Megúszhatják-e az új lakások vásárlói a 2020-as áfaemelkedés miatti lakásdrágulást, ha addig nem készül el a lakásuk? Legálisnak ítéli-e meg az adóhatóság, ha akár már az alapozásnál kifizetik a vevők csaknem a teljes vételárat, hogy még az 5%-os áfakulcs alá essenek? Adnak-e hitelt a bankok jóval a használatba vétel előtt, hogy besegítsenek a 27%-os áfakulcs legális elkerülésébe? Ez a három fő kérdés foglalkoztatja manapság az új lakások piacának szinte összes szereplőjét. 

Ma már szinte készpénznek veszi mindenki az új lakások piacán, hogy 2020. január 1-jétől a mostani 5%-ról 27%-ra emelkedik vissza a lakások áfája. Az áfaszabályok alapján arról is kevés vita van, hogy a 2019 végéig kifizetett vételárrészt 5%-os, a 2020 eleje után kifizetettet pedig 27%-os áfa terheli. Könnyű kiszámolni azt is, hogy ha valaki a teljes vételárat 2020-ban vagy még később fizeti ki, és a nettó árra kötött szerződést a fejlesztőjével, akkor 21%-kal kell többet fizetnie a lakásáért, mintha teljes egészében idén vagy 2019-ben fizetne érte. Fix nettó vételár esetén a vevő, fix bruttó vételár mellett pedig a fejlesztő viseli az áfaemelkedés közvetlen kockázatát, közvetett módon azonban mindenkinek érdeke, hogy a vételár minél magasabb arányban 2019 vége előtt ki legyen fizetve még az addig el nem készülő lakások esetében is.

Hogy megúszható-e ily módon a lakásdrágulás, azt olyan kérdésekre adott válaszok dönthetik el, mint:

• mennyire lesznek hajlandók vállalni a vevők ilyenkor annak a pénzügyi és jogi kockázatait, hogy a fejlesztő lelép a pénzzel, és nem fejezi be a beruházást, illetve nagyon rossz minőségben adja át a lakást?
• elfogadja-e az 5%-os áfát tartalmazó előlegszámlákat a NAV akár olyan szélsőséges esetekben is, amikor a számla kiállítása vagy kifizetése időpontjában még csak a telek és a tervrajz áll rendelkezésre, vagy a ház alapozása fejeződött csak be?
• adócsalásnak számít-e, ha 5%-os áfát fizet valaki egy olyan „előlegre”, amit a kockázatok elkerülése érdekében zárolt számlára utalnak vagy ügyvédi letétbe helyeznek, és nem kerül tényleges átadásra 2019 végéig a fejlesztő részére?
• hajlandók-e a vevők számára lakáshitelt adni a bankok ezeknek az előlegszámláknak a kiegyenlítésére még a használatba vétel vagy az albetétesítés előtt, és ha igen, milyen biztosíték vagy díj fejében?

a válaszokat olvassák el a portfolio.hu cikkében