Számos TAK és TVR áttanulmányozása után arra jutottam, hogy amennyire üdvözlendő, hogy az épülethomlokzatokra és tetőkre kerülő épületgépészeti berendezéseket szabályozni próbálják, annyira elszomorító, hogy közben elfeledkeztek arról, hogy 2021. január 1-től átalakítás és új épület már csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha a energia minimum 25%-át megújuló energiával tudja biztosítani (pl. napelem, vagy más…)

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az alábbiakat írja elő:

V. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

1. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épületeknél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet.

Nézzük meg a TVR-ek ide vonatkozó rendelkezései hogyan is szabályozzák a napelemek, napkollektorok elhelyezését:

példa1

A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

a) a berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhető el,

b) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

c) síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

d) síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhetők el, és a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.

példa 2:

NAPELEM, NAPKOLLEKTOR ELHELYEZÉSE Az újonnan elhelyezésre kerülő napelemek és / vagy napkollektorok összes felületének nagysága maximálisan az érintett tetőfelület felét foglalja el. Elrendezését tekintve egyenletes, szimmetrikus kiosztás alkalmazása javasolt. A napelemek és / vagy napkollektorok felületarányának jelentős eltérése az előirányzott 1:2 értéktől, vagyis a teljes tetőfelületen való alkalmazás, továbbá a rendezetlen elhelyezés és a tetőfelületből való aránytalanul nagy mértékű kiemelés vagy dőlésszög kibillentés nem elfogadható.

példa 3

Napkollektor utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

példa 4

(4) Településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

vagyis pl. egy K-Ny-i tájolású utca Délre néző, utcai tetőfelületére, számos településen nem vagy csak erős korlátokkal lehet majd elhelyezni napelemet.

A napelem, mint azt tudjuk, nem olyan berendezés, amit csak fel kell tenni valahová, mint egy klíma kültéri egységet. A napelem működéséhez nap kell, ebből következően megfelelően tájolt tetőfelület. Ráadásul ez nem egy építészeti eszköz, amit kedvünkre szabunk át, hanem az energetikai számítások miatt ez méretezni kell. 

Ezek szerint, ha valahol korlátozzák az utcafronti tetőre kerülő napelemeket, akkor majd aközül kell választanunk, hogy esetleg nem lesz megfelelő energia tanúsítványunk vagy lesz, de akkor vállalnunk kell egy településképi kötelezés bírságát?

Tudom, hogy a napelemen kívül van még más megújuló is, de a napelem a legkézenfekvőbb.

Tessék mondani, végiggondolta ezt valaki?

fotó: napelemek.org oldalról

Értem én és el is fogadom, hogy nem lehet alárendelni mindent az energiahatékonyságnak, de valamilyen középutat érdemes volna megcélozni, már helyi rendelet szintjén is.

településképi rendelettel kapcsolatos írásaink