Véleményem szerint mind az egyszerű bejelentés, mind a kötelező tervezői művezetés „intézményét” újra kellene gondolni!

Gáz, hogy a jogszabály más munkájának elvégzését kéri számon a tervezőtől (épfelyügy…stb.).
Már én sem szívesen vállalok ilyen munkát. Sokkal bonyolultabb az „egyszerű”, mint az engedélyeztetés. Még lehet olcsóbb is a beruházónak.

Szerintem a kamarát (az illetékes tisztviselőket) kéne elmarasztalni, hogy nem tölti be funkcióját és nem a szakmai (valós) érdekeket képviseli, nem tesz lépéseket a tagjai védelmében, érdekében.

Akár például a jogszabályok megfelelő alakításában, lobbizásban.
Akár egy kedvezményes, tagdíjba beépített felelősségbiztosítás elérhetővé tételében. Itt egy alap biztosításra gondolok és esetleg többlet díjért a kamarai tag kérhetne nagyobb biztosítást. Ezt lehetne a kamarán keresztül, aki a több ezer tag miatt, sokkal kedvezőbb éves díjat tudna kieszközölni…
…de ezeket a kamara nem teszi.
A szerzői jogok tisztább és gyakorlatiasabb szabályozását elérhetnék, mint például a hozzájárulás maximális mértékét szabályozhatnák. Egyesek sajnos visszaélnek és nem élnek a törvény adta lehetőséggel.
Megfelelő tájékoztatás a tagok, építtetők és közreműködők számára.
Friss és valós, piaci tervezési díj kalkulátor.

Miért nem teszi ezt a kamara? Valószínű azt ott ülő embereknek nem áll érdekében. Más okot nem látok.

Sajnos, nagyon sok esetben nem kerülhető ki az egyszerű bejelentés. Másik sajnos, hogy nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy az egyszerű bejelentésen nem kívánnak változtatni (az most mellékes, hogy a kamara mennyire játszik ebben közre, vagy mit tesz illetve mit nem tesz a változtatás érdekében).
Mivel ebben a jogszabályi helyzetben kell ill. kellene legjobb tudásunk, és szakmai hozzáértésünk szerint dolgozni, jó lenne egyértelmű útmutatás, tájékoztatás, jogszabály mit és hogyan kell/kellene csinálnunk, hogyan kell/kellene eljárnunk azért, hogy ne mi legyünk minden oldalról a ‘rosszak’.

Szerintem itt sokkal mélyebben van a probléma gyökere, mint azt a poszt vizsgálgatja.
Például itt van ez a gyöngyszem mondat :
„A kivitelezőt nem érdekli, az építtető nem mer szólni, mert otthagyja a kivitelező, felelős műszaki vezető örül ha, a szerkezet rendben van (ha egyáltalán van rendes kijáró felelős műszaki vezető), műszaki ellenőr nem kíván konfrontálódni. ”

Olvasva ezt a mondatot, azonnal az 1990 előtti rendszer jutott eszembe. A 80-as években fiatal mérnök voltam, a saját házamat építettem.
Ha kőművest is alkalmaztam volna, ő csak a saját maga részére annyit kért három munkanapra, mint a teljes havi fizetésem. Így nem tettem.
1990 után is úgy viselkedtek a szakik, hogy az építkezésen szinte garantált volt a konfrontáció.
Önfejűen, vagy hozzá nem értésből eltértek a tervtől és nem voltak hajlandók kijavítani a hibát. Inkább levonultak az építkezésről.
Most, 2018-ban meg azt olvasom, hogy az építtető nem szólni az építési hibáért a kivitelezőnek, mert az megsértődik és ott hagyja.

Úgy tűnik, hogy nincs az a rendszerváltás ami az ilyen abnormális viszonyokon változtatni tudna!!!

Tervezői művezetési szerződést hiányolta az építésfelügyelő? Melyik jogszabály írja elő, hogy az építtető és a tervező közötti magánjogi szerződést fel kell tölteni a naplóba? (Nem kötelezően feltöltendő dokumentum.) Ez a szerződés olyan adatokat tartalmaz, melyek nem publikusak. Az elektronikus naplóba való feltöltést követően számtalan hatóság, ügyintéző tekinthet bele, nem beszélve az építési folyamatban résztvevő egyéb vállalkozókról. Erre hivatkozással tagadtam meg a feltöltését és ragaszkodtam a helyszíni ellenőrzésen való bemutatáshoz, mikor tőlem is kérték.

Meglátásom szerint, hiba volt a tervezői művezetések számának előírása, ahogy az is, hogy az építtető köteles meghívni az egyes alkalmakra a tervezőt. Kíváncsi lennék rá, hogy hányan teszik meg.
Legutóbb úgy jártam, hogy szokásomhoz híven, az építkezés első részében megteszem az öt eseti bejegyzést, így a többi ellenőrzéskor már nem kell adminisztrálnom. Mivel a jogszabály előírja, hogy az építkezés befejezésekor kell megtörténnie az utolsó ellenőrzésnek, ezért a hatodik bejegyzést az épület átadás-átvételére ütemeztem. A helyszínen megbeszéltük, hogy a naplók lezárhatók. Mire hazaértem, sajnos a felelős műszaki vezető lezártak őket, így a hatodik bejegyzést már nem engedte meg a rendszer, inaktívvá vált ez a funkció. Természetesen szóvá tette a felügyelő. Az eseti bejegyzést megpróbáltam pótolni egy nyilatkozat csatolásával, melyben részleteztem az eseményt, illetve megtettem a hatodik bejegyzéskor előírt nyilatkozatomat. Visszajelzést még nem kaptam, hogy ez megfelelő volt-e, így csak reménykedni tudok, hogy elhiszik a folyamatos tervezői művezetés megtörténtét.

Egy gyöngyszem ez a mondat :
„A kivitelezőt nem érdekli, az építtető nem mer szólni, mert otthagyja a kivitelező, felelős műszaki vezető örül ha, a szerkezet rendben van (ha egyáltalán van rendes kijáró felelős műszaki vezető), műszaki ellenőr nem kíván konfrontálódni.”
Fiatal mérnök voltam a 80-as években. a felsorolt problémák már akkor is így léteztek, egy családi ház építésénél.
Ezen az abnormális helyzeten sem rendszerváltás, sem kormányváltások nem képesek változtatni. :)))

Azért valahol kicsit mi is tehetünk arról, hogy ennyi a megbecsültségünk (vö. eltérnek a tervtől, és elvárják, hogy az építész „jószívűségből” ne tegyen bejelentést).

Tőlünk nyugatabbra teljesen természetes, hogy ami a tervben van, az szent és sérthetetlen, és amit mond az építész, azt be is tartják, különben nem építkezhetnek, jön a bírság stb.

Kedves Építészek!

Tessenek kicsit jobban a sarkukra állni – legalább most, amikor kicsit nagyobb ránk a kereslet: ne mi aludjunk rosszul/rossz lelkiismerettel, ha mások baltáztak el valamit – szándékosan. Igenis tessék bejegyzést tenni 15-20cm-es eltérésnél, és lefolytattatni a szükséges eljárásokat.
Ha állandóan csak sírunk a rossz jogszabályok helyett (miért is rossz a jogsz., ha nem engedi a jogosulatlan tervtől való eltérést?), ahelyett, hogy következetesek lennénk? Hogyan várjuk el, hogy komolyan vegyék a szakmánkat, ha mindig csak tördeljük a kezünket? Ha nem tetszik, keressenek másik építészt – de ne legyen másik építész se, aki ezt megteszi nekik! Persze erre megint lehet legyinteni, hogy úgyis lesz. De aki ad magára, az ne tegye meg, és legyünk egyre többen.

Soha nem fog magától megváltozni semmi, ha mindig másra mutogatunk.

A

Szalmacséplés. Átgondolatlan, szakmájában szabályozás, kényszeredett megfelelni akaró építésztársadalom, nyakatekert magyarázkodás, a jogászok mérnökösködni igyekeznek, a mérnökök jogászokodnak. Az építési beruházások minőségi ellenőrzése a műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladata. Pont. Mi a nyavalyát csinál ott a tervező? Akinek nincs kivitelezői gyakorlata, alapvető hibákat sem vesz észre. A törvényen látszik, hogy a megalkotóinak fogalma sem volt, hogy jön létre egy épület. A hagyományos.értelemben vett tervezői művezetés elegendő lenne ma is. Ha tervhiba merül fel, vagy különleges műszaki megoldásokat kell egyeztetni, vagy kivételesen bonyolult fázisához érkezik a munka, meg lehet rendelni. Őszintén, a méreteken kívül mi a fenét ellenőriz a tervező? A kollégák igen nagy része még az új betonszabvány jelölési rendszerét, kitéti osztályait sem ismeri. Olykor magam is elhasalok rajta. A helyszínen nézzük egymást a műszaki vezetővel és ellenőrrel, hümmögünk, senki sem akarja megbántani a másikat, tök értelmetlen az egész.

Érdekes, hogy mindenki hasonló cipőben jár. 🙂
Tervtől való eltérést tapasztalok:
-ha geometriai akkor korrigáljuk a terveket mielőbb
-ha egyéb és nem okoz gondot akkor lenyilatkozom, és megindoklom hogy „Eltért, de…”.
Az alapproblémám nekem is az, hogy bejáratott partnerekkel dolgozunk főleg és senkinek nem érdeke, hogy leálljon az építkezés, a felügyelet vizsgálódjon (a felügyeletnek se, púp a hátára).
Mikor fog ez a megrendelő újra megkeresni? Valószínűleg soha. Általában nekem kell telefonálgatnom, hogy is állnak a kivitelezéssel, had mehessek már. És nekem is volt már hogy felépült a ház. 🙂
Amúgy utólag lehet beírni művezetést, azt nem tudom hogy elfogadják-e, de a rendszer lehetőséget ad rá (dátumot választasz / eseti bejegyzés / és már lehet is írni).
Nekem a fő problémám, hogy az épügy még mindig nem nyilatkozik az egyszerű bejelentésekről, a felügyelet meg sokszor tévesen értelmezi még a jogszabályokat. Pl.: majdnem egy továbbépítési engedélykérelemből egyszerű bejelentést csináltak. Így nincs egyeztetési platform.
Marad a főépítész, ha ismeri a jogszabályokat 🙂