Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt.
Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami bekerül hozzájuk (használatik, esetleges feljelentések).
Az építésfelügyleteknek legtöbb helyen nincs meg rá a személyi kapacitásuk, hogy ellássák azt a feladatot, amire eredetileg létre hozták őket, vagyis az építkezések kivitelezés közbeni ellenőrzését. Volt egy, 1-1,5 éves időszak, amikor ezek az ellenőrzések nagyon jól működtek – az építkezéseim 80-90 %-án volt építés közbeni ellenőrzés – ekkor el is kezdett tisztulni a kivitelezői szakma, és kicsit javult az építtetők részéről a szabálykövetés is.
Mára már ebből semmi nem lett.
Elkeseredve látom jöttemben-keltemben, hogy a meglévő lakóépületek mellé hogyan nőnek fel a szabálytalan bővítések (oldalkerti beépítés, előkertben előszoba építés), hogyan épülnek a telkeken szabálytalan elhelyezkedésű tároló és garázs épületek.
Néha-néha, ha alkalmam adódik rá, próbálom megtudni ennek okát.
A legtöbbször kapott válaszok:
- Az egyszerű bejelentési eljárás nagyon macerás, rengeteg papír kell hozzá, ezáltal nagyon drága egy kis bővítés (1-2 szoba toldás, vagy 1 szélfogó hozzáépítés) esetén.
- Sok ideig tart a különböző tervezőktől a szükséges tervek beszerzése.
- Nem talál tervezőt, aki záros határidőn belül (1-1,5 hónap) el tudja kezdeni a tervezést.
- Ha nincs papír, akkor lehet bárkivel kiviteleztetni – számla nélkül – jóval olcsóbb lesz a kivitelezés (garancia, stb nem érdekli, csak az ár).
- Különben sem ellenőrzi senki, ha a szomszéddal megbeszéli (nem jelenti fel a szomszéd), úgyse nézi senki.
Sajnos nagy részben igaza van, jelenleg senkit nem érdekelnek a szabálytalan építkezések, ha a szomszéd nem jelenti fel, akkor simán felépíthetik bejelentési terv nélkül. Nem kell enapló, nem kell használati, rengeteg idő és pénz, spórolás, a lebukás veszélye pedig kicsi.
Sokszor látom, és tapasztalom, hogy átalakítási, átépítési munkáknál, meglévő épület tetőtér beépítési munkáinál (ha a tető megmarad) nem készíttetnek terveket, nem kérik statikus közreműködését, mivel már a tömegen belüli munkákhoz nem kell építési engedély vagy bejelentési terv. (Tudom, tudom sok helyen az ilyen tetőtér beépítésre azt mondják engedély ill. bejelentési terv köteles, mivel a nettó alapterület növekedni fog, de ez nem teljesen egyértelmű.)
Ez felelőtlen és veszélyes cselekedett.
Mivel az átalakítási homlokzat változtatási munkák sem építési vagy bejelentési engedély kötelesek, így az utcai homlokzatokkal az csinálnak az építtetők, amit akarnak. Egyre másra helyezik el az oldalkert felőli homlokzatokra – ha nincs meg az oldalkert távolsága – a nagy méretű ablakokat (szomszéddal megbeszélve).
Igen tudom, hogy sok helyen kellene településképi bejelentési tervet készítetni, de ez többnyire, az esetek 95 %-ban elmarad. Különösen a külső kerületeknél. Ezt aztán meg végképp nem ellenőrzi senki.
Sokszor kerülnek hozzánk külsős tervek, melyekről látjuk, hogy nem felelnek meg az előírásoknak (építési helyen kívül álló épületrészek, övezetben előírt 5,0 m előkert helyet 3,0 m az előkert nagysága, stb).
Mivel az építésfelügyeleti előadók nagy része nem tudja nyomon követni az állandóan változó jogszabályokat és az állandóan módosuló helyi rendeleteket, ráadásul iszonyatosan sok terv fut be hozzájuk, nagyon sok tervet kellene átnézniük, így sok ’szabálytalanság’ átcsúszik, nem foglalkoznak vele, elsikkad.
Egy idő után el fognak árasztani minket a szabálytalan toldalékok, sufnik, felügyelet nélkül átalakított épületek.
Azon kívül, hogy ezek milyen hatással vannak az utcaképre, a környezetükre, nagyban akadályozzák és hátráltatják azokat, akik szabályosan a jogszabályokat követve próbálnak terveztetni és építeni.
Jól látszik, hogy kár volt az építtetők jogkövetésére alapozni az egyszerű bejelentési eljárást. Talán jó lenne már valamit tenni a jogszabály alkotóknak.
az egyszerű bejelentésről szóló további írásaink
Hozzászólások (14): megnézem
Kelemen Zsolt
2018. március 25. vasárnap 18:22
Sajnos egyetértek, hasonlók a tapasztalataim nekem is.
Ha a tisztelt építtető mégsem kér egyszerű bejelentési tervet, akkor én még szoktam javasolni neki, hogy a google utcakacképet töröltesse, hogy még megelőző képe se legyen a hatóságnak, hogy milyen lehetett korábban. Ha mégis kijönnek ellenőrizni a szomszéd noszogatására, akkor meg egy kis bővítésre simá rá lehet mondani, hogy 10 éven túli, csak most éppen (már) felújítjuk.
Kis bővítések esetén aránytalanul sok a mérnöki munka, ami pont a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes hatást vált(ott) ki.
Üzemmérnök
2018. március 25. vasárnap 20:04
Egyetértek az előttem szólókkal. Kiegészíteném azzal , hogy még a tervezők között sem egyforma a jogszabály értelmezése (ami ugyebár nincs), alkalmazása.
Egymás mellett épült két új ház. Az általam tervezett épület építésfelügyeleti ellenőrzésekor a helyi építési szabályzatot lobogtatta a felügyelő, amikor számon akarta kérni az egyik pontját. Amikor tisztáztuk, hogy az nem vonatkozik erre az épületre, belém bújt a kisördög és szembesítettem a szomszédban épülő házzal. Megállapítottuk, hogy szabálytalan, mivel a HÉSZ előírta, hogy az oldalhatáros elhelyezésnél az épületnek legalább 2/3-ának kell a telekhatáron lennie. Mivel az csak 1/6 részben van ott, így a 3,0 méterre levő többi falszakaszon a mi épületünk felé néz két hálószoba és a konyha ablakai. Véleményem szerint, ebben az állapotában (a falakat akkor rakták) meg kellett volna állítani az építkezést. Nem történt meg. Ellenőrzést sem kaptak, s ugyanezen ellenőr kiadta a használatbavételhez szükséges hatósági bizonyítványt is.
Ez szerencse volt, vagy csak egyszerűen hibázott a hivatal?
Tóth Szilveszter
2018. március 26. hétfő 22:08
csak $zerenc$e volt…
Elkeseredett építtető
2018. március 27. kedd 08:28
Tisztelt Eszter!
„Elkeseredve látom jöttemben-keltemben, hogy a meglévő lakóépületek mellé hogyan nőnek fel a szabálytalan bővítések (oldalkerti beépítés, előkertben előszoba építés), hogyan épülnek a telkeken szabálytalan elhelyezkedésű tároló és garázs épületek.”
A fenti gondolatához szeretnék hozzászólni.
Családom bővülése miatt én is szeretnék egy szobát építeni a házamhoz.
Az építész azt mondta, hogy kell hozzá rajta kívül statikus, geodéta, gépész és elektromos tervező akik elkészítik a terveket (nagyon nem kis összegért)! És meg kell bízni tervezési műszaki vezetéssel.
És még azt is közölte, hogy az új energetikai előírások miatt az egész házat kívülről és padlás felől is hőszigetelni kell és még napelem is kell hozzá. Egy szoba miatt?
Ön szerint is ennyi minden kell, hogy egy kis szobát építsünk?
Kelemen Zsolt
2018. március 28. szerda 01:03
Kedves Elkeseredett Építtető!
Az energetika részt pontosítanám: a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet szerint:
jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás;
De Önre esete nem ez hanem a 6.§. (6) bek..e:
Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell felelnie
a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV–V. részében és az 5. melléklet II–III. részében foglalt követelményeknek,
b)–c)
(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik
Ez nem írja elő a kötelező 25%-os megújuló részarányt, vagyis csak-e miatt nem szükséges napelem. Ha az Ep max csökkentése miatt gondolta a tervező akkor persze kellhet.
Cser Eszter
2018. március 27. kedd 12:45
Sajnos igaza van az építészének, kell a geodéta, a statikus, a gépész és az elektromos tervező, valamint kötelező a tervezői művezetés. Bár nem tudom egy szoba bővítésen tervezőként mit lehet nézni 6 alkalommal, de ez az előírás.
A meglévőhöz energetikailag akkor kötelező hozzányúlni (tudomásom szerint) ha a bővítés, átalakítás mértéke meghaladja az 50 %-ot.
Véleményem szerint tudomásul kell/kellene venni, hogy mennyi pénze van az építtetőnek. Így a meglévő épület energetikai feljavítását opcióként szoktam beletervezni, aztán vagy elkészül vagy nem (ezt már nem igazán ellenőrzi senki sem).
Tóth Szilveszter
2018. március 27. kedd 23:47
dehogynem ellenőrzi senkisem: éppen Te ellenőrzöd, tervezői művezetéskor. Másrészt opcionálisan csak jogszabályi minimum feletti műszaki tartalmat adhatsz meg, hiszen az hibás tervezés. Sarkítok: opciósan kiírsz egy középfőfalat és vagy megépítik, vagy nem? Nyilván úgy értetted, hogy akkor opció, ha amúgy nem kötelező valamilyen jogszabály szerint az energetikai felújítás. Ettől még igaz, hogy Te ellenőrzöd majd a megépültét.
Sőt, ha a jogszabályokat szorosan értelmezzük, akkor egy az épület befoglaló méreteit megváltoztató opciós elemet csak akkor építhet meg a megrendelő, ha te legkevesebb egy nappal korábban átvezetted az enaplóban a terven, hogy mostantól nem opciós.
az egyszerű bejelentés sok esetben ágyúval verébre. plusz csomó helyzetben fontosabb a szociális helyzet, a lakhatási igény, mint minden energetikai felújítási, zöld meg néha még az általános építésszabályozást alátámasztó érvek. – ezt pl egyedi kivételkérésekkel KELLENE és talán lehetne kezelni. pl egy ilyen plusz szoba egy google earth printscreen-re tett három négyzetből álló „helyszínrajzzal” és rajta négy felirattal elintézhető kellene legyen. Sajnos viszont ha csinálnánk egy ilyen szabályozási esetet, Magyarországon komplett lakóparkok épülnének pluszegy szobánként 🙁
Elkeseredett építtető
2018. március 29. csütörtök 11:26
Köszönöm a segítő hozzászólásokat.
Akkor ahogyan magamban összegeztem:
Tervezés: építész: 300, statikus: 250, geodéta: 100, gépész: 150, elektromos 150, „tervezői művezetés… 6 alkalommal”: 150 = 1.100.000 Ft.
A 16,5 m2-es tervezett bővítés: 16,5 * 250.000 = 4.125.000 Ft.
Vagyis az összes tervezett kiadás: 5.225.000 Ft, melyből a tervezés 21% !?
Ha jól értem az energetikát, akkor ott csak a bővített résznek kellene megfelelni az új szerkezeteknek.
DE a fenti számolás után azt gondolom a tervezett bővítés elmarad:(
Huszti István
2018. március 29. csütörtök 15:23
Kedves Elkeseredett Építtető!
Hezitáltam, hogy hozzászóljak-e, de pont az Ön példája, hogy a félreértelmezések hogyan vállnak rémhírré – itt nem az Ön értelmezése gondolok.
1. A geodézia adatszolgáltatás nem új elem, 50 éve is így volt. A tervező részéről nincs geodéziai kötelezettség az egyszerű bejelentés szempontjából, de van/és volt is az építtet részéről. Arról van szó, hogy a jogi telekhatárok megadása nem a tervező felelőssége, hanem az építtetőé, ismétlem ez régen is így volt. Példa: nem méretezhet a tervező a meglévő kerítéshez, mert az nem biztos, hogy a jogi határ. A tervező dolga, hogy a kitűzési helyszínrajzon a jogi határokhoz méretezzen, az pedig a földhivatali térkép és adatok alapján lehetséges. Geodéta nem a tervhez, hanem a terepen a valós kitűzéshez kellhet. Számos bírósági per van abból, hogy ez elmaradt. Az egyszerű bejelentési dokumentációt nem kell a geodétának aláírnia.
2. Az Ön által felhozott kisebb bővítés, a jelenleg érvényes szabályok szerint (191/2009 Korm. 22.§ rendelet) feltehetően nem igényel tartószerkezeti kiviteli terveket, így az egyszerű bejelentésben csak tartószerkezeti leírás és épületgépészeti, valamint épületvillamossági rendszerleírás kell, ami bőven nem kiviteli terv. Ha például a bővítés nem jár gépészeti bővítéssel, akkor egy rövid tervezői nyilatkozat is elég.
3. A kamarai díjszabás szerint (https://info.mmk.hu/dijszabas/) egy ilyen kb. 4,5 milliós bővítés díja nettó 398 ezer forint, ez tartalmazza a gépész és villamos tervet is. Igaz ez %-os számítás, kis munkánál lehet időarányos számolás, de szerintem lényegii eltérés nem korrekt. Sajnos a rémhírekre hivatkozva egyes kollégáknak „elszállt a ceruzája”, ha valaki folyamatosan dolgozik, akkor a kamarai díj méltányos, az is tervezői felelősség szerintem, hogy a tervező az adott élethelyzetet is mérlegre tegye.
4. A tervezői művezetés jó dolog, sajnos nem a jelenlegi kötelező formában kellene, ezzel én sem értek egyet.
Üzemmérnök
2018. április 1. vasárnap 20:49
Kedves Elkeseredett Építtető!
Kikerekedett szemmel olvastam az előző hozzászólásokat és volt amivel nagyon nem értettem egyet. Pár hónappal ezelőtt is volt egy hasonló megbízásom. Huszti kolléga által írt kamarai díjszámítás harmadát sem érte el a tervezési díjam. Véleményem szerint a kamarai díjszabás csak irányadó lehet, hiszen annyira különbözőek a tervezési feladatok, az élethelyzetek, a megrendelők, hogy számomra fontosabb az elégedett építtető és a közös öröm a sikeres beruházásban. Fel sem merült a statikus, a gépész és az elektromos szaktervezők bevonása. A bővítés az építési helyen belül helyezkedett el, a kialakult telekhatárok egyértelműen beazonosíthatók voltak, azokat nem is érintette, így kizárható volt a szomszédos ingatlanok érdeksérelme. A geodétának átküldve a vázlattervet pár ezer forintért biztosította számomra a kitűzési helyszínrajzhoz a szükséges koordinátákat, azzal, hogy a további munkánál (épület-feltüntetésnél) is ő lesz megbízva.
Mindezek alapján, 2-3 százezer forintnál nem kerül(he)t többe egy meglévő lakóépület egy szobával való bővítése. Véleményem szerint, komolyan kell venni a jogalkotó szándékát, a bürokráciacsökkentést, a lakásépítéshez/felújításhoz/bővítéshez szükséges jogszabályi előírások egyszerűsítését…
Cser Eszter
2018. április 2. hétfő 12:14
Sajnos nem teljesen értek egyet az Üzemmérnök bejegyzésével, szerintem a szaktervezők bevonása mindenképpen szükséges.
A geodézia is kell (egyetértek Huszti István kolléga leírásával), mert sajnos ha a helyszínen egyértelműen beazonosíthatóak a telekhatárok, de sokszor nem azonosak a földhivatali nyilvántartásban szereplő telekhatárokkal. Pl: Gyálon helyenként 20-90 cm-es eltérés is lehet a földhivatali telekhatár és a jelenlegi kerítés között – még akkor is ha a jelenlegi kerítés helyét senki nem vitatja. A geodézia (kimérve, balti magassággal, koordináta pontokkal) Budapest és környékén kijön kb 35-45 ezerből.
Gépészeti és elektromos rendszerleírás kell (mivel a szobába kerül fűtés és világítás), de ez csak 1-1,5 oldal műszaki leírás Kb: 15000/db. Ha a gépész nem készíti el az energetikát az + 15000 még.
Statikánál egy szoba bővítésnél szerintem kell minimum egy műszaki leírás (ha nem monolit födémes), és valami alapozási rajz/ábra. Kb: 35-50 ezer.
Építész tervezésnél én is mérlegelni szoktam a munka (bővítés nagyságát), és a munkaórák várható mennyiségét, de sajnos mivel a meglévő állapotot is meg kell rajzolni így egy kis bővítés is 120-160 ezer körül kezdődik.
Az elmúlt időben én is tapasztaltam, hogy az építtetők irreálisan magas árakat kapnak egy-egy családi ház tervezésére (1,5-2-2,5 millió forint). Főleg a statika árai szálltak el. Igaz sokaknak egyszerűbb egy magas árat megadni (aztán vagy bejön vagy nem), mint azt mondani, hogy sajnos időhiány és a bevállalt munkák mennyisége miatt nem tudja valaki elvállalni a tervezést. Pedig ez lenne a korrektebb.
Üzemmérnök
2018. május 31. csütörtök 19:54
Kedves Eszter!
Nem kell velem egyetértened a szakági tervező bevonásáról. Ezt a kérdést jogszabály szabályozza.
Nagyon fontos, hogy NEM tilos a szakági tervező, vagy a geodéta bevonása. Azonban az építésfelügyelet nem írhatja elő akkor (a Szabályzatra hivatkozva), ha az épület paramétere nem haladja meg a jogszabályban rögzítetteket és a tervező nem tartotta szükségesnek. Ne feledjük el, hogy mindenért az építésztervező felel, még az általa bevont szakági tervező által elkövetett hibáért is.
Az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet 1. melléklet 2. rész 2. sorában rögzíti a szakági tervező bevonására vonatkozó kitételt:
„A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben.”
Tartószerkezeti szakági tervezőt kell bevonni, ha az Épkiv. 22.§ (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben, azaz
„ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher
legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,”
továbbá épületgépészeti és épületvillamossági szakági tervezőt kell bevonni, ha az Épkiv. 22.§ (3) bekezdés c)-d) pontja szerint
c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.”
készül.
A fenti eseteken kívül, az építésztervező nem köteles szakági tervezőt bevonni a 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. és 9. pontjában előírt munkarészek elkészítéséhez. Más szóval nem lehet az építésztervezőt jogosulatlan tevékenységért felelősségre vonni, ha elkészíti a tartószerkezeti tervet és az épület műszaki berendezésinek rendszertervét akkor, ha betartja a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. rész 2. sorában rögzített, szakági tervező bevonására vonatkozó kitételt.
A 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet előírását nem írhatja felül a két kamara által kiadott együttes szabályzat, mivel utóbbi nem jogszabály.
A 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet előírását nem írhatja felül a két kamara együttes szabályzata tekintettel arra, hogy az tartalmi követelményeket rögzít, amit a tervező a dokumentáció elkészítésekor csupán figyelembe vesz a 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet 1. melléklet II. szakasza szerint.
A 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet előírását nem írhatja felül a két kamara által kiadott együttes szabályzat, mivel a kitétel betartása esetén a tartószerkezeti terv valójában a szabályzat 4.8.2 szakasza szerinti tartószerkezeti leírás, tehát nem tartószerkezeti kiviteli terv.
A 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet előírását nem írhatja felül a két kamara által kiadott együttes szabályzat, mivel a szabályzat egyértelművé teszi, hogy mely esetben készül összevontan épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás és mely esetben épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció. Az előbbi, 4.9.1 szakasza szerinti rendszerleírás nem kivitelezési dokumentáció, ezért a szabályzat szerinti tervező készíti el. A tervezőt nevesíti a szabályzat 3.3 pontjában, azaz „építész tervező”. A szabályzat egyértelműen rögzíti, hogy az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket szakági tervező készíti el.
Ugyanezt erősíti meg a Magyar Építész Kamara 21/2017. (07.07) sz. MÉK Elnökségi határozata és annak kiegészítése. Az Elnökség szakmai álláspontjából a következőket emelném ki:
A 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban 191. Kr.) 22. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely építési tevékenység végezhető (a 191-es szerinti) kivitelezési dokumentáció alapján. Ezek:
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) az az építési tevékenység, amely esetében bizonyos meghatározott tartószerkezeti előírások teljesülnek.
A 191. Kr. 22. § (1a) bekezdése „eltérő” rendelkezést tartalmaz. Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban 155. Kr.) meghatározott munkarészeket tartalmazó (155-ös szerinti) kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
A két féle kiviteli dokumentáció nem keverendő, mivel más-más szabályok vonatkoznak rájuk.
A 191-es kiviteli dokumentáció „részeit” a 191. Kr. (3) bekezdése írja elő.
A 155-ös kivitelezési dokumentáció munkarészeit a 155. Kr. 1. melléklete határozza meg, ezek tartalmi követelményeit pedig a kamarák szabályzata.
„A 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerint szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni a 191. Kr. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben, illetve a 191. Kr. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti épületgépészeti, illetve épületvillamossági kivitelezési dokumentáció készítése esetében.”
„Az, hogy a 155. Kr. hatálya alá tartozó legfeljebb 300 m2-es lakóépület 155-ös kiviteli dokumentációja részeként mely esetben készül épületgépészeti, illetve épületvillamossági kivitelezési dokumentáció az építtető és az építész tervező közös felelőssége.”
Remek Elek
2018. május 23. szerda 22:10
Kedves Eszter!
Én is bővíttetni szeretném a 70nm-es házunkat 1 szobával, amihez más építkezésből kimaradt, magánszemélytől, számla nélkül vásárolt építőanyagot is felhasználnék. A kérdésem az volna, hogy az egyszerű bejentéshez minden építőanyag/munkadíj számlát csatolni kell vagy csak az elvégzett átalakítás értékének egy bizonyos százalékáig?
Előre is köszönöm a választ!
Fekete Péter
2018. június 24. vasárnap 18:20
És ami a cikkben van, az csak a jéghegy csúcsa.
Mivan azokkal a szabálytalan építési tevékenységekkel, amelyek mindenféle kontroll nélkül úgy valósulnak meg, hogy a szomszédos ingatlan építési jogait lekorlátozza? Vagy rosszabb esetben az építési telekre már nem is lehet építeni. Mármint szabályosan.
Ezt a kárt ki fizeti meg a tulajdonosnak?