BIM | 1. Mi fán terem ez a BIM?
Nemrégen adtunk hírt arról, hogy a hazai BIM-kézikönyv sorozat első kötete június 22-től ingyenesen letölthető a Lechner Tudásközpont honlapjáról. A BIM fogalmával nap, mint nap találkozik az, aki 3D modellezéssel tervezi a házait.
Nos mielőtt belemélyednénk, 2 dolgot el kell mondanom, hogy az alábbiakat kizárólag a saját tapasztalataim alapján írtam le, a másik, hogy csak az ArchiCAD-t ismerem és használom, de azt sem guru szinten. Teljesen átlagos felhasználónak tartom magamat, aki jellemzően kisebb projekt tervezésében használja a programot. Mindezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert fenntartom magamnak a tévedés jogát, ergo nyugodtan lehet kijavitani, no persze kiegészíteni is.
Kezdjük a fogalommal. A már említett fenti cikkben erről a következőt olvashatjuk:
A BIM többértelmű betűszó, mellyel utalhatunk az épületinformációs modellezésre mint tevékenységre, azonban, ha tágabb értelemben használjuk, akkor manapság már inkább azokra a BIM-modell alapú (Building Information Model) építőipari folyamatokra és módszertanokra vonatkoztatjuk, melyeket összefoglalóan épületinformációs menedzsmentnek nevezünk.
Mivel a fenti kiadvány a BIM elvi alapjait és elvi alkalmazási lehetőségeit taglalja, így én inkávv vennék egy olyan meghatározást, ami sokkal inkább a gyakorlatból írodott:
A Building Information Modelling (BIM) avagy Épületinformációs modellezés egy olyan tervezési eljárás, melynek értelmében az épület teljes egészét megépítik virtuálisan. A módszer segítségével könnyebben követhetők a különböző szakági tervek közötti összefüggések, előre felfedezhető és kiküszöbölhető a hibák és ütközések jelentős része, leegyszerűsödik az építési projekt menedzselése és a terv változásainak hatását az épület egészére nézve előre látni lehet.
A BIM modellezés folyamata szinte megköveteli a valósághűen viselkedő virtuális anyagok és termékek használatát, amit az építészeti szoftverek alapfunkciói nem támogatnak teljes körűen. Az építészeti szoftverek tudását ezért olyan gyártóspecifikus kiegészítő programokkal lehet megtoldani, melyek nem csak reprezentálnak, hanem segítik is ezen termékek betervezését az épületbe. Az így létrejött, a gyártó valódi termékeinek tulajdonságait hordozó tárgyakat nevezzük BIM elemeknek, vagy BIM objektumoknak.
A BIM elemek nem pusztán 3 dimenziós tárgyak: ennél sokkal többet nyújtanak. Az intelligens elemek leegyszerűsítik a termék kiválasztását, a beépítési lehetőségekhez szabják a tervezési lehetőségeket, az előre elkészített elemek lerövidítik a terv rajzolás és módosítás folyamatát. Mindeközben olyan plusz információkkal látják el a tervezőt, melyek a kivitelezés során nélkülözhetetlenek lesznek forrás: éptár
Szándékosan idéztem be az Éptár definicióját, mert az ArchiCAD felhasználók egészen biztosan ismerik az általuk kifejlesztett termékkönyvtárakat, megoldásokat, sokat közülük nap mint nap használunk. A 2003-ban indult honlapon mára jószerivel egyedüliként foglalkoznak ezzel itthon Magyarországon. Aki használja a termékeiket, annak nem kell elmagyarázni, ami a fenti definicióban olvasható, gyakorlatból tudja és azt is, hogy ebben igazából nincsen semmi ördöngösség, egetverő újdonság.
Miért írom mindezt? Nos – és itt most szigorúan csak ArchiCAD-ről írok – a BIM leánykori nevét úgy hívják, hogy GDL. Ez az Archicad tárgyainak a programozási nyelve a kezdetektől fogva. Ezzel lehet előállítani olyan 2D/3D tárgyakat, amiket aztán szeretnénk megjeleníteni. A kezdetektől fogva a program része volt egy alapkönyvtár, amivel a legáltalánosabb berendezési és egyéb tárgybemutatási feladatokat el tudjuk végezni. A tárgyak paraméterezhetőek, tehát számos méretűk, felületük…stb egyedileg megadható programozás nélkül is. Parametrikus tárgyak. Mivel azonban ezek nem konkrét gyártók konkrét termékei, sőt a választható tárgyak köre – különösen a kezdetekkor – elég szűkös volt, így már időtlen idők óta felmerült, hogy a „beépített” könyvtárak mellett legyenek további tárgyak, konkrét gyártók termékei is.
Ezt elsők között maga a Graphisoft tette elérhetővé egy maga által 2001-ben (!) létrehozott honlapon a GDLCentral.com-on (ami aztán 2006-2007 táján meg is szűnt). Mellette számos programozó is készített tárgyakat meglehetősen változatos minőségben. 17 évvel ezelőtt számos honlap foglalkozott már ezzel, csak meg kellett találni őket, ami még a Google-val sem volt egyszerű.
A Graphisoft 2007 után ugyan már nem kínált maga fejlesztett letölthető tárgyakat, de az ArchiCAD-Talk nevű közösségi fórumán mindenki számára lehetővé tette, hogy feltölthesse és letölthetővé tegye a saját tárgyait.
Mi is foglakoztunk évekig ezzel a 2004-ben elindított gdlcentrum.com oldalon. Bárki feltölthetett és megoszthatott általa készített tárgyakat. Sok fejlesztőtől én kértem engedélyt, hogy megoszthassam az általa fejlesztett objektumot. A honlapunk fénykorában több mint 10 ezer felhasználója volt a világ minden tájáról, de aztán belefáradtam egyedül csinálni. Itt a róla szóló nekrológ
A BIM kifejezéssel a Graphisoft honlapján először úgy 2008-2009 táján lehetett találkozni, egészen addig csak „virtual building” volt helyette.
Az ArchiCAD már elég korai verziójában lehetővé tette, hogy a GDL tárgyakat úgy lehessen beágyazni egy honlapba, hogy ott nem csak nézetek, hanem egy forgatható 3D-s modell is látható volt, de, ami a legfontosabb, onnan le is lehetett tölteni. A GDL Publisher (+ GDL Web Plugin) azért volt nagy szó, mert a letöltés jelen esetben azt jelentette, hogy a tárgyhoz tartozó összes makrót, textúrát is le lehetett tölteni egy kattintással. A GDLCentrum honlapunk is ezt a technológiát használta.
Ahogy a fenti képen is látszik, már 2004 körül lehetővé tették a technológiát az AutoCAD felhasználók számára is.
Ez aztán odáig fejlődött hogy valamelyik ArchiCAD verzióban már elég volt megnyitni egy ilyen oldalt és a böngészőből közvetlenül az ArchiCAD tervünkbe lehetett behúzni az objektumot. Mindez azért nem volt semmi megoldás, lássuk be. Az idő tájt az USA-ban már úgy tudtak projekteket megmutatni, hogy egy kereskedő a vevő kérésére egy konkrét gyártó termékeit tudta behúzni a netről és megjeleniteni egy egyszerű tervben és azonnal árat is adtak hozzá, lévén az ár, a szállítási idő…stb. is „csak” egy listázandó paramétere volt az adott konkrét gyártói terméknek. Ezek főleg bútorok, irodaberendezések voltak, talán nem véletlen, hogy ezek a termékek jelentek meg elsőként a 2004-es gdlcentral-ban is.
Az írást vitaindítónak szántam, örülnék ha elmondanátok a saját tapasztalataitokat, véleményeteket, esetleges cáfolatotokat, kiegészítéseteket.
***
Mivel ezt az írást egy kis sorozat első részének tekintem, így hamarosan jön a folytatás: „BIM | 2. ArchiFM és MEP Modeller – ArchiCAD nemcsak építészeknek” címmel.
BIM sorozatunk további írásai
Hozzászólások (7): megnézem
Varga Tamás
2018. július 22. vasárnap 22:47
A BIM-hez vezető útnak szerintem nem volt állomása a GDL. De legalábbis nem jelentős.
Koós Miklós
2018. július 23. hétfő 07:57
hát akkor micsoda?
Varga Tamás
2018. július 23. hétfő 08:33
A program fejlesztésének első részében az építészeti rajzolás, szerkesztés volt a megoldandó feladat. A rendelkezésre álló eszközök, toolok egy műszaki rajzoló feladatát, munkakörét vették át. Természetesen a technikát szeretők már 3 dimenziós rajzokat készítettek. A bonyolultabb tárgyakat nehéz volt a rendelkezésre álló eszközökkel modellezni, erre voltak jók ezek a tárgyak. De ez teljesen megmaradt az ábrázolás kategóriában. Csőtoll, sablon, görgős vonalzó kuka.
Koós Miklós
2018. július 23. hétfő 10:40
bocs, de ez nem magyarázza meg. Egyszerűsítsünk: miben különbözik egy mostani ArchiCAD (BIM-nek nevezett) tárgy egy 12 évvel ezelőtti GDL tárgytól, amikor ugyanúgy parametrikus, lehet gyártóspecifikus, megadható szinte tetszőleges paramétere?
Domokos Gábor
2018. július 26. csütörtök 02:16
Szerintem a PDMS -alapú rendszereknek van immár jövője, amit szemléletesen úgy írhatnánk körül, hogy képzeljünk el egy Google View képet egy objektumról amit forgathatunk fölé repülhetünk, alá nézhetünk, elmetszhetjük, tele van méretvonalakkal, meg raktári cikkszámokkal és ha bármin változtatunk akár írásban, akár egérhúzással változik számítógép hardverében eltárolt objektum. Ha például a képen látható üzem csővezetékén az egyik kritikus tolózárat egy nyomásfokozattal nagyobbra cseréljük, akkor annak megváltozott hosszmérete miatt átszámolja és átrajzolja a csatlakozó vezetékeket, fölajánl a szelepmozgató motorhoz egy nagyobb áramú szabályzót, stb. Épületnél ha lecserélünk egy nyílászáró nagyobbra, kisebbre átrajzolja a homlokzatot, kiszámolja az új hőveszteséget, stb. Tehát elvégzi a kuli munkát, több időt az érdemi tervezésre, variációk végiggondolására.
Azt a CAD nem tudja.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/51/Kesseltragwerk.png
Tóth Szilveszter
2018. július 26. csütörtök 12:59
Hát, ha van egy jól megépített modell és az arra húzott 3d alapú dokumentáció és megváltoztatsz egy ablakméretet, akkor az áthidalón kívül mindent újra tud számolni-rajzolni az AC:
nyílászárókonszigon keresztül az energetikán át a homlokzatot is. Az áthidalót manuálisan kell ráigazítani az új geometriára. Még a nyílászáró számozást is át lehet vele számoztatni 21es óta.
A kérdés, hogy megéri-e egy ilyen modellt felépíteni, illetve megéri-e fenntartani az ehhez szükséges adatbázist, mivel jelenleg nincsen ezzel kapcsolatos együttműködés az építészek között, csak mindenki magának dolgozza ki a kisebb-nagyobb mintafájlokat.
A másik: megváltozik egy nyílászáró és manuálisan kell mindenen végigmenni – hát szerintem kb 10 perc munka lemódosítani egy jól megrajzolt 2D tervdoksit, szóval ezt a néhányszor 10 percet lehet megnyerni tervenként, ami valljuk be nem vonzó mutatvány.
Koós Miklós
2018. július 26. csütörtök 14:10
ugyan erről később akartam írni, de ide kapcsolódik. Részletes 3D modellből szoktam leválasztani a homlokzatokat és metszeteket, viszont most először – itt most nem részletezendő okból – egy tetőráépítésnél először csináltam azt, hogy a modell metszetek és modell homlokzatok kerültek a tervlapokra (itt még klasszikus eng. tervi résznél tartunk). A kóták, feliratok, kiegészítések a modelnézetre kerültek rá. Úgy tudtam számtalan változatot készíteni, hogy a tervlapokhoz szinte alig kellett hozzányúlnom. Ha akartam volna, kész konszignációt is tudtam volna nyomtatni, ahogy azt Szilveszter is írta. Persze mindehhez nagyon részletes és pontos modellezés szükséges, aminek a szükségessége bizonyos esetekben valóban megkérdőjelezhető.
Ha Ecodesigner kompatibilis terv lenne, az energetikai változásokat is le tudná követni a program. E tekintetben ez igy teljesen megfelelő számomra, nem hiszem, hogy most ennél többre lenne szükség.