„Az engedélyezési‐ és tudomásulvételi eljárások során a tervezők a tervcsomag benyújtásakor számos olyan kalkulációval és adattal kell, hogy igazolják építményük megfelelősségét, mely a szabályzásban meghatározott. Jelenleg ezen adatok részben szöveges dokumentumokban kerülnek benyújtásra, így a későbbiekben nehezen felhasználhatók bármilyen más célra. Az adatok adatbázisban való tárolása megoldást jelent azok kereshetőségére. Az adatok három csoportba sorolhatók:

És itt utalnom kell még egy levelezési listán lefolyt vitára, aminek a lényege az volt, hogy szükség van- egyáltalán műszaki leírásra. Ott az írtam:

Egy, a mainál sokkal részletesebb (ÉTDR) online adatlap bőven elégendő lehetne önmagában. Anno az ÉTDR fejlesztés során a tanácsadó testületben fel is vetettem, hogy szükség volna egy kötelezően kitöltendő, műleírás űrlapra, ami ezeket az adatokat fogadni tudná. Egységesítené az egészet és nem a tervező személyétől függene, hogy mit és hogyan ad meg és mindez hol található meg a műleírásában. Ez ráadásul azzal az előnnyel is járna, hogy egyből lehetne statisztikai szempontból feldolgozni (szobaszám, területek…stb). Elvetették, mondván „maradjon meg a tervezői szabadság” ezen a téren.

Nos örömmel látom, hogy ha nem is a javaslatomra, de ez más formátumben megvalósul. Ha az építőipar további elektronizációja ebbe az irányba halad tovább, akkor el fogjuk érni azt a szinte, amikor a terveket már 3D modellben kell beadni, mert igy a környezethez való igazodás, az utcakép (és még sok minden más is) sokkal könnyebben ellenőrizhető lesz, mint egy ortogonális, 2D-s rajzon.

Igen ám, de ez újabb problémákat vet fel, többségükben nem is kicsiket és erre a Lechner féle anyag – a cime ellenére – sajnos semmiféle fogódzót nem ad:

1. az összevetések és ellenőrzések miatt tipizálni kell, hogy pontosan mit is értünk 3D modell alatt, mit és milyen mélységig kell megmodellezni
2. kell-e bármiféle textúrának, valós színnnek is megjelennie a 3d modellen?
3. ha nincs a szomszédról még 3d modell, akkor meg kell-e majd modellezni a szomszédokat is? Ha igen hány szomszédig, hogy az utcakép értékelhető legyen. Ez egy belvárosi – jellemzően 3-4 emeletes, agyontagozott és díszitett épület esetében közel sem olyan egyszerű
4. a modellek részletezettségét nyilvánvalón az építészeti eljárás jellegéhez kell szabni

Ezek most csak kiragadott példák voltak, de talán érthető, hogy ezek igen lényegesek. Van viszont egy terület, ahol ez valóban komoly – zsebbevágó – problémákat fog felvetni, mégpedig ott, ahol eddig nem számítógéppel készültek a tervek. Köteles lesz mindenki CAD programot vásárolni, ahhoz megfelelő perifériákat, csak mert ez milliós téteket jelenthetnek? Fel van erre készülve a minisztérium és a kamara, hogy ezt elfogadtassa a tagsággal?

BIM sorozatunk további írásai