyit kell fizetniük (a teljes tervezési szerződés 10-15%-a). Mivel mindez benne volt az eredeti szerződésben, így vita fel sem merült ezzel kapcsolatban, csak meg kellett írni a megállapodást.

No ezért is fontos, hogy lehetőség szerint próbáljunk meg mindent belevenni a szerződésbe. A 14 oldalas szerződésemet az elmúlt pár évben még senki sem vitatta, pedig jópár esetben ügyvédekkel is megnézették.