Családi ház Pest megyében | 2. Rossz adottságú telek
Oldalhatáros beépítés + garázs + jó tájolású utca felöl lejtő telek. Lehet rosszabb?
A fenti írásban azt írtam anno, hogy „A tervkritikákban sűrűn elforduló oldalhatáros beépítés esetén sokszor felmerül, hogy hová tegyük a garázst és a bejáratot. Ezekhez szeretnék tippeket adni. Három darab, tervezés alatt álló családi házam is beleesik a ebbe a kategóriába, mondhatom, hogy volt alkalmam körbejárni a témát. A három épületben közös, hogy az oldalhatáros beépítésű telkeken a gk. tároló/garázs még akkor is az utcai oldalra került, ha az volt a jó tájolási irány„. Akkor azt ígértem, hogy az épületekről készül majd részletes bemutatás is, nos itt az első épület.
Családi ház egy Budapest környéki városban
A telek beépíthetőségéről az előző írásban olvashattak, aminek az volt a lényege, hogy a városképi védelem alatt álló telken lévő kockaházat el kell bontani és a helyére új házat kell tervezni. A tervezési adottságok a következők:
- a beépítés vonala az utcai telekhatár
- garázs nem nyílhat közvetlenül az utcáról
- nem lehet különálló 2 épületet (pl. garázs) elhelyezni, csak egybeépítve
- oldalhatáros, viszonylag keskeny telek (17,5 m)
- a telek az utca felöl kis mértékben lejt
- a bónusz: az utca felé van a jó tájolás.
A megoldás az lett, hogy lesz egy utcai oldalra kitett részben zárt tároló+gk. beálló épület, amibe oldalról lehet beállni az autókkal és épül ettől függtlenül egy lakóépület is és a kettőt egy tornác köti össze. A DNY-i tájolást a földszinten a szülői hálónak biztosítjuk, így itt egy kis pációszerű tér alakítható ki (cca. 6*7 méteres).
ezzel a megoldással
- házszerű homlokzatot kapott az utca felé,
- az utcai részen maradhatott a földszintes beépítés egyszerű nyeregtetővel
- ki tudtuk használni a jó tájolást mind a fszt-en, mind a tetőtérben
- az utcáról fedett helyen tudunk bemenni a bejárati ajtóig,
- minimális lett a térburkolás,
- biztosítható a kertkapcsolat
Vagyis mindazok, amik a régi ház megtartása mellett jelentkeztek hátrányként, azokat a bontással sikerült szinte mind kivédeni. Az első vázlatokon a személybejárás még az ÉNY-i oldalhatáron lett volna, de építtetői kérésre végül is átkerült a másik oldalra. A szülői hálónak a tornác irányába nem néz ablaka (csak a dolgozónak). A nappali és az étkező DNY-DK-ÉK tájolású. A kert nagyobbik fele ÉK-re található. A hálók a tetőtérben találhatóak.
Hozzászólások (13): megnézem
Cseh Zoltán
2018. november 23. péntek 09:41
Ha én írtam volna posztot ebből a történetből, akkor valahogy úgy írtam volna, hogy íme van itt egy kiváló, kedves ügyfél, aki hajlandó vagy 15 millió forintot elveszíteni a régi épület lebontásával, és hajlandó legalább 50-60 millió forintot fizetni, egy új, funkcionálisan teljesen megfelelő, külsőre is jó (konzervatív) épület felépítéséért, a 15 milliós értékű épületek közé.
Szerencsére nem én írtam. 🙂
Laikus
2018. november 23. péntek 09:55
Ez így nem minősül két különálló épületnek?
Amúgy a fedett részt szerintem beton helyett jobb lenne fából csinálni. Tudom, hogy az idővel karbantartást igényel, de ezt betonból nem olcsó és nem egyszerű szépen megcsinálni.
A fedett kocsibeálló milyen széles?
Koós Miklós
2018. november 23. péntek 14:30
mivel össze van kötve, igy egy épületnek számít. A (látszó) beton kifejezett építtetői kérés volt.
Bubu
2018. november 23. péntek 16:18
És akkor ez egy egyszerű bejelentés? Nekünk egy Pest megyei építési hatóság dobta vissza a 15.napon az egyszerű bejelentésünket, mert szerintük attól még, hogy a tető összeér, attól még ez nem egy épület (hiába volt írásos vélemény a főépítésztől, hogy akkor már egy épület, azóta már másként gondolja). Most szét kellett választani, újra dokumentálta a tervező, majd a lakóházat egyszerű bejelentésben, a csatlakozó, nem lakóház funkciójú melléképületet engedélyezési eljárásban, a szintén tetővel a ház mellé egybe épített fedett gépkocsi tárolót falak nélkül (hatóság szerint garázs, 100 légköbméter alatt éppen ) pedig semmilyen formális eljárás keretében kell megépíteni. Itt milyen eljárást preferál az illetékes hatóság / építési osztály?
Varga Tamás
2018. november 24. szombat 22:06
Ez egy kontyolttetős utcaképbe hogyan illeszthető be? Vagy ez egy másik projekt?
Koós Miklós
2018. november 25. vasárnap 10:44
nincs konytetős utcakép. Van pár Kádár kockaház, egyébként teljesen vegyes az összkép. előírás csak annyi, hogy utcára merőleges nyeregtető
Koós Miklós
2018. november 25. vasárnap 10:46
sajnálatosan nem egységes a gyakorlat, túlságosan is a szubjektív megitélés dönt sok esetben. Mivel nincs elsőfok és másodfok, csak bíróság, így elég lehetetlen helyzetet hozott létre a jogalkotó. De hát ez ismert 2016 óta…
Varga Tamás
2018. november 25. vasárnap 08:58
Az ősszekötő bejáró (tornác, előtetető) nem számít bele a beépítettségbe, így a telek beépítettség számításánál az idomteven két, különálló építmény keletkezik. A hatóság jól döntött….
kritizátor
2018. november 27. kedd 07:12
Bubu!
Nálunk is úgy volt, hogy bár össze volt kötve a garázs és az épület, nem engedték.
Aztán bementem fényképekkel, hogy a szomszéd utcában ugyanabban az övezetben ugyanilyen épületet(eket) engedélyeztek egy évvel azelőtt.
Na aztán duzzogva beleegyeztek a (saját) precedens miatt.
Cseh Zoltán
2018. november 27. kedd 10:58
kritizátor
2018. november 27. kedd – 07:12 #119041
Tisztelt kritizátor!
A hatóság teszi a dolgát… Rendszeresen „csuklóztatni” kell az építészeket, hogy el ne bízzák magukat. 😀
Kritizator
2018. december 5. szerda 08:43
Sajnos, én nem vagyok építész, építtető vagyok, az építész nem tudta kiharcolni, én, szerencsémre igen.
Péter
2018. december 5. szerda 15:49
Mi a telek hossza?
Ilyen tájolásnál 17,5 méteres utcafronttal előnyösebb lenne a szabadonálló építési mód? Ha igen, miért?
Németh László
2019. január 15. kedd 19:23
Oldalhatáron 1,50 m-es parapet? (metszeten)