Elérhető az első magyar BIM-kézikönyv
(sajtóközlemény) Június 22-től letölthető az első magyar BIM-kézikönyv. A négyrészes sorozat első kötete nem csupán az épületinformációs modellezéshez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat ismerteti, hanem a technológia széleskörű felhasználási lehetőségeit is részletesen bemutatja.
A nemzetközi viszonylatban is hiánypótló, hazai BIM-kézikönyv sorozat első kötete június 22-től ingyenesen letölthető a Lechner Tudásközpont honlapjáról. A BIM többértelmű betűszó, mellyel utalhatunk az épületinformációs modellezésre mint tevékenységre, azonban, ha tágabb értelemben használjuk, akkor manapság már inkább azokra a BIM-modell alapú (Building Information Model) építőipari folyamatokra és módszertanokra vonatkoztatjuk, melyeket összefoglalóan épületinformációs menedzsmentnek nevezünk. A kiadvány bemutatja a BIM szerepét az épületek teljes életciklusán keresztül, emellett tartalmazza 80 fogalom definícióját és a technológia 25 alkalmazási lehetőségét is.
A BIM nemzetközi térhódítása és a Magyarországon is rohamos ütemben növekvő elterjedése miatt a szabványosítás és az egységes terminológia kialakítása elengedhetetlenné vált. A szemléletformáló BIM-kötet az alapvető kifejezések között bemutatja a BIM-dimenziókat, a tervezés és kivitelezés folyamatát lefedő klasszifikációs rendszereket, illetve olyan, a modellelemek tartalmával kapcsolatos fogalmakat definiál, mint például a modellek részletességét és információtartalmát szabályozó LOD (Level Of Development) és LOI (Level Of Information) értékek.
A BIM építőipari alkalmazásának lehetőségeit a hazai környezetben is értelmezhető potenciális felhasználási területek bemutatásán keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. A BIM nem csupán a tervezési és kivitelezési tevékenységet támogatja, hanem többek között segítséget nyújt különböző analízisek végrehajtásában, vagy akár az üzemeltetési és karbantartási folyamatok ütemezésében is.
A kézikönyv elkészítéséhez ISO-szabványokat és 12 ország – többek között ausztrál, angol és amerikai – szabványát, irányelveit elemezték a 3D Építésügyi Módszertani Osztály szakértői. A megszerzett ismereteket tudományos szakcikkek és szakkönyvek tanulmányozásával bővítették, továbbá igyekeztek felhasználni a hazai és külföldi szakmagyakorlóktól származó személyes tapasztalatokat is.
A négykötetes sorozat második része Épületinformációs Modellezés a gyakorlatban címmel a modell-előállítási és módszertani útmutatót, a BIM-es projektek során használandó sablonokat és újabb definíciókat tartalmaz majd. A Műszaki leírás a BIM-alapú alkalmazásfejlesztéshez című harmadik kötet az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókat, a negyedik pedig a nemzetközi és honosított BIM szabványok összefoglalását fogja tartalmazni a magyar építésügyi folyamatokhoz kapcsolódó kiegészítésekkel.
A Lechner Tudásközpont weboldaláról elérhető kötet kiadásának egyik célja egy széleskörű párbeszéd elindítása a gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek és a szakmai szervezetek (pl. MABIM, MÉK, MMK) bevonásával. A Tudásközpont szakértői az első kiadás bővítését és aktualizálását a hazai gyakorlati igények figyelembevételével, illetve a nemzetközi és magyarországi szabványosítási folyamatok eredményeinek felhasználásával végzik a jövőben. A kézikönyv tartalmára vonatkozó konstruktív javaslatokat és észrevételeket, illetve a felmerülő kérdéseket a bim@lechnerkozpont.hu címre várják.
Az BIM-kézikönyv az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.
Üdvözlettel,
Lechner Tudásközpont, kommunikációs osztály
Hozzászólások (2): megnézem
Bulyovcsity Gabriella
2018. június 30. szombat 13:45
Workshopokra es tajekoztato konferenciakra lenne szukseg bim temaban ! Egetoen szukseg lenne ra hogy a magyar epitoiparban szereplok elkezdjek hasznalni. Erre sajnos a kezikonyvek nem fogjak inspiralni az erintetteket!
Tóth Szilveszter
2018. június 30. szombat 23:40
az összes tervezőprogramra igaz, de az archicadnek is elég nagy baja, hogy az adatbevitel nem fejlődik évtizedes távlatban sem. míg évről-évre egyre több adatot, információt lehetséges belevinni a modellbe, azokat továbbra is csak ugyanúgy menükben, kattintgatva tesszük. ráadásul egy-egy elem elhelyezésénél egyre több és több dolgot kell rögtön kitalálni, ami a vázlattervezésnek igen nagy gátja, hiszen „egyelőre felesleges” döntéseket kell hozni. ebben látok fejlődést, pl a pipettázás fejlődött AC-ben, de az is úgy, hogy közben nem csak lehetőség lett, hanem akadály is: több kattintás lett az, ami eddig kevesebb volt.
szóval: akkor lesz értelme mindennek, ha érdemlegesen, nagyságrendi változás áll be az információk modellben rögzítésére. addig egyszerűen túl sok mérnöki munka, főleg a magyar viszonyokhoz képest.
de lehet csak egy magyar viszonyokhoz igazodóbb üzletpolitika sem ártana meg, mert feltört programokkal nem fognak bim szervereket üzemeltetni a magyar irodák, az tuti 😉